A fenti képen Szilárd mutat be iskolaállj feladatot. A kép különleges. Több szempontból is. Például azért, mert nincs kantár a lovon és azért is, mert a külső elülső lábát emeli fel a ló.

Ez azért érdekes, mert a képzett ló minden jármódot, legyen az akár a legnehezebb, végre tudja hajtani hosszhajlításban is. A legnagyobb mesterek például a piaffe-ot és a passage-t nem csak egyenes vonalon, hanem vállat be és farat be helyzetben is szokták gyakorolni. Így az iskolaállj feladat is végrehajtható vállat be és fart be helyzetben is, mint ahogyan azt Sabine Oettel az alábbi videón bemutatja. 

Míg a vállat be feladat inkább elengedtető, addig a farat be feladagt inkább összeszedő hatású. INKÁBB!!! Mert természetesen a vállat be feladatnak is van összeszedő hatása és a farat be feladatnak is van elengedtető hatása. (Ezért lehet vállat be pozícióban is végrehajtani iskolaállj feladatot!)

A vállat be feladatnál az elülső lábak közül a belső hordozza a nagyobb terhet, a farat be feladatnál a külső. Miután az iskolaállj feladatot először farat be helyzetben könnyű végrehajtani, ezért az iskolaállj feladatban a belső elülső lábát szokta felemelni a ló. (A külső vállát terheli a ló erősebben, a belsőt kevésbé.) De mi van a vállat be helyzettel? A videón világosan látszik, hogy a vállat be helyzetben Sabine lova egyik elülső lábát sem emelte fel. A vállak és az elülső lábak vélhetőten egyforma terhet viselnek.

Szilárd lova viszont egyétrelműen "végigviszi" a vállat be gondolatát, az iskolaállj feladatban is: a vállat be helyzetnek megfelelően könnyedebb a külső váll. Ezért emeli lova a külső lábát.

Ja, és nehogy azt higyjétek, hogy a levegőbe beszélek (mármint, hogy a külső lábat is emelheti az iskolaállj feladatban a ló) mellékelem az alábbi képet.