Sokan azt mondják, hogy a lovas az életében csak egyszer találkozik azzal a "bizonyos" lóval, amivel igazán sikeres lesz, amivel a tökéletességet közelíti, ami dicsőséget és megbecsülést hoz.
És ennek megfelelően sokan vágyakoznak arra a "bizonyos" lóra. Még külföldre is eljárnak lovat vásárolni és az újabb és újabb lovaknál ismét és ismét reményekkel telik meg szívük. (Ezt az érzést, ezt a vágyat táplálják a fiatal lovak korosztályos versenyei!)
Valójában azonban nem arra a "bizonyos" lóra vágynak, hanem saját sikerükre. A ló csak eszköz.
Éppen ezért az igazi lovasember elfogadja társa tökéletlenségét. Belátja, hogy az saját tükörképe - örömmel tölti el a társával megélt pillanatok és boldoggá teszi a harmónia legapróbb morzsái is.