Sokan idézik Gustav Steinbrecht mondását: "Lovagold a lovad előre és állítsd egyenesre!" Nagyon egyszerűen hangzik, de magukat a fogalmakat "előre" és "egyenesen" nehéz helyesen értelmezni. És vajon lehetne-e a mondást úgy használni, hogy "Lovagold a lovat egyenesen és előre"? A fogalmaknak van-e sorrendjük?
Az előre kifejezés nem sebességet jelent! Azt jelenti, hogy a hátulsó lábaknak messze, előre a súlypont felé lendülnek. Az előre kifejezés nem a lóra, hanem a hátulsó lábakra vonatkozik. Könnyen érthetően ír erről Kókay, amikor a hátulsó láb előre és hátra lendülésének szögéről fogalmaz. Számára az előre azt jelenti, hogy a hátulsó láb előrelendülésének szögét növeli a lovas. Tulajdonképpen ez a lendület. Másképp fogalmazva ez a hordozóerő. Ennek hiányában a ló nem lehet kellő egyensúlyban, a ló képtelen saját és lovasa tömgét szabályozottan mozgatni.
Igen, az előrelovaglás a szög mértékének növelését, vagy a kellően nagy mértékének fenntartását jelenti. Van olyan ló persze, amelyik alapadottságanál fogva messze, a súlypont felé előrelendíti hátulsó lábát. Szintén Kókay fogalmaz erről úgy, hogy ezeknek a lovaknak erős a természetes elengedettségük. Ez olyan adottság, ami kellő figyelem nélkül elveszhet, beszűkülhet. Van olyan ló viszont, amelyiknél az előrelendülés természettől fogva szerényebb. Ezeknél a lovaknál ezt ki kell fejleszteni. Az előrelendülés mértéke ugyanis fejleszthető! A hátulsó láb izmait és inait kell nyújthatóvá tenni, az izületeket hajlékonnyá tenni és ezzel a szerényebb adottságú ló mozgása is felfényesíthető!
Az egyenesség kérdése igen összetett fogalom. Könyveket lehetne írni pontos meghatározásáról. Az egyenesség semmiképpen nem függ össze a gerinc egyenességével! A hajlított ló is lehet egyenes! Például ívek lovaglásakor a ló a hajlított gerinc ellenére egyenes!
Az egyenességről részletesen ide kattintva olvashatsz, de a Zabla és Kengyel blogoldal oldalán található cimkefelhőben további cikkek is elérhetők az egyenesség címszóra kattintva
Az egyenességet röviden leginkább annak hatásával lehet leírni. Akkor egyenes a ló, ha a hátulsó lábakban képződő lendület úgymond végighalad a lovon és eljut egészen a zabláig. Ezt a lovas a támaszkodáson érzi, a külső szemlélő pedig a vállak megkönnyülésén, a lábtövek magasabbra emelkedésén látja.
A szakmailag előrehaladottabb olvasónak jegyzem meg, hogy egyenesnek általában a kétpatanyomon haladó lovat mondjuk. De a fenti meghatározásból (az erő zabláig való eljutásának igényéből az is következik), hogy akár a hárompatanyomon mozgó ló (pl. hosszhalításban mozgó ló) is lehet egyenes!!! Ha a tolóerő eljut a zabláig, ha a vállak megkönnyülnek, akkor a hosszhajlításban mozgó ló is egyenes!
A fentiekből nyilvánvalóan következik, hogy egyenes csak az előrefelé lovagolt ló lehet. Formálisan hiába egyenes a ló, hiába jár két patanyomon - ha nincs erő, ami előrejuthatna a zabláig, ha nincs erő, ami könnyeddé tenné a vállakat, ha a hátulsó láb nem lendül kellően előra, akkor az egyenesség hiábavaló, érlelmetlen. A mondás csak a Steinbrecht által megfogalmazott sorrendben érvényes!
