Zabla & Kengyel

Dr. Gőblyös István lovakról, lovasoknak

A katonaló nem volt "fogyóeszköz"!

2017. június 25. 10:40 - patkószeg

A lovaskatona legfontosabb "fegyvere" maga a ló volt. A jobban képzett ló és lovas párossal szemben esélytelen volt a jobb vívó, mert az összeszedhetőséggel együtt ugrásszerűen nő a ló fordulékonysága, így a képzett lovat a kevésbé képzett egyszerűen nem tudja megközelíteni, a jobban képzett lóval viszont a képzetlenebbet bármely oldalról, például a védekezés szempontjából kiszolgáltatott irányból is meg lehet támadni. A jobb lovas mindig diadalmaskodik, mégha rosszabb vívó is ellenfelénél. A minőségi katonaló kiképzésére ezért nem sajnáltak időt, energiát áldozni - az akár 10 (!) évig is eltarthatott. Igaz utána 10-15 év használat következett.

Igen, a lókiképzés akár évtizedes munka is lehet. Nehéz ezt napjainkban elképzelni, amikor a jobb lovak kiképzése legfejjebb 3-4 év. Az a ló, amelyik 8-10 éves korára nem tud a legmagasabb kategóriában versenyezni, az "komoly" lovasnál szóba sem jöhet. Igaz, hogy ezután csak 3-4 év csúcsteljesítményű használat következik, de hát ezzel nem foglalkozik senki. Napjainkban a 13-15 éves lovak már a "lejtőn", ha nem a kukában (gyengébb lovasnál, bérlovardában, stb.) vannak. Persze élesen szembenáll ezzel saját, nemzeti hagyományunk, például Bodó Imre - közismert cikkében - a lókiképzés egyik legfontosabb céljaként a hosszú használati élettartamot jelöli meg. (Persze ez nem csak a lovaglásban van így, régen egy jobb lovaglónadrág, vagy egy csizma fél életen át szolgált, ma pedig kész csoda, ha egy évnél tovább kitartanak.)

A jólkiképzett katonaló igen nagy érték volt. Bent Branderup mesélte, hogy feljegyzést olvasott a svéd királyról, akinek lengyelországi hadjárata során megségült a lova. Valamiért nem volt idő otthonról képzett lovat hozatni, ezért megvette az egyik tábornoka lovát. A feljegyzés szerint a ló ára egy akkori üzletház 7 (!) évi árbevételének megfelelő összeg volt. El tudja valaki képzelni, hogy egy lóért egy pláza (Tesco, Auchan, stb.) 7 évi árbevételének megfelelő összeget fizessenek? Nehéz, de ha a történetet napjaink csúcsteljesítményű fegyverével, például egy harci helikopter árával helyettesítjük be, akkor már egyből nem irreális az összeg. Éppen ezért a jólképzett ló még a küzdelem során sem volt "fogyóeszköz", a jólképzett lovat mindkét fél óvta. Egyrészről azért mert a ló felé irányuló támadás óhatatlanul megosztotta a támadó figyelmét és ezzel kiszolgáltatott helyzetbe hozta volna magát, másrészről az elesett lovas lova a győztest illette.

Azt, hogy a képzett ló mekkora előnyt jelent a küzdelemben, hogy a képzett lovat a szerényebb mozgáskultúrával rendelkező ellenfél nem tudja megközelíteni, illetve a képzett lóval bármely oldalról lehet támadni, az alábbi vidó szemlélteti. A küzdelem során a bika valójában esélytelen, így az ténylegesen nem is küzdelem, csak megalázó cicázás, egyszerűbb kifejezéssel: mészárlás.

1 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://zablaeskengyel.blog.hu/api/trackback/id/tr7912618791

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

magyar_lovaskultura 2017.06.26. 19:20:52

Egy megjegyzés, egy kérdés:
- Milyen érdekes volna látni ilyen tudású lovakat/lovasokat úgy, hogy bika helyett is egy lovas van. Amelyik lovas meg tudja érinteni a másikat, az nyert. Széchényi Dénes még sokat ír a carracolírozásról, vagyis a lovas vívásról. (Fiait krétával bekent fakardokkal tanította erre, a kréta nyomot hagyva a ruhán jelezte a találatot.)
- Van-e ma Magyarországon ló-lovas páros, aki képes arra, amit a filmen látunk (persze bika nélkül)?
süti beállítások módosítása