Zabla & Kengyel

Dr. Gőblyös István lovakról, lovasoknak

Időzítés

2017. október 10. 08:24 - patkószeg

screenshot_2017-10-10_08_22_16.png

Sokszor tapasztalható, hogy egy ló az egyik lovasnak egészen csekély segítségeire is reagál, addig ugyanazon lovon másik lovas csak igen erős segítségekkel tudja érvényesíteni akaratát. A különbség legtöbbször a segítségadások időzítésében rejlik

A segítségadás pontos időzítése különös jelentőséggel bír a lovaglás, a lókiképzés során. Ugyanannak a segítségnek különböző időpontban történő adása jelentősen csökkentheti, vagy növelheti a ló reakcióját, illetve a különböző időpontban adott segítségek – bár azok teljesen egyformák – különböző jelentéstartalommal értelmezhetőek a ló számára. 

Segítségadás időzítése a háulsó lábak, és a csípők esetében

A ló lépéshosszát, vagy rövidségét, valamint a lábak mozgásirányát csak a levegőben lévő lábra adott segítségek tudják befolyásolni. Előrehajtó csizmasegítséget ezért a két oldalon külön-külön kell adni a lónak, abban a pillanatban, amikor az felemeli a hátulsó lábát. A jó időpillanatban adott segítség nemcsak hatásában optimális, hanem – mivel a ló együttműködését eredményezi – a csizmasegítségre egyre érzékenyebbé és érzékenyebbé neveli a lovat. A helytelen időpontban adott segítség viszont nemhogy csak nem éri el a kívánt hatást, hanem a segítségre magára egyre inkább érzéketleníti a lovat. Általános szabály ugyanis, hogy a segítségre való reagálás érzékenység, a reagálás elmaradása érzéketlenség irányába mozdítja a lovat. Ez az oka annak, hogy az egyik lovasnak úgymond „hatékony csizmája” van, míg a másiknak nem.

Ugyanez áll a hátulsó lábak odalirányban történő léptetésére is. A segítségadás megfelelő időpontja ebben az esetben is az, amikor a ló a földről felemeli lábát. A segítségadás ilyen időzítése a láb erőteljesebb oldalirányú lendítésére sarkallja a lovat. Az oldaltléptető csizmasegítség alkalmazása abban a pillanatban, amikor az azonos oldali láb a födön van – inkább a csípő erőteljesebb oldalirányú mozdulását eredményezi.

Campagne átmenet, iskolaátmenet

Az átmenetek lovaglásának kétféle módja lehetséges. Az iram fokozásával, vagy csökkentésével végrehajtott átmenet a campagne átmenet: a ló lépésiramának fokozásával a ló ügetésbe vált, az ügetés fokozásával vágtába. A vágta iramának rövidítésével az ügetéshez, az ügetés rövidítésével a lépéshez juthat a lovas. De a jármódok nem feltétlenül különböznek egymástól az iramukkal. A négyütemű lépésből szintén ügetésbe vált a ló akkor, ha a hátulsó lábat sikerül annyival hamarabb lépésre bíztatni, hogy egyidejűleg kezdjen előrelendülni az átlós elülső lábbal. Ez az iskolaátmenet, ami azzal az előnnyel rendelkezik a campagneátmenettel szemben, hogy az átmenet során nem mozdul a ló súlypontja előre, ezért légies könnyed ügetéshez „jut” a lovas. A hátulsó láb hamarabb történő előrelendítését váltja ki az, ha a hátulsó lábra ható előrehajtó segítséget akkor adja a lovas, amikor az átlós elülső lábát éppen felemelei a ló. A segítségadás ilyen módja az átlós lábak egyidejű lépésére, ügetésre ösztönzi a lovat.

Hasonló a helyzet a vágtabeugratás kapcsán is. A vágta ugyanis csak „félig” különbözik az ügetéstől. Az ügetés-vágta átmenet során megmarad a belső hátulsó-külső elülső lábak egyidejűsége. Ha a lovas képes a külső hátulsó láb hamarabbi előreléptetésével „megtörni” a másik átlós lábpár egyidejű lépését, akkor a ló vágtába vált. A capmagne ügetés-vágta átmenetet (az egyszerű gyorsítást) a belső csizma hatásával lehet elérni, tehát a campagne beugratást a belső csizmával hajtja végre a lovas (fiatal ló esetében ezt kell használni), addig az iskolaátmenetet a külső csizma segítségével (külső hátulsó láb hamarabbi előreléptetésével) kell meglovagolni.

A félfelvétel időzítése

A felvevő szárhatást azon az oldalon és akkor kell eszközölni, amikor a hátulsó láb a földön van. A levegőben lévő hátulsó lábra adott felvétel hatástalan marad, az a ló ellenállását váltjaki. Világosan ír erről Molys Elemér: „A hajlítást és a testsúlyhordás munkáját lépésben és ügetésben felváltva hol az egyik, hol a másik hátsó láb végzi. Abban a pillanatban, mikor az egyik hátsó láb az egész súly hordásában a másikat felváltja, a ló testsúlyát, mely eddig az elején nyugodott, visszaveti a földre lépett, tehát mintegy rögzített hátsó lábára, ugyanakkor pedig a hátizmait megfeszítve két elülső lábát váltakozva kilépésre emeli. Ezt a hát- és végtagműködést a lovasnak kell a lóból kiváltania. E célból a ló súlyát és a maga testsúlyát egy nevezőre kell hoznia, vagyis ennek a két tehernek a súlypontját egy pontban kell egyesítenie és így a maga súlyát, egyesülten a ló testsúlyával a fölre helyezett (fix) súlyvivő lábra kell irányítania. Ez sikerül is neki, ha a két szárral felváltva dolgozik, még pedig akként, hogy mind a maga súlyával, mind az egyik szárral a rögzített hátsó lábra igyekszik hatni, ezalatt pedig a másik szárral a másik hátsó láb mozgását szabályozza...Ezt a támogató befolyást a következő módon kell végrehajtani: amint a ló a jobb hátsó lábával ki- és alálépett és nyomban utána a bal lábát felemeli, a lovas a jobb szárral erősebben kitart, ugyanakkor egyszersmind több súlyt helyez a jobb ülőcsontjára és íly módon a maga és a ló egyesített súlyával a jobb hátsó lábát hajlítja meg, amikor a jobb láb emelkedik a kilépéshez, a bal szárral tart ki és egyidejűleg több súlyt helyzve a bal ülőcsontjára, a ló bal hátsó lábát hajlítja meg.”

Segítségadás időzítése az elülső lábak, és a vállak esetében

Az elülső lábak oldaltléptetése, illetve a vállak oldalra való vezetése teljesen megegyezik a hátulsó lábak, illetve a csípők oldalirányba vezetésének segítségadásával. A jobb elülső láb erőteljesebb balra lendülését abban a pillanatban lehet eszközölni, amikor a jobb elülső láb felemelkedik a földről. A jobb váll erőteljesebb balra mozdulását viszont akkor lehet hatékonyan elérni, amikor a jobb láb a földön van. Ugyanezt a logikát, de pont ellentétesen kell használni akkor, amikor a lábak oldaralendülését, vagy a vállak oldalirányú mozgását csökkenteni kívánja a lovas.

Gyakorolni, gyakorolni!

A segítségadások helyes időzítése igen sok gyakorlást igényel, az nem fog egyik pillanatról a másikra sikerülni. A gyakorláshoz erős motivációra és sok kitartásra van szüksége a lovasnak. De nehogy azt higgye bári is, hogy más szakma kiemelkedő műveléséhez kevésbé rögös út vezet!

Szólj hozzá!
Címkék: Lovas Nemzet

A bejegyzés trackback címe:

https://zablaeskengyel.blog.hu/api/trackback/id/tr8512947041

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása