Érdekes gondolatot mondott a múlt héten Vörös László barátom. A vízszintes, azaz használati egyensúlyban a ló háta vízszintes, csikóegyensúly esetén előrefelé, iskolaegyensúly esetén hátrafelé lejt. A vízszintes egyensúly innen kapta a nevét. Az ide-oda lejtés persze érzést is ad az ülésnek, így nem csak látvány alapján, szemlélőként lehet lehet a hát vízszintes, vagy egyik irányba való dőlését érzékelni, ezzel együt pedig a ló egyensúlyi állapotát - hanem az ülés is információt ad a helyzetről. Az előredőlt hát esetén (ez valójában elégtelen egyensúlyi helyzetet jelent) az ülés előrefelé "sodrórik". Nehéz persze ezt megérezni nyeregben, hiszen az pont azért van, hogy mindenhonnan támaszt adjon az ülésnek, de szőrén világosan érezhető és ennek megfelelően a lovas "küzd" is ellene. Különösen áll ez vágtában.