Ettől kifekszem!

2016.09.29. 07:38 patkószeg

cdi3-jerez-maria-caetano-biso-jpg.jpegFrakk és bukósisak? Én ezt nem tudom "megenni"! Minek kell bukósisakban lovagolni a kiképzett lovat? Ez olyan számomra, mintha a saját kutyámat csak harapásbiztos lánckesztűben sétáltathatnám. Természetesen nem vagyok kobakellenes. Azt a fiataloknak minden helyzetben hordani kell - a balesetvédelem a legfontosabb. Szintén fontos ugratásnál, hiszen óvatosnak kell lenni. Sőt militaryban a testvédőt is feltétlenül viselendőnek gondolom. Na de hát, a saját magam által, a saját szájam íze szerint kiképzett lovon, sima homoktalajon? Mitől tart a lovas? Bukástól? Vagy attól, hogy a lova megbokrosodik és ledobja? Persze, ha a ló nem képezve van, hanem izgatva, akkor megértem. Sőt a frakkos bukósisak nekem pont ezt jelképezi. És hát igen, a díjlovas világ mára olyan lett, hogy a londoni olimpián a díjkiosztás után (!) a három lovas közül csak kettő mert visszaülni lovára. Így naná, hogy kell bukósisak.

És a kép többi részletére mit is írjak? Ferdinándy Géza bátyánk csak annyit mondott volna, hogy "Mi ez a parasztkrágli?" Mert ez az, ne szépítsük! A puccos mozgásról meg csak annyit állípítanék meg, hogy az extrém az nem természetes, a természetes az nem extrém.

kemrypl.jpgA ló napjaink divatjának megfelelően "mutogat", mert az orrhátnak oda kellene mutatnia ahová a ló lép. A képen látható esetben a lábtövek magasra emelését nem a vállak könnyedsége okozza, hanem a feszesen tartott szár! A képen a cikusztrot klasszikus esete látszik. Ahhoz persze, hogy a szárakat húzni tudja a lovas "hanyatt kell vernie magát", fel kell adnia ülésének egyensúlyát, ami a képen világosan látszik.

A fehér fáslik azt akarják jelezni, hogy milyen gondos a lovas: ő igazán szereti és félti a lovát, de ennek teljesen ellentmond az az izgalom, az a feszültség, ami a lóból árad. Olyan az egész, mint az a lovas, aki a közönség előtt mosolyog, hátul a bokor mögött meg jól megrépázza a lovát, ha az nem úgy teljesít, ahogyan akarja.

A pataharang a díjlovon meg egyszerűen a szakmai hozzá nem értés nyilvános beismerése. Hangsúlyozom, hogy díjlovon, mert nagy iramnál, ugratásnál helyes is lehet, de síkon a díjlovasok rövid iramát használava, csak akkor jön szóba a pataharang, ha a ló az elején jár. Az elülső lábak túlterhelése ugyanis az oka annak, hogy a ló csak a kelleténél később tudja felemelni elülső lábát és így azok a hátulsók mozgásának útjába kerülnek.

És mindez a facebookon lájközönt kapott! Hova jutott a modern lókiképzés... Josipovich Zsigmond, a modern díjlovaglás megteremtője csak zokog és zokog odafönn a mennyekben. A második képen Keméry Pál huszár ezredes látható. A képen tökéletes mozgáslú ló (könnyed vállak, erősen hajlított hátulsó lábízületek, egyensúly, feligazítottság, könnyed támaszkodás, stb.) és mintaszerű lovas (balanszülés, súlypont előremozdul, egyszerű fesztelen és természetes tartás, stb.) látható.

3 komment

Dámanap volt!

2016.09.28. 18:58 patkószeg

14468459_1100214083365999_2036748127803277769_o.jpg

Én megadtam a módját! Ez akkor volt, amikor Polly leszállt a magas nyeregből...

Szólj hozzá!

Rólam

2016.09.26. 14:48 patkószeg

unnamed-3_1.jpgDr. Gőblyös István vagyok lovakkal, lovas- és lókiképzéssel, az 1960-as, 70-es években megszakadt nemzeti lovaskultúránk visszaállításával foglalkozom - szenvedélyesen. Az itt megjelenő írások, blogbejegyzések, műalkotáselemzések, lovasok és lovak történeteinek leírásai is ezt a célt szolgálják, akár a kívülállók számára is érthető formában.

A kultúrát, így a lovaskultúrát is művelni kell, mégpedig magas fokon. A kultúra ugyanis nivellál: felemel, de le is húz. Ráadásul létezik a nemzetközi klasszikus lókiképzéstől kissé eltérő magyar lovaskultúra is. Nemzeti lovaskultúránk a többi európai nemzetek kultúrájához hasonló, azt klasszikusnak kell minősíteni, de a magyar lovas mesterek könnyedebb lovakon, nagyobb sebességgel művelték  hivatásukat nyugat-európai kollégáikhoz viszonyítva. Ez azért izgalmas, mert világszerte egyre inkább divatba jön a lókiképzés klasszikus megközelítése és úgy gondolom, hogy ennek a divatnak a szívekhez legközelebbi változata a könnyed magyar stílus lesz, ismét divatba hozva ezzel a magyar lófajtákat is. Mindezért persze legtöbbet mi magunknak kell tennünk...

1 komment

Dámanap ma is, holnap is

2016.09.23. 20:52 patkószeg

14463759_10206908960184159_422427976_n.jpgNe felejtsétek: holnap Dámanap a Kajászó-Szentpéterpuszta Lovardában!

Nekem ma is az volt. A képen Bakai Judittal, barátnőjével Csobai Ildikóval és Fiónával vagyok látható.

Holnap (a nyilvános Dámanapon) találkozhattok Tóth Bettinával, Kropf Laurával, Koltai Polettel, Tászler Melindával, Cseppentő Rékával, Gulyás Eszterrel, Hamza Viktóriával - szóval egy hölgykoszorúval a legjobb hazai lókiképzők, lovas szakemberek közül, akik szakmai előadásokat tartanak a lovak kiképzéséhez kapcsolódőan. Az esemény 15:00 órakor kezdődik, a kapukat 14:30-kor nyitjuk.

Szólj hozzá!

Tudom, tudom, de...

2016.09.23. 09:00 patkószeg

zeneszoveg-dalszoveg-lyrics-magyar-kultura-2012.pngTudom, sokszor nehéz, sőt nagyon nehéz az a szöveg, amit írok, de mégiscsak le kell írni, hogy a következő lovasgeneráció készen kapja és ne küzdjön nemzeti lovaskultúrák szinte teljes megszakadásával, feledésbe merülésével. Számukra már álljanak rendelkezésre kész, összegyűjtött gondolatok, lejegyzett lovastapasztalatok, amit csak el kell olvasniuk, hogy napjainknál sokkal, de sokkal magasabb szinvonalon műveljék a lovaskultúrát. Úgy is nehéz lesz...

Szólj hozzá!

Szódavíz talpas pohárból

2016.09.21. 06:56 patkószeg

kep_3.jpgA Riedel poharak gyártói azt állítják, hogy különböző poharakban kisssé más és más az egyes italok íze: ahhoz, hogy a legnagyobb élvezethez jussunk, a lehető legjobban tudjuk érzékelni, a megfelelő alakú és méretű poharat kell választani. Meglehet, hogy így van, én például a szódavizet talpas pohárból szeretem inni, így valahogy jobban esik. A többiről nem tudok nyilatkozni, az vagy úgy van, vagy sem. Arról viszont igen, hogy a különböző kéztartásokkal különböző módon lehet érzékelni a szárakon keresztül a lovat és ennek megfelelően különböző módon lehet a segítségeket adni. A kézfejnek, valamint a fel- és alkarnak ugyanis van egy optimális helyzete, ettől eltérő pozícióban a lovas érzékelése és jeladása bárdolatlanná válik, a segítségeket a ló nehezebben érti, a lovas merevvé, a kommunikáció sutává, sokszor puruttyává válik.

De mielőtt a kéz helyzetét részletezném, meg kell állípítani, hogy a kéz csak másodlagos segítség, mindaddig  a lovaglásban semmilyen szerepe nincs, ameddig az elsődleges segítségekre is reagál a ló. A másodlagos segítségek - így a kéz is - csupán az elsődleges segítségek megerősítésésére szolgálnak.

Az elsődleges és a másodlagos segítségekről ide kattintva olvashatsz!

Szóval alapesetben a vállnak fesztelennek kell lennie. A fesztelenség nem önmagától van, azt gyakorolni kell, a fesztelenség tudatos állapot. A fesztelen váll eredménye a függőleges felkar. A testhez szorított, vagy a testtől oldalirányban elemelt felkar a vállak merevségét jelzi.

A könyöknek szintén fesztelennek kell lennie.

Az alkar vízszintes. Manapság ez nem divat, de nem véletlen nemzeti megközelítésünk: "A szárakat úgy kell tartani, mintha két pohár vizet hordoznánk." Ez az alkar vízszintességét jelenti. A leszorított kéz a könyök feszességét jelzi és lenyomja a ló marját, megakadályozza a ló feligazodását, végeredményben a helyes egyensúlyát. Ezalól csak egy kivétel van, a levade, amikor a lovas pontosan a mar süllyedését kívánja elérni.

kkay_b.jpgA csukló fesztelensége kulcskérdés. Azt tapasztalom, hogy a legtöbb lovas merev csuklóval lovagol. Ennek két hátránya van. Lehetetlenné válik a szárakon keresztül érkező információk érzékelése. A szárakon keresztül lehet ugyanis azt érezni, hogy hol van merevség, hol van blokk a lóban. Ha ezt a lovas nem érzi, akkor nem tudja lovát megsegíteni, egy bizonyos foknál nem tudja jobban elengedtetni lovát. (Az elengedettség fokozása, végletessé tétele nemzeti lókiképzésünk egyik központi gondolata. Az elengedettségnek fokozatai vannak, ezért sokszor van olyan helyzet, hogy versenyen díjlovas bíróként az adott helyzetet elengedettnek kellene minősítenem, de kiképzőként, lovasoktatóként azt kellene jeleznem, hogy még vannak tartalékok az elengedettség terén.)

Másrésztől a csukló feszessége leheteltenné teszi a kézfej precíz mozgását, a segítségadás ehelyett "könyékből", vagy "vállból" történik, ami a ló számára túl durva. Az ilyen segítséget a ló agresszívnek fogja tekinteni és ennek megfelelően agresszíven fog reagálni rá. A csuklót semmilyen irányban sem szabad megtörni, a kézfejnek az alkar természetes folytatásaként kell állnia.

hazslinszky.jpgAz öklöt be kell zárni. A nyitott ujjak nem a puha kezet jelentik, hanem az érzéketlenséget, a gondolattalanságot, azt, hogy a lovasnak lövése sincs arról, hogy mit kellene csinálni a szárakkal. Az öklöket továbbá fel kell állítani: "a lovasnak a saját körmeit látnia kell".

A mellékelt képeken Kókay Pál és Hazslinszky Krull Géza látható - helyes kéztartással. Kéztartásu nem csak azért egyforma, mert ugyanabból az "iskolából jöttek", hanem azért is, mert a kéznek van optimális helyzete.

Szólj hozzá!

Olyan szép!

2016.09.20. 07:01 patkószeg

Laza, erőtől duzzadó, nyugodt és méltóságteljes. De semmi különleges. Az igazi leírása persze az, hogy családtag. Nem akarom vele megváltani a világot. Nem arra való, hogy másokat legyőzzek, a becsvágyamat növeljem. Csupán arra, hogy nap, mint nap boldogságot éljünk meg. Közösen. Ezért laza, erőtől duzzadó, nyugodt és méltóságteljes. De semmi különleges, csak olyan, mint egy ló - normális és természetes.

Szólj hozzá!

Kell-e pipálni a lábfejjel?

2016.09.19. 08:28 patkószeg

szechenyiistvan_1.jpgNemzeti lovaskultúránk felélesztése során az egyik legnehezebb probléma az lesz, hogy a megmaradt töredékek általában a katonai egyszerűsétéseket hordozzák és félreértésekre adhatnak okot. A katonai lovasképzés ugyanis kétszintű volt. A kampányiskolában (Bécsújhelyen, majd Trianon után Örkénytáborban) olyan kiképzőtiszteket neveltek ki, akik bizonyos egyszerűsítésekkel, a 20040610-083303_4.jpgkatonaság egyéb szempontjait (pénz, időráfordítás) figyelembe véve, az ideálisnál rövidebb idő alatt képeztek ki lovat és lovast. Ezek az egyszerűsítések a német és az osztrák-magyar katonaságnál az 1914-től bevezetett lókiképzési utasításokban kerültek megfogalmazásra. A kultúra töredékeiben azért ezek a katonai egyszerűsítések maradtak fenn, mert ezek a szabályzatok mindmáig fellelhetőek, bmasodiklaszlokoronazas.jpgmásrészről a második világháború után az altisztek "kerültek helyzetbe", ők pedig felsőfokú képzettség, ezzel együtt az összefüggések részletes iemereteinek hiányában csak ezekre a szabályzatokra támaszkodhattak. Ők csak látták a felsőfokú képzettséggel rendelkező tiszteket, de képzettségük nyilvánvalóan töredékes volt.

A kampányiskolában szerzett képzettség ezzel szemben akadémista tudás volt: arra képesített, hogy az ló- és lovasképző tisztnek kellő elméleti és gyakorlati tudása legyen, jkomarom.jpgmérlegelési helyzetben legyen: az adott helyzetben
alkalmazható-e és ha nem, akkor miért nem alkalmazható a katonai egyszerűsítés. Az akadémista kultúra a lovaglás felsőfokú ismerete.

Az akadémista kultúra teljeskörű művelése és a kultúra fenntartása zajlott a lovasakadémián, más néven a magasiskolában (high school). A magasiskola nem az a hely, ahol földfeletti munkát végeznek - persze az itt végzett lovasok arra is képesek - hanem a magasikola az a hely, ahol lovaskultúrát évezredes teljességében, anyagi és időkorláttól függetlenül művelik. Pont azért korlátok nélkül, hogy a kultúra változatlan módon és a maga teljességében adódjon át nemzedékről nemzedékre. (Ócska és beképzelt hozzáállás, a hozzá nem értés végletes vaksága az, hogy a lovaglás, a lókiképzés bármit is fejlődött volna az elmúlt évtizedekben, az elmúlt száz év alatt.)

A magasikola időkorlátjának hiánya arra vonatkozik, hogy a teljes képzettségű lovat hagyományosan tíz (!) év alatt képezték ki, majd tíz (!) évig használták. Ennek a gyakoltatnak a töredékes maradéka az a hit, hogy a lipicai és a shagya lassan érő lovak. Valójában nem lassabban érő fajták, mint a többi, csak ezek a fajták részesei lehettek a teljeskörű kiképzésnek, ami hosszabb ideig tartott! Ugyanilyen lassú, de mindenre kiterjedő képzést kaptak a magasiksolában a lovasok is. 

Szóval a pipálás, a lábfej felfelé történő feszítése katonai egyszerűsítés. A lábfej és a vádli izmainak megfeszítése ugyanis jelzésértékű a ló számára, ezért azokat izmokat (is) alapvetően laza állapotban kell tartani. Ha a lovas nem lazítja el izmait lovaglás közben (ez a régiek úgy fejezték ki, hogy a lovas nem ül fesztelenül), akkor izmainak megfeszítése nem jelet információt a ló számára. A lábfej megfelelő állását nem "izmból" kell kialakítani, azt a kengyel tartja vízszinteshez közeli helyzetben. Ezt mutatják a mellékelt képek: Széchenyi István, hun herceg, II. László magyar király a Képes Krónikában, I. világháborús huszár a komáromi emlékművön (ő még nem ismerte az új szabályzatot)

2 komment

A kiképzés célja az öntartás

2016.09.16. 07:23 patkószeg

jzs.jpgJosipovich Zsigmond világosan ír erről: "A nyers lóból hátaslóvá történő képzés egyes fejlődési szakaszainak felsorolásakor a követkeő sorrendet tartottam helyesnek: elengedtetés, egyenesre igazítás, melyből az egyensúly és végül az öntartás (használati egyensúly) következik. Az öntartás áll az utolsó helyen, az azt megelőző rendszeresen felépített munka lezárásaként." Josipovich évezredes nemzeti hagyományunkat fogalmazza meg, azt az egyszerűséget és természetességet, aminek eredményeként könnyed és harmonikus, de egyben praktikus is a magyar lovaglási stílus.

Öntartásban a ló a lovas különösebb segítsége nélkül önállóan dolgozik - oldja meg a lovas kívánalma szerinti  feladatokat a fordulatokat, az iramváltásokat, az akadályokon való áthaladást, stb. Az öntartásban lévő ló hasonlatos a jólképzett kutyához, amelyik póráz, vezetőszár használata nélkül is önállóan a gazdi lába mellett halad, annak mozgásához igazodva. Az öntartás a végletes együttműködés kifejeződése.

Az öntartás kialakításának lényeges eleme a descent de maines és descente de jambes technika, amiről ide kattintva olvashatsz.

Szólj hozzá!

Címkék: öntartás Josipovich

Kedvenc fotóm 2016

2016.09.15. 08:19 patkószeg

13165838_1148117698553380_8867337299000139379_n.jpg

Valami ehhez hasonló hangulatot szeretnék a Dámanapon! Persze a szakma is dübörögni fog!

Szeptember 24-én, szombatn Dámanap címmel Nyílt Napot rendezek, az esemény résztvevői a legkiválóbb hazai hölgylovasok, lovas szakemberek közül kerülnek meghívásra. Az esemny délután három órakor kezdődik a Kajászó-Szentpéterpuszta Lovardában az alábbi résztvevőkkel és programmal:

15:00 Tóth Bettina (etológus, elméleti előadás)

15:30 Kropf Laura (hosszhajlítások vezetőszáron)

16:00 Koltai Polett (dámanyereg használata)

16:30 Tászler Melinda (párhuzamok földön és lóhátról)

Szünet

17:30 Cseppentő Réka (cseppentő nyeregről)

18:00 Gulyás Eszter (iskolalovaglás)

18:30 Hamza Viktória (kommunikáció)

A lovarda a látogatók számára 14:30-tól lesz nyitva. Belépő: 4.000 Ft. Kérlek, részvételedet ide kattintva jelezd!

Szólj hozzá!

Tóth Bettina

2016.09.14. 07:36 patkószeg

215593_162000763861440_4999246_n.jpgTóth Bettina a XXI. század magyar lovaskultúrájának még (!) nem kellően elismert etológusa. Azért nem kellően elismert etológus, mert tudását nem lehet eléggé elismerni. Bármikor találkozom, beszélgetek vele, csak elbámulni tudok ismeretei mennyiségén, azon, hogy milyen mélyen és részletesen ismeri a lovak viselkedését.

Nemsokára megjelenő könyve atombombaként fog robbanni, meggyőződésem, hogy a könyv évtizedekig, vagy akár még hosszabb ideig zsinórmértékként fog szerepelni a magyar lovasok közkultúrájában. Én már olvashatom és hát a könyv egyszerű és közérthető szövegezésével olvasmányos, könnyen követhető, mellbeverő.

Bettivel a szeptember 24-én a Kajászó-Szentpéterpuszta Lovardában megrendezésre kerülő Dámanapon találkozhattok - ott könyvének előzetes bemutatása kapcsán tart előadást a lovak viselkedéséről. Kérlek ide kattintva jelezd részvételed, hogy megkönnyitsd a Dámanap szervezését.

Szólj hozzá!

Kottas intelme

2016.09.13. 19:44 patkószeg

12801588_187362648321093_6236855421385976028_n.jpg"Csak azt tudom hangsúlyozni, hogy a ló a társunk. A ló lovas nélkül is megmarad lónak, a lovas viszont nem lovas többé lova nélkül. Szóval legyen mindig boldog a lovatok." Arthur Kottas-Heldenberg.

Arthur Kottas-Heldenberg 1945-ben született Bécsben. Korosztályos osztrák bajnok volt díjlovaglásban, majd díjugratásban. 1960-ban kezdte tanulmányait a Bécsi Spanyol Lovasiskolában. 1968-ban "Bereiter" címet kapott, ami az 1572-ben alapított lovasiskola legrövidebb idő alatt elért kinevezése. 1981-ben lett "Chief Rider", majd 1995-ben "First Chief Rider". 2003-ban fejezte be munkáját a Bécsi Spanyol Lovasikolában.

Szólj hozzá!

Elengedtetés: előről hátulra

2016.09.13. 06:38 patkószeg

Miért halad a ló testének elengedtetése előről hátulra, ha a lovat hátulról előre lovagoljuk?

Azért, mert a szár ad információt arról, hogy hol van feszesség a lóban, de csak az első blokkig. Azt, hogy a blokk mögött mi történik, arról csak nagyon felületes információja van a lovasnak. Ezért mindig a zabla felöli első blokkal tud foglalkozni a lovas, azt próbálja oldani.

A blokk oldása az izmok nyújtásával történik, de ez sokszor nem egyszerű, mert az izom nyújtása előrehelyezi a ló súlypontját. Ehhez pedig hosszabbat kell lépnie a lónak, amire nem biztos, hogy képes. Az elengedtetés ezért hosszadalmas munka. Az nem úgy van, hogy akkor ma nekilátok és elengedtetem a lovat. Az izmok tónusán, lazaságán, nyújthatóságán évek hosszú során keresztül kell dolgozni. A helyzet ugyanolyan, mintha spárgázni szeretnék. Biztosan képes lennék rá, de igencsak hosszú ideig, akár hónapokig kell naponta nyújtani az izmokat, hogy sierüljön, azután pedig folyamatos munkával fenn kell tartani az izmok nyújtható állapotát.

A ló is ugyanígy van. Sokszor igen hosszú ideig csak a merevséggel találkozik a lovas. Azt tapasztalja, hogy lova valamiért ellenáll, gyakran feladja ideális formáját, küzdeni kell a kifeszülése ellen, nem teljesen kényelmes, különösen a magasabb iramokban, ha egyáltalán képes magasabb iramban mozogni. Hát csak türelem és türelem. Az izmok lazítása hosszadalmas feladat, az csak fokról fokra, évek hosszú munkájával változhat.

Persze az "alapelengedettség" a ló adottsága is. Van olyan ló, amelyik helyből igen nagyfokú elengedettséget mutat: nagy a mozgása, kényelmes és egyszerű a lovaglása. Az elengedettségen azonban ennél a lónál is nap mint nap dolgozni kell, mert az "ajándék" csak így tartható fenn. Türelmes munka nélkül a mozgás beszűkül, a lazaság merevségbe vált át: tipikus példa az a kezdetben igen tehetséges díjló, amelyik hatalmas tehetséget mutat, rendre nyeri a fiatal lovak korosztályos versenyeit és végül nem jut fel sem a nagydíj kategóriába, sőt még nehézosztályba sem. Vagy ha mégis feljut a nehézosztályba, akkor addigra "nehezen lovagolhatóvá", "butává" válik, vagy rendszeresen megségül.

Szólj hozzá!

Brávó Szalai, brávó Szeicz!

2016.09.12. 07:32 patkószeg

Ismét Szalai Nikolett a magyar díjlovagló bajnok. Gratulálok! Győzelme számomra meseszerű, Nikolett olyan, mint a népmesék legkisebb testvére, aki annak ellenére, hogy testvéreinek több pénze, több lehetősége van, mégis a legtöbbre viszi. Szalai Nikolett idei győzelmével bebizonyította, hogy két éve nem a véletlen, nem a különös csillagállás miatt nyert bajnokságot. Saját képzésű lóval, hosszú és kitartó munkával jutott el idáig, ami rendkívüli sportemberi teljesítmény. Szintén ugyanez áll a másik érdemi kategória, a nezézosztály győztesére, Szeicz Erikára. Őt is leginkább a szorgalom és a megalkuvás nélküli kitartás jellemzi. Itt kell persze még említeni Vági Emesét és Németh Gábort, akik szintén saját képzésű lóval indultak, azután (be kell, hogy valljam) a magyar bajnokság többi részét már nem is értem:

Amikor elkezdtem lovagolni, akkor volt "A MAGYAR BAJNOKSÁG", csupa nagy betűvel. A legjobb lett a magyar bajnok és kész. A bajnokot és a helyezetteket is nagy tisztelet övezte. Manapság annyi bajnok van, hogy az ember csak kapkodja a fejét. Igaz, hogy akkor mindenki a saját maga által képzett lovon ült és el sem lehetett képzelni mást: fel sem merült senkiben, hogy valaki más által képzett lovon induljon bajnoki címért, helyezésért. Csak azt nem értem, hogy ennek az új divatnak mi a sportértéke, mi a teljesítmény abbban, hogy innen-onnan egyszercsak előkerülnek lovak és azokkal nehézosztályban, vagy nagydíjban versenyeznek. Nem értem, hogy mi az értelme a versenyzésnek, ha a munka dandárját más végezte el. Számomra ez olyan, mintha a száz méteres síkfutásban valaki nyolcvannál szállna be. Ugyanúgy nem értem, hogy miért van egyáltalán bajnokság a könnyű- és középosztályban, meg a fiatal lovak kategóriáiban, hiszen ezekben a számokban maga az alapadottság is elegendő, képezni szinte nem is kell a lovat.

Egy dolognak viszont lenne érteme, azt meg hiába vetem fel szinte évről-évre, nem hajlandó senki meghallani. Ennek ellenére most ismét megteszem, hátha jövőre mégiscsak lenne rá akarat. A magyar bajnokságról hiányzik a csapatverseny. Előre vinné a díjlovasok közösségi élményét. Szent György díjban kellene megrendezni, nyitott versenyszámkét (tehát a bajnokság bármelyik kategóriában versenyző ló és lovas résztvevője lehetne), bármelyik három, vagy négy lovas csapatot alkothatna (nyerjenek a legjobbak), a csapatverseny a bajnokság első napján kerülne megrendezésre a nehézosztály versenyszámával együtt (tehát lenne olyan ló, amelyik egyszerre versenyezne a kategóriabajnokságért és a csapatbajnokságért), azután hajrá. Nem kellene túlságosan sokat bonyolítani. Szóval én ismét felvetettem...

A magyar díjlovaglás jelenlegi helyzetét, a nagydíj versenyszám összes indulóját és teljesítményüket ide kattintva nézheted meg. Kellemes csipegetést kívánok!

 

Szólj hozzá!

Nem a csizmától megyen...

2016.09.08. 09:27 patkószeg

A régi magyar megközlítés szerint a helyes támaszkodásnál a kapcsolat erőssége olyan kicsiny, hogy ha a szárakat elvágnánk és cérnával helyettesítenénk, akkor a cérna nem szakadhatna el. Másképpen a helyes támaszkodás során csupán a szár súlya terhelheti a ló szájszegletét. A csikózabla folyamatos hatásban tartása, ne adj isten a feszítőzabla folyamatos használata helytelen.

Hát persze! A szár súlyánál nem lehet több a lovas kezében, mert ha több van, akkor a ló nincs egyensúlyban. Az erők ugyanis párosával lépnek fel, a ló csak úgy tud erőt kifejteni a szárra, ha előredől, előrenyomja magát. Ilyenkor megszűnik a harmónia, a ló sietni kezd, gyorsabban halad, mint lovasa szeretné, a lovas úgy érzi, hogy folyamatosan lassítania kell lovát és nem tudja előrefelé lovagolni. A folyamat öngerjesztő, mert a szár hatására a ló nem tud saját súlypontja alá lépni (a szár tevékenysége pont ezt akadályozza) és az egyensúly méginkább felborul. Ilyenkor akármilyen puccos mozgást mutat a ló, valójában nem előrefelé mozog, hanem csak szalad.

Erre vonatozik Kordás József, az ismert hortobágyi csikós megjegyzése: "Nem a csizmától megyen - a szártól szalad!"

Mit kell ilyenkor tenni? Fel kell venni a lovat, azaz a súlypontját hátrébb kell igazítani. Persze a feltételt helyesen kell adni, a lónak pedig el kell azt fogadnia.

Ha javasolhatnék valamit, akkor az az lenne, hogy kéreném a tisztelt bíró urakat és hölgyeket, hogy a hétvégi díjlovas országos bajnokságon vegyék figyelembe az öreg hortobágyi csikós figyelmeztetését...

Szólj hozzá!

Shagya, vagy lipicai? II.

2016.09.07. 07:52 patkószeg

img_5029_1.JPG

Hát úgy látszik a válasz: shagya! A kérdés pont két évvel ezelőt, 2014. szeptemberében vetettem fel az alábbi kezdettel:

"A XXI. század lovaglási stílusa az iskolalovaglás lesz. Ez ügyben, mi magyarok, különleges helyzetben vagyunk. A magyar könnyűlovas hagyományok a sportlovagláshoz hasonló iramú iskolalovaglást testesítik meg. Sokszor a kettő egybe is mosódik, de az iskolalovas kultúra felismerése nélkül nem érthetők meg a XX. század magyar lovasszakembereinek kiugró nemzetközi sikerei.

Az iskolalovas hagyományok azonban nem csak a lovaglási stílusban, hanem a lótenyésztésben is megjelennnek. A magyar fajták nem a szélsőséges, sokszor szinte hihetetlen sportteljesítményekre szelektált hibrid lovak. A magyar fajták évszázados tenyésztési szempontjai az együttműködőkészség, a mozgáskultúra és a hosszú használati élettartam voltak. Az iskolalovas stílus megjelenésével a hagyományos magyar fajták előnyei ismét értelmezhetővé válnak!

A gondolatmenet eredményeként óhatatlanul felmerül a kérdés, hogy célszerű-e egyetlen fajtát kiválasztani és arra fajtára koncentrálva éleszteni újra nemzeti hagyományainkat? Ha a válasz igen, akkor az várható, hogy a világon mindenhol, mint a MAGYAR FAJTÁRA fognak tekinteni a kiválasztottra..."

Az írás további részét ide kattintva olvashatod!

Tegnap dr. Varga Katalin jóvoltából shagya tulajdonos lettem. :) A kétéves herélt jelenlegi neve Szuadó, ami tetszik, azonban új gazdájaként névcsrében is gondolkodom. Valamiért a Mikádó név motoszkál a fejemben, de szívesen várok névjavaslatokat! Felmerült bennem, hogy esetleg egy régi, híres, vagy eredményes shagya nevét kapja...

img_5019.JPG

3 komment

A Bécsi Spanyoliskola

2016.09.05. 14:28 patkószeg

Film a Bécsi Spanyoliskoláról...Készítsetek be kávét, sütit és dőljetek hátra!

Nagyl az érdekődés a Bácsi Spanyoliskola október 29-i gálaműsorára szervezett utazásra. A kiutazás során szakmai előadást tartok a résztvevők számára, a másik előadó Borsó Dorottya lesz. A nap során délelőtt a gálaműsorra kerül sor, majd a délután idegenvezetéssel lehet körbejárni az iskolát. A lovasok.hu által szervezett utazás, a belépőjegyekkel együtt (a gálán állóhely, délután idengenvezetés a lovardában) 24.900 Ft.

Szólj hozzá!

A motor bekapcsolása

2016.09.05. 09:56 patkószeg

A ló "motorjának" bekapcsolása nem egyszerű. Feltétele a ló egyenessége. Ha a ló nem egyenes, akkor a motort nem lehet bekapcsolni, mert ilyenkor a ló olyan, mint a jégen induló hátsókerékmeghajtású autó - folyton kifarol. Ha a lovas mégis bekapcsolja ilyenkor a "motort", akkor csak durva "kormánymozdulatokkal", durva segítségkkel lehet uralni a lovat, ha egyáltalán lehetséges. Ez látható sokszor a versenyeken, hiszen ott bekapcsolt állapotban kell tartani a lovat, áme ennek az ára a bárdolatlanság. A durvaságon túlmenően az ilyen lovaglás a lovat igen gyorsan ledarálja, a ló testét rendszeresen érik olyan rossz irányból érkező erőhatások, amiket az hosszabb távon képtelen elviselni. Ezért van az, hogy a sportlovaglásban a 15-18 éves ló öregnek számít. Az ilyen kor a kikukázás ideje, holott a ló más időtartamra "lett tervezve". Az ilyen ló olyan, mint a nehéz mukában idejekorán megöregedett bányász, aki negyven évesen nyugdíjba megy.

A másik lehetőség, hogy a lovas nem kapcsolja be a motort. Ilyenkor látszólag együttműködő, de szintén nem használja megfelelően a testét. Nincs harmónia, a mozgás pedig nemhogy felfényesedne, de beszűkül. A ló teste így is idejekorán tönkremegy.

Szólj hozzá!

Utazás a Bécsi Spanyoliskolába - az utolsó helyek talán rád várnak!

2016.09.04. 07:46 patkószeg

10530918_187422561648435_8883769824982924725_n.jpg

Nagyl az érdekődés a Bácsi Spanyoliskola október 29-i gálaműsorára szervezett utazásra. A kiutazás során szakmai előadást tartok a résztvevők számára, a másik előadó Borsó Dorottya lesz. A nap során délelőtt a gálaműsorra kerül sor, majd a délután idegenvezetéssel lehet körbejárni az iskolát. Az eseményre Ide kattintva jelentkezhetsz! Már csak néhány hely maradt a három, minden kényelemmel felszerelt autóbuszon! A lovasok.hu által szervezett utazás, a belépőjegyekkel együtt (a gálán állóhely, délután idengenvezetés a lovardában) 24.900 Ft. 

Szólj hozzá!

Descent de maines, descente de jambes

2016.09.03. 08:17 patkószeg

zrinyi.jpg

Nyomás és engedés - a lovas legfontosabb kommunikációs eszköze. Ha a lovas kérni szeretne valamit lovától, nyomást kell hogy kifejtsen, ha a ló elvárásainak megfelelóen reagál, a nyomást be kell szüntetni. Tulajdonképpen erre alapoz a deccent de maines, descente de jambes lovaglási módszere.

A descent de maines a szársegítséget beszüntetését jelenti az elvárt keretben, egyensúlyban és támaszkodásban mozgó lónál. A lovas csak a szár súlyát érzi ilyenkor a kezébenn. A szársegítség beszüntetésével a lovas jutalmazza a lovat, megerősíti azt, hogy helyes, amit csinál, egyben önállóságra szoktatja.

A descente de jambes az csizmasegítségének beszüntetése a ló hátulsó lábainak megfelelő szorgalma esetén. Hatása a szársegítségek beszüntetésével azonos.

A segítségek túl erős, vagy túl hosszú ideig történő alkalmazása a kívánttal ellentétes hatást ér el, feszült, ellenálló lovat eredményez. Megfelelő reakció esetén a lovassegítségeket be kell szüntetni és csak élvezni kell a lovaglást, a kialakult harmóniát. Ha a ló elveszti egyensúlyát, akkor az üléssel, a felsőtesttel, vagy ha ezekre nem reagál akkor szársegítséggel kell azt helyreállítani. Ha a ló elveszti lendületességét, akkor azt szintén az üléssel, a felsőtesstel kell korrigálni, vagy ha ez kevés, akkor csizmasegítséget kell igénybe venni. A descent de maines, descente de jambes módszerrel a lovat igen kicsi segítségekhez lehet szoktatni, önállóságra lehet nevelni.

A technia a magyar lovaskultúra része, a fenti képen Zrínyi Miklós látható, amint a módszert alkalmazza.

Szólj hozzá!

Címkék: descent de maines descente de jambes

Dámanap!

2016.09.02. 11:20 patkószeg

side-saddle-riding.jpg

Szeptember 24-én, szombatn Dámanap címmel Nyílt Napot rendezek, az esemény résztvevői a legkiválóbb hazai hölgylovasok, lovas szakemberek közül kerülnek meghívásra. Az esemny délután három órakor kezdődik a Kajászó-Szentpéterpuszta Lovardában az alábbi résztvevőkkel és programmal:

15:00 Tóth Bettina (etológus, elméleti előadás)

15:30 Kropf Laura (hosszhajlítások vezetőszáron)

16:00 Koltai Polett (dámanyereg használata)

16:30 Tászler Melinda (párhuzamok földön és lóhátról)

Szünet

17:30 Cseppentő Réka (cseppentő nyeregről)

18:00 Gulyás Eszter (iskolalovaglás)

18:30 Hamza Viktória (kommunikáció)

A lovarda a látogatók számára 14:30-tól lesz nyitva. Belépő: 4.000 Ft. Kérlek, részvételedet ide kattintva jelezd!

Szólj hozzá!

Ki a mestered mestere?

2016.09.01. 16:45 patkószeg

kepernyofoto_2016-09-01_16_35_50.png

A lovas- és lókiképzés szakma, minőségi tudást csak mestertől lehet szerezni, így mester csak mesternek lehet tanítványa. Ezt az elvet még a versenyeredmények sem írják felül, ezért az edzőválasztásnál az első kérdés az, hogy ki a mestered mestere.

A legnagyobb mesterek mindig is számontartották elődeiket. Bent Branderup például így ad számot mestereiről: Bent Branderup elődje Egon von Neindorff, Egon von Neindorff elődje Richard Wäjten, Richard Wäjten elődje Ottó Lörke, Ottó Lörke elődje Felix Bürkner, Felix Bürkner elődje Hans von Heydebreck, Hans von Heydebreck elődje Paul Plinzer, Paul Plinzer elődje Gustav Steinbrecht, Gustav Steinbrecht elődje Louis Seeger, Louis Seeger elődje Maximilien Weyrother, Maximilien Weyrother elődje Adam Weyrother, Adam Weyrother elődje Francois de La Guérinière, Francois de La Guérinière elődje M. Wendeuil, M. Wendeuil elődje Antoine de Pluvinel, Antoine de Pluvinel elődje Giovanni Pignatelli, Giovanni Pignatelli elődje Frederico Grisone, Frederico Grisone elődjei pedig a XV. században Bizáncot elfoglaló török seregek elől Szicíliába és Nápolyba menekülő lovasmesterek.

szentpeterpuszta07-05-09_2237_f-neubauer_1.jpgMindez azért fontos, mert szakembernek, mesternek senki sem nevezheti ki önmagát. Ez minden szakmában így van. Nem lehet cukrász, asztalos, mérnök, orvos, jogász, stb. senki sem, csak akkor, ha bizonyos iskolákat elvégez: mesterektől tanul, majd tudásáról vizsgákon számot ad és mindezt az ott oktatók bizonyítvánnyal elismerik. A bizonyítványon szereplő aláírással az oktatási intézmény vezetője “nevére veszi” a tanulót, tudásához, megszezett ismereteihez saját (!) nevét adja. A szakembernek, így a lovas szakembernek sem az a mestere, akire csak úgy hivatkozik, (“annak idején tanított”, “láttam ahogyan lovagolt”, “hétvégi kurzusain vettem részt”). Mestereként csak arra lehet hivatkozni, aki a hivatkozót maga is elismerte és felvállalta tanítványának. Helyes tehát, hogy egyre többen hivatkoznak “örkénytábori” tanáraikra, mestereikre, de mindezt óvatosan kell elfogadni. (Nem véletlen, hogy az örkénytábori iskola elvégzését is bizonyítvánnyal, oklevéllel igazolta a tábor mindenkori parancsnoka.)

Autodidakták kora

A többség azonban még csak ezt sem teszi. Napjaink lovaskultúrájában bevett gyakorlat az, hogy komoly végzettség, előtanulmányok nélkül is lehet bárki lovasedző. Valamiféle papírt persze kell szerezni az edzői jogosultsághoz, de hát már bocsánatot kérek! Az edzők többsége tanítványai körében komoly végzettség helyett saját versenyeredményeire hivatkozik, vagyis arra játszik rá, hogy a lovaglást tanulni vágyó nem tud különbséget tenni az eredményes lovas és a szakember között. És hát valljuk be: a laikus tulajdonképpen joggal gondolhatja, hogy aki sikeres a versenyen az biztosan ért a lovagláshoz, a lovas- és lókiképzéshez. Azonban ez messzemenően nincs így! A lovassportban az eredmnyeket alapvetően az határozza meg, hogy milyen alapadottságú és képzettségű lóval vesz részt a versenyző, márpedig a kiváló alapadottságú lovat, sőt akár a képzett lovat is meg lehet vásárolni, esetleg így, vagy úgy meg lehet szerezni és ilyenkor az eredmények köszönő viszonyban sincsenek azzal, hogy edzőként, lovas szakemberkét egyébként minyen színvonalon áll az illető. A helyzet olyan mintha valaki egy márkás autó vezetőjeként azt állítaná, hogy tud autót gyartani. Lehet, hogy tud, de nem feltétlenül.

Futók a Margitszigeten

De miről lehet megismerni a jó lovasszakembert? A szakértők, a közelállók persze ismerik az egész szakmát, de egy többé-kevésbé kívülálló milyen jelekből tájékozódhat? Onnan, hogy a jó szakember lovasai és lovai boldogok. Csak másodsorban eredményesek, elsődlegesen boldogok, hiszen a lovaglás, a lókiképzés a harmóniát célozza. És ez más sportokban is igy van: a nem profi sportoló alapvető célja nem a teljesítmény, hanem a boldogság. A margitszigeti futók, a hétvégi kerékpározók, a munka mellett esténként teniszezni lejáró, vagy küzdősportot művelni kívánó amatőr célja a harmonikus mozgás boldogító érzése. Így, ha a lovaglás állandó kihívás, csak a problémák forrása, merő küzdemem, akkor edzőt kell váltani, még akkor is, ha a versenyen az eredmények egymás után jönnek. Ilyenkor ugyanis a siker a ló alapadottságaiból és a drága pénzen vásárolt képzettségből következik, nem pedig az edző, vagy a lovas által megteremtett értékből. A boldogság ezzel szemben csak harmóniából, a harmónia pedig csak szaktudásból következhet.

Mesterről mesterre

img_9797.JPGA szakértelem, a lókiképzés tudománya évezredek óta mesterről mesterre száll generációról generációra. Ezt napjainkban sem lehet megkerülni. A Bent Branderup által vezetett lovasakadémián a lovas mesterré válás feltételei a következőek. Vizsgát kell tenni futószárazásból (kikötőszár nélkül végre kell hajtani a jármódok közötti összes lehetséges átmenetet, valamit vállat be (!) és farat be (!) feladatot mindkét kézen), vezetőszáron végzett munkából (hosszhajlítások vezetőszáron), le kell tenni az apródvizsgát (hosszhajlítások lépésben és ügetésben nyeregből), a lovagvizsgát (hosszhalítások vágtában nyeregből), majd két további válaszható vizsgát kell abszolválni. Vizsgázni lehet például piaffe munkából (átmenetek minden jármódból paffe-ba, hosszhajlítások piaffe-ban, fordulatok az eleje és hátulja körül), passage-ból, a vágta iskolajármódjaiból, föld felettei munkából (iskolaugrások), stb. Feltétel továbbá az, hogy a mesterjelölt két lovasát sikeresen tújuttassa az első négy vizsgán, illetve az, hogy lovagláselméleti előadást tartson, majd hogy az összes addigi vizsgáját a mestervizsgán egyidejűleg, ismét bemutassa. Első megközelítésre azt lehetne kérdezn, hogy mi ebben a nehéz? Aki például középosztályú díjlovas versenyen vesz rész, az lépésben és ügetésben tudja telejesíteni az apródvizsga követelményét? Hát nem! Mesteri fokon legalábbis nem. Nem nehevzheti magát szakácsmesterenek az, aki otthon képes töltött káposztát készíteni, még akkor sem, ha a vendégeknek különösen ízlik az alkotás. Sőt egészen más minőségű a szakmai tudás a középiskolát (szakiskolát) elvégezve, mint ugyanazt megtanulni felsőfokon. Aki otthon a fürdőszobában szépen énekel, az még távol van attól, hogy mestere legyen az éneklésnek, a hanképzést évekig kell nehéz munkával iskolázni.

A campagne iskolát idehaza mondhatom kimerítően kijártam: közel három évtizedig (!) voltam Dallos Gyula tanítványa, nála 1981-ben értem el, hogy lován, Csongoron a legmagasabb kategóriában, a bajnoki kategóriában versenyezhettem, a következő évben pedig ugyanebben a kategóriában Bakutz nevű lován volt szerencsém versenyezni. Azután éveken, évtizedeken keresztül jöttek sorban azok a lovak, amelyek Dallos Gyula vezetésével lettek kiképezve. Mindezt az ismeretet az elmúlt évtizedek legjobb magyar lovasszakembereinek végiglátogatásával gyarapítottam: dolgozhattam velük együtt, ülhettem lovaikon. A teljesség igénye nélkül, csak a magyar bajnok lovakat felsorolva: Bordal (díjlovaglás, Dallos Gyula, Bordalt versenyeken is lovagolhattam, amiért külön köszönet jár Dallos Gyulának), Kapitány (díjlovaglás, Lovász József, meg kell jegyezni, hogy Kapitány határeset, Lovász József Fergeteg nevű lovával lett magyar bajnok), Bálvány (díjugratás, Ákos Ajtony, Bálvánnyal díjlovaglásban versenyezhettem is), Fernandó (díjugratás, Somlay Tamás), Zsizsik (military, Soós Attila), Gábris (military, Tuska Pál), Nimfa és Sovánka (military, Kaizinger Balázs), Wrangler (trail, Pollák Tamás), No Blues On My Cd (barrel racing, Kastély Attila, Dörnyei József tulajdonaként ülhettem rajta), Hickorys Joshua (cutting, Szalontai Zoltán).

Mindezek után 2012-ben kezdtem meg akadémi képzésemet. 2014-ben, az első két vizsga letételvel formálisan is megkezdtem a vizsgasor letételét a Bent Branderup lovasakadémiáján (Academic Art of Riding), ezzel párhuzamosan 2016-ban az első két vizsga letételével tagja lettem a Sabine Oettel által vezetett Escuela Equitabilis-nak. Sabine Oettel az Academic Art of Ridng lovas mestere.

Szólj hozzá!

Címkék: Lovas Nemzet

Első Csütörtök: Bóta Andrással, Gulyás Eszterrel, Halász Péterrel

2016.08.29. 14:16 patkószeg

13962674_10207864525304233_2230800031858723068_n.jpg

Szeptember 1-jén Első Csütörtök lesz. A látogatók megnézhetik munkámat Zitával és Zazie-val, valamint a két gyakornokkal Fister Patrikkal és Knopf Laurával.

Az esemény kivételesen délután öt órakor kezdődik. Meghívtam Bóta Andrást, Gulyás Esztert és Halász Pétert, hogy Sabine Oettel, az Academic Art of Rinig lovasmesterénél, az Escuela Equitabilis lovasakadémia tulajdonos alapítójánál szerzett tapasztalataikról meséljenek. Eszter ajánlásomra gyakornokként hónapokat töltött a mesternél, András és Péter Wolfgang Krischke kurzusán vett részt. Tapasztalataikról kérdezgetem őket, az Első Csütörtök látogatói belehallgathatnak beszélgetésünkbe.

A lovakkal a munka a szokásos időpontban hat órakor kezdődik.

A fenti fotón Halász Péter levade-ja látható.

Az Első Csütörtök kezdete 17:00, helyszíne Kajászó-Szentpéterpuszta Lovarda, belépő 2.000 forint.

Szólj hozzá!

Paszban járás

2016.08.29. 08:17 patkószeg

A paszban járás, mint helytelen lábsorrend a lókiképzés egyik legnagyobb hibája. Legtöbbször lépésben látható, bár létezik vágtában is. Lépésben akkor beszélünk paszban járásról, ha az egyoldali lábak egyidejűleg, vagy közel egyidejűleg lendülnek előre, azaz a ló feladja tiszta négyütemű mozgását. Lépésben ugyanis a patadobbanásoknak teljesen egyletesen kell hallatszania, a dobbanások közötti időknek egyenlőeknek kell lenniük.

Az összeszedés során azonban a ló eltérhet ettől. Helyes összeszedés esetén, a szorgalmas hátulsó lábak kissé hamarabb lépnek, így a hátulsó lábak mozgása az előttük lépő láb (az átlós elülső láb) mozgásához közelít, szélső esetben a lépés kétüteművé válhat. Ez az iskolalépés. Az iskolalépésben nem elvárás a kétütemű mozgás, csak a kisebb-nagyobb eltérés a tiszta négyütemű mozgástól. Az iskolalépést önmagától ajánlja fel a ló, az iskolalépés a kiképzés helyes menetét jelzi.

A helytelen összeszedés azonban a ló ellenkezését, ellenállását váltja ki. Mindez testi és lelki feszességben, merevségben mutatkozik, ennek következtében a hátulsó lábak kissé lassabban lépnek a kelleténél, mint az öreg ember közvetlenül a reggeli felkelés után. A kelleténél később lépő hátulsó lábak az utána lépő (azonos oldali elülső láb) mozásához kezdenek közeledni, szélső esetben a lépés kétüteművé válhat. Ez a paszban járás. A paszban járás nem feltétlenül kétütemű, maga az eltérés a tiszta járástól már paszban járást jelent. A paszban járás az egyik legbiztosabb jele a kiképzés helytelen menetének. Ez igaz még akkor is, ünnepelt lovas mutatja be, ez igaz még akkor is, ha a díjlovas program többi részében látványos feladatvégrehajtásokat mutat be a lovas. Sőt azt jelzi, hogy a program többi része kamuflázs, porhintés, valójában semmi sincs rendben. A lábsorrendek tisztasága a díjlovaglás legfőbb kritériuma, ezért van az, hogy a legmagasabb feladatokban a lábsorrendet külön minősítenie kell a bíróknak.

Mindez azonban csak elvileg van így, a sprotpolitika, a kor divatjának való megfelelési kényszer még a legkomolyabb versenyek bírálatait is eltéríti. Az alábbiakban BRORING-SPREHE Kristina lovaglása látható, aki az olimpián csapatban aranyérmet, egyéniben ezüstérmet szerzett.

Annak idején, amikor versenyezni kezdtem, ilyen lépésmunkával kizavartak volnak az akkori magyar szakemberek a négyszögből. Ma már ugyan más a megítélés, de a lovak természete nem változott! A paszban járás súlyos hiba!

A paszban járás korrigálása nem egyszerű, de nem lehetetlen. Az alapprobléma a ló egyensúlyi helyzetéből és fesszességéből fakad. A ló mereven ellenáll a félfelvételeknek, és súlypontját túlságosan előre viszi. A lovas azt érzi, hogy nincs lehetősége a lónak helyes segítséget adni (a hátulsó lábakat elrőrefelé lovagolni), mert a ló túlságosan előrefelé törekszik. A probléma megoldása azért nem egyszerű és azért kíván kissé hosszabb munkát, mert egyszerre kell a ló súlypontját hátravenni és közben a nyakat nyújtva tartani, a ló testét és lelkét lazítani. A kettőt nehéz egyszerre megoldani, mert a nyak nyújtásával, az elengedtetés fokozásával a súlypont előrekerül, a súlypont hátravételével pedig a ló rövidíti nyakizmait, megfeszíti magát.

A megoldást a félfelvételek lassú mozgás közben, vagy álljban történő gyakorlása adja: be kell gyakorolni egyrészről a megfelelő lovassegítségeket, másrészről a ló megfelelő reakcióját. A helyes egyensúly és elengedettség birtokában már meg lehet kezdeni a hátulsó lábak szorgalmának növelését. A megfelelő ütemben csizma, vagy a kár apró pálcasegítséget kell adni. A segítségadás pillanata durva közelítéssel az, amikor az átlós elülső lábát felemeli a földről a ló.

1 komment

Utazz a Bécsi Spanyoliskolába!

2016.08.25. 09:20 patkószeg

programfoto3_1.jpg

A lovasok.hu utazást szerveza a Bécsi Spanyoliskola gálaműsorára október 29-én, szombaton! A kiutazás során szakmai előadást tartok a résztvevők számára, a másik előadó Borsó Dorottya lesz. A nap során délelőtt a gálaműsorra kerül sor, majd a délután idegenvezetéssel lehet körbejárni az iskolát. Az esemény részleteiről ide kattintva olvashatsz! Ide kattintva pedig jelentkezhetsz!

Szólj hozzá!

lovasblog

Gőblyös István: Lovakról, lovasokról - lovaknak lovasoknak

E-mail a szerzőnek

Kövess!

 

Friss topikok

  • Winkler Judit: @Csigás Zoltán: Hát ne csapjunk át személyeskedésbe ácsi kedves Zoltán!Nem tudod milyen szinten t... (2016.09.30. 08:22) Ettől kifekszem!
  • Filep Kálmán Csaba: A lovak mit szolnak ehhez.Hol a határ ameddig nem nyűg a lovas a lónak a hátán.Az ember egy tudato... (2016.09.26. 15:17) Rólam
  • patkószeg: @magyar_lovaskultura: Igen, biztosan voltak, de - úgy tudom - ekkor jött a "reform". (2016.09.20. 15:07) Kell-e pipálni a lábfejjel?
  • magyar_lovaskultura: @Zoltán Szalontai: Ez igaz, de a Szuadó se hangzik sokkal csinosabban. Miért ne viselhetné valamel... (2016.09.12. 12:05) Shagya, vagy lipicai? II.
  • delejezoe: Az első négy komplett lépésnél a pataletételek között eltelt idők képszám átlagban mérve, balról j... (2016.08.29. 11:25) Paszban járás

Címkék

akadály (2) akadémista stílus (1) alázat (1) állítás (1) Andrássy (1) átengedőség (7) Bad Füssing-i levelek (10) ballotade (3) Baucher (1) Bécsi Spanyoliskola (1) bértartás (28) Bocskai (2) Bóta András (1) Branderup (19) brida ülés (3) campagne lovaglás (1) capriole (3) carré (1) carriere (3) combból jár (1) combból járás (1) cordeo (1) courbette (2) croupade (3) Cseppentő (1) csizmasegítségek (1) Dalghren (3) dámanyereg (4) délceglépés (3) descente de jambes (1) descent de maines (1) díjlovaglás (35) díjugratás (5) dopping (1) durvaság (1) egybevágó segítség (1) egyenesség (7) egyensúly (4) együttműködésikészség (2) elengedettség (14) engedelmesség (2) Erős (1) falkade (1) farat be (5) felelős lettél (1) felfényesedett mozgás (1) feligazítás (3) féloldalazás (1) felvétel (5) ferdeség (1) fiatal ló képzése (7) fogathajtás (1) frederiksborgi ló (1) futószáras munka tesztje (2) futószárazás (9) gineta ülés (2) göblyös (24) Hadik András (3) hagyományőrzés (1) hagyomány kötelez (4) hajlítás (1) Hanthy (1) használati ló (3) hátból jár (1) hátból járás (1) hát elengedtetése (3) helyes ülés (1) hiperinflexió (1) hordozóerő (1) Horthy (1) hosszhajlíás (4) ideális lóméret (1) idomítási skála (1) Iskoalugrás (2) iskolaállj (18) iskolaegyensúly (3) iskolafeladat (3) iskolafelvétel (2) iskolajármód (4) iskolalépés (10) iskolalovaglás (5) iskolavágta (5) jármódok anyja (2) Josipovich (2) kajászó szentpéterpuszta (28) kapicán (7) Keméry (2) kengyelhossz (5) kétütemű lépés (1) kézen végzett munka tesztje (2) kikötőszárak (6) klasszikus lókiképzés (1) knabstrupper (1) Kókay (2) koncentráció (1) konchajlítás (1) középügetés (2) közösségünk címmel rendelkező tagjai (1) különválasztott segítség (1) kunfakó (3) kunkötés (1) lábsorrend (1) LDR (1) lendület (7) lépés (2) levade (7) (35) lókiképzés (31) lókiképzés egyszerűen (2) lótartás (31) lovaglás (57) lovasakadémia (6) lovasérzés (9) lovassport (41) Lovas Élet (11) lovas fogalomtár (1) Lovas Nemzet (21) ló a lovas ülésén (1) Magasházy (1) magasiskola (1) Magyar Lovaskultúra Napja (2) Marius Schneider (1) mélyen - előre (1) mélyre lovaglás (2) mély nyak (2) ménesvezér (1) mezair (3) military (6) modern és klasszikus (2) Moys (3) mslt (7) munka kézen (3) nagykantár (2) nehéz osztály (1) Némethy Bertalan (1) nemzeti lovaskultúránk (1) női nyereg (2) Nuno Oliveira (2) Nyári lovasakadémia (1) nyílt szakmai est (1) nyílt szakmai nap (1) oldaljárás (1) önhordás (2) öntartás (2) Örkény (1) összeszedettség (6) osztrák-magyar hajlítás (1) Pados (1) passade (1) passage (9) Pegazus (1) perdülés (1) pesade (7) piaffe (14) pilár (2) puhaság (1) Rákóczi (1) redopp (15) repulon (1) repulon passade (1) rollkur (1) Sabine Oettel (8) sarabande (1) Seeger (1) segítségek (2) spanyol lépés (3) Steinbrecht (1) Stenbeck (1) súlypontáthelyezés (1) szárhasználat (1) száronlét (8) szárra állítás (1) szártartás (1) szár mögött (1) Szent György (1) szinkronizáció (1) Szirtes Bence (1) támaszkodás (2) Tászler Melinda (1) természetes (1) terre-a-terre (15) teszt (4) tolóerő (1) Tünde (4) Tuska (1) ügetés féllépés (1) ugrásváltás (9) ugrásváltás kézen (1) ütem (1) vágta (3) vállat be (5) vezetés kézen (1) videónapló (3) vonal mögött (2) Weyrother (3) Zazie (7) Zita (5) Zrínyi (5) Címkefelhő

Utolsó kommentek

  • Winkler Judit: @Csigás Zoltán: Hát ne csapjunk át személyeskedésbe ácsi kedves Zoltán!Nem tudod milyen szinten t... (2016.09.30. 08:22) Ettől kifekszem!
  • Csigás Zoltán: Szerintem meg inkább az a siralmas, ahová a "lovas világ" tart! A mostani "versenyzők" legtöbbjéne... (2016.09.29. 22:15) Ettől kifekszem!
  • Winkler Judit: Szerintem nagyon kicsinyes dolog egy ilyen oldalon leközölni egy teljesen lényegtelen témákkal fog... (2016.09.29. 14:38) Ettől kifekszem!
  • Filep Kálmán Csaba: A lovak mit szolnak ehhez.Hol a határ ameddig nem nyűg a lovas a lónak a hátán.Az ember egy tudato... (2016.09.26. 15:17) Rólam
  • patkószeg: @magyar_lovaskultura: Igen, biztosan voltak, de - úgy tudom - ekkor jött a "reform". (2016.09.20. 15:07) Kell-e pipálni a lábfejjel?
  • Utolsó 20