Remeg a gatyátok, mint a magyar focistáknak!

2017.02.13. 07:57 patkószeg

A napokban Szokola Csaba barátom videót posztolt Imke Schellekens-Bartelsről, aki előadást tartott Magyarországon. Előre kell, hogy bocsássam: minden segítséget meg kell köszönnünk, mindenkit tisztelettel kell fogadnunk, nekünk magyar lovasoknak. Lovaskultúránk évtizedes mélyponton van, ezért minden segítő kezet meg kell ragadnunk. Sajnálom, hogy nem tudtam jelen lenni.

Azonban a posztolt videót megnézve, azt kell, hogy gondoljam, hogy Csabával nem ugyanazt a "műsort néztük". Számomra ez a lovaglás olyan, mint a díjlovaglás karikatúrája:

1. A ló nem tud állni.

2. A ló nem tud lépni: Olyan durván paszban jár, ami miatt a Tattersallban a nyolcvanas években akkora pofont kaptam volna, hogy...

3. A ló nem tud ügetni: Na, ami itt látszik, az a combbóljárás tipikius péládja. Úgy rázza a ló a lovasát, hogy csak egy dologban lehetünk biztosak - Imke Schellekens Bartelsnek veseköve biztosan nincs. A nyújtott ügetésről pedig ne is kelljen részletesen beszélnem, ha valaki tudni akarja, hogy milyen a cirkusztrott az itt láthatja.

4. Összeszedettséget nem mutat a ló semmilyen jármódban, de hát ilyen hanyattveremmagam üléssel hogyan is lehetne összeszedni a lovat?

Kedves Csaba! Hidd el, hogy ez a lovas egy paraszhajszállal sem jobb nálad! Tisztelheted (és tisztelnünk is kell Imke Schellekens Bartelst eredményei miatt), de ne remegjen a gatyád, ilyen produkcióra Te is képes vagy! És vagy féltucat másik magyar lovast is (Robitól Erikáig, Zsófitól Biankáig) ide tudnék sorolni.

1 komment

Simogatás vagy paskolás?

2017.02.11. 14:34 patkószeg

Sziráki Ancsa írása:

Bizonyos körökben azt mondják, hogy nem szabad paskolni a lovat, mert az számára ismeretlen, hisz a ménesben nem alkalmazzák egymás közt a lovak – hogyan is tennék – és emiatt ijesztő lehet számára, félre értelmezi az emberi elismerést. Ez mind igaz, egy csikónál, aki még csak tanulja a közös nyelvet ember és ló között, viszont egy „rutinosabb” ló már tudja, mivel megtanulta, hogy ez is egyfajta dicséret, munkájával szembeni elismerés, egy bizonyos reakciójának megerősítése (persze az engedés után!). Ugyanakkor innen kezdődik, hogy egyedre vetítsük, melyik lónál melyik dicséret alkalmazható, melyiket hogyan értelmezi az a bizonyos ló. A simogatás egy közelebbi kapcsolatot feltételez, ami által – úgymond – beengedem az intim szférámba a jószágot. Ebből viszont egyes, erre hajlamos egyedeknél történhetnek visszaélések, úgymond „ránő az ember fejére”, munka közben kezdi el feszegetni a határokat, „ha ezt lehet, akkor még mit” alapon. Az ilyen jellemű lovaknál vélem úgy, hogy célra vezetőbb a paskolás használata, mert az egy bizonyos távolságot teremt a két fél között, nagyjából úgy, mint amikor a főnök elvi okokból nem tegeződik az alkalmazottjával, egy alá-fölérendelt viszonyt teremtve ezzel. Amelyik ló már érti a paskolás jelentését – és talán azért, mert a ménesben ez ismeretlen – elfogadja, hogy amit csinált az helyes, de nem értelmezi közeledésnek, mint egy simogatást (amelyik ló a ménesben simogat, az arra a bizonyos időre félre teszi a rangsort, bár az is igaz, hogy mindig a rangban magasabb kezdeményez, és – ebben nem vagyok biztos – ő is fejezi be azt). Tehát nem elvetendő egyik dicséreti forma sem, csak meg kell ítélni, mikor, milyen szituációban, és milyen jellemű lónál alkalmazható.

5 komment

Müseller Vilmos

2017.02.09. 17:06 patkószeg

wilhelmmuseler.jpgMüseller Vilmos, már ahogyan a háború előtti magyar szakirodalom említi, sok örökérvényű mondást hagyományozott ránk. Íme az egyik kedvencem:

"Mindenféle idomítás végcélja a lovas és ló közötti tökéletes harmónia."

Pontos nem? Csak azért, hogy el ne tévedjetek.

:)

Szólj hozzá!

Nem reklám - ténymegállapítás

2017.02.07. 07:15 patkószeg

unnamed_3.jpg

Mindig a halasi lovasbál a legnagyobb!

Szólj hozzá!

Akkor még bíráskodtam...

2017.02.03. 09:12 patkószeg

16443273_10207930442600581_374754863_n.jpg

Emlékeim szerint a kép egy kaposvári ifjusági országos bajnokságon készült. Balról Bazsi, Hansághy Péter, Terék Sándor (az akkori szakbizottsági elnök) és én vagyok látható. Akkor még bíráskodtam: ifi ob-kon voltam vezető bíró, felnőtt bajnokságokon bíráskodtam a bajnoki kategóriában. Aztán egyszer csak azt vettem észre, hogy arra kezdtek ösztökélni, hogy a bírói lapon bizonyos sportpolitikai szempontokat is vegyek figyelembe. Erre úgy reagáltam, hogy ez nekem nehezen fog menni (mert azt hittem, hogy a véleményemre kíváncsiak), de jeleztem, hogy szívesen továbbképzem magam: szeretnék nemzetközi kategóriájú bíró lenni - támogassanak. Na, ez az ob-n, amikoris a fotó készült, közölte velem a szakbizottság elnöke, Mándi Barnabással, az akkori legmagasabb minősítésú bíróval és Kövy Andrással, az akkori szövetségi kapitánnyal karöltve, hogy még nem vagyok elég érett a nemzetközi tamunlmányok megkezdésére. Én értettem a kérésüket, de természetesen továbbra sem "álltam be a sorba". A következő évben, valami formai okra hivatkozva kizártak a bírói karból. Mindez több mint tíz éve volt, most meg siránkoznak, hogy nincs tekintélyük a bíróknak, hogy nincs olyan bíró, aki lovagolt volna olyan kategóriában, amit bírál. De hát, mi más volt várható?

Utóirat: Talán három éve megkerestek a szakbizottságtól, hogy vállanék-e bíráskodást. Kértem, hogy állítsák vissza (!) legmagasabb bírói minősítésem és ha esetleg nem azt látom, mint "amit kellene", akkor álljanak ki mellettem. Mindkettőre azt válaszolták, hogy nincs módjukban. Erre nekem sem volt - és ebben maradtunk. :)

Szólj hozzá!

Merengés

2017.02.01. 09:15 patkószeg

Addig, ameddig a lovas szakemberek, a sportvezetők, az oktatási intézmények szereplői nem néznek azzal szembe, hogy mi okozta a hetvenes és nyolcvanas években a magyar lókiképzés kultúrájának összeomlását (a hatvanas években Magyar Imre még kategóriagyőztes (!) volt díjlovaglásban Aachenben és a legkomolyabb európai szakemberek álltak sorban, hogy kiképzett lovat vásárolhassanak tőle), addig elképzelhetetlen nemzeti lovaskultúránk megújítása. A szép szavak, a rózsaszínre festett helyzetértékelés, az "ifiknél már jók vagyunk" szólamokkal tele van a padlás, a valóságban pedig a hazai díjlovaglás évtizedek óta helyben jár, sötétben tapogatózik és képtelen komoly teljesítmény felmutatására - a külfödön tenyésztett, külföldön képzett lovak korát éljük...

Szólj hozzá!

Miért kell a fiatal lovat terepen képezni?

2017.01.31. 09:39 patkószeg

A hagyományos magyar álláspont szerint a fiatal ló ideális kiképzési helye a terep. De miért is ragaszkodtak ehhez ennyire elődeink?

Saját kultúránkban evidenciaként gondolunk arra, hogy a fiatal lóval terepre menjünk. De ez nincs mindenhol így. A hagyományos nyugat-európai megközelítás más. Ezt a hagyományt folytatja Bent Branderup, aki szerint a lovat a kiképzés végső fázisában kell a tereplovaglás kihívásaival szembesíteni. Mondhatjuk akkor, hogy van ilyen logika és kiképzési rend és olyan? Mi alapján válasszunk? Az, hogy ilyen, vagy olyan a magyar hagyomány természetesen érzelmi kérdés, de van-e fogódzkodó, ami az érzelmek féltetételével is iránymutatást adhatna a modern lovasnak?

A lendület kérdése

A fiatal ló képzésének egyik legfontosabb célja a lendület kialakítása. A lendület a hátulsó lábak előrelendülésének mértéke. Minél nagyobb a hátulsó lábak előrelendülése, azok minél inkább a súlypont felé lépnek, annál lendületesebb a ló. Az előrelendülés szándék és képesség kérdése. Képesség is, hiszen a hátulsó lábak izmait, inait kellően nyújthatóvá, az ízületeket kellően hajlékonnyá kell képezni a kiképzés során, hogy az az elvárt mértékben előre tudjon lendülni. Ezért van az, hogy a lendület nem a lóval született tulajdonság kérdése, a lendület a ló tanult tulajdonsága. Hiába a puccos mozgás, hiába a látványos könnyedség, a lendület tanult képessége a hátaslónak!

Ez az előrelendülés teljesen független a hátralendülés mértékétől. A hátralendülés mértéke szabja meg a ló iramát, azaz a sebességét. Minél nagyobb a hátralendülés, annál nagyobb sebességgel halad a ló. A ló sebességének lassítása azért bonyolult a szárakkal mert a szárak képzettség nélküli használata nem a lábak hátralendülését (a sebességet) csökkenti, hanem az előrelendülést (a lendületet).  A lendület kifejlesztésének kérdése tehát nagyon szorosan összefügg a ló sebességének szabályozhatóságával. A szárakat a ló sebességének szabályozása során úgy kell használni, hogy az ne rombolja a ló lendületét. 

Mindezt úgy is meg lehet fogalmazni, hogy a fiatal ló sebessége (a hátralendülés mértéke) nagy, lendülete (az előrelendülés mértéke) kicsi, az összeszedettségben pedig a lovas pont az ellenkezőjét szeretné elérni: nagy előrelendülést és kicsi hátralendülést. Ennek elérését a képzetlen lovas először a hátralendülés szögét csökkenti le, addig ügyeskedik, ameddig a hátralendülés szöge kicsi nem lesz. Ennek hatására a ló ugyan lelassul, de ez nem összeszedettség, ráadásul ebből a helyzetből lehetetlen a lendület kialakítása, az előrelendülés fokozása. A ló ilyenkor rövid, feszes nyakkal, merev testtel mozog. A ló nem hátból, hanem combból jár, ráz, kényelmetlen, tönkre teszi saját és lovasa testét. A lovasok hátfájásának oka legtöbbször lovaik helytelen járásában keresendő. A képzett lovas viszont először az előrelendülés szögét növeli, a lendületet alakítja ki és a kiképzésnek csak a későbbi szakaszában kezdi meg a hátralendülés mértékének csökkentését, a ló összeszedettségének kialakítását.

Az ördögi kör

A fenti elvi megközelítést sokan vallják és tanítják is, de a gyakorlatban mégis szinte lehetetlen helyzettel kerül szembe a kiképző. A lendület kialakításához ugyanis a ló sebességének szabályozhatónak kell lennie, amit lovas nyelven úgy fejezünk ki, hogy a felvevő segítségnek végig kell mennie a lovon. Ha ez nem áll fenn, akkor a lovas segítségére a ló a lendület fokozása helyett a sebességét fogja fokozni, nem az előrelendülés mértékét, hanem a hátralendülés mértékét növeli. Erről világosan ír Kókay Pál a Hátulról előre című írásában.

Ahhoz, hogy a ló felvehető legyen előfeltétel az egyenesség. A ferde lovon nem halad végig a felvétel, a lovas hiába is próbálkozik, kísérletei hatástalanok maradnak. Az egyenesség kialakításának feltétele a hajlíthatóság. Csak a hosszhajlításokkal tuja a lovas a ló egyenességét kialakítani. A hajlíthatósághoz viszont lendületre van szüksége a lovasnak, lendület nélkül ugyanis nem nyújtja előre a nyakát a ló és ennek hiányában csak hátraható kézzel lehet megkisérelni a ló meghajlítását. Ez persze lehetetlen, hiszen a toroktáj ilyenkor zárt és a ló képtelen elfordítani koponyáját (állítás), mert az állkapocs a közvetlen mögötte lévő izmokba ütközik és az fájdalmat okoz. Szóval a lovas a kiépzés ördögi körével szembesül: a lendület kialakításához lendületre van szüksége 

A kerti öntözőcső

Josipovich világosan kifejti, hogy hosszhalítások nélkül nem lehet az egyenességet véglegesen kialakítani, de a lendület kialakításáig (mármint addig, hogy a lendület a ló tanult sajátja legyen, a ló önmagától lendületesen mozogjon a lovas alatt) ideiglenes megoldsát javasol: a „vállvezetést” és a terepen történő munkát. A fiatal ló kiképzésének ördögi köréből az egyenesség ideiglenes kialakításáva lép ki.

Szemléletes példája az egyenesség és a lendület viszonyát a kerti locsolócsőhöz hasonlítja. Ha a cső megtörik két módon lehet a vízfolyást biztosítani: a cső kiegyenesítésével, illetve a víznyomás fokozásával. A cső ideiglenes kiegyenesítésére a vállvezetés technikáját javasolja (ezt már korábbi írásaimban részletesen leírtam), a „víznyomás fokozására” a terepen történő, a lovardai iramoknál nagyobb sebességű lovaglást ajánlja. A fiatal ló kiépzése során világosan látszik a ló ferdeségének csökkenése a legkisebb iramnövelés hatására is. 

Lovardában, különösen a díjlovas négyszög kizárólagos használatával azért nehéz a fiatal ló kiképzése, mert a szinte folyamatos fordulók Josipovich egyik javaslatának alkalmazását sem teszik lehetővé. Nem csoda, ha az ilyen körülmények között kiépzett lovak nem lendületesek, ennek eredményeként pedig feszesek, kényelmetlenek, a lovas segítségeire ellenállók. A jó lovardában nem véletlenül alakítottak ki „vágtapályákat”, az a josipovichi, azaz nemzeti hagyományaink megvalósítását biztosította.

A tereplovaglás kapcsán azonban meg kell jegyezni, hogy mindenki szeme előtt elsősorban a biztonság lebegjen. Nem lehet minen lóval, nem lehet bármilyen társasággal terepre menni.

Sabine Oettel kurzus április 1-2-én a Kajászó-Szentpéterpuszta Lovardában!

Részletek, és jelenkezés ide kattintva található.

Szólj hozzá!

Címkék: lendület Lovas Nemzet

Első Csütörtök

2017.01.30. 12:14 patkószeg

15241902_1485139944834008_5652939396828845530_n.jpgEbben a hónapban az Első Csütörtök február 2-án este 18:00 kezdődik. Az Első Csütörtök elvevezésű eseményen a lovardában végzett napi munkába kap betekintés a látogató. A munka csupán annyiban tér el a szokványos napi rutintól, hogy könnyű érthetőség kedvéért a nézők számára magyarázatokkal kerül kiegészítésre.

Az est folyamán Fióna Hatvanger Orsolyával dolgozik, Zitával kézen, Zazie-vel nyeregben dolgozom és a két gyakornokkal végzett munkát is meg lehet tekinteni.

Helyszín: Kajászió-Szentpéterpuszta Lovarda, belépő: 2.000 Ft.

Szólj hozzá!

Orrzó

2017.01.27. 09:14 patkószeg

kantar-kombinalt-orrfekkel-chrome_39938_1.jpgElőrebocsátom, hogy utálom. A kantár helyes beállítását Laczi Tibortól volt tüzér századostól, a Budapesti Lovas Klub ifi edzőjétől tanultam: a torokszíj alá három, az orrszíj alá két ujjnak kell beférnie. Így persze az orrzót nem lehet használni. Ahhoz az orrszíjat is meg kell erősen húzni. Persze, amikor a kantár szabályos beállítását tanította Laczi Tibor, akkor még senki sem használt orrzót. És manapság is - ahol legalább a hagyományok formái fennmaradtak nevetségesen hatna az orrzó használata. Látott például valaki csikóst orrzóval lovagolni? A kollégák azt mondanák neki: "Öcsém, ezt neked ki tanította? Menj haza, köztünk így ne lovagolj!"

És hát miért is kell használni? Azért, hogy a ló ne nyissa ki a száját? De hát a tünetet akarjuk orvosolni, vagy az okot? A száj beszíjazásával a probléma megmarad! Éppen ezért számomra az orrzó használata a kihívásokkal való szembenézés elkerülésének beismerése, mondhatnám az igényesség nyilvános elutasítása.

Szólj hozzá!

Legyintsünk Binderre?

2017.01.26. 07:31 patkószeg

af5431.jpgBinder Ottó huszár tábornokról írt blogbejegyzésem kapcsán (a cikket ide kattintva találod) volt, aki fanyalgott, hogy hát az régen volt és azóta hihetetlen "fejlődésen" ment keresztül a lovassport, a lókiképzés. Én az ehhez hasonló megjegyzéseket a tudatlanság és a hozzá nem értés számlájára írom.

Az akadályok leküzdése kapcsán meg kell különböztetni a campagne ugrást az iskolaugrástól. A campagne ugrás során a ló a hátulsó lábakról elrugaszkodva az elülsőkre érkezik, míg az iskolaugrásnál négy lábra, vagy a hátulsókra. Ha csupán a leküzdendő akadály mérete a fontos, akkor természetesen capmagne stílus a célravezető, rövid kengyelcsatolással, előredőlve, könnyített üléssel. Ha azonban a biztos talajfogás, a befolyás fenntartása, az akadály leküzdése utáni azonnali manőverezőképesség a szempont, akkor iskolaugrásra kell törekedni a hozzá tartozó testtartással. A modern lovassport térnyeréséig az utobbi volt a katonák prioritása, ezért a katonai szabályzatok az iskolaugráshoz közelítő stílust és testtartást írtak elő.

Nekünk, a XXI. század lovasainak meg kell jegyzenünk, hogy egyik stílus sem előrébbvalóbb a másiknál. Éppen ezért botorság lebecsülni elődeink lovastudását és pár ezer év lókiképzés után azt gondolni, hogy a XX. század lovasa bármi újat is tudott kitalálni ezügyben. Hozzá kell tenni, hogy nagy bátorságra vall azt gondolni, hogy napjainkban bárki is csak megközelíthetné a huszár tábornok (!) tudását, szakmai hozzáértését. Binder Ottó és kortársai egyebek mellett abban is nagyok voltak, hogy a katonai szempontok háttérbeszorulásával, a sport térnyerésével egyszerre tudták mindkét szempontot érvényesíteni. Ezért övezte őket az európai lovaskultúra összes szakemberének feltétlen tisztelete és megbecsülése.

Szólj hozzá!

A gyakornoknak a lovardában mindenhez kell értenie

2017.01.24. 16:50 patkószeg

Szólj hozzá!

Nem tudok napirendre térni...

2017.01.23. 08:20 patkószeg

Az egyik lovas havilap a díjlovaglás kapcsán nagyinterjút közölt. Az utolsó kérdés így hangzott :"Mint már jó néhány éve ebben a sportban tevékenykedő ember, hol látod az előrelépés lehetőségét 2017-ben?" Válasz: "Azt gondolom, ha minden, díjlovaglásban tevékenykedő résztvevő korrektül teszi a dolgát, nem gondolkozva a "hogyan lehetne másképen?", sem pedig a "neki miért lett jobb az eredménye?" mondatokon, van előrelépési lehetőség a szakág összes területén."

Szerintem pedig pont ellenkezőleg: akkor van előrelépés, ha minél többen kezdenek gondolkodni. Azon, hogy hogyan lehetne másképpen. Utoljára olimpián 1936-ban volt magyar díjlovas! Világversenyen utoljára 1981-ben volt magyar csapat. Egyszer mégiscsak el kellene kezdeni elmélkedni azon, hogy hogyan és miért volt képes a negyvenes, ötvenes évek nemzetközileg is elismert helyzetéből ilyen mélységekre leküzdenie magát a hazai lókiképzésnek, lovasképzésnek. Hol vannak azok a lovasok akikre büszkék az edzőik? Hol vannak azok a legendás lovak, akikre évtizedek után is emlékezünk? (Ellenpéldáért kattins ide.) Gondolkodás, az okok feltárása, a jelenkor és a díjlovaglás elmúlt három évtizedének higgadt szakmai értékelése nélkül lehetetlen saját kultúránkhoz való visszatérés, lehetetlen a megújulás, lehetetlen komoly eredmények ismételt elérése.

1925266_680357705353957_1412831561_n.jpg

 

Sabine Oettel kurzus április 1-2-én a Kajászó-Szentpéterpuszta Lovardában!

Részletek, és jelenkezés ide kattintva található

 

 

Szólj hozzá!

Szotyori újraválasztva

2017.01.22. 09:30 patkószeg

unknown-3.jpegA díjugrató szakág újra Szotyori Nagy Kristófot választotta a szakbizottság elnökéül. A szakág közgyűlése kétségtelenül jó döntést hozott - Szotyori Nagy Kristóf a magyar lovasélet évtizedes résztvevője, monthatnánk mélyen begyökerezett tagja, lovas szakember, kiváló szervező, és ami számomra talán legfontosabb közösségben, kultúrában gondolkodó lovasember.

Gratulálok!

 

1925266_680357705353957_1412831561_n.jpg

 

Sabine Oettel kurzus április 1-2-én a Kajászó-Szentpéterpuszta Lovardában!

Részletek, és jelenkezés ide kattintva található

 

 

1 komment

Milyen a jó talaj?

2017.01.21. 09:37 patkószeg

pagosg0001.jpg

Lovardatulajdonosként gyakran szegezték már nekem, hogy cseréljek talajt, mert az nem elég rugalmas. Hát igen! A lovarda talaját bizonyos rendszerességgel cserélni kell, az nem olyan, hogy egyszer elékészítik és akkor az jó idők végezetéig. Ám tízből tizenegyszer valójában nem a talajjal van baj. Persze nehéz ilyenkor az igazságot kibökni és elmagyarázni a lovasnak, hogy a merevséget jól érzi, az rendben van, de rossz helyen, azt nem a talajaban, hanem a lovában kell keresnie. Nehéz arról beszélni, hogy míg az ő lova hangosan trappol, addig ugyanazon a talajon a másik ló halkan jár, mint a macska. Nehéz ezt elmondani, mert akkor kiselőadást kellene tartani arról, hogy a hangosan járó ló nem hátból jár, hanem combból és így nem csak a saját, de lovasa testét is rombolja minden egyes lépés során.

A kérdés azért is nehéz, mert a ló formájából nem lehet következtetni arra, hogy hátból jár-e a ló vagy combból. A hátból járás során a ló periodikusan megfeszíti és elengedi izmait. Ennek logikusan kétfajta ellentéte lehet. Az egyik az, hogy például fáradság miatt a ló nem tudja megfeszíteni izmait. Ezt mondjuk úgy, hogy a ló hát nélkül jár. A másik az, amikor a ló folyamatosan feszíti hátizmait. Ez a combból járás. A combból járó ló nem kényelmes, ráz.

1925266_680357705353957_1412831561_n.jpg

 

Sabine Oettel kurzus április 1-2-én a Kajászó-Szentpéterpuszta Lovardában!

Részletek, és jelenkezés ide kattintva található

 

De milyen is a jó talaj? A fenti kép Pados Gusztáv tüzér tábornokot (!) mutatja. Ő volt a magyar dílovaglás utolsó olimpiai résztvevője. (Ez 1936-ban volt.) Szóval a természetes talaj megfelel a lókiképzés elvárásainak. A különösen rugalmlasra elkészített talajok a lovak extra mozgását, különleges alapadottságaikat hivatottak biztosítani, aminek persze semmi köze képzettségükhöz...

Az alábbiakban Kristina Winhoz iskolajármódokat mutat be. A videót példaként posztoltam, hogy a természetes körülmények teljesen megfelelőek akár kiugróan magas minőséű lókiképzéshez is. A videón piaffe, iskolavágta és passade (félperdülés végén ugrásváltás) feladat látható. A magasiskola különleges feladatairól ide kattintva olvashatsz továbbiakat.

Szólj hozzá!

Testsúly, és szársegítségek, a ló egyenesre igazítására, az oldalirányú tengelyek mentén.

2017.01.20. 05:44 patkószeg

16114103_1919163745036769_8531814485903973687_n.jpg

Szirtes Bence írása:

Oldalirányú tengelynek elől a vállakat összekötő egyenest, hátul a külső csípőszögleteket összekötő képzeletbeli egyenest nevezem. A lovak képzésének egyik fő problémája és egyben motorja a ferdeség. A természetes ferdeség során a ló fara a gerincoszlophoz mérten valamely irányban eltér. Ennek következményeként az átlós vállra többlet teher kerül. Ezt tekintem alaphelyzetnek, kiinduló állapotnak. Az elérni kívánt helyzetben a vállak és a far, a gerincoszlop síkjához egyenesen igazodnak. Ilyenkor a hátsó lábak egyforma súlypont alá lépésén keresztül, a vállak és a két elülső láb terhelése kiegyenlítődik. A ferdeség- egyenesség kérdése napi probléma! Ahhoz hogy a ló teljes testhosszában kiegyenesedjen, nagyon sok gimnasztikai gyakorlat végrehajtására van szükség, mint a napi munkában, úgy a teljes kiképzés ideje alatt. Fiatal, nyers lovaknál ez jelentheti a tágas ívek egyenesek egymásutánját, ( egyenesek, kígyóvonalak, nyolcasok lovaglása stb.) sűrű kézváltásokkal. A képzettebb egyedek esetében a dominánsan az oldaljárások (vállat be, farat be, vállat ki, farat ki, féloldalazás, átmenetek, iramváltások lovaglása) jelentik az egyenesség, majd aztán az összeszedettség elérésének zálogát. Ahhoz hogy bármely gyakorlat végrehajtásához neki kezdhessünk, minden esetben teljesülnie kell 3 alapkritériumnak.

1. szorgalom, feltétel nélküli „előremenetel” 
2. vállak egyenesre igazítása, a ferdeség illetve a kiesőhátsó láb szerint
3. állítás-hajlítás.  

Az 1. pontnál legyen az csikó vagy képzett ló, a lónak mindig feltétel nélkül szorgalmasnak kell lennie. Ez a hátsó lábak szorgalmát és az együttműködési szándék kifejeződésében nyilvánul meg. Tehát a ló, elfogadva lovasa előrehajtó segítségét, feltétel nélkül „megy előre” 

A 2. pontban a vállak egyenesre igazítása, számomra a következő módon fogalmazható meg: Direkt szársegítséggel a nyakán keresztül és elsődleges segítségként a testsúlyommal a ló vállait, a kieső hátsó láb elé vezetem, Ezzel nem csak a kieső hátsó lábat léptetem súlypont felé, hanem némiképp ellensúlyozom a „kieső” vállra jutó többletterhelést is. Ebben az esetben a testsúlyomat mindig a kieső hátsó láb felé terhelem, amerre a vállakat is kívánom vezetni. Tehát ha a kieső hátsó láb a külső oldalon van, akkor kifele terhelve külső direkt szárral korrigálom a ló ferdeségét. Ha viszont a kieső hátsó láb belülre esik, akkor bizony belülre kell terhelni direkt belső szárral vezetve a ló vállait. Ezek a segítségek többnyire a fiatal képzésük elején tartó lovaknál bírnak nagy jelentőséggel. Ez a fázis az útnak még csak a felét jelenti. Nélkülözhetetlen alapja az állításnak-hajlításnak. Azonban figyelemre méltó készültségi foka a ló állapotának, amikor a vállak igazításával már biztosan lehet egyensúlyozni a ferdeséget. Például ilyen állapotban akár, egy ugró pályát is lehetséges eredményesen teljesíteni. 

A 3. pontban az állítás-hajlítás „vezényszó” lép életbe melyet döntően a belső szár és az ülés segítségeivel érünk el. Szerepe a belső hátsó láb határozott súlypont alá léptetése és a vállak valamint a csípő pozíciójának fixálása. Továbbá az egyenesség hiányában, segít a ferdeség szabályozásban, így stabilizálva a ló mozgását. A belső szárral a ló fejét helyesen befelé fordítjuk (most nem kívánom részletezni a pontos segítségadás módját), az ülésünkkel is szintén az állítás irányába fordulunk és súlyozunk. Mindez akkor és csak akkor jöhet szóba, ha az első két pontban foglaltak érvényesek. Tehát a ló szorgalmas és a vállak a „kieső” hátsó láb elé vezetettek. Ahogy a vállak és ezen keresztül a nyak kibillen a helyes pozícióból, máris lehetetlenné válik a ló fejének helyes állítása valamint testének hajlítása. Ilyenkor vissza kell térni pontosan ahhoz a lépéshez ahol sérült a rendszer. A sorrend következetes betartásával mindig a megfelelő korrekcióval rendezhetjük lovunk állapotát az egyenesség felé haladva. Ezzel sok vitát és konfliktust megspórolunk magunk és lovunk számára.

Nem csak a csikó lovaglásában, hanem a képzett lovak esetében is figyelnünk kell a lépcsőzetes tanításra. Hiszen még ha magasabb szinteken is, az újabb feladatok tanításánál ugyanaz az értetlenség és fizikai bizonytalanság jelentkezhet, mint a fiatal lovaknál. Tehát akár a piaffe tanításánál is az 1. lépés a szorgalom a 2. a vállak precíz vezetése a „kieső” hátsó elé, 3. az állítás-hajlítás. Az első két pontban a testsúly mindig a kieső hátsó láb irányába terhel, így csak a 3. pontban érvényes, hogy mindig az állítás- hajlítás irányába súlyozzuk az ülésünk.

Szólj hozzá!

Sabine Oettel kurzus: április 1-2

2017.01.19. 09:30 patkószeg

1069422_221875574668868_264577160_n.jpg

Április első hétvégéjén (április 1-2) Sabine Oettel, a kortárs európai lókiképzés egyik legtiszteltebb mestere, az Esquela Equitabilis lovasakadémia alapítója, kurzust tart Magyarországon, a Kajászó-Szentpéterpuszta Lovardában. A mesterasszony a kétnapos rendezvényen elméleti előadásokat és nyolc lovas részvételével edzéseket tart. Az esemény nyilvános, minden érdeklődőt szeretettel várunk. Napi látogatói jegy: 7.500 Ft, kétnapos jegy: 10.000 Ft. Jegyek a helyszínen válthatók.

Program:
Szombat: 8:30 Elméleti előadás, 10:00 Edzések, 15:00 Elméleti előadás, 16:30 Edzések
Vasárnap: 9:00 Edzések, 13:30 Elméleti előadás

Figyelem! Nagy nézőszám esetén a részvétel korlátozásra kerül. Részvételüket előre jelzők természetesen előnyt élveznek. Részvételt ide kattintva lehet jelezni.

Szólj hozzá!

A szár nem feszülhet meg!

2017.01.18. 06:40 patkószeg

vende1_41_b_nagykep.jpg

Az erők párosával lépnek fel - ezzel kezdődik a középiskolai fizika-tananyag az első osztályban. Ezt minden lovasnak a fejébe kell vésnie! És azt is, hogy az egyensúly az erők egyensúlyát jelenti. Egyensúlyban lévő ló nem tud erőt kifejteni a szárra. Azt az erőt, amit a ló a száron keresztül a lovas kezére kifejt, csak egyensúlyának feladásából tudja meríteni. Ha a szár megfeszül, a ló elvesztette az egyensúlyát - többé képtelen (!) saját testének precíz irányítására, a harmonikus mozgásra. Ezért mondták elődeink, hogy a támaszkodás mértéke nem lehet több a szár súlyánál. Ők egyensúlyban lovagolták lovaikat. Ne feledje senki Bent Branderup mondását: "Az az erős szárkapcsolat, amit napjainkban mindenhol látni lehet, Josipovich Zsigmond gondolatainak félreértésén alapul."

Szólj hozzá!

Kóstolgatsz, Gyurikám? :)

2017.01.14. 13:52 patkószeg

af5529.jpg

Kedves Gyuri!

Legutóbbi blogbejegyzésedben (a cikk ide kattintva olvasható) azt latolgatod, hogy vajon Fazék akadémista stílusban ugrat-e, vagy sem az emlékezetes burgenlandi militaryversenyen.

Mindenek előtt meg kell, hogy jegyezzem, az akadémista szó hallatán egyrészről olyan vagyok, mint a helyőrségi paripa (hegyezem a fülem, mint katonaló a trombitaszóra), másrészről olyan vagyok, mint az illetékes elvtárs (értem a viccet, csak nem szeretem). A cikk, illetve a felvetett téma kapcsán viszont olyan vagyok, mint a székely góbé, akit hegedűtudásáról kérdeznek ("Valószínűleg tudok, csak még nem próbáltam").

De mit tesz ilyenkor egy elhivatottságáról közismert, tudásában a mélységeket ostromló, tekintélyében pedig az egekig törő szakértő? (A félreértések elkerülése végett jelzem, hogy most magamra céloztam.) Álláspontja végleges kialakításához természetesen áttanulmányozza a fellelhető forrásokat. Szerencsére most sem volt nehéz dolgom, hiszen tudtam, hogy mit keressek: egy fotót, ami perdöntő lehet felvetett kérdésedben. (Figyelem: óvatosan kóstolgassatok, mert fejből vágom a teljes magyar lovas szakirodalmat, a vonatkozó képanyaggal együtt!)

Szóval a fenti képre alapozott álláspontomat az alábbiakban olvashatod:

Fazék a perfomansza legutolsó momentumáig akadémista stílusjegyeket hordoz, kivéve a legutolsó pillanatot, amikoris eleresztette a szárakat.

Éppen ezért szeretném felhívni Gyurikám a figyelmedet és rajtad kereszül Fazék, valamint az érdeklődő olvasó figyelmét is, hogy lóról esés közben semmilyen körülmények között sem szabad elengedni a szárat, különben a szárakkal együtt nemzeti hagyományainkat is elengeditek!

További blogírási sikereket kívánva, maradok barátod és tisztelő híved:

István

2 komment

Kettő az egyben

2017.01.09. 20:37 patkószeg

kepernyofoto_2017-01-09_20_32_02.png

A szár tulajdonképpen két szerszám egy csomagolásban. Precíz használata azért nem egyszerű, mert hathat a zablánál és a ló vállának magasságában is, a helyzetet pedig tovább bonyolítja, hogy hathat oldalra és a ló hossztengelyének irányában is…

A szár különleges, mondhatnánk furcsa eszköze a lovaglásnak, ugyanis a szár megfogásával két, hatásában egymástól teljesen elváló szerszámot tart kezében a lovas, így használata előtt először el kell döntenie, hogy melyiket alkalmazza. Viccesen azt is állíthatjuk, hogy a lovas kezében csavarbehajtó és ütvefúró is van és mindenek előtt azt kell eldöntenie, hogy ezt, vagy azt a funkciót kapcsolja-e be, ezt, vagy azt a szerszámot kívánja-e használni. A lónak persze mindezt meg kell értenie és el is kell fogadnia. Ha a szár nem hat a lovas elvárásainak megfelelően akkor meg kell vizsgálni, hogy jó szerszám lett-e bekapcsolva, ha igen, akkor a ló megértette-e, vagy a probléma pusztán abból fakad, hogy a segítségre a ló nem képes, vagy nem akar helyesen reagálni.

A szár hatása a zablánál oldalirányban

Ha a szár a zablánál oldalirányban hat, akkor az oldalra fordítja a ló koponyáját, azaz állítja a lovat. Az állítás során csak a belső szár hathat, hiszen a külső szár akadályozza a koponya elfordulását. A zablánál oldalirányú szárhatás esetén csak akkor kerülhet hatásba a külső szár, ha a lovas az állítás mértékét kívánja csökkenteni, vagy át akarja állítani a másik oldalra a lovat. A szár ilyen hatásának iskolázása a tarkóhoz közeli izmok rendszeres nyújtásával lehetséges, ami kézen és állóhelyben a legegyszerűbb. A szár hatását az azonos oldali ülőcsont lenyomása, az azonos oldali csípő előretolása, a lovas súlypontjának a ló tengelyében tartása erősíti. Veszély, hogy túl erős szárhatás a koponya fordításában résztvevő izmokat nem nyújtja, hanem rövidíti (a túl erős szárhatás ellenállást vált ki az izmokban) és így a lovas szándékával ellenkező hatást vált ki: a ló kifelé fogja fordítani koponyáját.

A szár hatása a zablánál hosszirányban

Ha a szár a zablánál hosszirányban hat, akkor az fel- és hátraigazítja, vagy mélyre- és előreigazítja a tarkót. Az igazítást a belső szárral célszerű végezni, de nem tragédia, ha a segítségadásban a másik szár is segít. Az ököl fel- és hátramozdítására a lónak fel és hátra kell mozdítania a tarkóját, az öklök előre és lefelé történő mozdítására pedig előre- és lefelé kell nyújtani azt. A feligazítást és a tarkó előrenyújtását először vezetőszáron, fal mellett, majd futószáron célszerű gyakorolni. Ugyanis a fal mellett vezetett ló tarkójával azonnal reagál az ököl felemelésére és lesüllyesztésére laza szár használata mellett. Ha a lovas kellően begyakorolta kézen, hogy lova az öklének helyzetétől tegye függővé tarkója helyzetét, akkor ugyanezt meg kell kísérelni nyeregből is - a ló szinte biztosan a földön begyakoroltakhoz hasonlóan fog reagálni. A szár hatását a lovas súlypontjának hátra és előremozdítása erősíti. Veszély, hogy túl erős szárhatás ellenkezést vált ki a lóból, feligazodás helyett ellenáll, vagy éppen nyújtani fogja nyakát, még az is előfordulhat, hogy ki akarja rántani a szárakat a kézből. Az ököl túl határozott előremozdítása, a szár “ellőkése” esetén pedig nem fogja támaszkodásának fenntartásával követni az előre és lefelé mozduló öklöket. A kellően kicsiny szárhatás titka az izmok elengedettségében rejlik, a szár hosszirányú hatásának iskolázását az olalirányú iskolázás után célszerű megkezdeni.

A szár hatása a vállaknál oldalirányban

A szárak meg tudják határozni a vállak mozgásirányát, ezzel együtt a ló mozgásirányát. Ezt direkt és indirekt szárhatásnak nevezzük. Direkt szárhatás, ha a jobb szár jobbra vezeti a vállat, indirekt szárhatás, ha a jobb szár balra vezeti a vállat. Direkt szárhatásnál az öklöt kissé távolítani kell a sörényéltől - a lovas ilyenkor tulajdonképpen teret ad a ló vállának oldalirányú mozgására. Indirekt szárhatásnál viszont közelíteni kell az öklöt a sörényélhez - a lovas a szárral oldalirányban tud nyomástgyakorolni a vállakra, amitől az a másik irányba mozdul. A direkt szárhatásnál a szár azt kommunkálja a lónak, hogy “gyere”, az inidrekt szárhatásnál a szár azt kommunikálja a lónak, hogy “menj”. A szárhatást a lovas vállainak irányba történő mozdításával és fordításával (!) lehet erősíteni. A direkt és indirekt szársegítséget kézen, vezetőszáron célszerű begyakorloni és begyakorltatni a lóval. A lovarda közepén, egyenes vonalon haladva, ha a lovas öklét a ló nyakához közelíti, akkor a vállak az ellenkező irányba fognak kitérni (indirekt szársegítség), ha a szárvezető öklét a ló nyakától távolítja, akkor a vállak az öklöt követőleg fogják megváltoztani mozgásirányukat (direkt szársegítség). A szársegítség ilyen gyakorláskor természetesen erős testbeszédet is kell alkalmazni: indirekt szársegítségnél a ló felé és előre, direkt szársegítség esetén a lótól távolodva, kissé lemaradva kell mozdulni. Ha a szársegítsgek földről más biztosan mennek, akkor nyeregből is lehet próbálkozni. Veszély, hogy a túl erős direkt szársegítség nem a ló vállát vezetőleg hat, hanem állítja a lovat és ennek eredményeképp a ló válla a másik irányba kiesik és nemhogy menetirányba, hanem ellenkezőleg indítja meg a ló vállainak mozgását. Szintén veszély, hogy a túl erős indirekt szárhatás nem kívánt ellenállításba hozza a lovat. Harmadik veszély, hogy a fiatal ló mozgás közben indirekt szárhatás eredményére nem oldalra vezeti a vállát, hanem azt felvételként értelmezi és a szár gyakori indirekt használatától elveszti lendületét.

A szár hatása a vállaknál (a szügynél) oldalirányban

A felvétel a ló súlypontjának hátrahelyezését jelenti. Ez történhet a tarkó és a nyak fel- és hátraigazításával és a ló törzsének hátramozdításával. Ez két teljesen különálló mozzanata a felvételnek ezért végrehajtására a lovasnak szintén külön-külön is képesnek kell lennie. Tételezzük ugyanis fel, hogy a ló előreesett, elvesztette egyensúlyát. A felvétel ilyenkor arra szolgál, hogy a lovas helyreállítsa a súlypont megfelelő helyzetét. Ha ezt a lovas csupán a tarkó feligazításával képes megoldani (ha a lovas csak a zabláknál tud hosszirányban hatni), akkor a lovas ugyan időlegesen megoldotta a problémát, de képtelen lovát előrelovagoni, azaz nyakát hosszítani, mert akkor a ló visszakerül helytelen egyensúlyi állapotába. A lovasnak képesnek kell lennie magának a ló törzsének hátraigazítására is, mert ez lehetőséget ad a kellően hosszú nyakkal való lovaglásra. A rövid nyak, a zárt toroktáj, a feszes nyakizmokkal való lovaglás annak a jele, hogy a lovas képtelen helyes felvételek érvényesítésére. A lovasnak be kell gyakorlonia azt, hogy a szárak a nyak rövidítése nélkül, szinte a ló szügyén hatva hátraigazítsák a ló törzsét. A szárhatást kezdetben kézen, állóhelyben történő felvételek gyakorlásával célszerű tanítani. Ha ez sikerül, akkor kell megpróbálni menet közben, majd nyeregből is. A sikeres felvétel kulcsa a ló egyenességében rejlik, ezért a vállaknál (a szügynél) végrehajtott hosszirányú szárhatás gyakorlásának előfeltétele a vállak oldalirányú vezethetősége. Milyen érdekes, hogy mind a zablánál, mind a vállaknál az olalirányú szárhatás elsajátítása előfeltétele a hosszirányú hatás gyakorlásának. Veszély, hogy a túl erős szárhatás nem a szügyre, hanem a zablára fogja kifejteni hatását a ló nyakát rövidítő módon.

Szólj hozzá!

Címkék: Lovas Nemzet

Happy athlete

2017.01.06. 12:40 patkószeg

Nem kérdés, hogy a lókiképzés talán legfőbb célja a ló boldog atlétává nevelése. Sokan ezt összekeverik a feladatok végrehajtásának betanításával. De ez tévedés. A boldog atlétává nevelés igen hosszú, türelmet és kitartást idénylő pedagógiai munka, aminek során a ló testi képességét (erejét, ügyességét), valamint az ember és ló közötti kommunikációt fejleszti a lehetőségek határáig a lovas. A helyes munkát a végeredmény - a jókedvtől szinte kicsattanó, hosszú élettartama alatt végig egészséges ló mutatja.

A képen Sabine Oettel lovas mester látható Jarl nevű 17 éves lovával.14380166_1200296203360102_6034662828473553203_o-2.jpg 

Szólj hozzá!

Halász Péter volt a vendégem

2017.01.05. 16:27 patkószeg

Az egyenességről és a felvétel segígítségéről beszélgettünk Halász Péterrel. Fióna, az iskolaló a szívünk közepe. :)

Szólj hozzá!

Zita 2017. január 4.

2017.01.05. 16:03 patkószeg

kepernyofoto_2017-01-05_11_43_46_masolat.png

Zita, Zita, Zita, Zita, Zita... :)

Szólj hozzá!

Zazie 2017. január 3.

2017.01.04. 17:00 patkószeg

Zazie, Zazie, Zazie, Zazie, Zazie, Zazie...

Szólj hozzá!

Első Csütörtök

2017.01.03. 07:21 patkószeg

15492338_1506803486000987_4453392415929052589_n.jpg

Az Első Csütörtök 2017. január 5-én este 18:00 órakor kerül megrendezésre. Az eseményen a napi munkába kapnak betekintést a látogatók. Először a két gyakornokkal Sziráki Ancsával és Fister Patrikkal dolgozom, majd Hatvanger Orsolyának adok edzést Fiónán. Ezek után Zitával kézen, majd Zazie nevű lovammal nyeregből dolgozom.

Belépődíj: 2.000 Ft, mindenkit szeretettel várok.

Szólj hozzá!

...valójában sírtunk!

2017.01.02. 20:26 patkószeg

15822331_10207684028360379_2083642774_n.jpg

Eltelt egy negyedév, és ez a búcsúzás pillanata: a gyakornoki programom résztvevői negyedéves elkötelezettséget vállalnak és periódusról, periódusra cserélődnek. Boldog az együttlét, szomorú az elválás. Negyedév alatt nem csak szakmai, de emberi kapcsolatok is igen szorossá válhatnak. Ez most is így történt. Kropf Laura és Benkovics Zoli gyakornoki időszaka végéhez értünk. A kép ugyan mosolygós, de valójában sírtunk.

Szólj hozzá!

lovasblog

Gőblyös István: Lovakról, lovasokról - lovaknak lovasoknak

E-mail a szerzőnek

Kövess!

 

Friss topikok

  • magyar_lovaskultura: Á, dehogy. A sportolók nem paskolják egymást, hanem megölelik és jól hátbaveregetik. A sörényt meg... (2017.02.15. 18:25) Simogatás vagy paskolás?
  • Filep Kálmán Csaba: Egy hosszú hátú, laza ágyék kötésű ló. Alkalmatlan alkat, ráadásul izgatott kiegyensúlyozatlan alk... (2017.02.13. 14:59) Remeg a gatyátok, mint a magyar focistáknak!
  • cserszegi lajos: Díjugrató szakbizottságunk elnökéről írtakkal mindenben egyet értek, de ha az elnök Úr rendelkezne... (2017.01.23. 13:04) Szotyori újraválasztva
  • magyar_lovaskultura: Kedves Fedor Áron! Hol az ellentmondás? A lovon munkát végző lovasok szintén mesterien lovagolnak,... (2017.01.18. 15:40) Miért lóg a szár?
  • patkószeg: @Panyi György: Jajj. Gyuri! Nem érted a viccet? (2017.01.14. 16:39) Kóstolgatsz, Gyurikám? :)

Címkék

akadály (2) akadémista stílus (1) alázat (1) állítás (1) Andrássy (1) átengedőség (7) Bad Füssing-i levelek (10) ballotade (3) Baucher (1) Bécsi Spanyoliskola (1) bértartás (28) Bocskai (2) Bóta András (1) Branderup (19) brida ülés (3) campagne lovaglás (1) capriole (3) carré (1) carriere (3) combból jár (1) combból járás (1) cordeo (1) courbette (2) croupade (3) Cseppentő (1) csizmasegítségek (1) Dalghren (3) dámanyereg (4) délceglépés (3) descente de jambes (1) descent de maines (1) díjlovaglás (35) díjugratás (5) dopping (1) durvaság (1) egybevágó segítség (1) egyenesség (7) egyensúly (4) együttműködésikészség (2) elengedettség (14) engedelmesség (2) Erős (1) falkade (1) farat be (5) felelős lettél (1) felfényesedett mozgás (1) feligazítás (3) féloldalazás (1) felvétel (5) ferdeség (1) fiatal ló képzése (7) fogathajtás (1) frederiksborgi ló (1) futószáras munka tesztje (2) futószárazás (9) gineta ülés (2) göblyös (24) Hadik András (3) hagyományőrzés (1) hagyomány kötelez (4) hajlítás (1) Hanthy (1) használati ló (3) hátból jár (1) hátból járás (1) hát elengedtetése (3) helyes ülés (1) hiperinflexió (1) hordozóerő (1) Horthy (1) hosszhajlíás (4) ideális lóméret (1) idomítási skála (1) Iskoalugrás (2) iskolaállj (18) iskolaegyensúly (3) iskolafeladat (3) iskolafelvétel (2) iskolajármód (4) iskolalépés (10) iskolalovaglás (5) iskolavágta (5) jármódok anyja (2) Josipovich (2) kajászó szentpéterpuszta (28) kapicán (7) Keméry (2) kengyelhossz (5) kétütemű lépés (1) kézen végzett munka tesztje (2) kikötőszárak (6) klasszikus lókiképzés (1) knabstrupper (1) Kókay (2) koncentráció (1) konchajlítás (1) középügetés (2) közösségünk címmel rendelkező tagjai (1) különválasztott segítség (1) kunfakó (3) kunkötés (1) lábsorrend (1) LDR (1) lendület (8) lépés (2) levade (7) (35) lókiképzés (31) lókiképzés egyszerűen (2) lótartás (31) lovaglás (57) lovasakadémia (6) lovasérzés (9) lovassport (41) Lovas Élet (11) lovas fogalomtár (1) Lovas Nemzet (24) ló a lovas ülésén (1) Magasházy (1) magasiskola (1) Magyar Lovaskultúra Napja (2) Marius Schneider (1) mélyen - előre (1) mélyre lovaglás (2) mély nyak (2) ménesvezér (1) mezair (3) military (6) modern és klasszikus (2) Moys (3) mslt (7) munka kézen (3) nagykantár (2) nehéz osztály (1) Némethy Bertalan (1) nemzeti lovaskultúránk (1) női nyereg (2) Nuno Oliveira (2) Nyári lovasakadémia (1) nyílt szakmai est (1) nyílt szakmai nap (1) oldaljárás (1) önhordás (2) öntartás (2) Örkény (1) összeszedettség (6) osztrák-magyar hajlítás (1) Pados (1) passade (1) passage (9) Pegazus (1) perdülés (1) pesade (7) piaffe (14) pilár (2) puhaság (1) Rákóczi (1) redopp (15) repulon (1) repulon passade (1) rollkur (1) Sabine Oettel (8) sarabande (1) Seeger (1) segítségek (2) spanyol lépés (3) Steinbrecht (1) Stenbeck (1) súlypontáthelyezés (1) szárhasználat (1) száronlét (8) szárra állítás (1) szártartás (1) szár mögött (1) Szent György (1) szinkronizáció (1) Szirtes Bence (1) támaszkodás (2) Tászler Melinda (1) természetes (1) terre-a-terre (15) teszt (4) tolóerő (1) Tünde (4) Tuska (1) ügetés féllépés (1) ugrásváltás (9) ugrásváltás kézen (1) ütem (1) vágta (3) vállat be (5) vezetés kézen (1) videónapló (3) vonal mögött (2) Weyrother (3) Zazie (7) Zita (5) Zrínyi (5) Címkefelhő

Utolsó kommentek

  • magyar_lovaskultura: Á, dehogy. A sportolók nem paskolják egymást, hanem megölelik és jól hátbaveregetik. A sörényt meg... (2017.02.15. 18:25) Simogatás vagy paskolás?
  • ppr: Szeretem az ilyen analógiákat. Erre most mit mondjak? Bizonyos esetben a simogatás is lehet lekeze... (2017.02.13. 18:39) Simogatás vagy paskolás?
  • Filep Kálmán Csaba: Egy hosszú hátú, laza ágyék kötésű ló. Alkalmatlan alkat, ráadásul izgatott kiegyensúlyozatlan alk... (2017.02.13. 14:59) Remeg a gatyátok, mint a magyar focistáknak!
  • magyar_lovaskultura: Parellitől függetlenül, a paskolást nem tartom jónak. Egyrészt azért, mert nemcsak azt kell nézni,... (2017.02.12. 20:26) Simogatás vagy paskolás?
  • ppr: Kedves Zoltán! Ne haragudj, de amit mondasz az butaság. A ló pontosan meg tudja különböztetni, ho... (2017.02.12. 12:07) Simogatás vagy paskolás?
  • Utolsó 20