Kropf Laura és Halász Péter vizsgát tett

2016.12.02. 12:23 patkószeg

14484949_1195621033828654_9174459681911517391_n.jpg

Kropf Laura Jazirával és Halász Péter Vaqueroval sikeresen bemutatta a vezetőszáron végzett munka tesztjét. Mindkettőjüknek gratulálok. Közösségünk ranggal és vizsgákkal rendelkező tagjainak aktualizált névsorát ide kattintva találhatjátok.

Fenti képen Kropf Laura látható Fiónával a vizsgára való készülődés közben. A vizsgát természetesen saját képzézú lovával, Jazirával tette le.

 

Szólj hozzá!

Vállvezetés

2016.12.02. 07:14 patkószeg

kepernyofoto_2016-12-02_7_11_30.png

Az egyenesség kialakítását csak a hosszhajlításokkal lehet elérni, azonban Josipovich Zsigmond a fiatal lovak esetében és első lépésként az úgynevezett vállvezetés módszerét tartja helyesnek.

Az egyenesség kialakításának az a célja, hogy a lovas tudatosan biztosítsa a ló négy lábának egyenlő teherviselését és annak fenntartásában önállóságra szoktassa lovát. Az egyenességet tehát a lovasnak kell kialakítania olyan nevelő célzattal, hogy végeredményként a ló önmaga törekedjen annak fenntartására.

A négy láb egyenlő teherviselése

A lókiképzés elméletében a hagyományos magyar álláspont az, hogy a természetben, mozgás közben a ló egyenlően terheli négy lábát és a lókiképzés egyik legfontosabb feladata ennek az elvnek a betartása, betartatása. A lábak egyenlő teherviselését sokan tagadják azért, mert a ló súlypontja az elülső lábakhoz közelebb esik. Az ilyen megközelítés azt állítja, hogy a súlypont helyzetéből az következik, hogy az elülső lábakra a természetben mindig több teher esik. Ez csak részben igaz. Álló helyzetben, aholis a statika szabályai érvényesek, valóban az elülső lábak nagyobb terhet hordoznak a hátulsóknál. De nem így van mozgás közben. Ott a dinamika szabályai érvényesülnek, ha a ló mozog, akkor a tehereloszlás azonnal egyenletesé válik. Ha ez nem áll fenn, akkor nincs harmónia, lovas nyelven ezt úgy mondjuk, hogy a ló az elején jár, vagy ferde.

Az egyenlő teherviseléstől ugyanis háromfajta eltérés lehetséges. Az első az, hogy az elülső lábakra esik több teher, mint a hátulsókra. Ekkor a ló úgymond az elején jár. De úgy is megszünhet az egyenlő tehereviselés, hogy az egymás melletti lábait terheli a ló különböző módon. Ez a második és harmadik lehetőség. Ezek közül az egyik (jelen esetben a második lehetőség) az, amikor a ló nem két patanyomon jár: ez legtöbbször úgy alakul ki, hogy a ló bal hátulsó lába nem a bal elülső felé lép, hanem a két elülső lába közé, jobb hátulsó lábával pedig a jobb elülső láb külső oldalára. Ilyenkor a bal hátulsó láb a súlypont felé lép, ezért többletterhet vesz fel, a jobb hátulsó viszont a súlyponntól távolabb ér talajt, ezért a kelleténél kevesebb súly terheli, a két hátulsó láb teherviselése különbözővé válik. A másik (jelen esetben a harmadik lehetőség) az, amikor a vállak és a csípők nem a megfelelő helyzetben vannak a paták fölött. Egyenes vonalú mozgás esetén hiába jár két patanyomon a ló, ha a vállai, vagy csípői nem a paták fölött vannak, hanem az egyik irányba elmozdulnak, akkor a lábak egyenlő teherviselése megszűnik. Például, ha a vállak, vagy a csípők a patákoz képest balra mozdulnak, akkor a bal lábra több teher esik, mint a jobbra. Ez a vállakat és a csípőt tekintve külön-külön, de egyszerre is bekövetkezhet. Természetesen, ha íven mozog a ló, akkor az számít, hogy kellő mértékben dől-e az ívbe a ló, vagy sem. Ha túlságosan bedől, akkor a belső oldal túlterhelése, ha kevéssé dől be, akkor a külső lábak túlterhelése következik be. Az egyenességnek tehát csak egy egyszerűsített megközelítése a patanyomvonal vizsgálata, a lovasnak mindhárom esetet gondosan és állandóan figyelemmel kell kísérnie, az optimális helyzettől való eltérést fel kell ismernie és korrigálnia kell.

Az egyenesség fontossága

Az egyenesség azért megkerülhetetlen, mert a ferde ló képtelen helyesen járni. A ferde helyzetben járó ló olyan, mint a jégen közlekedő hátsókerék meghajtású autó, amelyik folyton kifarol és ezért nem tud előrefelé haladni. Hasonló képpen a ferde ló (második és harmadik eset) hátulsó lábaiban ébredő tolóerő, szorgalom, lendület nem tud helyesen végighaladni a testén, hiszen az rossz irányban hat. A harmónia ilyenkor megszűnik, a vállak túlterhelté válnak, a ló az elejére esik, a ló teste önmaga és lovasa számára is vezethetetlenné, kezelhetetlenné válik, mozgását csak durva befolyásokkal lehet kordában tartani (ha egyáltalán lehetséges).

De ugyanígy a felvétel sem tud végighaladni a lovon, hiszen a ferde ló olyan mint a bebicskázott kamion - hátrafelé nem tud mozogni. A felvételek hiányában a ló súlya túlságosan előrekerül, a ló ebben az esetben is az elejére kerül, lovagolhatatlanná válik, az elülső lábak sérülésveszélye igen nagyra nő. Az elején járó ló (első eset) tehát igen gyakran a második két eset következménye.

A vállvezetés technikája

Az egyenességet a hosszhajlításokkal lehet véglegesen kialakítani. A vállat be és a farat be helyzet között ugyanis egyenes a ló. Azonban a fiatal ló még nem hajlítható: amíg a a helyes támaszkodás nem alakul ki, addig nem lehet hajlítani a lovat. A helyes támaszkodás feltétele az, hogy a ló előrenyújtott nyakkal önmaga vegyen támaszkodást, önmaga nyújtsa előre nyakát a lovas által meghatározott keret elejéig. Ennek hiányában a lovas nem tudja állítani a ló fejét, azaz nem tudja a ló koponyáját oldalra fordítani, mert ha nem a ló vesz támaszkodást, akkor a toroktáj nem nyílik meg és az oldalra fordított koponya állkapcsa fájdalmat okozva fogja nyomni a nyakizmot. Tovább menve, ha a ló nem vesz támaszkodást, akkor a hajlítást csak a kéz hátrahatásával tudja a lovas kialakítani, ez pedig rombolja a hátulsó láb előrelendülését, a ló lendületét.

Amíg tehát a helyes támaszkodás nem alakul ki a lovasnak a hajlítástól eltérő technikát kell alkalmaznia az egyenesség ideiglenes kialakítása céljából. Ennek Josipovich Zsigmond szerint három alkotóeleme van, vonatkozó írásában azt a példát hozza, hogy a ló válla balra esik ki.

Elsőkét a vállat jobb direkt szárral jobbra vezeti. A jobb száron rövidebb szármértéket véve óvatosan teszi mindezt. Ha a szárhatás nem óvatos, akkor az nem jobbra vezeti a vállat, hanem jobbra állítja a koponyát és ennek eredményeképp a vállak méginkább balra fognak kiesni. Bal indirekt szárral nem javasolja a mester a vállak jobbra vezetését, mert az felvevőleg fog hatni, és ezt a fiatal ló még nem érti helyesen, ezért az iilyen segítség esetén a ló elveszti lendületét, a támaszkodás kialakítása indirekt bal szár használatával nem lehetséges.

Másodszor a túlterhelt bal vállat úgy tehermentesíti, hogy óvatosan jobbra helyezi a lovas súlypontját. Pontosabban jobbra-előre, hogy a hátulsó lábak ne kerüljenek túlterhelésre. Josipovich eleinte ezt az asszimetrikus ülést javasolja még az állj helyzetben is.

Harmadszor (és talán ez a legérdekesebb) a balra kieső váll mellett jobbra kieső csípőt nem jobb csizmával vezeti a helyes pozícióba, hanem bal csizmával a bal hátulsó láb hosszabb előrelépésére készteti a lovat. Ehhez azt kell megérteni, hogy a súlypont felé lépő bal hátulsó láb többletterhet viselve rövidebbet lép a jobb hátulsónál, mert a bal hátulsó láb hordja a súlyt, a jobb tolja előre a lovat. A bal hátulsó láb hosszabb előreléptetésével a csípő balra fog mozdulni, a lábak egyre inkább egyenlő terhet kezdenek hordani, a ló csípője megfelelő helyzetben kerül.

1 komment

Büszke vagyok!

2016.12.01. 11:31 patkószeg

kepernyofoto_2016-12-01_11_05_09.pngA magyar lovaskultúrát az elmúlt évtizedeken legnagyobb mértékben a Lovasakadémia sorozatban megjelent könyvek alakították. Igen nagy köszönet illeti ezért a sorozat szerkesztőjét, menedzserét dr. Hecker Waltert és természetesen mindenkit, aki a sorozat egyes kiadányainak megjelenését segítette. Nagyon nagy munkát végeztek, aminek az értéke felbecsülhetetlen. 

Nagy büszkeséggel jelentem, hogy elkészült Tóth Bettina könyve Ló az ló címmel, ami a múlt évben megjelent Egyensúly, elengedettség, egyenesség című könyvemnek egyfajta folytatása. Bettina hazánk egyik legfelkészültebb lovas etológusa, olvasmányos könyve teljeskörű leírását adja a vonatkozó tudnivalóknak. Formátuma, elredezése megegyezik az előző könyvvel.

Két könyv esetében nyilvánvalóan - mégha a folytatásra vonaktozó gondolatok készen állnak is - nem lehet sorozatról beszélni. Mégis elhatározott szándékom az, hogy a XX. század végén a Lovasakadémia sorozatban összegyűjtött külföldi alkotásokat most, a XXI. század elején, kortárs hazai szerzők műveivel egészítsem ki, tegyem korszerűvé és teljessé. Betti könyvét minden igényes lovasnak szeretettel ajánlom. Rendeléseket a képekre kattintva tudtok tenni.

kepernyofoto_2016-12-01_11_23_01.png

Szólj hozzá!

Második Csütörtök

2016.12.01. 07:16 patkószeg

0303.jpg

Kedves Barátaim! A szokásos program ebben a hónapban a második csütörtökön, december 8-án kerül megrendezésre. Az első csütörtök programját Veszely Bea kiállításmegnyitója "foglalta" el, aminek a részleteit ide kattintva találjátok.

A második csütörtökön este 18 órától dolgozom a lovakkal (ZIta, Zazie, Fióna) és a gyakornokokkal, illetve a tervek szerint bemutatom új lovamat: Erőst, a kunfakót. A munka előtt Piller Pálma és Rozsnyói Döme nyilvános elméleti vizsgát tesz. A Második Csütörtöki program részvételi díja: 2.000 Ft. Helyszín: Kajászó Szentpéterpuszta Lovarda

Szólj hozzá!

Veszely Beáta - Lélekzők

2016.11.30. 07:54 patkószeg

15178993_10154822150698307_9120029080736182419_n.jpg

A kiállításon különböző videókon Zita lovam is látható lesz! :)

Szólj hozzá!

Miért lóg a szár?

2016.11.30. 07:31 patkószeg

08094.jpg

Vajon a régi lovasábrázolásokon miért lóg a szár? És egyáltalán helyes dolog-e az ilyen stílusú lovaglás? A válasz tulajdonképpen nagyon gyakorlatias és megértése nem is különösen bonyolult.

A ló hátulsó lábának mozgása két teljesen elkülönülő részre osztható. Az előrelendülésre és a hátralendülésre. A hátralendülés mértéke határozza meg az előrehaladás sebességét. Minél nagyobb a hátralendülés szöge, annál gyorsabban halad előre a ló, annál nagyobb a lovat és lovast előrehajtó erő. A hátralendülő lábak hatását tapasztalhatjuk akkor, amikor szorosan a falhoz állunk úgy, hogy lábhegyünk a falhoz ér. Ebben a helyzetben nem tudunk nyomóerőt, tolóerőt kifejteni a falra. Ahhoz, hogy erőt tudjunk kifejteni, talpunkkal hátrább kell lépnünk. Minél hátrább lépünk, minél inkább hátravetjük lábainkat, annál nagyobb erőtvel tudunk a falra hatni. Ha nagyon neki akarunk veselkedni, akkor nagyon hátra kell támasztani lábunkat. Ugyan ez a helyzet a ló tolóerejével is. Minél nagyobb a láb hátrafelé lendülésének szöge, annál nagyobb tolóerőt tud kifejteni a ló. A hátaslónál persze nem mindíg akarunk nagy sebességgel haladni, ezért a lovasnak képesnek kell arra lennie, hogy ezt a szöget változtassa. Ha gyorsan akar haladni, akkor növelni kell a szöget, ha lassan akar haladni, akkor csökkenteni kell. Ha be akarja szüntetni az előrehaladást, akkor a hátra szöget meg kell szüntetni.

A hátulsó láb előrelendülése teljesen más hatású. Az előrelendülés növelésével a hátulsó láb egyre inkább a ló és lovas súlypontja alatt ér talajt és ezzel együtt egyre több súlyt vesznek fel. A hátulsó lábak teherviselésének növekedésével az elülső lábak teherviselése természetesen csökken. Minél több súly esik a hátulsó lábakra a ló annál fordulékonyabb, annál nagyobb a lovas manőverező képessége. A hátaslónál ezért mindig célszerű fenntartani a hátulsó lábak előrelendülését. Lovas nyelven ezt lendületnek nevezzük. A lendületnek azért nincs köze a sebességhez, mert a sebesség a hátulsó lábak hátralendülésének szögével arányos, a lendület az előrelendülés szögével.

Lovasként szerencsések vagyunk, mert az előrelendülés szöge teljesen független a hátralendülés szögétől. Ezért van az, hogy ha a hátralendülés szögét teljesen lecsökkentettük, attól még előrefelé lendülhet a ló lába és így akár állóhelyben is tudja folytatni a jármódot a ló. Ilyen például a piaffe.

A szárhasználat az előre és hátralendülés kérdésében különleges szeretpet játszik. A lovas számára a kihívás az, hogy a szárakkal csak az előrelendülés szögét lehet korlátozni, a hátralendülés szögét nem. Ezért van az, hogy a szárak puszta meghúzásával nem lehet megállítai a lovat, nem lehet a sebességét lassítani, mert a szárak hatásba helyezése nem a hátralendülés szögét csökkentik, hanem az előrelendülés szögét.

Persze a lovas nem nélkülözheti a szárak hatását. A szárakat mindebből következően úgy kell használni, hogy azok hatásba kerülhessenek, de ne gátolják a lendületet, ne csökkentsék a hátulsó lábak előrelendülésének szögét. Érzékeny, mondhatnám figyelmes megközelítéssel azt lehet tapasztalni, hogy a szár már megfeszülése előtt alkalmassá válik a lóval való kommunikációra. A "semmi" és a feszesség közti ilyen állapotot nevezzük támaszkodásnak. A támaszkodásnál tehát nem feszülhet meg a szár, mert az káros (akadályozza a lendületet), de alkalmasnak kell arra lennie, hogy a lovas szándékait közvetítse a lóhoz. Ezt fogalmazták meg elődeink úgy, hogy a támszkodás helyes mértéke a szár súlyával egyezik meg. Ha ennél erősebb a támaszkodás, akkor az helytelen. Bent Branderup ezt úgy fogalmazza meg, hogy ez a helytelen, túl erős kapcsolat (amit egyébként a modern lovas természetesnek tart) Josipovich Zsigmond gondolatainak félreértéséből származik.

A helyes támaszkodás persze a ló- és lovasképzés eredménye. Egy ló, egy lovas sem születik úgy hogy a támaszkodásnak ezt az optimális módját tudja lovaglás közben fenntartani, az hosszú-hosszú tanulás, hosszú-hosszú munka eredményeképp alakul ki. A régi ábrázolásokon használt "lógó" szárak a mesteri lovaglás, a mesteri lókiképzés jelképei.

Szólj hozzá!

Legyen egy álmod!

2016.11.27. 11:16 patkószeg

Szerintem ez a videó is a lókiképzésről szól! :)

Szólj hozzá!

Terre a terre, egy kézbe vett szárakkal, brida üléssel :)

2016.11.27. 08:55 patkószeg

Szólj hozzá!

Hanthy piaffe-ja

2016.11.26. 08:15 patkószeg

1915817_1128902717162491_5352268310091087768_n.jpg

Hanthy László piaffja olyannyira mintaszerű, hogy napjainkra extrémnek számít - éppn ezért megosztó, a legtöbb lovasnak nem is tetszik. Pedig példaértékű és le is írom, hogy miért:

A ló ütemesen mozog, erre az elengedettségéből lehet következtetni. A ló elengedett: farka zászlózik, fülei nyugodtan mozognak (egyikkel lovasára, másikkal környezetére figyel), leng a háta (kényelmesen ülteti lovasát), nyugodt a tekintete, én még a száj nagyon enyhe habzását is fel vélem fedezni a képen. A ló a legtökéletesebb módon támaszkodik, a támaszkodás mértéke a szár súlyával egyező. A ló lendületes: a lendület a vállak könnyedségéből és a hátulsó láb magasra emeléséből látható. Az egyenesség nem kérdéses. Ugyan úgy, ahogyan az összeszedettség sem: a ló teljes figyelme a lovas felé irányul (szinte várja a következő utasítást) és testével is az iskolaegyensúly végső határán van: végletesen súlypont alá lép, a hátlulsó láb minden ízülete hajlított, a csípő lefelé süllyed, a hátulsó lábak többletterhet vesznek fel, a tarkó a legmagasabb pont, a homlokvonal függőleges előtt van (jóval!), a feligazítottság extrém (a tarkó ennél hártább és magasabbra nem igazodhat, a nyak felső vonala mégis olyan hosszú, amilyen hosszú csak lehet). Ez utóbbi (a feligazítottság) talán félreérthető lehet, mert a fej árnyékot vet a toroktájnál, ami a tökéletesen függőleges alsó nyakélnek furcsa látványt ad. A felgazítás extrém, de számomra természetesenek hat, könnyedséget látok benne, nem elrőltetettséget.

A lovas mintaszerű üléssel lovagol. Kényelmes eleganciája természetes egyszerűséget sugároz. Szinte pofátlanul takarja el azt a sok munkát és vesződséget, amit a lóba kellett fektetni évek hosszú során, a nap, mint nap végzett munkával, hogy idáig, az ilyen piaffe feladatig eljussanak. Az ülés legszebb része annak "előre" jellegéből fakad: a végletes összeszedettséget, a feligazítottságot, a piaffe rövidségét Hanthy László előrefelé lovagolva hajtja végre úgy, hogy csak elsődleges segítséget alkalmaz (előretolt hasfal és medence, előremozdított súlypont), a másodlagos segítségek nincsenek igénybe véve (a kéz és csizma passzív, azaz a kéz enged, a csizma nincs hatásban).

Szólj hozzá!

Támaszkodás laza száron

2016.11.23. 21:40 patkószeg

A helyes támaszkodás során a szár nem feltétlenül feszül meg, az akár laza helyzetben is kialakulhat. A szárnak különleges súlya lesz és a feszesség hiánya ellenére megindul a kommunikáció a ló és a lovas keze között. Tulajdonképpen ezt fogalmazza meg a hagyományos magyar elvárás, amikoris a támaszkodás erősségének mértékét a szár súlyával határoza meg. Ennek megfelelően a magyar lovasokat az elmúlt évszázadokban így ábrázolták. Ilyen támaszkodást mutat az alábbi videó, amin Ratter Gábor futószáras munkája lászik iskolalovammal, Fiónával. A szár különös súlyának érzését, a laza száron történő támaszkodás érzését képzett lovon (iskolalovon) lehet megtalálni, elsajátítani.

 

Szólj hozzá!

Bolond ez a Sheriff!

2016.11.23. 07:17 patkószeg

14689293_1374482695910251_2072659745_o.jpg

A napokban beszélgettem Sheriffel, Szalontai Zoltánnal. Mondja, hogy amikor a "polgári" életében, a cégeinél dolgozik, tárgyal, stb. figyelmét természetesen teljes mértékben a feladatra összpontosítja, de a van a lényének egy másik, valahol mélyen benne lévő része, ami akkor is a lovaira, a lovakkal megoldandó feladataira gondol, lovairól álmodozik, ott van velük együtt.

Bolond ez a Sheriff!

De én sem vagyok különb!

Szólj hozzá!

Magyar Lovaskultúra Napja 2016.

2016.11.22. 09:48 patkószeg

Köszönöm a videót Tóth Dorinának. :)

Szólj hozzá!

Ami nem lazít, az feszessé tesz

2016.11.22. 06:36 patkószeg

kepernyofoto_2016-11-22_6_32_39.png

Az elengedettség a lókiképzés kulcskérdése. Csak az elengedett ló tudja helyesen használni saját testét, ezért az elengedtetés a ló egészségmegóvásának legfontosabb eszköze. Az elengedtetés tulajdonképpen maga a lówellness, ezért minden lovaglásnak olyannak kell lennie az izmok ellazítása, az inak nyújtása és az ízületek hajlékonnyá tétele szempontjából, mintha a lovas gyúrója, gyógytornásza lenne saját lovának. A lovaglás minden mozzanatának, minden, a lóval végrehajtott feladatnak az elengedettséget kell szolgálnia. És ami ezzel szembemegy, ami nem lazít, az feszessé tesz.

A feszesség pedig nem csak testileg káros, hanem az maga az ellenállás, az együttműködés hiánya. Nemzeti lovaskultúránknak ezért központi gondolata az elengedtetés.

Szólj hozzá!

Téli ötnapos ló- és lovasképzés

2016.11.21. 06:36 patkószeg

ximg_5901.jpg

December 5-i kezdéssel, jövő év február 26-ig, folyamatosan minden héten hétfőtől péntekig, ötnapos ló- és lovasképzést indítok. A lehetőséget egy időben legfejjebb két lovasnak és lovuknak, vagy egy lovasnak két lóval hirdetem. A résztvevők a hétköznapi napokon elméleti képzésben, valamint saját lovukon gyakorlati képzésben részesülnek.

A KÉPZÉSEN BÁRKI, BÁRMILYEN KÉPZETTSÉGŰ LÓVAL RÉSZTVEHET!

Az esemény a lovak vasárnap délutáni érkezésével kezdődik és péntek délután zárul. Maga a képzés a hétfői napon a lovak és lovasok képzettségének felmérésével kezdődik. Az ötnapos képzés célja:

  • a száronlét kialakítása, vagy biztossá tétele
  • hosszhajíltások (vállat be, farat be, oldaljárás) megtanítása, vagy gyakorlása
  • a félfelvételek megtanítása és gyakorlása
  • az elengedettség, egyensúly és egyenesség javítása
  • a lovasok számára a klasszikus lókiképzés alapelveinek elsajátítása

A képzés során a résztvevők számára a Kajászó-Szentpéterpuszta Lovarda korlátlan használatát biztosítom, annak teljes szolgáltatásával. A lovak teljes ellátásban (box, almolás, etetés, időjárás függvényében karámozás vagy jártatógépes mozgatás) részesülnek.

Szállást tudok biztosítani.

Érdeklődés, időpontegyeztetés: dr. Gőblyös István (30-3831375)

Szólj hozzá!

Smink a kifutón

2016.11.18. 08:34 patkószeg

slider1.jpg

A minőségi ló- és lovasképzés igazi problémája, hogy a végeredmény egyszerű, magátólértetődő, szinte unalmas. És éppen ezért nem látványos, ezért a felületes szaktudással rendelkező, vagy a kívülálló számára érdektelen. Mert hát mi is a "poén" abban, ha egy ló csak úgy felmegy a lószállítóra. (A tegnapi blogbejegyzést ide kattintva találod.) Mi különös van abban, ha a ló csak úgy öntartásban mozog és semmi érdekes nem történik, mi különös van abban, ha csak úgy egyszerű visszafogottsággal, de ló és lovas közötti harmóniával zajlik a lovaglás. Hát semmi.

És kultúrális szempontból éppen ez a kihívás, hogy miképp lehet a lovasok szélesebb körével megismertetni a lóval közös harmónia egyszerűségét. Hogyan lehet átadni ló és lovas belső boldogságának örömét, ha az nem harsány? 

Mert helyzet teljesen hasonló a ruhabemutatók kifutóján alkalmazott sminkeléshez. Mindenki valami egyedit, máshoz nem foghatót, messziről is jól láthatót akar látni. Bár mindenki tudja, hogy ami a kifutón elvárás, azt a hétköznapokban, "embeközelségben" nem lehet alkalmazni, családi körben például az szinte botrányos lenne, megütközést váltana ki mindannyiunkban.

Szóval a puccos mozgásokban, az elképzelhetetlenül "tökéletes" produkciókban, a rendkívül gyorsan elért és hihetetlen lovasteljesítményekben mindenki a túlsminkelt manökent lássa, holott a smink alá kellene látni - mert a lényeg ott található!

Fotó forrása: megszépítem.blog.hu

4 komment

Szakszerűség

2016.11.17. 12:36 patkószeg

A gyors és halk pakolás, a ló lószállítóra való egyszerű fel- és leszállítása a szakszerűség egyik legkézzelfoghatóbb jele. Gyakornokom, Kropf Laura lovával Jazirával látható a videón.

Szólj hozzá!

A lófarok felkötése

2016.11.15. 13:17 patkószeg

Gyakran előfordul, hogy szükséges a ló farkának felkötése. A katonai változatot Pénzes Gábor mutatja be.

1 komment

Nincs lendület egyensúly nélkül

2016.11.15. 06:57 patkószeg

A lendület a hátulsó lábak határozott súlypont felé lépése. A határozott súlypont felé lépés a ló egyensúlyi helyzetét javítja, a súlypont felé lépés biztosítja azt, hogy a hátulsó lábakra kerüljön a ló és lovas súlyának fele (vízszintes egyensúly), vagy nagyobb része (iskolaegyensúly). Lendület nélkül tehát nincs helyes egyensúly.

A helyes egyensúlyra a vállak könnyedségéből (az elülső lábak délceg járásából) és a leheletfinom támaszkodásból lehet következtetni. Az erős támaszkodás csak úgy alakulhat ki, hogy a ló "előrenyomja magát", a szárakba kerülő erőt a ló csak a kimaradó hátulsó lábaival tudja kifejteni.

Ezért erős támaszkodás esetén - akármit is mutasson a ló - nem beszélhetünk helyes járásról, nem beszélhetünk lendületről, csupán a hátulsó lábak több-kevesebb aktivitásáról és ha mégis nagy iramban jár a ló, akkor azt elsietésnek kell minősíteni.

Szólj hozzá!

Száronlét: Az meg minek is?

2016.11.11. 08:01 patkószeg

 

13510872_1321344624546875_3776337693464298936_n.jpg

Száron akkor van a ló, ha puhán és önként kitölti a lovas által meghatározott keretet. A keretnek, a szabályoknak elfogadása az maga az együttműködés. A helyzet hasonló például a kisdiákéhoz, akinek kerete az elemi iskolában az, hogy a padjában ül. Számára ez a rend. A padban ülés a tanulási vágyának kifejezése, a tanárral, a nevelővel való feltétlen együttműködésének az alapja. A száronlét ezért az együttműködés záloga. Persze a ló együttműködhet lovasával száronlét nélkül is, a száronlét nem feltétele az együttműködésnek. Száronlét nélkül a ló lehet, hogy együttműködő. A száron lévő ló viszont biztos, hogy az!

2 komment

Emese, Laura és Patrik vizsgát tett

2016.11.10. 08:15 patkószeg

14990966_1230740866983337_3475527178168521539_o.jpg

Molnár Emese és Fister Patrik sikeresen bemutatta a vezetőszáron végzett munka teszjét. Munkájukhoz, eredményes lókiképzésükhöz gratulálok. Kropf Laura és Fister Patrik számot adott tudásáról, nagyon magas színvonalon vizsgáztak a lókiképzés elméleti kérdéseiből. Nekik szintén gratulálok. A fenti fotó Laura vizsgája után készült.

Közösségünk címmel rendelkező tagjainak aktualizált névsorát ide kattintva találjátok.

Szólj hozzá!

Ne csak a szemednek - az érzésednek is higgy!

2016.11.09. 07:30 patkószeg

kepernyofoto_2016-11-09_7_21_53.png

A kortárs lókiképzés, így napjaink díjlovaglásának csapdája az, hogy a nézők a verenybírókkal karöltve a látványos tökéletességet és a látványos különlegességet szomjazzák, míg az érzések, a tartalmi kérdések a háttérbe szorulnak...

A szimbólumok világában élünk. A kerek nyak a ló támaszkodásának jelképe, az elülső lábak “előredobálása” a lendület jelképe, a sorozatos urgásváltás a nehézosztályú képzettség jelképe, a fáslizott láb, a pataharng, a lótakaró a gondos gazda jelképe, stb., stb. Ez azonban távolról sem biztos, hogy így igaz! Korunk jellegzetessége, hogy a forma az élet minden területén a tartalom elé tolakszik és a minősítés a dolgok kinézete alapján és nem valódi értékének megfelelően történik. A szimbólumok a gondolkodás, a mérlegelés mellőzésére ösztönöznek. Az igényes megközelítés azonban ennél sokkal többet kíván!

A lókiképzésben nincs fejlődés

A szimbólumoknak, a gondos mérlegelés hiányának negatív hatása van a lókiképzés kultúrájára. A díjlovak egyre látványosabb mozgása, az egyre magasabb és összetettebb akadályok teljesítésének igénye a díjugratásban és a military sportban azt a téves képzetet sugallják, mintha a lovaskultúra hatalmas fejlődésen ment volna keresztül az elmúlt száz év során és ennek hatására teljesen természetessé vált az az álláspont, hogy hozzánk, a XXI. század lovasaihoz képest az elmúlt évezredek lovasai, lókiképzői a fasorban sincsenek. Ezügyben a legjobb példa talán Pluvinel felemlításe. Az ábrázolások alapján - a hatalmas feszítőzablák és sarkantyúk - a középkori mestert az erőszakkal, a durvasággal szokás azonosítani, holott ez Pluvinel munkájának, ezen belül szerszámhasználatának tejes félreértésén alapul és napjaink átesős feszítőzabláit használó lovasai valójában sokkal durvábbak, mint XVI. századi elődünk.

Hasonló félreértés van az ugratás kapcsán is. Hányszor, de hányszor hallani a hátravetett felsőtesttel való ugratást lenézően “kossuthlajosnak” minősíteni. Ez is csak a vonatkozó ismeretek hiányát, a minősítő kultúrálatlanságát mutatja. Az ugratás során ugyanis meg kell különböztetni campagne ugrást és iskolaugrást. A campagne ugrás során a ló az elülső lábára landol, míg az iskolaugrás során a hátulsókra, vagy négy lábra. Régen a katonai szabvány az iskolaugrás volt, azzal a céllal, hogy az akadály leküzdése biztos talajfogással, kiváló egyensúlyi helyzettel fejeződjön be, a ló azonnal fordulékony állapotban legyen. Ehhez természetesen hátra kell vetni a felsőtestet. Ha azonban az akadály mérete a fontos, ha extrém nagyot akar valaki ugratni, akkor persze könnyíteni kell, a felsőtestnek előrefelé kell mozdulnia.

A lovaglás, a lókiképzés (sem a díjlovaglás, sem az ugratás kapcsán) nem fejlődött egy morzsányit sem, csupán az elvárások, a követelmények változtak. Éppen ezért nem szabad lenéznünk elődeinket - megfelelő tisztelet nélkül tudásuknak, a lókiképzés ezredéves tapasztalatainak csak töredékeihez jutunk.

Természetidegen gondolkodás

Másrészről a szimbólumok helytelen, természetidegen gondolkodást sugallnak. Erre példa a díjkiosztókon alkalmazott fáslizás. Napjainkra szinte ciki fásli nélkül díjkiosztáson megjelenni. A fásli a gondoskodás szimbóluma. Nemrég komoly díjlovas szakembert kérdeztem a fáslihasználat okáról. A válasz meglepett, de jól példázza a gondolkodás természettől való elszakadását: “A fásli arra kell, hogy az ácsorgás után a tiszteletkör vágtáját hirtelen (!) megkezdő ló inai meg ne sérüljenek.” Hmmm…

A feladat eszköz és nem cél

Harmadrészről a szimbólumok azt sugallják, hogy a kiképzés célja maguknak a feladatoknak (oldaljárás, ugrásváltás, piaffe, stb.) a betanítása. Ha ezeket a feladatokat bárhogyan, de legalább így, vagy úgy teljesíti a ló, akkor a kiképzés megfelelő. Ezzel szemben a hagyományos megközelítés az, hogy a feladatok a ló megfelelő állapotának elérését szolgálják, az együttműködés kialakítását célozzák és így azok csupán eszközök, mondhatnánk szerszámok a lovas “kezében”. Persze ebből egyrészről az is következik, hogy a feladatok végrehajtásának minősége a fontos, hiszen rossz “szerszámmal” csak rossz terméket lehet előállítani, másrészről pedig az következik, hogy a képzésnek a feladatok kapcsán logikailag két szakasza van, a “szerszám” kialakításának, majd a “szerszám” használatának időszaka.

A látvány mindent felülír?

Bizonyos szempontból érthető, hogy a látvány a professzionális versenysportban mindet felülír: a díjlovasok nyújtott ügetésben szeretik fényképeztetni magukat, az ugró versenyeken nem számít semmi, csak az, hogy fennmaradt-e a rúd, vagy sem. Mindez teljesen szembenáll az elmúlt évszázadok megközelítésével: akkor a lovasok saját tudásuk ábrázolására az összeszedettséget tartották leginkább alkalmasnak. Külön ki kell itt térni arra a mára teljesen bevett szakmai képtelenségre, hogy a lovasok még a legnagyobb díjlovas versenyeken is az összeszedett jármódok helyett munkairamokat lovagolnak, nem is törekszenek az összeszedettség bemutatására még a vonatkozó előírások ellenére sem. Az egyes feladatok között, de még a hosszhalítások meglovaglása során is annyira “lendületesen” lovagolnak, hogy az lehetetlenné teszi az összeszedettséget. A látvány mindent felülír, egyben tönkretesz mindent. A ló testét károsítja, lelkét összezavarja, az idomítási skála céljaként megfogalmazott átengedőség elérését lehetetlenné teszi. Ez az oka annak, hogy napjainkra teljesen természetessé vált, hogy a versenyt záró tiszteletkörben a lovak ön és közveszélyesek, ahelyett, hogy lovasaiknak legalább minimális mértékben engedelmeskednének. Elhűlve tapasztalom, hogy sokszor már meg sem kísérlik azt a versenyzők, hogy a díjkiosztás során osztályba állva szépen körbevágtázzák a verseny színhelyét a közönség előtt, mert az veszélyes lenne.

Még egyszer hangsúlyozom, hogy napjaink látványra törekvő megközelítése bizonyos szempontból érthető, bár a dolgok erős egyszerűsítését jelenti. Az igényes szabadidőlovasnak azonban, sokrétűbb megközelítés ajánlott. Olyanoknak kell lenniük, mint a kiskertek tulajdonosainak, akiknek paprikája nem biztos, hogy annyira szabványos méretű, paradicsoma nem biztos, hogy olyan piros, mint amit a boltokban elvárnak, de beltartalma a saját ízlésének jobban megfelel.

Félretéve a professzionális versenysport megközelítését: a ló mára nem csak házi állattá, de a család tagjává is vált. Ló és lovas kapcsolata, a ló mozgáskultúrájának fejlődése azért kulcskérdés a gondos gazda számára, mert csak ez teszi lehetővé a lovak “boldog atlétává” való nevelését és élettartamuk lehető leghosszabbra nyújtását. Ez természetesen tartalmi kérdéseket vet fel: szakmai hozzáértést, a lókiképzés elméletének részletes ismeretét feltételezi. A forma természetesen sok mindet elárul, de az nem szoríthatja háttérbe a lényeget.

Szólj hozzá!

Régen...

2016.11.08. 07:27 patkószeg

img_5100.JPG

Régen az edzők nem vetettek lovakat, hanem képeztek és sajátjaikra ültették tanítványaikat. Megmutatták, hogy képesek hozzáadott értéket teremteni. Napjainkban nekem állandóan a kakukkmadár jut eszembe, amikor a tanítványokat, kiképzetten szerzett lovakon, más munkájába ültetik bele.

A fenti képen a Budapestbajnokság eredményhirdetése látható 1982-ben. Az első négy helyezett mindegyike (!) Dallos Gyula lova. A bajnokságban végig a legendás, a legtöbb magyar felnőtt bajnokságot nyerő lovat, Bordalt lovagolhattam. Második lett Dallos Bea Attilán. Harmadik helyezett lett Pachl Péter Bahamán. Negyedik helyezett lett Bodó Gábor Bakutzon. Ötödik lett Lénárd Rita, saját, illetve édesapjával, Lénárd Bélával képzett lovukon.

Szólj hozzá!

A lovas összetett mozgása

2016.11.07. 08:57 patkószeg

kepernyofoto_2016-10-03_7_10_01.png“Ló és lovas közti kommunikáció idegen nyelven zajlik, mégpedig mindkét fél számára idegen nyelven.” - hangzik Bent Branderup mondása. A kommunikációt pedig  – más nyelvek elsajátításához hasonlóan – részleteiben is meg kell tanulni és nagyon-nagyon sokat kell gyakorolni.

“A lovonülés és a lovaglás nem azonos fogalmak. A lovonülés lényege abban áll, hogy a lovas testével puhán követi a ló mozgását, lovaglási szerveit nem használja, nem ad segítségeket. Pl. futószárazásnál. Ezzel szemben a lovas akkor lovagol, ha lovaglási szerveit használja. Melyek a lovaglási szervek? Az ülőcsontok, a combok, a két kar és a felsőtest. Az a jó lovas, aki lovaglási szerveit egymástól függetlenül tudja használni. A jó lovas teste négy részből áll: A talptól a térdig, a térdtől a csípőig, a csípőtől a fejbúbig és a két kar. Ezt a négy testrészt annak dacára, hogy szervesen összefügg, egymástól függetlenül is kell tudni alkalmazni, ha jól akarunk idomítani.” - írja Kókay Pál.

Hát igen! A lovasnak igen összetett mozgásformákat kell alkalmaznia a kiképzés során. Ráadásul a helyzettől függően akár igen különbözőeket. Sőt, azt is meg kell állapítani, hogy általában az ülésről szoktunk beszélni, azt elemezgetjük, de a szükséges mozgás ennél sokkal többet jelent, annak a lovas egész testére ki kell terjednie.

Ezeknek az összetett mozgásoknak az elsajátítása nem lehetetlen, ugyanúgy, ahogyan nem lehetetlen megtanulni egy idegen nyelvet sem. A lovaglásban az első a különböző lovaglási szervek feladatának megértése. Csak ezután következhet különálló begyakorlásuk, majd végül együttes használatuk.

A csizma

A csizmák a ló hátulsó lábának szorgalmának fenntartásáért “felelősek” azzal, hogy csak az azonos oldali hátulsó lábra hatnak, mégpedig érdemben csak akkor, amikor azok a levegőben vannak. A földön lévő lábat hiába ösztökéli a lovas, annak mozgását befolyásolni nem tudja. A csizmasegítség optimális pillanata az, amikor a ló felveszi a hátulsó lábát a földről. A lovas ezt a pillanatot úgy érzi, hogy ekkor van az azonos oldali csípője leghátrább és legmagasabb pozícióban. Innen a csípője lefelé és előre mozdul. A csizmasegítséget persze nem kell állandóan adni, ha a hátulsó láb kellően szorgalmas, akkor a csizmát hatáson kívül kell helyezni.

Az ülés

Az ülés térdtől térdig tart, annak teljesen függetlennek kell lennie az alsó lábszár és a felsőtest mozgásától. Pl. csizmasegítségnél van, hogy zár a térd, de lehet hogy nem. Az ülésnek puhán kell követnie a ló hátának mozgását, illetve fenn kell tartania ezt a mozgást. A ló hátának, a gerincoszlopnak a mozgása ugyanis maga a lendület. Minél lendületesebb a ló, annál nagyobb a gerincoszlop lengése. A lovas az ülésével érzi a ló lendületét, a hátulsó lábak kellő és egyforma előrelendülését. Erőszakosan persze nem lehet ezt a lendületet fenntartani, vagy akár fokozni, de az ülés szelíd határozottságával igen! A lovas ülésének mozgása a gerincoszlop háromdimenziós mozgásának megfelelő: fel-le, előre-hátra és követi a ló gerincoszlopának elcsavarodását is. Ezért a lovas ülése a lendület kapcsán a két oldal irányában nem teljesen egyforma, aszimmetrikus, a belső oldalon határozottan mélyebbre mozdul, mint a külső oldalon. Az ülés egyforma, szimmetrikus mozgása ugyanis megakadályozza a gerincoszlop belső oldalra történő elcsavarodását, az a lovat kiegyenesíti.

Jobb ülés és bal ülés

A lovat általában hajlított helyzetben kell lovagolni. Az hajlított helyzet az egyenesség kialakítását célozza. A hátulsó lábakban ébredő erőt - Josipovich Zsigmond és a magyar hagyományok alapján - először hajlítottan egyenes lovon lehet a jó irányban eljuttatni a zablákig. A hajlítás során a ló vállai nem párhuzamosak a csípőinek vonalával. Mivel a feje, vállai, csípői mindig párhuzamosak a lovas fejével, vállaival és csípőivel, ezért hajlításban a lovasnak jobb, vagy bal ülésben kell elhelyezkednie. A lovas jobb ülése ez azt jelenti, hogy gerincoszlopát elcsavarva a bal (külső) vállának előrébb kell lennie bal csípőjénél, jobb (belső) vállát viszont hátrébb kell fordítania jobb csípőjénél. A lovas fejét a hajlítás irányába kell fordítania, körön például, nemzeti hagyományaink alapján, mindig egy negyed körrel előrébb kell néznie. A hajlítás miatt a ló gerincoszlopa befelé csavarodik, ezért a lovas belső ülőcsontja mélyebben helyezkedik el a külsőnél.

Nyílt ülés és zárt ülés

A lovaglás során legtöbbször a zárt ülésről beszélnek. A zárt ülés során a lovas térdeit zárja, súlyának jelentős részét combjaira helyezi, ülőcsontjait könnyíti. A zárt ülés előrehajtólag hat, a hátulsó lábak előrelendülését, a lépéshosszt növeli. De létezik nyílt ülés is. A nyílt ülés során a lovas térdeinek zárását csökkenti, ezért súlya inkább ülőcsontjaira helyeződik át. Az nyílt ülés felvevőleg hat.

A felsőtest

A lovas felsőtestének függetlennek kell lennie a kezektől és az üléstől. Hiba, ha a felsőtest átveszi az ülés, illetve a ló gerincoszlopának lengéséből fakadó mozgást, pl. jobbra balra leng a ló járásának, illetve saját csípőmozgásának megfelelően. A felsőtest ugyanis a ló súlyponti helyzetét szabályozza és a felsőtest fölösleges mozgása zavarba ejti a lovat.

A felsőtest két irányban mozogva tud jelzéseket adni a lónak: előre és hátra, jobbra és balra. A felsőtest előremozdítása a ló és lovas közös súlypontját előrébb helyezi, ez a ló hátulsó lábainak hosszabb lépését eredményezi. A felsőtest hátramozdítása a hátulsó lábakra többleterhet helyez, az összeszedőleg hat. A felsőtest oldalra történő mozdítása a ló és lovas közös súlypontjának oldal irányban történő elmozdulását eredményezi, ami a ló mozgásának menetirányát változtatja meg, esetleg ferdeség, a ló vállainak, vagy csípőinek kiesése esetén kiegyenlíti a vállak vagy a csípők felemás terhelését. (Részletesen foglalkozik ezzel Josipovich Zsigmond az egyenesség tárgykörével foglalkozó írásaiban.)

A felsőtest mozgásának azonban igen kicsinynek kell lennie (a helyes egyensúlyban lévő lónál szinte csak grammokat kell ide-oda helyezni) ellenkező esetben a ló “kiszalad a súlypont alól” és a kívánttal ellentétes hatást fog elérni a lovas. A helyzet olyan lesz mint hintázás közben, az erős hátradőlés előrehajtja a hintát. Ez a helytelen hatás érvényesül pl. akkor, amikor a lovas ellenirányba dőlve hajtja végre az oldaljárást. (Akármennyire is szép az oldaljárás ló ilyenkor valójában ellenkezik, a lovas az ellenkezést tanítja lovának.)

A lovas a felsőtestével “érzi” a ló egyensúlyi helyzetét, ha a felsőtest legkisebb mozgására a ló nem reagál, akkor megszűnt egyensúlyban mozogni.

A karok

A karok felelősen a szársegítségekért és a száron keresztül megismerhető információk “beszerzéséért”. A lovas a kezével érzi ugyanis azt, hogy van-e valahol blokk a ló testében. A kéz csak a blokkig érez, arról, hogy a blokk mögött mi történik, arról nincs információ. A kéznek nem csak a tarkó, vagy a nyak merevségét kell éreznie, de az “okos” kéz érzése végigfut a ló teljes testén és a kár a hátulsó lábak bokájának merevségét, blokkját is megérzi. Ez persze sok gyakorlást igényel.

Maguk a szársegítségek hathatnak a zablánál és a ló vállainál. Oldal irányban, ha a szárak a zablánál hatnak, akkor a ló fejét hajlítják, ha a vállaknál hatnak, akkor azokat oldalra vezetik. Hossz irányban, ha a szárak a zablánál hatnak, akkor a tarkót feligazítják, ha a marnál hatnak, akkor a ló súlypontját mozdítják hátra (felvétel). Ez a szárak kettős funkciója, a lovasnak minden használat előtt el kell döntenie, hogy a szárakat olal irányban, vagy hossz irányban akarja használni és hogy a vállaknál, vagy a zablánál. A lónak pedig mindezt meg kell értenie és el kell fogadnia.

A lovas összetett mozgása

Ilyen bonyolult lenne a lovaglás? Hiszen a fentieket külön-külön is nehéz begyakorolni, nemhogy egyszerre! Hát, igen is, meg nem is. Saját anyanyelvünket csak az érettségiig tizenkét éven át tanuljuk, hogy megfelelő szinten tudjunk beszélni, írni, és akkor még nem is említem azokat a szakembereket, akik magyar szakosként vagy egyéb módon még felsőfokon is tanulják.  Mindezt azzal szemben teszik, hogy még a kisgyerek, vagy a hosszas tanulmányokat nélkülöző ember is kiválóan beszéli nyelvünket. De persze nem azon a színvonalon...

Szólj hozzá!

Címkék: Lovas Nemzet

Hajrá!!!!!

2016.11.05. 17:06 patkószeg

Dörnyeiék most mennek az európabajnokságra. Hajrá!!!! Az alábbiakban készülődésükről készült videót adom közre. :)

Szólj hozzá!

Itt van az ősz, itt van újra

2016.11.03. 13:48 patkószeg

Cili Fiónával, Zita lányom Zazie-val. Itt van az ősz, itt van újra. Petőfi rövid u-val írta, én meg csak küzdök és küzdök a helyesírással. :)

Szólj hozzá!

lovasblog

Gőblyös István: Lovakról, lovasokról - lovaknak lovasoknak

E-mail a szerzőnek

Kövess!

 

Friss topikok

  • László Gulyás: Hínnyebogárimre! Van mit gyakorolni... Köszönjük! (2016.12.02. 08:02) Vállvezetés
  • WsrJmn Ktn N Nswt: @vettius: Ha a lovardák így működnének, nem lenne elég bevétel,s ha addig nem engednénk lóra a kez... (2016.11.23. 07:58) Smink a kifutón
  • Filep Kálmán Csaba: Meglepő a lónak a mozdulatlansága és tűrése. Teljes bizalmat árul az ember iránt.5 perc. (2016.11.15. 13:33) A lófarok felkötése
  • patkószeg: @magyar_lovaskultura: Igen, az együttműködést a száronlét feladásával kezdi a ló. És abban is igaz... (2016.11.15. 06:42) Száronlét: Az meg minek is?
  • Filep Kálmán Csaba: A fő cél a helyes lóhoz alkalmazkodó lovaglás volt nem pedig " a kommersz diktálta flanc".Pénz vag... (2016.10.22. 09:06) Szabácsi, Akacs, Platthy, Somlay, Molnár: Én veletek vagyok!

Címkék

akadály (2) akadémista stílus (1) alázat (1) állítás (1) Andrássy (1) átengedőség (7) Bad Füssing-i levelek (10) ballotade (3) Baucher (1) Bécsi Spanyoliskola (1) bértartás (28) Bocskai (2) Bóta András (1) Branderup (19) brida ülés (3) campagne lovaglás (1) capriole (3) carré (1) carriere (3) combból jár (1) combból járás (1) cordeo (1) courbette (2) croupade (3) Cseppentő (1) csizmasegítségek (1) Dalghren (3) dámanyereg (4) délceglépés (3) descente de jambes (1) descent de maines (1) díjlovaglás (35) díjugratás (5) dopping (1) durvaság (1) egybevágó segítség (1) egyenesség (7) egyensúly (4) együttműködésikészség (2) elengedettség (14) engedelmesség (2) Erős (1) falkade (1) farat be (5) felelős lettél (1) felfényesedett mozgás (1) feligazítás (3) féloldalazás (1) felvétel (5) ferdeség (1) fiatal ló képzése (7) fogathajtás (1) frederiksborgi ló (1) futószáras munka tesztje (2) futószárazás (9) gineta ülés (2) göblyös (24) Hadik András (3) hagyományőrzés (1) hagyomány kötelez (4) hajlítás (1) Hanthy (1) használati ló (3) hátból jár (1) hátból járás (1) hát elengedtetése (3) helyes ülés (1) hiperinflexió (1) hordozóerő (1) Horthy (1) hosszhajlíás (4) ideális lóméret (1) idomítási skála (1) Iskoalugrás (2) iskolaállj (18) iskolaegyensúly (3) iskolafeladat (3) iskolafelvétel (2) iskolajármód (4) iskolalépés (10) iskolalovaglás (5) iskolavágta (5) jármódok anyja (2) Josipovich (2) kajászó szentpéterpuszta (28) kapicán (7) Keméry (2) kengyelhossz (5) kétütemű lépés (1) kézen végzett munka tesztje (2) kikötőszárak (6) klasszikus lókiképzés (1) knabstrupper (1) Kókay (2) koncentráció (1) konchajlítás (1) középügetés (2) közösségünk címmel rendelkező tagjai (1) különválasztott segítség (1) kunfakó (3) kunkötés (1) lábsorrend (1) LDR (1) lendület (7) lépés (2) levade (7) (35) lókiképzés (31) lókiképzés egyszerűen (2) lótartás (31) lovaglás (57) lovasakadémia (6) lovasérzés (9) lovassport (41) Lovas Élet (11) lovas fogalomtár (1) Lovas Nemzet (22) ló a lovas ülésén (1) Magasházy (1) magasiskola (1) Magyar Lovaskultúra Napja (2) Marius Schneider (1) mélyen - előre (1) mélyre lovaglás (2) mély nyak (2) ménesvezér (1) mezair (3) military (6) modern és klasszikus (2) Moys (3) mslt (7) munka kézen (3) nagykantár (2) nehéz osztály (1) Némethy Bertalan (1) nemzeti lovaskultúránk (1) női nyereg (2) Nuno Oliveira (2) Nyári lovasakadémia (1) nyílt szakmai est (1) nyílt szakmai nap (1) oldaljárás (1) önhordás (2) öntartás (2) Örkény (1) összeszedettség (6) osztrák-magyar hajlítás (1) Pados (1) passade (1) passage (9) Pegazus (1) perdülés (1) pesade (7) piaffe (14) pilár (2) puhaság (1) Rákóczi (1) redopp (15) repulon (1) repulon passade (1) rollkur (1) Sabine Oettel (8) sarabande (1) Seeger (1) segítségek (2) spanyol lépés (3) Steinbrecht (1) Stenbeck (1) súlypontáthelyezés (1) szárhasználat (1) száronlét (8) szárra állítás (1) szártartás (1) szár mögött (1) Szent György (1) szinkronizáció (1) Szirtes Bence (1) támaszkodás (2) Tászler Melinda (1) természetes (1) terre-a-terre (15) teszt (4) tolóerő (1) Tünde (4) Tuska (1) ügetés féllépés (1) ugrásváltás (9) ugrásváltás kézen (1) ütem (1) vágta (3) vállat be (5) vezetés kézen (1) videónapló (3) vonal mögött (2) Weyrother (3) Zazie (7) Zita (5) Zrínyi (5) Címkefelhő

Utolsó kommentek

  • László Gulyás: Hínnyebogárimre! Van mit gyakorolni... Köszönjük! (2016.12.02. 08:02) Vállvezetés
  • WsrJmn Ktn N Nswt: @vettius: Ha a lovardák így működnének, nem lenne elég bevétel,s ha addig nem engednénk lóra a kez... (2016.11.23. 07:58) Smink a kifutón
  • vettius: Elnézést kérek hogy egyszerű lelkes bérlovasként beleszólok, de nem itt hanem a lovardákban kéne k... (2016.11.21. 23:07) Smink a kifutón
  • magyar_lovaskultura: Nagyon fontos kérdést feszegetsz. Hamza Viki, Tászler Melinda (a sorrend szabadon cserélhető) bemu... (2016.11.18. 14:00) Smink a kifutón
  • Filep Kálmán Csaba: A ló is ember.Sajnos az egyszerűséget agyonütötte a kommersz szellem.Hány lovas tudja ma a ló pokr... (2016.11.18. 12:52) Smink a kifutón
  • Utolsó 20