Utazz a Bécsi Spanyoliskolába!

2016.08.25. 09:20 patkószeg

programfoto3_1.jpg

A lovasok.hu utazást szerveza a Bécsi Spanyoliskola gálaműsorára október 29-én, szombaton! A kiutazás során szakmai előadást tartok a résztvevők számára, a másik előadó Borsó Dorottya lesz. A nap során délelőtt a gálaműsorra kerül sor, majd a délután idegenvezetéssel lehet körbejárni az iskolát. Az esemény részleteiről ide kattintva olvashatsz! Ide kattintva pedig jelentkezhetsz!

Szólj hozzá!

Az nem úgy van, kérem szépen!

2016.08.25. 07:35 patkószeg

img_9749_masolat.jpg

Többen kérték, hogy írjam meg, mi történt, mit tanultam a Bent Branderupnál töltött egy hét alatt. De, az nem úgy van kérem szépen! A kiképzés részletekbe menő elveiről beszélt, a ló különböző állapotaira jellemző lovasérzésekre mutatott rá, a lovas (!) igen összetett mozgásformáira tanított. Lehetetlen ezt összefoglalni - különösen most. Hónapokig tart a hallottak, a látottak megemésztése, feldolgozása, átélése, sajátommá tevése, majd közérthető formában történő megfogalmazása. Mindenesetre rajta leszek.

Nem tágítok a céltól, nemzeti lovaskultúránk magas színvonalának visszaállításától. Ennek az útja pedig az, hogy külföldi mesterekhez kell járni - tőlük kell eltanulni a szakma bázisát. Az így megszerzett ismeretek alapján kutatni kell a magyar szerzők szakírásaiban megfogalmazott gondolatokat. Ugyanis továbbra is azt gondolom, hogy igenis van sajátságos nemzeti lovaskultúránk, ami - egyebek mellett - lófajtáink miatt, a nyugat-európainál nagyobb lovaglási sebességre való törekvés miatt ha szerény mértékben is, de eltér attól a víziótól, amit a legnagyobb kortárs lovas mesterek megfogalmaznak, a gyakorlatban elénk tárnak. Éppen ezért kell a megszerzett ismereteket közzé adni, "megfürdetni" az igényes lovasok közösségében, majd a közösség tapasztalatait rögzíteni kell írásban, álló- és mozgóképen, hogy a következő lovasgenerációnak mindez, saját kultúránkként, rendelkezésére álljon.

Szólj hozzá!

Vizsgát tettek!

2016.08.24. 08:38 patkószeg

_dsc1564.jpg

Az elmúlt időszakban hárman mutatták be eredményesen a vezetőszáron történő munka tesztjét: Arnoldné Horváth Enikő, Komonyi Anita, Németh Szilvia. Teljesítmnyükhöz szívből gratulálok!

Közösségünk címmel rendelkező tagjainak aktualizált névsorát ide kattintva találjátok.

Szólj hozzá!

Toreby-Budapest

2016.08.23. 15:04 patkószeg

Szólj hozzá!

Divat lesz a shagya?

2016.08.20. 08:16 patkószeg

kemir.jpgDániában, Bent Branderupnál az a hír járja, hogy a legnagyobb spanyol lovasszakemberek shagya keresztezésen gondolkodnak saját lovaik vérfrissítésére!

Hmmm... Mégicsak igazam lesz? Az igényes lovasok közt divat lesz a shagya? Tenyésztők ébresztő! A fajta nem csak távlovaglásra való! Elődeink kiváló munkát végeztek, közeleg a szüret ideje! A shagya az igényes lovas lófajtája.

Azzal az ígérettel tértem haza, hogy küldök egy könyvet neki a fajtáról...

1 komment

Az idő múlatása Bent Branderuppal

2016.08.19. 11:19 patkószeg

Az idő múlatása Bent Branderuppal

14079881_10153980249053720_3385785757775600526_n.jpg

Szólj hozzá!

Nagy festmény a lovardában

2016.08.19. 11:02 patkószeg

Bent Branderup lovardájának speciális hangulata van. Nem csak az itt művelt kultúrától, hanem a lovarda festményeitől. A legnagyobbról részletesen mesélt a mester, amit az alábbi videó után részletezek:

A festmény IV. Krisztián király fiát, Krisztián herceget ábrázolja lovaglótanára, lovas mestere, Dehn von Rothenfels előtt.

img_4865.JPG

A herceg akadémista stílusban lovagol. Ezt egyrészről a levade feladat támasztja alá: a levade a ló összeszedettségének csúcsa, az akadémista stílusú lovaglás jelképe. Másrészről szintén az akadémista stílust támasztja alá a szárak laza helyzete. Az akadémista stílus évezredek óta a magasan képzett lovas lovaglási módja. Formálisan az különbözteti meg a campagne lovaglástól, hogy a három alapjármódon túlmenően az egyes jármódok iskolaváltozatait is lovagolja (iskolalépés, piaffe, passage, iskolavágta, redopp, terre a terre, carriere), tartalmilag pedig az, hogy lovát ülésével irányítja. A szárak csak a másodlagos szerepük van, az csak akkor kerül hatásba, ha ülésének segítségét szeretné megerősíteni a lovas. Ez nem jelenti azt, hogy az akadémista lovas ne használná a szárakat, de értelmezhetetlen számára a támaszkodás. Elsőre talán nehéz elfogadni, de a támaszkodás önmagában ellenállást, az együttműködés részleges hiányát, az iskolaegyensúly hiányát jelenti, hiszen erő csak akkor tud a "szárba kerülni", ha a ló legalább részben (a támaszkodás erőssége mértékének megfelelően) előrenyomja magát, azaz kívánatos egyensúlyi helyzetét feladja. Egyensúlyi helyzetben nem lehet erőt kifejteni, különben az egyensúlyi helyzet felborul, az erők párosával lépnek fel - ez a fizika alapvetése.

Az akadémista lovas csak üléssel irányítja lovát, ennek jelképe a lazán lógó, de adott esetben hatásba helyezhető szár. Ezt a meggondolást támaszja alá nemzeti hagyományunk, ami a ló szájával felveendő kapcsolatot akkor tartja optimálisnak, ha a támaszkodás erőssége a szár súlyával egyenlő.

A herceg a katonai elvárásoknak megfelelően csupán feszítőzablával lovagolja lovát. (Szeretném itt megjegyezni, hogy Josipovich Zsigmond a modern díjlovassport kialakítása során nehezményezte, hogy a legmagasabb feladatokban duplazablával lehet bemutatni a lovakat. Álláspontja szerint duplazablát (alátétzablát és feszítőzablát) csak a kiképzés kezdeti szakaszában lehet használni, a helyesen képzett lónál fölösleges a két zabla használata.)

A levade feladatban tökéletesen egymás mellett lévő hátulsó lábak jelzik, hogy a ló kiképzése befejeződött, a levade feladatot a lovas nem hajlítottan egyenes lóval, hanem egyenes egyenes lóval hajtja végre, ellenkező esetben a belső hátulsó láb kissé előrébb lenne.

A herceg lova teljes együttműködést mutatva, minden idegszálával, szemével, füleivel lovasára összpontosít.

img_4866.JPG

Orrhátán világosan látszik a kapicán nyoma. A ló rendkvül együttműködő magatartásának alapját jelentő feltétlen bizalom teljesen ellentétes bárminemű durvasággal. A középkori kiképzőket gyakran azonosítják nyers kiképzési módszerekkel, de ez tévedés. Kizárt, hogy bizalmat, együttműködést durvasággal lehessen kikényszeríteni. A kapicán talán a ló "előéletének" nyoma (a durva előéletet sokan ismerjük napjainkban is), de annak mindenképpen, hogy a festő tárgyszerűen ábrázolta a szeme elé kerülő látványt.

img_4871.JPG

A herceg nem a lova, nem is a festő, hanem mestere felé fordítja figyelmét, szinte azt kérdezve még a tekintetével is, hogy milyen a feladat végrehajtása.

img_4870.JPG

A mester válasza homlokráncolva az, hogy khmmm, khmmm. :)

A mester fiatalabb, képzés alatt álló lovon ül: ő kapicánnal kombinált kantárt használ.

Lova, a fiatal ló, tekintetével és egyik (bal) fülével az idősebb lóra figyel, a másikkal viszont kiképzőjéte, a lovasmesterre.

img_4872.JPG

Szólj hozzá!

A szem iskolázásáról

2016.08.17. 17:38 patkószeg

Névtelen.png

"A lovaglásban a jóhoz közel áll a rossz..." kezdi Kókay Pál huszárezredes Hátúlról előre című írását. Csak a lókiképzés elméletének ismeretében és a részletek megfigyelésével lehet eldönteni, hogy az adott feladatvégrehajtás helyes, vagy sem. Ha pedig helytelen akkor azt is látni kell, hogy a problémát a ló melyik testrésze okozza. Ennek hiányában a kiképző nem tud megfelelő korrekciót alkalmazni, nem tudja a mozgás harmóniáját visszaállítani.

A szemet minehhez iskolázni kell, mert egyszerre sok mindent kell értékelni, minősíteni: látható-e valahol blokk a ló gerincoszlopában, hosszan a súlypont felé lép-e a ló, kellően könnyedek-e a vállak, a hátulsó láb csoszog, vagy a térd és a csánk meghajlításával a patákat határozottan magasra emeli-e mozgás közben a ló, a lábak, a vállak, a csípők jó irányban mozognak-e, a paták természetesen érnek-e a talajra, vagy valamelyik részük (pl. a pata hegye) ér le először a földre, stb., stb.

A lovaglásban a jóhoz közel áll a rossz. Ha valaki nem tud a látvány alapján különbséget tenni, akkor nem tudja kezének érzését kialakítani. A kéz iskolázásának az útja az, hogy kézen dolgozva az adott látványt össze kell hasonlítani az érzéssel. A kéznek éreznie kell a gerincoszlop, a váll, de a hátulsó lábak minden egyes ízületének problémáját. Mindezt nem lehet begyakorolni, ha a lovas nem veszi észre a ló mozgásának hibáját. Ha tehát a szem nincs kiiskolázva, akkor a kéz sem lehet és a lovas nem juthat helyes lovasérzéshez.

A fenti képen Moys Elemér huszár ezredes látható.

Szólj hozzá!

Branderup a lovas testének mozgásáról

2016.08.16. 15:46 patkószeg

w-corazon-vorwaerts-abwaerts.jpg

A lovas derekának minden jármódban követnie kell a ló hátának mozgását. Csípői így fel és le, előre és hátra mozognak. Azonban a hát mozgásának "túlságos" követése ugynúgy hiba, mint a derék merevsége. Az előbbi akadályozza, az utóbbi zavarja a hát mozgását.

A lendületet, azaz a ló hátának nagyobb fokú lengését az üléssel lehet fokozni. Természetesen, ha a ló nem reagál az ülés segítségére, akkor másodlagos segítséggel kell beavatkozni.

A felsőtestnek viszont függetlennek kell lennie a csípő mozgásától. A felsőtest az egyensúlyozásra, a ló és lovas súlypontjának befolyásolására való, mind előre és hátra, mind oldalirányban. Hiba tehát, ha a felsőtest a csípő mozgását követi.

Meg kell jegyezni, hogy felvétel alkalmazása során a lovas kétfajta mozgást végezhet. Ha csak a felsőtestét veszi hátrább (ez lehet akár nagyon csekény mértékű, például a lovas fejének felemelése), akkor az a közös súlypont hátravételét fogja eredményezni. A másik lehetőség, hogy a súlypont hátravételével egyidejűleg a lovas hátrabillenti csípőjét is. Ez a ló csípőjének lesüllyesztését eredményezi. Ez utóbbit csak a kiképzés előrehaladottabb fokán lehet alkalmazni, mert a fiatal ló hátát túlterheli, megmerevíti, ellenállásra készteti.

Szólj hozzá!

Testvérek

2016.08.16. 15:20 patkószeg

14009806_10153973493018720_1500562570_n.jpg

A felállás egyszerű: Bent Branderupnak folyamatosan két gyakornoka van. Ők heti három edzést kapnak (kedd, szerda, csütörtök). Mindemellett két lovast is fogad egyhetes együttlétre, velül minden nap dolgozik.

Ezen a héten a társam Frida Källgren, Svédországból. Spanyol lóval érkezett (fenti kép), aminek az az érdekessége, hogy féltestvére Branderup egyik ünnepelt lovának Swannak (lenti kép). A két ló feltünően hasonlít egymásra, így munkájuk során látszik, hogy honnan, hová juthat precíz képzéssel egy ló.

bent-1024x799_1.jpg

Szólj hozzá!

Bent Branderup az egyenességről

2016.08.15. 22:01 patkószeg

w-zarif-passage.jpg

Az a bizonyos forma, amit természetesnek és szépnek látunk, az egyenességből következik, abból, hogy jó irányban halad végig a ló testén a hátulsó lábakban ébredő erő. Ha ez az erő nem jó irányban halad, azaz a ló ferde, akkor a ló olyanná válik, mint a hátsókerék meghajtású autó a jégen: kifarol jobbra, kifarol balra, de szinte irányíthatatlanul halad előre, ha egyáltalán halad.

A jó irányban végighaladó erőt a kéz érzi. Ezt az érzést kell a kézen történő munkában megfigyelni és megtanulni. A megfigyelés azért az elsődleges, mert az egyenes ló esetén a jó irányban (a súlypont felé) lépő hátulsó lábak többletterhet vesznek fel, ami a vállak megkönnyülését, egyben az elülső lábak könnyen látható, déceg járását eredményezik. Ezt a látványt kell összehasonlítani a kéz érzésével. Lóra ülve ugyanezt az érzést kell keresni. Ha megvan, akkor a ló egyenes, járása délceg, felfényesedett.

Ha viszont a ló nem egyenes, akkor nem csak laposabb a járása, hanem a bizonytalan váll és csípővezetés miatt szélesen jár. A széles járás pedig túlterhelheti lábait, a lábak sérülést szenvedhetnek, hiszen annak nem minden ízülete (pl. csánk, lábtő, stb.) hajlékony oldalirányban és a nem teljesen jó irányból érkező erő többszörösen hathat.

(Brandeupnak a széles járásra vonatkozó megállapítása egybeesik Josipovich gondolatával, aki azt álltja, hogy az egyenes ló egymás melleti lábai közel járnak egymáshoz. Ezt a magam részéről a jó és rossz síelő stílusához tudom hasonlítani. A rossz, bizonytalan egyensúlyú síelő szinte terpeszben síel, bizonytalanságát ezzel kompenzálja. A jó síelő viszont - magabiztos egyensúlya okán - összezárt bokával képes lesiklani.)

Szólj hozzá!

Zita rongylábazott

2016.08.14. 10:15 patkószeg

Tegnap minden összeomlott bennem, amit a német precizitásról gondoltam. Zitával egy éjszakát töltöttem egy Berlin melletti kistelepülésen - ő egy istállóban, én egy hotelben. A történethez tudni kell, hogy szombat délután három órára kellett Rostokba a komphoz érnem és azért, hogy el ne késsem az indulást, de ne is kelljen félnapos rátartással azt "becéloznom" (autópályadugó, stb.), kétnapos utazást választottam, berlini éjszakázással. Berlinig kb. 900 km az út, amit az nehezít, hogy Prágán át kell verekednie magát az utasnak, na meg hát az, hogy Prága és Drezda között nincs autópálya.

Szóval tegnap Berlin mellől indultam és talán azért mert itt is mindenhol útfelújítás van, a navigáció olyan mellékutakon vezetett fel a Berlin-Rostock autópályára, hogy nem hittem a szememnek: nem hittem el, hogy Németországban ilyen utak léteznek. Nálunk Taktaharkány és Zalalövő között jobb van. Volt olyan szakasz, hogy annyira le kellett lassítanom, hogy egy kerékpárost gond volt megelőzni. Na, gondoltam, Zitácska hátul a futóban úgy rongylábazik, mint Komár Laci a Táncoló fekete lakkcipőkben.

Figyelem: retrósokk következik, a felvétel a közhangulat megzavarására alkalmas képsorokat tartalmaz, az arany színű szmokingra, ezüst reverrel külön felhívom a figyelmet,de közben Zitára gondoljatok!)  :)

Szólj hozzá!

Jesús Morales Sánchez Kajászó-Szentpéterpusztán!

2016.08.13. 09:52 patkószeg

13882329_10209093469686300_2759445449458526982_n.jpg

Augusztus 21-22-én Jesús Morales Sánchez szemináriumot tart a Kajászó-Szentpéterpuszta Lovardában. A szeminárium mindkét napon délelőtt 9 órakor kezdődik. Az eseményt Vilcsek Alexandra szervezi, nála még lovasként is lehet telefonon (06305712402), vagy az FB-n (kapcsolatot ide kattintva találod) jelentkezni, de nézőként is magas szakmai színvonalú és különleges élményben lehet része a látogatóknak. Napi látogatói jegy 6000 forint.

Szólj hozzá!

Piaffe nem cél, hanem eszköz

2016.08.08. 06:40 patkószeg

kepernyofoto_2016-07-30_1_17_15.png

A piaffe a minőségi lókiképzés kulcsfeladata. A piaffe szerszám, mondhatnánk munkaeszköz: olyan mint villanyszerelőnek a csavarhúzó, ácsnak a szekerce. 

Mindezzel együtt még a legmagasabb szintű versenyeken is általában hibás piaffe feladatot lehet látni. Az ugyan, amit a lovasok bemutatnak hasonlít a piaffe-ra, de mégis valahogyan életidegennek, „műanyag” mozgásnak hat. Ilyenkor úgy tűnik, mintha a piaffe feladat természetellenes lenne, ami természetellenesség egyben a díjlovasok kiképzésének végső pontját jelenti, hiszen – gondolhatnánk – hová is lehetne onnan továbbhaladni. Sok lovastól pont azért áll távol a díjlovaglás, mert a sportágat ezzel a természetellenességgel azonosítják, és pont a hibás feladatvégrehajtás miatt elfogadhatatlan számukra a lókiképzés célja, vagy ilyen végeredménye. Pedig valójában a díjlovasok pont az ellenkezőjére törekszenek.

Azt gondolom, hogy mindez a hibás szabályzatokból, a pontatlan elvárásokból következik, mert egyébként, pusztán a formájukat tekintve, az előírásoknak tökéletesen megfelelnek a versenyeken bemutatott piaffe-ok. A díjlovagló szabályzat például így fogalmaz: „A piaffe nagymértékben összeszedett, kadencírozott, a lábak átlós emelésével végrehajtott mozgás, ami azt a benyomást adja, hogy a ló egyhelyben mozog.“ Ugyanezt erősíti meg a német és ezzel a nemzetközi megközelítést alapvetően meghatározó Irányelvek is.: „(A piaffe) ütemes, emelkedett mozgás, csaknem helyben. Az átlós lábpár ügetésszerűen egyidejűleg lép talajra és emelkedik fel, de lebegési fázis nélkül.“ Mindkét meghatározás valamiféle kétütemű, az átlós lábak egyidejű felemelésével végrehajtott mozgást ír le. Megjegyzem, hogy ezekből a definíciókból nem derül ki, hogy pontosan mi is a piaffe. Mindkét leírást csak az érti, aki tudja, hogy miről van szó, akinek van elképzelése a piaffe feladatról, aki már látott piaffe-ot! Ha valaki nem tudja milyen a piaffe, akkor az ezekből a leírásokból nem értheti meg!

Érdekes, hogy nemzeti hagyományunk a fentiektől határozottan eltérő meghatározást követ. A magyar szerzők a piaffe-ot egybehangzónan nem valamiféle mozgásnak, hanem határozottan ügetésnek tartják! Alistai Nepomuk János a XIX. század elején így ír: "A fellebbi oskolában a' lónak ügetésbéli helyben való mozdulása (Piaffe-nek) neveztetik." De ugyan ezt állítja Kókay Pál is a XX. század elején: „A piaffe nem más, mint ügetés helyben. Más szavakkal: Az ütem teljes függetlenítése a tempótól.“ A magyar megközelítésben tehát a piaffe ügetés!

A szabályzat és az Irányelvek zavara persze érthető, ugyanis a piaffe-nak nincs kifejezett lebegési fázisa. Márpedig az ügetésnek van. Az ügetés kétütemű, lebegési fázzissal rendelkező jármód. Ezt az ellentmondást oldja fel Keméry Pál meghatározása a múlt század ötvenes éveiben kiadott Idomítólovaglás című könyvben: „A piaffe az iskolaügetés lábsorrendjében végzett ügetés helyben.“ A piaffe tehát ügetés, de mint iskolajármód nem rendelkezik kifejezett lebegési fázissal! Keméry megfogalmazása borotvaélesen pontos és a magyar hagyományokat követi. Ugyanezt állítja egyébként Kókay Pál is, amikor a piaffe legfontosabb szempontjáról, mondhatánk a piaffe „szívéről“ ír: „Jól véssük emlékezetünkbe, hogy a piaffe iskolázásának lényege és éltető eleme az előrefelé történő mozgás!” Itt kell megjegyeznem, hogy annak idején, amikor lovagolni kezdtem, az Intermediaire II.-es feladatban és a Nagydíjban volt feladat a piaffe és Intermediaire II-es feladat a piaffe-ban kötelező előrehaladást írt elő. Nem véletlenül!

Szóval a piaffe ügetés és ennek megfelelően nem a kiképzés természetidegen végcélja, hanem a kiképzés természetes eszköze. Segítségével lehet igazán ügyessé és fordulékonnyá tenni a lovat ügetésben. A mozgáskultúrát ugyanis mindig lassú mozgás közben lehet fejleszteni, ennek megfelelően először piaffe feladatban, vagy az úgynevezett féllépésben (egy patanyomnyi előrehaladás) képes a ló iskolaegyensúlyban ügetni.

A piaffe végletesen tisztázza a ló számára az ütem és az iram közötti különbséget. Az egyes jármódokban a ló ütemének állandónak kell lenni, függetlenül az iramtól, vagyis a ló haladási sebességétől. Az iram és az ütem függetlenségét lépésben, az iskolalépéssel is lehet gyakorolni, de ügetésben mindez jóval kifejezettebb a ló számára.

A piaffe erősíti és hajlékonnyá teszi a lovat. A rövid, iskolaügetésben végzett munka igen nagy erőt igényel. Nem csak a hátulsó lábakra esik többletteher, hanem a törzsizmokat is erősen igénybe veszi. A piaffe gyakorlása során a ló gyorsan „megszuszogósodik“. A hajlékonyság növelését a piaffe-ban szükséges végletes elengedettség biztosítja.

A piaffe előkészíti a passage feladatot. A passage nem más, mint iskolaegyensúlyban végrehajtott ügetés, a passage nem más mint piaffe előre. Hát persze! Csak az a ló képes mozgás közben is megtartani iskolaegyensúlyát ügetésben, amelyik állóhelyben, vagy közel állóhelyben már képes rá. Passage-hoz hasonló mozgást persze más módon is lehet tanítani, de az nem vezet helyes végeredményre. Jó piaffe nélkül nincs jó passage, a rossz piaffe viszonyt a helytelen passage jele bármit mutasson is a ló passage-ban!

A piaffe előkészíti az iskolavágtát, a redoppot és a terre a terre-t. A mozgáskultúra iskolázásának alapszabálya az, hogy mindent először lassú mozgás közben kell begyakorolni. Ezért először mintent álljban, vagy lépésben kell kell elsajátítania a lónak. Ha lépésben megy, akkor lehet ugyanazt ügetésben is megpróbálni, ha pedig ügetésben is megy, akkor lehet vágtával is próbálkozni. Ezért van az, hogy a vágta iskolaegyensúlyban végrehajtott feladatainak előkészítője a piaffe.

A piaffe végletesen fokozza a lendületet. Hogyan is van ez? A piaffe? Igen, mert a lendület a hátulsó lábaknak a súlypont felé való lépését jelenti és a lendületnek semmi köze a ló sebességéhez, iramához. A piaffe feladatban a hátulsó lábak végletesen a súlypont felé lépnek, ezért a jó piaffe az egyik leglendületesebb feladat. Nem véletlenül hangsúlyozza a lendület fontosságát a díjlovagló szabályzat.

A piaffe fokozza az összeszedettséget. A piaffe feladatban a lónak össze kell tolódnia, fel kell igazodnia, figyelmével a lovas felé kell végletesen fordulnia.

A piaffe fokozza az átengedőséget. Az átengedőség fokozódása miatt van az, hogy a jó piaffe az élénk lovat nyugtatja, a lomhát élénkíti. A piaffe szorgalmassá teszi a lovat.

Végül, de nem utolsósorban a piaffe a lovast is segíti. Az Irányelvek világosan ír erről: (A piaffe értéke) a ló gimnasztikai kiképzésének tökéletesítésén túl abban rejlik, hogy továbbképzi a lovast a lókiképzés művészetében. A lovasművészet ezen koronájának művelése közben felbecsülhetetlen értékű új ismeretekhez jut és képességei a lovaglás minden területén megszilárdulnak.

Szólj hozzá!

Keméry Pál idézete

2016.08.05. 13:11 patkószeg

kemrypl.jpg

Keméry: "A ló lovagoltsága akkor érte el tetőfokát, amikor a használati egyensúly tartása a ló természetes tartásává válik."

Keméry Pál, elődjének, Josipovich Zsigmond álláspontját erősíti, aki így ír: "Mert hajlítómunka nélkül nincs feszültség feloldása, a feszültség feloldása nélkül nincs egyenesreigazítás, az egyenesreigazítás nélkül nincs egyensúly, az egyensúly nélkül nincs öntartás, az öntartás nélkül pedig nincs katona-, ugró-, vadász-, vagy iskolaló!"

Szólj hozzá!

Első Csütörtök

2016.08.02. 07:41 patkószeg

13510872_1321344624546875_3776337693464298936_n.jpg

Augusztus 4-én Első Csütörtök lesz. A látogatók megnézhetik munkámat Zitával és Zazie-val, valamint a két gyakornokkal Fister Patrikkal (Manna) és Horváth Enikővel (Fióna). Az esemény különlegessége lesz az, hogy a héten lóval meglátogat Bóta András a Magyar Lovaskultúra Lovagja (Karika) és Szirtes Bence a Magyar Lovaskultúra Lovagja (Zénó), így az eseményen közös munkánk is megtekinthető.

Az Első Csütörtök kezdete 18:00, helyszíne Kajászó-Szentpéterpuszta Lovarda, belépő 2.000 forint.

Szólj hozzá!

Ez nem piaffe!

2016.07.30. 08:15 patkószeg

Moys Elemér huszárezredes a következőket írja az iskolalépésről:

"A mesteri, úgynevezett iskolalovaglás az iskolalépésen alapszik, azzal kezdődik és azon épül föl...Az iskolalépés kitűnő testedző tornagyakorlat, melynek révén a ló valamennyi szervét működésbe hozza. Ez a gimnasztika ügyessé, hajlékonnyá és fürgévé teszi, tetszetős tartást kölcsönöz neki, nem szólván arról, hogy tökéletes egyensúllyal ajándékozza meg. Nemkülönben előkészíti még az összes iskolajármódokra, főképpen pedig az összeszedésre, mely már magában véve a sima, egyenes és akadálytalan bevezető útja a passage-nak és a piaffe-nak. Az iskolalépés tulajdonképpen nem egyéb, mint a helyesen végrehajtott paffe-nak a fele...Az iskolalépés által a ló egész biztosan és helyesen a szárra kerül, miközben a szárak a kézben rugószerűen feszülnek meg, mintha gumiból készülnének...A ló ugyanakkor összeszedi magát, így nyakának rövid és magas feligazításban törtnő megszegését is önmaga eszközli...Egyedül csak az iskolalépés által tudja a lovas elérni azt, hogy az ügetés minden fajtájában a ló helyes, szabályos, de emellett szép, lendületes, könnyed mozgást fejtsen ki. Hasonlóképpen a vágtatásban is a 3-as ütemű és a 4-es ütemű (iskolagalopp), valamint a 2-es ütemű (redopp) vágtatást is az iskolalépés érleli meg."

Az alábbi videó nem paffe, hanem iskolalépést mutat!

Szólj hozzá!

Márpedig puha kéz nincs!

2016.07.26. 06:06 patkószeg

oliveira_01.jpg

Tegnap ismét ráleltem Nuno Oliviera mondására: "Legyen a kezetek olyan, mint a beton, ha a ló ellenáll, de mint a vaj, ha enged!" Szóval, puha kéz nincs, okos kéz van!

2 komment

Petőfi Sándor: Az Alföld (Részletek)

2016.07.21. 08:01 patkószeg

Az elmúlt két napot Fülöpházán töltöttük. A Kunfakó Ünnep előkészítéseként (részleteket ide kattintva találhatod)  "miniedzőtábort" tartottunk. Résztvevői Csikós Bálint, Fülöp Zsolt, Hárskúti Manó, Zerinváry Szilárd volt.

Az Alföld - a magyar táj és az emberek békességes acélossága pedig ismét megérintett...

A videó a közös munka végén készült, amikor kislányom, Zita és Zsoló hazasétáltak a lovakkal.

1 komment

Előre, egyenesen II.

2016.07.13. 19:12 patkószeg

Vonatkozó cikkemet ide kattintva lehet olvasni. Az alábbiakban Tényi Adrien kiváló hozzászólását teszem közzé:

A csikó a lendületet nem képes összeszedettségként értelmezni, és ilyen téren nem is szabad „bedobni a mélyvízbe”. Sem fizikailag, sem szellemileg nem alkalmas ilyesmire. Viszont szükség van arra, hogy a csikót is ahhoz szoktassuk, hogy lendületesen mozogjon, a lábait ne dobálja, a hátsó lábai minél nagyobb szögben elmozduljanak. Ettől erősödnek meg a megfelelő izmai, és ettől alakult ki a lóban az „igény a lendületességre”, ráadásul a lendületes mozgás nem ad lehetőséget a tipegésből fakadó mozgáshibák és egyensúlybéli hiányosságok kialakulására. Idővel ez a fajta lendület szépen, lassan konvertálható az általad említett összeszedettséggé. Ez persze hosszú munka. Munka közben „jutalomként” rendszeresen kirágatjuk a szárakat. Ennek az én olvasatomban a követkető funkciói vannak: a jól végzett feladat után a nyomás levétele a lóról, az izmok és az elme pihentetése, a csikókori iram-lendület (vagy iram-előrelovagoltság) állapothoz való visszatérés. A ló ebben a nyújtott nyakú, előre súlyozott állapotban megtalálja az otthonos, legelő testtartáshoz hasonló állapotot, lekerül róla a zabla által okozott nyomás, és ezzel relaxált állapotba kerül. Mint, mikor az ember munka után belép az otthonába. Jó, mert ismerős és kényelmes. Valójában ez azt sugallja, hogy a lendület, az „előre” több módon is megvalósulhat. Iram és összeszedettség között kell „elosztani” a lóban lévő lendületet. Egyszer az egyik, máskora másik javára billen a mérleg. A jól képzett, ügyes ló a végletekig képes az egyik és a másik közti váltásra. Ha azt kérem, iram nélküli végletes összeszedettségben fejezi ki a lendületet, ha azt, összeszedettség nélküli iramban, ami nem az elrohanást, hanem egy ritmusos, kvázi nyújtott jármódot jelent, amelyben a zabla után nyúlva, egyenesen megnyúlva, elengedetten közlekedik a ló. Minél ügyesebb és képzettebb a lovam, annál ügyesebben és gyorsabban tudok váltogatni a kettő között és annál precízebben tudok tőle köztes állapotot kérni. Nem utolsó sorban pedig annál nagyobb összeszedettségre képes. Az ideális állapot, ha pl. piaffe-ból pár lépés alatt könnyedén ki tudom rágatni a szárakat. Nem kitépetni a kezemből, nem belefektetni a lovat, nem kirángattatni, hanem puhán leengedni a ló fejét, és engedni előre billenve fokozatosan magas iramú és minimalizált összeszedettségű ügetésbe átcsapni. Ehhez persze kell, hogy a lovamnak legyen lendülete. Ez pedig ott kezdődik, hogy megkérem a csikót a kezdetek kezdetén, hogy kicsit gyorsabban menjen, mint amúgy menne. Ezt amúgy szívesen csinálja, hiszen lehet szaladni. Később pedig az erősödik meg benne, hogy a kiegyensúlyozott előre haladó mozgás alapvetően örvendetes. Az első lépés az „előre” felé tehát valóban a hagyományosan értelmezett előre. Persze nem úgy, ahogy a díjlovas versenyeken látjuk: annak köze nincs ehhez, mert ők elmulasztják ezt a lépést. Meg akarják lovagolni azt a lendületet is, amelyre még az igény sem alakult ki a lóban, és mikor már kiüresedett a ló, és sikerült végre a lendület helyére hátratépni a fejét, akkor megpróbálják sarkanytúval pótolni azt a lendületes ló alapvető érzékenységét a csizmára. Ezért tapasztaljuk azt, hogy az elejére eltett ló széles klimpírozások közepette tagolatlanul gurulni kezd előre. Persze ehhez kell a jó alapadottságú ló, mert a kevésbé látványos mozgású lovon esélytelen lenne ezt szépnek láttatni. A személyes tapasztalatom, hogy pont a látványos mozgású lovakat szokás a legjobban elrontani, mert nem merül fel az igény arra, hogy a lovat megtanítsák mozogni, önmagát és az embert hordozni, hiszen „már magától is szépen csinálja”.

A lendület nem más, mint „a szél a vitorlában”: az erő a lóban, ami kitölti a keretet. A lóban adott a lendület. Ha a keret tág, nagy területen oszlik el hosszában, és kicsi a sűrűsége, olyan, mint a „langyos lehellet”, ha a keret szűk, összesűrűsödik kis helyre és robbanékonnyá. Az utóbbi állapot az izmok nagymértékű terhelésével és a testtartás megváltozásával jár, ezért csak az edzett ló képes ügyesen végrehajtani. A testtartás megváltozásának hozadéka, hogy a hátsó lábak fölé tolódik a ló testsúlya, tehát viszonylagosan valóban előrébb tolódnak a hátsó lábak. (Valójában nem a hátsó lábak mennek előrefelé, hanem az egész test hátra.) Kellő lendület hiányában azonban nem ez az állapot jön létre, hanem az ellentéte: a ló az elejére esik, a fara felbillen. Az összeszedett állapot okozta izmokat érő többletterhelés alól a lovat a szárak kirágatásával és a kiképzéstani előre hagyományos előrébe való átengedésével lehet mentesíteni. A két fogalom tehát nem elválasztható, hanem egymás sziámi ikrei.

Az egyenesen és előre pusztán annyit jelenthetett, hogy „fiam, ne maszatolj, vedd két csizma közé a lovat, és engedj neki akkora szárat mindkét oldalon, hogy kényelmesen tudjon előre menni”. A fentiek ennek már csak folyományai.

Szólj hozzá!

Előre, egyenesen

2016.07.13. 07:58 patkószeg

kepernyofoto_2016-07-13_7_47_59.png

Sokan idézik Gustav Steinbrecht mondását: "Lovagold a lovad előre és állítsd egyenesre!" Nagyon egyszerűen hangzik, de magukat a fogalmakat "előre" és "egyenesen" nehéz helyesen értelmezni. És vajon lehetne-e a mondást úgy használni, hogy "Lovagold a lovat egyenesen és előre"? A fogalmaknak van-e sorrendjük?

Előre

A modern díjlovaglás egyik leglátványosabb problémája az előrelovaglás fogalmának félreértéséből következik. Minden alkalommal meglep, de a lovasok még a legnagyobb világversenyeken is a lendületes összeszedett jármódok helyett munkairamokat lovagolnak. Nagyon látványosak például az ügetésben végrehajtott oldaljárások, a lovak szinte “repülnek” de valójában nem az a feladat. Az oldaljárást minden esetben összeszedett ügetésben kell végrehajtani! A nagy iram nem jelent lendületességet, a nagy iram nem jelent előrelovaglást, a nagy irammal csak az összeszedettséget veszti el a lovas. Hiába tapsol a publikum, hiába döntögetnek “világcsúcsokat” a négyszögben, a munkaügetésben végrehajtott oldaljárás nem lendületes összeszedett ügetés.

Az előre kifejezés ugyanis nem sebességet, nem a nagy iramot jelenti! Azt jelenti, hogy a hátulsó lábak messze, előre a súlypont felé lendülnek. Az előre kifejezés nem a lóra, hanem a hátulsó lábakra vonatkozik. Könnyen érthetően ír erről Kókay, amikor a hátulsó láb előre és hátra lendülésének szögéről fogalmaz. Számára az előre azt jelenti, hogy a hátulsó láb előrelendülésének szögét növeli a lovas. Tulajdonképpen ez a lendület. Másképp fogalmazva ez a hordozóerő. Ennek hiányában a ló nem lehet kellő egyensúlyban, a ló képtelen saját és lovasa tömgét szabályozottan mozgatni.

Igen, az előrelovaglás a szög mértékének növelését, vagy a kellően nagy mértékének fenntartását jelenti. Van olyan ló persze, amelyik alapadottságanál fogva messze, a súlypont felé előrelendíti hátulsó lábát. Szintén Kókay fogalmaz erről úgy, hogy ezeknek a lovaknak erős a természetes elengedettségük. Ez olyan adottság, ami kellő figyelem nélkül elveszhet, beszűkülhet. Van olyan ló viszont, amelyiknél az előrelendülés természettől fogva szerényebb. Ezeknél a lovaknál ezt ki kell fejleszteni. Az előrelendülés mértéke ugyanis fejleszthető! A hátulsó láb izmait és inait kell nyújthatóvá tenni, az izületeket hajlékonnyá tenni és ezzel a szerényebb adottságú ló mozgása is felfényesíthető!

De hogyan lehet a hátulsó lábakat előrelovagolni az iram fokozása nélkül? Úgy, hogy a hátulsó láb aktivitásának fenntartása, vagy növelése mellett a lovas a ló súlypontját nem engedi előreesni, “hátul tarja”, vagy esetleg hátrafelé mozdítja (a hátulsó lábakhoz képest). Erre való a felvétel. Míg az előrelovaglásnak csak a hátulsó lábra kell hatnia, addig a felvételnek a ló teljes testére! Ha a felvétellel a lovas csak a lova nyakát lovagolja, a szárak hatására csak a nyak igazodik fel és hátra, akkor a lovas egyrészről akadályozza a hátulsó lábak előrelendülését, az ilyen tevékenysége az előrelovaglás ellen hat. De azzal is akadályozza az előrelovaglást, hogy ha a nyak rövidítése után ismét nyújtani akarja a ló nyakát, akkor az ismét az elejére esik, hiszen a ló testének súlypontja elöl van. Ha a lovas képtelen a szárakkal lova egész testére hatni, akkor a ló folyamatosan vonal mögé kerül, a toroktáj folyamatosan zárttá válik. Az előrelovaglás feltétele tehát a helyesen végrehajtott felvételeken, félfelvételeken alapul.

Egyenesen

Az egyenesség kérdése igen összetett fogalom. Könyveket lehetne írni pontos meghatározásáról. Az egyenesség semmiképpen nem függ össze a gerinc egyenességével! A hajlított ló is lehet egyenes! Például ívek lovaglásakor a ló a hajlított gerinc ellenére egyenes!

Az egyenességet röviden leginkább annak hatásával lehet leírni. Akkor egyenes a ló, ha a hátulsó lábakban képződő lendület végighalad a lovon és eljut egészen a zabláig. Ezt a lovas a könnyed támaszkodáson érzi, a külső szemlélő pedig mindezt a vállak megkönnyülésén, a lábtövek magasabbra emelkedésén, a felfényesedett mozgásban látja.

Meg lehet persze fogalmazni az egyenességet úgy is, hogy akkor egyenes a ló, ha két patanyomon mozog. Ez azonban bizonyos egyszerűsítést jelent, hiszen a ló nem tud pontosan két patanyomon mozogni, mert a hátulsó lábak szélesebben állnak az elülsőknél. Ezért általában a belső lábak egyvonalúságát szokták figyelni. Azonban a hosszhajlításokban, a három patanyomon végrehajtott feladatoknál is (helyes végrehajtás esetén) eljut a hátulsó lábakban ébredő erő a zablákig, ezért a jó hosszhajlítások is (lovaglási értelemben) egyenes lovat követelnek. Ezért van az, hogy az egyenességet a vállak helyes helyzetével jellemzik a klasszikus szerzők, a vállaknak úgymond a hátulsó lábak előtt kell lenniük.

Előre egyenesen, vagy egyenesen előre?

A klasszikus hasonlat az egyenesség kialakítását, az erőnek a ló testén való végighaladását a kerti locsolócsőhöz hasonlítja. A megtört csövön a víz két módon tud végighaladni: az egyik mód az, ha kiegyenesítjük a csövet, a másik az, ha felerősítjük a víznyomást. Az első a ló vállainak a csípők elé lovaglása, a második a kellő lendület kialakítása. A vállak csípők elé lovaglását csak hosszhajlítással lehet elérni. A ló gerincoszlopának meghajlításával ugyanis a megszűnik a csípő és a váll külön-külön szabályozásának szükségessége (a rugalmas gerincoszlop miatt a váll is és a csípőis külön-külön tud jobbra is és balra is kitérni az ideális helyzettől), a gerincoszlop meghajlításának eredményeként az egyenességet egy ponton lehet szabályozni: a vállakat a csípőnél, a csípő helyzetét a vállaknál is “be tudja” állítani a lovas. A ló olyanná válik “mint a banán a falnál”. A vállak kifelé történő vezetésével a csípők befelé mozdulnak és fordítva, a csípők kifelé vezetésével a vállak befelé mozdulnak és fordítva. A hosszhajlításhoz azonban a toroktájat ki kell nyitni, különben a lovas nem tudja állításba hozni a ló koponyáját. Zárt toroktáj esetén ugyanis az állkapocs nyomni fogja a közvetlenül mögötte elhelyezkedő izmot és ez fájdalmas. A nyitott toroktáj viszont hosszú nyakat feltételez. Ezért van sorrend a két fogalom között. Steinbrecht állítása csak úgy értelmes, hogy előre és egyenesen, úgy nem, hogy egyenesen és előre. Először előrefelé kell lovagolni a lovat, csak azután lehet foglalkozni az egyenességgel.

Sokan a végletes mélyrelovaglásban keresik a toroktáj megnyitásának módját. Ez helytelen. A végletes mélyrelovaglás esetén a ló elveszti szükésges egyensúlyi helyzetét, vállait túlterheli, mozgásának harmóniáját elveszti. Mások a nyak és tarkó felemelésével keresik a toroktáj megnyitását. Ez sem helyes, mert a relatív feligazítás túlzásba vitele a marnál blokkolja a lovat, merev hátulsó lábakat eredményez. Ezért tagadták elődeink a baucherizmust, a tarkó extrém magasra emelését a kiképzés kezdetén. Nemzeti megközelítésünk a hosszan előrenyújtott nyakkal való lovaglást preferálta: “A nyakat se le, se fel - lovagold ott, ahol az természetesen elhelyezkedik!”

Szólj hozzá!

Címkék: Lovas Nemzet

Piaffe Show 2016 fotói

2016.07.11. 08:05 patkószeg

ximg_7493_web.jpg

A Szentivánéji Piaffe Show 2016 fotóit ide kattintva találod. Nekem az alábbi három a kedvenc fotóm, de a linkra kattintva válogass Te is a fotók közül!

ximg_7977_web.jpg

ximg_7612_web.jpg

ximg_7939_web.jpg

Szólj hozzá!

Első Csütörtök

2016.07.05. 07:58 patkószeg

13510872_1321344624546875_3776337693464298936_n.jpg

Ne feledjétek: július 7-én Első Csütörtök lesz! A munkát 18:00 órakor kezdjük. Fiónát Enikő fogja lovagolni. A munka a száronlét erősítését, a lendület növelését fogja célozni. Másodikként Zazie-t futószárazom, majd kantárban kézen dolgozom vele. Lépésben és ügetésben fogok hosszhajlításokat gyakorolni vele. Végül Zitát fogom lovagolni, "célkeresztben" a vágtamunka.

Mindenkit szetetettel várok. Helyszín: Kajászó-Szentpéterpuszta Lovarda. Belépő: 2000 Ft.

Szólj hozzá!

Zerinváry átvitte

2016.07.03. 08:30 patkószeg

Sokfajta adomány, tehetség létezik. Ki ebben erős, ki abban. Zerinváry Szilárdnak, a Magyar Lovaskultúra Tiszteletbeli Lovagjának az a különleges képessége, hogy szinte mágikus hatalma van a lovak felett: bármilyen lovat együttműködésre, engedelmességre tud késztetni. Ezt, illetve munkáját mutatja az alábbi videó:

Szólj hozzá!

Szabó és Sáli

2016.07.02. 09:29 patkószeg

13508819_1106714276042191_2873492930987198000_n.jpg

Kislányaim az elmúlt években Szabó Miklóshoz, a Szabó és Sáli lovasiskola tulajdonosához jártak lovagolni. Miklós munkájához ezúton is gratulálok. A fenti fotón bal oldalon Cili Fiónával, jobb oldalon Zita Zazie-vel látható.

Mert hisz nyereg nélkül terepen! Mi kell több?

Szólj hozzá!

lovasblog

Gőblyös István: Lovakról, lovasokról - lovaknak lovasoknak

E-mail a szerzőnek

Kövess!

 

Friss topikok

  • Kéktói Ménes Kucsora István: Hódmezővásárhelyi tájfajta Furioso-North Star lovak populációjában az elmult 4 évtizedben behozo... (2016.08.20. 10:22) Divat lesz a shagya?
  • József Bíró: Szerintem ez is olyan mint a foci, vagy a fogyókúra. Mindenki ért hozzá Mindenkinek van tuti recep... (2016.07.26. 15:28) Márpedig puha kéz nincs!
  • Filep Kálmán Csaba: Jegyzetek Petőfiről. Lovas dolgok. Petőfi szenvedélyesen szeretett lovagolni is, de a kispénzű köl... (2016.07.21. 12:47) Petőfi Sándor: Az Alföld (Részletek)
  • Filep Kálmán Csaba: Ahány ló ahány lovas annyi érzés. Sajnos a tanításnál egy jó iskola lovon az ülés érzést kell kial... (2016.06.07. 13:01) Lovasérzés nélkül nincs lókiképzés
  • DrMáté Gábor: Nekem hasonló érzést nyújtott a patracon való lovaglás fantasztikus együtt lét a lóval (2016.06.02. 22:21) A "szőrös" nyereg

Címkék

akadály (2) akadémista stílus (1) alázat (1) állítás (1) Andrássy (1) átengedőség (7) Bad Füssing-i levelek (10) ballotade (3) Baucher (1) Bécsi Spanyoliskola (1) bértartás (28) Bocskai (2) Bóta András (1) Branderup (19) brida ülés (3) campagne lovaglás (1) capriole (3) carré (1) carriere (3) combból jár (1) combból járás (1) cordeo (1) courbette (2) croupade (3) Cseppentő (1) csizmasegítségek (1) Dalghren (3) dámanyereg (4) délceglépés (3) díjlovaglás (35) díjugratás (5) dopping (1) durvaság (1) egybevágó segítség (1) egyenesség (7) egyensúly (4) együttműködésikészség (2) elengedettség (14) engedelmesség (2) Erős (1) falkade (1) farat be (5) felelős lettél (1) felfényesedett mozgás (1) feligazítás (3) féloldalazás (1) felvétel (5) ferdeség (1) fiatal ló képzése (7) fogathajtás (1) frederiksborgi ló (1) futószáras munka tesztje (2) futószárazás (9) gineta ülés (2) göblyös (24) Hadik András (3) hagyományőrzés (1) hagyomány kötelez (4) hajlítás (1) Hanthy (1) használati ló (3) hátból jár (1) hátból járás (1) hát elengedtetése (3) helyes ülés (1) hiperinflexió (1) hordozóerő (1) Horthy (1) hosszhajlíás (4) ideális lóméret (1) idomítási skála (1) Iskoalugrás (2) iskolaállj (18) iskolaegyensúly (3) iskolafeladat (3) iskolafelvétel (2) iskolajármód (4) iskolalépés (10) iskolalovaglás (5) iskolavágta (5) jármódok anyja (2) Josipovich (1) kajászó szentpéterpuszta (28) kapicán (7) Keméry (2) kengyelhossz (5) kétütemű lépés (1) kézen végzett munka tesztje (2) kikötőszárak (6) klasszikus lókiképzés (1) knabstrupper (1) Kókay (2) koncentráció (1) konchajlítás (1) középügetés (2) közösségünk címmel rendelkező tagjai (1) különválasztott segítség (1) kunfakó (3) kunkötés (1) lábsorrend (1) LDR (1) lendület (7) lépés (2) levade (7) (35) lókiképzés (31) lókiképzés egyszerűen (2) lótartás (31) lovaglás (57) lovasakadémia (6) lovasérzés (9) lovassport (41) Lovas Élet (11) lovas fogalomtár (1) Lovas Nemzet (20) ló a lovas ülésén (1) Magasházy (1) magasiskola (1) Magyar Lovaskultúra Napja (2) Marius Schneider (1) mélyen - előre (1) mélyre lovaglás (2) mély nyak (2) ménesvezér (1) mezair (3) military (6) modern és klasszikus (2) Moys (3) mslt (7) munka kézen (3) nagykantár (2) nehéz osztály (1) Némethy Bertalan (1) nemzeti lovaskultúránk (1) női nyereg (2) Nuno Oliveira (2) Nyári lovasakadémia (1) nyílt szakmai est (1) nyílt szakmai nap (1) oldaljárás (1) önhordás (2) öntartás (1) Örkény (1) összeszedettség (6) osztrák-magyar hajlítás (1) Pados (1) passade (1) passage (9) Pegazus (1) perdülés (1) pesade (7) piaffe (14) pilár (2) puhaság (1) Rákóczi (1) redopp (15) repulon (1) repulon passade (1) rollkur (1) Sabine Oettel (8) sarabande (1) Seeger (1) segítségek (2) spanyol lépés (3) Steinbrecht (1) Stenbeck (1) súlypontáthelyezés (1) szárhasználat (1) száronlét (8) szárra állítás (1) szártartás (1) szár mögött (1) Szent György (1) szinkronizáció (1) Szirtes Bence (1) támaszkodás (2) Tászler Melinda (1) természetes (1) terre-a-terre (15) teszt (4) tolóerő (1) Tünde (4) Tuska (1) ügetés féllépés (1) ugrásváltás (9) ugrásváltás kézen (1) ütem (1) vágta (3) vállat be (5) vezetés kézen (1) videónapló (3) vonal mögött (2) Weyrother (3) Zazie (7) Zita (5) Zrínyi (5) Címkefelhő

Utolsó kommentek

  • Kéktói Ménes Kucsora István: Hódmezővásárhelyi tájfajta Furioso-North Star lovak populációjában az elmult 4 évtizedben behozo... (2016.08.20. 10:22) Divat lesz a shagya?
  • József Bíró: Szerintem ez is olyan mint a foci, vagy a fogyókúra. Mindenki ért hozzá Mindenkinek van tuti recep... (2016.07.26. 15:28) Márpedig puha kéz nincs!
  • realcowboy: a western (illetve szerintem minden lovaglás) alapvetése, az azonnali engedés amikor a ló megtette... (2016.07.26. 07:45) Márpedig puha kéz nincs!
  • Filep Kálmán Csaba: Jegyzetek Petőfiről. Lovas dolgok. Petőfi szenvedélyesen szeretett lovagolni is, de a kispénzű köl... (2016.07.21. 12:47) Petőfi Sándor: Az Alföld (Részletek)
  • Filep Kálmán Csaba: Ahány ló ahány lovas annyi érzés. Sajnos a tanításnál egy jó iskola lovon az ülés érzést kell kial... (2016.06.07. 13:01) Lovasérzés nélkül nincs lókiképzés
  • Utolsó 20