A jármódok anyja

2013.01.10. 10:32 patkószeg

"A lépés a jármódok anyja." Sokan Nuno Oliviera mondásának tartják, mások azt állítják, hogy csak átvette Francous Baucher-től. Mindez azonban a lényegen nem változtat, a mondás egy bizonyos hozzáállást fejez ki a lókiképzés logikájával kapcsolatban és egy nagyon is klasszikus kiképzési módszerre figyelmeztet.

A videót elsősorban a díjlovasok figyelmébe ajánlom, külön kiemelve azt, hogy a mester pálcája nem csattog! Szintén megjegyzem, hogy a videóból világosan látható, hogy az összeszedettség nem a ló folyamatos előrehajszolásából következik!

Szólj hozzá!

Címkék: lépés jármódok anyja

A remonte

2013.01.09. 12:56 patkószeg

Manapság mindenki az idomítási skála előtt hódol. És aki ezt teszi, az helyesen jár el. A Nemzetközi Lovas Szövetség egyértelműen hirdeti, hogy szakemberei minden lóbírálat során az idomítási skála elvárásait tekintik mértékadónak és ez azt jelenti, hogy mindenkinek ehhez kell igazodnia. (Mármint azoknak, akik versenyeken akarnak részt venni!) Az idomítási skála három fő része: a szoktatási szakasz, a tolóerő kifejlesztésének szakasza és a hordozóerő kifejlesztésének szakasza.

De mit kezdjünk azzal, hogy a hagyományos szakirodalom máshogyan osztja fel a lókiképzést? A klasszikus megközelítés a modernhez hasonlóan szintén három szakaszra osztja a lókiképzést: remonte ló képzésének szakasza (pótló), champagne ló képzésének szakasza (használati ló), magasiskola. A hagyományos gondolkodás megközelítése, logikája, elvárásai és végcélja eltér napjaink bevett skatulyáitól.

Az azonban nem lehet vitás, hogy a jó lovaglás az jó lovaglás, a helyes lókiképzés az helyes lókiképzés. Sok út vezet Rómába és a módszerek helyességét a végeredmény dönti el.

De milyen is egy remonte, milyen is a pótló? Durva megközelítéssel azt lehet mondani, hogy a pótló képzési szakasz a kiképzés kezdetétől (kötőfék rátétele, paták felemelése, ló lekötése, stb.) az A osztály végéig tart, ami a díjugratóknál a B1-et jelenti, a militarysoknál az előkezdő osztályt. Ez a szakasz tulajdonképpen arra szolgál, hogy a kellő hozzáértéssel rendelkező szakember előkészítse a lovat a champagne kiképzésre: megtanulja a ló vízszintes egyensúlyban hordani lovasát mindhárom jármódban, egyenes vonalon és fordulatokban, valamint az egyszerű átmenetekben. Egyensúlyának megtartásával tudjon kisebb akadályokat leküzdeni legyenek azok a lovardában, vagy terepen. Mindezt a lónak egyszerűen, a kellő együttműködési készséggel és elengedetten kell végrehajtania ahhoz, hogy a képzés következő fázisa elkezdődhessen.

A remonte tolóerejének vizsgálata és minősítése kapcsán meg kell jegyezni, hogy a hagyományos magyar szakirodalom nem használta ezt a fogalmat, használta viszont a menőkedv, és élénkség kifejezéseket. Ennek megfelelően azt gondolom, hogy a remonte lónak élénknek és vitathatatlan menőkedvűnek kell lennie. A tolóerő túlzott elvárása a kiképzés korai szakaszában egyensúlyhibához, merevséghez, durva támaszkodáshoz vezethet.

Szólj hozzá!

Futószárazás és kikötőszárak

2013.01.08. 07:31 patkószeg

Milyen érdekes, hogy a négy nagy klasszikus iskola közül az osztrákok és a spanyolok használnak kikötőszárakat a futószárazáshoz és a kézen történő munkához, a franciák és a portugálok nem. Kettő – kettő, azaz döntetlen. Lehet így is és lehet úgy is. A kikötőszár nem feltétlen kelléke a futószárazásnak, a lókiképzésben soha sem az eszközök, soha sem az utak, hanem az eredmény a lényeg. Ám fordítva is igaz: a kiképzés eredménye (a ló bizalma, együttműködési készsége, fizikai és egészségügyi állapota) igazolja az eszközök és a módszerek használatát.

A magam részéről nem használok kikötőszárakat. A sok indok közül talán a legfontosabb az, hogy kikötőszárak nélkül a problémák élesebben látszanak, azok mellett nehezebb elmenni, mindenképpen szembe kell nézni velük és megoldást kell találni rájuk.

Szólj hozzá!

Címkék: futószárazás kikötőszárak

Alexander és Zazie

2013.01.07. 22:11 patkószeg

alexander megérkezettk.jpgMúlt héten két új lóval kezdtem dolgozni. Mindkettő Lominci Pétertől, a lovak tenyésztőjétől érkezett. 2008-as születésű, magyar sportlovak. Alexander, a csődör, csupán téli munkára, valószínűleg egy hónapra jött. Eddig Kövy Gergely lovagolta. Zazie, a kanca, hosszabb időre került hozzám, mindkettejükkel végzett munkámról rendszeresen beszámolok! Remélem nem fog senkit sem untatni. A lovak képzettsége koruknak megfelelő, akadály nincs azelőtt, hogy a legmagasabb képzettségig is eljuthassanak.

zazie megérkezettk.jpgAz első dicséretet már megkaptam. Ma, a harmadik munkanapon azt a megjegyzést tették, hogy Sándor (mármint Alexander) nagyon gyorsan tanul.

A kiképző legnagyobb elismerése, ha a lovát magasztalják, annak tehetségét, együttműködőkészségét emlegetik. A kiképző munkája annál jobb, minél jobban láthatatlanná válik a ló kifényesedése során. Ezzel szemben számomra rosszat jelez, ha a kiképző, vagy a lovas különleges tehetsége domborodik.

Szólj hozzá!

A lovaglás gyönyöre

2012.12.29. 10:21 patkószeg

Az arab mondás szerint a férfi három helyen érzi jól magát: a kedvese karjai közt, a könyvtárában és a lova hátán. És ez valóban így van! Amikor létrejön a tökéletes együttműködés ló és lovas között, amikor a harmónia jelen lévő lesz, akkor örömbomba robban lóban, lovasban. Az öröm bizsergetően árad szét mindkét testben: a ló táncolni kezd, mozgása kifényesedik, az akadályok eltörpülnek, a lovassegítségek láthatatlan jelekké olvadnak, a lovas gondolata lova mozgásában nyilvánul meg.

Lovasként mindannyian, minden nap ezt az érzést keressük, ez után vágyakozunk.

Ez az vágy, ami LOVASEMBERRÉ teszi (csupa nagybetűvel!) mindazokat, akik egyszer már megízlelték ezt a gyönyört. Ezért a lovasember nem akar lován uralkodni, nem a közönségnek akar imponálni, nem a pénzével, lehetőségeivel akar sikert aratni. Az a bensőséges viszony, amit lovával kialakított, legtöbbször másra nem tartozik. Ha mégis megmutatnak belőle valamit, akkor is leginkább saját kedvtelésükre, szórakozásukra teszik…

Szólj hozzá!

Top 5 lájkolás

2012.12.22. 16:01 patkószeg

Idén az alábbi cikkek voltak a legnépszerűbbek, legalábbis a lájkok száma alapján:

  1. A ló házi állat
  2. Kengyelhossz (sorozat)
  3. Golyó
  4. Hit nélkül nem megy
  5. Természetesen

Így utólag is kellemes olvasgatást kívánok!

Szólj hozzá!

Tolom a rock and rollt! Figyeljetek!

2012.12.18. 13:29 patkószeg

Még egyszer a nehéz osztályról:

„Lovam tudja a sorozatos ugrásváltást, tehát készen áll a nehéz osztályú versenyekre. A perdüléssel ugyan még gondom van, de valahogy majd megfordulok, az úgy sem lényeges.” Így foglalható össze az elmúlt harminc év és napjaink hozzáállása a díjlovaglás nehéz osztályához – és ez micsoda tévedés!

A nehéz osztály lényege az iskolaegyensúly, az önhordás. A probléma az, hogy helyes egyensúly nélkül is végre lehet hajtani nehéz osztályú feladatokat. Ám a helytelen egyensúllyal dolgozó lónál az igazi gondokkal nem az első évben fog szembesülni a „lókiképző”, hanem később, amikor nem érti, hogy az évek során miért fásul el a lova, miért lesz egyre kelletlenebb, miért jönnek a sérülések, miért nem öröm sem lónak, sem lovasnak a napi munka, vagy akár a versenyeken való részvétel.

Mindennek az oka az, hogy a kellő egyensúly hiányában végrehajtott nehéz osztályú feladatok inkább ártanak a lónak, mintsem használnak. A helytelen egyensúlyban lovagolt ló az idő előrehaladtával egyre feszesebb lesz, a kellő egyensúly hiányát folyamatosan az „ötödik lábán” a zablán keresi, ennek eredményeként pedig egyre inkább ellenállóvá, ellenszegülővé válik. Tipikus, hogy ezek a lovak „betonszájúak” lesznek, előbb-utóbb kiskantárral lovagolni már nem is lehet őket. Hány és hány lóra emlékezhetünk, amelyek fiatal korukban rendkívüli adottságokról tettek tanúbizonyságot: nyerték az A, L és még talán az M osztályú versenyeket is, majd évekig „várakoztak” arra, hogy fellépjenek a nehéz osztályba. Végül, ha esetleg eljutottak a nagydíj kategóriáig, akkor ott csak egy-két évig tudtak szerepelni, „nehezen lovagolhatóvá” váltak, előbb visszakerültek a nehéz osztályba, majd „ifilóként” végezték, egyébként szenvedéssel teli sportpályafutásukat.

Ezeknek a lovaknak a jellemzője, hogy csak kettőt említsek: az egyes jármódok bizonytalan lábsorrendje (leginkább lépésben, hátralépésben látszik, de előfordul vágtában, sőt, horribile dictu, ügetésben is), valamint az izzadságszagú perdülés. Hogy miért a perdülés? A perdülés ügyesség (egyensúly) és erő kérdése. Már pedig helytelen egyensúlyban hogyan is fejleszthetné ügyességét (együttműködőkészségének bázisát) a ló, helytelen egyensúlyban hogyan is lehetne azokat az izmokat fejleszteni, amelyekre a könnyedség során szükség lenne?

De, hogy még egyet említsek: nem is tudom, hogy volt-e olyan hazai lovas a legutóbbi balatonvilágosi versenyen, aki a vágta cikk-cakk oldaljárást végre tudta hajtani. A többség minden esetre úgy ért a középvonalon a rövidfalhoz, hogy még nem hajtotta végre a kellő számú vágtaugrást!

A nehéz osztály lényege az iskolaegyensúly, az önhordás, a nehéz osztály kulcsfeladatai pedig a vágtában végrehajtott hosszhajlítások, valamint a perdülés!

Szólj hozzá!

Top 5 video

2012.12.17. 10:24 patkószeg

Saját statisztikámban az alábbiak a legnézettebb videóim 2012-ben. A statisztika kissé csal (ez esetben is), hiszen az év vége felé feltett videók kisebb eséllyel indultak a háziversenyen:

A kitornáztatott ló elengedetten kezdi napi munkáját:

Ugrásváltás kézen:

Iskolaállj:

Spanyol lépés:

Kurázsi, ugrásváltás nyereg és kantár nélkül:


Szólj hozzá!

Iskolaállj (2012. 12. 15.)

2012.12.15. 14:49 patkószeg

Itt tartunk:

Szólj hozzá!

Két mikulás, két krampusz, egy hajtó

2012.12.06. 17:03 patkószeg

mikulások.jpgMegérkeztek!!!

Lovardai mikulás! Illetve két mikulás, két krampusz és egy hajtó. Remélem tényleg azok. Vagy csak duplán látok?! De akkor, hol van a másik hajtó?

A lovak minden esetre kint állnak a szakadó hóban. De továbbra sem értem: abból is kettő van. Akkor most mi a helyzet a látásommal?

Szólj hozzá!

Maszkabál a gyereknapon

2012.12.02. 19:05 patkószeg

A hétvégi, egyébként kiválóan lezajlott lovas világkupán (összehasonlíthatatlanul beelőzte idén a "Stadhallét") ismételten megmutatkozott a magyar lókiképzés, a díjlovaglás helyzete. A magyar élmezőny csak péntekre, a gyereknapra jutott be az arénába, akkor is csak jelmezben! Nem tudom eldönteni, hogy ez szomorú vagy megalázó! Vagy talán van valaki, aki azt gondolja, hogy akárcsak egy néző, legyen az felnőtt vagy gyerek úgy ment haza, hogy megtalálta példaképét: ő díjlovas akar lenni?

Barátaim! Ébresztő! Valamit nagyon-nagyon másképp kellene csinálni!

4 komment

Golyó

2012.11.30. 10:56 patkószeg

golyó.jpgÍrhatnám a „becsületes” nevét, de a lovasok világában mindenki csak így ismeri.

Vagy 25 év után találkoztunk ismét.

Lómasszázzsal (szépen néz ki így leírva, mondhatom) foglalkozik professzionális szinten és én hónapok óta ezt kerestem. No, nem álltam neki a guglizásnak, odáig nem jutottam, csak a fejemben forgattam, hogy a magas szintű elvárásokhoz (már amivel lovunkat szembeállítjuk) nyilvánvalóan mindent meg kell adni. Most itt nem szeretnék hosszasan értekezni a masszás fontosságáról bármely sportban. Sem arról, hogy a modern idők (a régiekre hajazva) szinte elkerülhetetlenné teszik alkalmazását mind a lovasok, mind a lovak számára. (Más sportágak ezzel ugyan így vannak.) Szóval csak forgattam és forgattam magamban a gondolatot, míg a jósors össze nem sodort ismét Golyóval.

Munkáját kipróbáltam. (Masszás: munka előtt, közben, után. Fullos szolgáltatást kaptam.)

Mindenkinek ajánlom!

P.s. : Golyó, másképpen Jani Attila 20/5828068

Szólj hozzá!

Polgár Szinti: Júnó

2012.11.30. 10:19 patkószeg

Az alábbi bejegyzést Polgár Szinti küldte szerkesztőségembe. :)

„A cikk írásra az késztetett, hogy a mai napon meg kellett válnom 5 éve nálam lévő Júnó nevű kancámtól.

Azokat a gondolataimat szeretném megosztani, hogy valójában mennyi mindent köszönhetünk a lovainknak. (Én Júnónak) Természetesen a közhelyeket már mindannyian ismerjük, de ma egy kicsit arra terelném a szót, hogy miért is fontos az, hogy egy fiatal lovasnak lova legyen. Mekkora kincs is ez valójában.

Azoknak a fiatal lovasoknak és szüleiknek írom ezeket a sorokat, akik ló vásárlás, tartás előtt állnak, vagy már éppen kezdik megtapasztalni annak csínját-bínját. Egészen egyszerűen így 5 év távlatából azt tudom mondani, hogy köszönöm ennek a négylábúnak, hogy jobb emberré faragott, megtanított olyan dolgokra, amiket a mai társadalom még csak hírből sem ismer.

Gyakorlatilag én Júnóval nőttem fel. Vagyis inkább mondhatjuk azt is, hogy ő nevelt fel. Mindamellett a sok felülmúlhatatlan lovas érzés, sportteljesítmények és élmény mellett neki köszönhetem azt, hogy megtanultam gondját viselni egy állatnak. Felelősségre, kompromisszumra, alázatra tanított. Tisztelet és bizalom nélkül nincsen együttműködés. Nem hátrálhattam ki a nehéz helyzetekből, akkor sem ha azokért felelős voltam, vagy éppen nem. Teljesen mindegy ebből a szempontból, hogy fiatal, öreg, tapasztalt, vagy tudatlan lóról beszélünk, ő volt a partnerem.

Valószínűleg azt is az ő dicséretére mondhatom, hogy nem felesleges dolgokra pazaroltam a tizenéves korszakomat, hanem volt rendes elfoglaltságom. Szerencsésnek mondhatom magam, mert nem élek semmiféle függőséget okozó szerekkel, rendesen iskolába járok, kisebb kihágásokon kívül betartom a társadalmi normákat.

Egy ló mellett nincs arra idő, hogy az ember sok haszontalan dolgokkal foglalkozzon…

Azt kell, hogy mondjam ezekre a tiszta dolgokra csakis egy állat képes. Ő nem hazudik, nem ver át szándékosan. Melyik embertársunk az, aki ezeket a tulajdonságokat ugyan így képviseli?

Mindennek ellenére azt látom, hogy a legtöbb fiatal lótulajdonos csupán sporteszközként kezeli társát, számukra kizárólag az a fontos, hogy hogyan dolgoznak lovas alatt, milyen a tartásuk, mennyire elasztikusak, dekoratívak. Kedves lovas társaim remélem, nem kerültök hasonló helyzetbe, mint én. Néha napján köszönjétek meg lovatoknak, hogy ott áll mellettetek és maradéktalanul kiszolgálja a vágyaitokat.”

Szólj hozzá!

Szemléletváltást! II.

2012.11.29. 10:09 patkószeg

A magyar díjlovaglásban jelenleg generációváltás zajlik. Az előző genrációt, Dallos, Kövy, Komjáthy, Lovász képviselte, tagjaik személy szerint közel állnak szívemhez. Évtizedes egyéni tevékenységükről mindannyian csak a tisztelet hangján beszélhetünk, jómagamat először Kövy András ültetett nyeregbe (ez még akkor volt, amikor nemhogy a nagy, de még a kisfedeles sem állt Kaposváron), majd több mint három évtizedig (!) Dallos Gyula tanítványa voltam. Most sem szeretnék a „saját fészkembe piszkítani”. Mégis, ha mérlegét kell vonni, azt a legsommásabban úgy lehet megfogalmazni, hogy generációjuk siralmas állapotokat hagy maga után.

Precízebben fogalmazva, (mert hát nem lennénk igazságosak, ha nem említenénk fel, hogy ők sem örököltek mosolygósabb helyzetet) azt kell megállapítani, hogy generációjuk nem tudott változást hozni a magyar lókiképzés 70-es évekre kialakult állapotán. Bár Kövy és Komjáthy (Ádám Zoltán révén), Lovász (Szemere Csaba révén) még hozzájutott a magyar hagyományok tiszta forrásához és képzettségük a magyar husztártiszti hagyományok folytatása, maguk, Dallos Gyulával együtt képtelenek voltak az új generáció kinevelésére, a modern magyar lovaskultúra továbbadására – munkájukhoz a feltörekvő fiatalok egyike sem köthető. (Egyedül Kövy lovasa, Buga a szabályt erősítő kivétel.) De hiányoznak azok a 30-as, 40-es, 50-es években járó magas szinten versenyző amatőr lovasok is (az olimpián 70-es éveiben járó versenyző is szerepelt), akik jelenlétükkel, anyagi erejükkel életben tarthatnák, mozgásba hozhatnák a magyar díjlovaglást.

Ám nem csak edzőként, lókiképzőként szintén megállapíthatjuk generációjuk eredménytelenségét, a versenyekről hiányoznak azok a nagydíj kategóriájú, vagy nehéz osztályú, kiképzett, „kész” lovak, amelyek iskolalóként, öreg tanítómesterként, versenyről versenyre örömöt, élményt és tapasztalatot adnának amatőr versenyzőknek. Az amatőrökkel kapcsolatban az az általános gyakorlat alakult ki, amikor is külföldről vetetnek velük nagyértékű, de képzetlen lovakat (A, L, M osztályúakat), majd azokat a lovasokkal együtt próbálják kiképezni. Ennek eredménye volt az idei nemzeti bajnokság, ahol a két érdemi kategóriában (nagydíj kategória, nehéz osztály) írd és mondd 5 (mindenki jól látja öt!) hazai képzésű ló tudott starthoz állni. Itt még egyszer szeretném jelezni, hogy a hetvenes évek végén, a nyolcvanas évek elején ugyan ez volt a helyzet. 1981-ben (ha jól emlékszem) Dallos Gyula legidősebb tanítványként azért lovasított, azért indított a nagydíj kategóriában (akkor még nem így nevezték és a nehéz osztály egy kategóriát képzett a nagydíj kategóriával), hogy ne három, hanem négy startoló legyen a magyar bajnokságon. Most is szeretném ezért köszönetemet kifejezni!

Hogy mi az idős generáció sikertelenségének oka? Sok minden, de talán a legfontosabb az, hogy az idős generáció nem tudott választ adni arra, hogy a versenysportban edzőként, vagy versenyzőként akar részt venni, saját tanítványaikkal folyamatosan konfliktusba, érdekellentétbe kerültek. Legjobb példa erre Pachl Péter, vagy Szeicz Erika sportolói életútja.

12 komment

Szemléletváltást!

2012.11.28. 09:51 patkószeg

Az elmúlt 30 (harminc) évben a magyar lókiképzés (értsd: díjlovaglás) nem tudott csapatot kiállítani nemzetközi versenyre. A kommunista rezsim és Papócsi László teljes támogatásával egyszer, 1981-ben eljutott csapatunk európabajnokságra, de sem előtte (mármint a második világháború óta!), sem utána ez a teljesítmény nem ismétlődött meg; világbajnokságon, olimpián pedig egyszer sem szerepeltünk.

Dallos Gyula ugyan 1993-ban a lipicai európabajnokságon egyéni harmadik helyezést ért el a megváltoztatott szabályrendszer közepette, de (Dallos egyéni teljesítményének elismerése mellett) azt inkább a háta mögött álló, a rendszerváltás átmeneti idejének zavaros és szinte végtelen erőforrásmennyiségnek és ismét Papócsi Lászlónak köszönhetjük, mintsem a magyar lókiképzés kultúrájának.

Szólj hozzá!

Kép a falon

2012.11.27. 10:37 patkószeg

blksdíjlovasoknagyitaskicsi.jpgArra már nem emlékszem pontosan, hogy mikor készült. De arra igen, hogy Szentirmay István, a kép festője, egy olyan versenyre ajánlotta fel az első helyezett számára, ahol szinte biztos volt, hogy Dallos Gyula nyer. Neki készült. A képen három legidősebb tanítványa (akkor még csak mi voltunk azok): Pachl Péter, Bodó Gábor és – középen – jómagam.

Mindez kb. harminc évvel ezelőtt volt. Péter azóta az egyik legjobb díjlovas edző lett, Gábor Svájcban lódoktor, Szentirmay István az ország talán legszínvonalasabb magánménesét alakította ki, belőlem pedig lovardatulajdonos lett. Három barátommal már régen beszéltem, de minden áldott reggel gondolok rájuk. A festmény, illetve annak kópiája lovardám klubhelyiségének legszembetűnőbb falán lóg.

Nem tudom a többiek, hogy vannak, én még a zsebemben érzem a marsallbotot…

Szólj hozzá!

Aki keres - talál!

2012.11.26. 06:42 patkószeg

A ló a lovas legjobb tanítómestere. A "tanítás" a lovas érzésén keresztül érkezik. Az érzést nyitottsággal, alázattal keresni (!) kell és akkor megtalálhatja a lovas: megértheti a képzés, a fejlődés és az együttműködés útját.

Szólj hozzá!

Önhordás, öntartás

2012.11.23. 07:54 patkószeg

Nem is tudom utoljára milyen régen hallottam ezeket a fogalmakat lovasember szájából. Számomra úgy tűnik, hogy a hazai lókiképzők nem is nagyon foglalkoznak az önhordás, vagy az öntartás kérdéskörével, hazai díjlovas versenyen gyakorlatilag nem is lehet találkozni olyan lóval, amelyik önhordásban, öntartásban mozogna.

Hogy honnan jutott eszembe a téma? A héten kaszkadőrökkel volt szerencsém együtt dolgozni. Ott persze minden ló legalább önhordásban mozgott, ami igen tanulságos volt számomra, de hát persze a munkalovaknál nem különleges az önhordás iránti igény... Minden esetre a látottakat, a tapasztaltakat nagyon köszönöm nektek, kedves kaszkadőr barátaim! Külön szeretnék köszönetet mondani Lezsák Leventének, aki lovakat is adott a közös munkához – lovai hibátlan képzettséggel rendelkeznek.

Szóval, az önhordás a lónak az a tanult (!) képessége, amely során arra törekszik lovasával közös súlyát folyamatosan egyensúlyban tartsa. Még egyszerűbben fogalmazva, az önhordásban járó ló önmagától, a lovas segítsége nélkül folyamatosan arra törekszik, hogy ne essen az elejére, képzettségének megfelelő egyensúlyi helyzetét (vízszintes, vagy iskolaegyensúly) megtartsa. A könnyedség a folyamatos önhordásból következik. Az önhordás a lendület eredménye. A ló lendületére nem a nagy iramból, nem a hatalmas mozgásból, nem a különlegesen „aktív” hátulsó lábakból, hanem a rövid jármódok könnyedségéből, az átmenetek egyszerűségéből, puhaságából lehet következtetni. Minél lendületesebb egy ló, annál könnyedebb a támaszkodás az összeszedett jármódokban. A legnagyobb mesterek azért tudják végrehajtani a legmagasabb feladatokat iskolaegyensúlyban, de odadobott száron, mert lovuk lendületét a végletekig fokozzák így azok önhordása is tökéletes.

Az öntartás, az önhordásban és tökéletes elengedettségben mozgó ló sajátja, úgy is mondhatjuk, hogy az öntartás az elengedettség és az egyensúly „eredménye”. Bár az öntartás egy forma, ami után minden lókiképző vágyakozik, mégis az öntartás nem célja, hanem eredménye a kiképzésnek! Óriási a különbség! Az a lovas, akinek a célja az áhított forma és a formába „beleerőlteti” lovát, az merevséget kap eredményül, a merevségbe pedig az egyensúly is odalesz. Az öntartás „magától” jön, az a helyes lovaglás eredménye.

Az önhordás megelőzi az öntartást, önhordásban dolgozhat a ló öntartás, azaz az ideális forma nélkül is. Az ilyen helyzetektől nem kell megijedni, azokat fel kell vállalni. Nem baj, ha a ló nem tökéletes formában mozog, ha tarkója időlegesen nincs hajlítva, mert az egyensúly, az önhordás sokkal fontosabb bármilyen formánál! Ne felejtse senki Maximilian Weyrother tanítványának, Louis Seegernek vonatkozó kiképzési elvét, amelyről a Mélyre, vagy magasra: az itt a kérdés című bejegyzésemben részleteztem.

Szólj hozzá!

Volgai krokodilok

2012.11.22. 11:27 patkószeg

Tegnapi blogbejegyzésemhez szeretném az alábbiakat hozzátenni.

Két krokodil úszik a Nílusban. Feljönnek levegőt venni. Az egyik megszólal:

- Jaj, de gyönyörű ez a Nílus!

Mikor már harmadszor történik ugyanez, a másik is megszólal:

- De a mi Volgánk sem kutya, alezredes elvtárs!

Lehet, hogy ezt a viccet csak azok értik, akik megélték a brezsnyevi időket, ám a célzást talán mindenki. Nemzeti hagyományainkról posztolom az alábbi videót:

Az örkényi honvéd spanyoliskola bemutatója a Nemzeti Lovardában

Szólj hozzá!

Futószárazás

2012.11.21. 13:54 patkószeg

Milyen a helyes futószárazás? A futószáras munkával meddig lehet eljutni a lókiképzésben? Mennyire lehet összeszedni futószáron a lovat? Kell-e kikötőszár a futószárazáshoz? Milyenek az aktív hátulsó lábak? Érzékelhető-e a külső szemlélő számára a lendület? Milyen erősen támaszkodik a lendületes ló? Egyáltalán milyen az, amikor a ló elengedett? Mindenre az alábbi videó adja meg a választ!

Szólj hozzá!

Címkék: futószárazás

Együttműködőkészség II.

2012.11.14. 12:33 patkószeg

Tegnapi posztomat (Együttműködőkészség) Lezsák Levente videójával egészítem ki. Nem hiszem, hogy magyarázatot kellene hozzáfűznöm.

Szólj hozzá!

Címkék: együttműködésikészség

Együttműködőkészség

2012.11.13. 11:05 patkószeg

Nem régen posztoltam bejegyzést a bizalomról, most az együttműködőkészségről mellékelem az alábbi videót. A sok tanulságos rész mellett megjegyzem, hogy tudomásom szerint Tászler Melinda az egyetlen aki Magyarországon saját idomításban tud capriole-t bemutatni! Ezúton is gratulálok neki!

Szólj hozzá!

A lovaglás művészete

2012.11.12. 09:18 patkószeg

diszkoszvető.jpgElsős gimnazistaként talán a legnagyobb élményem az volt, hogy megmutatták a művészet hatalmas erejét. Mindmáig emlékszem, hogy mennyire megdöbbentett, mikor elmagyarázták, hogy Müron a diszkoszvetőt olyan pozícióban ábrázolta, ami a valóságban nem létezik, amilyen mozdulatot sportoló a diszkosz elhajítása során soha sem tesz. Mindezt a művész azért tette, hogy a lehető legjobban kifejezze a diszkoszvetés harmóniájának tökéletességét, így a lehető legerősebb érzést váltsa ki a szobor nézőjében.

Miért is jár ez a fejemben nap, mint nap? A lókiképzés egyik legfontosabb feladata az, hogy a lovat meg kell tanítani az iskolaegyensúlyban való mozgásra, arra, hogy saját és lovasa súlyának többségét hátulsó lábain hordja. A tanítás nem öncélú: a ló használati időtartamának lehető leghosszabbra való megnyújtása, valamint az elülső lábak és a hát sérülésmentességének biztosítása csak a helyes egyensúly kialakításán keresztül érhető el. Mit is jelent ez a gyakorlatban? Azt, hogy a lovat nem a lovas súlyával közös mozgásra „tervezték”, a képzés során a természetestől eltérő módon a súly hordását az elülső lábakról a hátulsókra kell áthelyeztetni. Milyen érdekes, hogy mégis az iskolaegyensúlyban mozgó ló, a művészileg kialakított mozgásforma az, ami mindannyiunkat lovasként, nézőkét elbűvöl, ami a ló természetes szépségét, eleganciáját, kirobbanó erejét a lehető legjobban kifejezi!

Nagy dolog a díjugratás, talán még nagyobb a military (hihetetlen élmény végignézni egy terepversenyt), gyönyörű a fogathajtás, de az erő, a könnyedség és az együttműködőkészség harmóniáját a szíve mélyén mindenki az iskolaegyensúlyban mozgó ló képével társítja! Az iskolaegyensúlyban való mozgás kialakítása a lovaglás művészete.

Szólj hozzá!

Iskolaállj (2012. 10. 10.)

2012.11.10. 14:30 patkószeg

Ígértem: időről-időre beszámolok arról, hogyan halad Zita az iskolaállj feladat tanulásával. 2012. november 10-én itt tartunk.

Szólj hozzá!

Hosszhajlítások

2012.11.09. 19:11 patkószeg

A legegyszerűbb hosszhajlítások a két patanyomon végrehajtott fordulatok: az ívek és a körök.

A három és négy patanyomon végrehajtott hosszhajlításokat két csoportra lehet osztani, attól függően, hogy a belső, vagy külső hátulsó lábat léptetjük a súlypont felé.

A vállat be és származékai esetében a belső hátulsó láb lép a súlypont felé. Ezek a hosszhajlítások: a vállat be, eltolódás és az eleje körüli fordulat.

A farat be és származékai esetében a külső hátulsó láb lép a súlypont felé. Ezek a hosszhajlítások: a farat be, a farat ki, az oldaljárás és a hátulja körüli fordulat. Ide tartozik az ellenállításban végrehajtott eleje körüli fordulat is.

A fentiek minden jármódra érvényesek!

Szólj hozzá!

Hirdetés

lovasblog

Gőblyös István: Lovakról, lovasokról - lovaknak lovasoknak

E-mail a szerzőnek

Kövess!

 

Friss topikok

  • -Roy-: Bár én nem számítok lovasnak, mert csupán belekóstoltam ebbe a világba, de az olvasottak, a szavaz... (2014.09.22. 20:54) Shagya, vagy lipicai?
  • Tibor Tóth: Azért a végén ott van a jutalomfalatka is. ;-) :-D (2014.09.16. 10:39) Munka fiatal lóval
  • Tibor Tóth: Gratulálunk, és további sok sikert kívánunk! (2014.09.16. 10:33) Új a király! (Illetve a királynő!)
  • kandare: Még mielôtt a lovas a nyomást növelné, azért nem árt ha felteszi magának a kérdést, hogy milyen ok... (2014.09.10. 18:25) A ménesvezér (II.)
  • Zoltán Szalontai: Nagyszerű dolog értelmes, a sajátjától eltérő lovaglási stílusra érdeklődve, nyitottan tekinteni k... (2014.09.02. 09:53) Blues a pokolban

Címkék

akadály (2) alázat (1) Andrássy (1) átengedőség (4) Bad Füssing-i levelek (8) ballotade (3) Baucher (1) bértartás (28) Branderup (7) campagne lovaglás (1) capriole (3) carré (1) carriere (2) combból jár (1) cordeo (1) courbette (2) croupade (3) dámanyereg (4) délceglépés (3) díjlovaglás (35) díjugratás (5) dopping (1) durvaság (1) egyenesség (3) egyensúly (4) együttműködésikészség (2) elengedettség (10) engedelmesség (1) falkade (1) farat be (5) felelős lettél (1) felfényesedett mozgás (1) feligazítás (3) féloldalazás (1) felvétel (3) fiatal ló képzése (7) fogathajtás (1) frederiksborgi ló (1) futószárazás (6) göblyös (24) hagyományőrzés (1) hagyomány kötelez (4) Hanthy (1) hátból jár (1) helyes ülés (1) hiperinflexió (1) hosszhajlíás (4) ideális lóméret (1) Iskoalugrás (2) iskolaállj (10) iskolaegyensúly (3) iskolafeladat (3) iskolafelvétel (2) iskolajármód (3) iskolalépés (9) iskolalovaglás (5) iskolavágta (5) jármódok anyja (2) kajászó szentpéterpuszta (28) kapicán (7) Keméry (2) kengyelhossz (5) kétütemű lépés (1) kikötőszárak (2) klasszikus lókiképzés (1) knabstrupper (1) Kókay (2) koncentráció (1) konchajlítás (1) középügetés (2) lábsorrend (1) LDR (1) lendület (5) lépés (2) levade (3) (35) lókiképzés (31) lótartás (31) lovaglás (57) lovassport (41) Lovas Élet (9) Lovas Nemzet (3) ló a lovas ülésén (1) Magasházy (1) mélyen - előre (1) mélyre lovaglás (2) mély nyak (2) ménesvezér (1) mezair (2) military (6) modern és klasszikus (2) Moys (3) mslt (7) munka kézen (1) nagykantár (2) nehéz osztály (1) nemzeti lovaskultúránk (1) női nyereg (2) nyílt szakmai est (1) nyílt szakmai nap (1) oldaljárás (1) önhordás (2) öntartás (1) összeszedettség (5) osztrák-magyar hajlítás (1) Pados (1) passade (1) passage (5) Pegazus (1) perdülés (1) pesade (5) piaffe (10) puhaság (1) redopp (11) repulon (1) repulon passade (1) rollkur (1) Sabine Oettel (8) sarabande (1) Seeger (1) segítségek (1) spanyol lépés (3) Steinbrecht (1) súlypontáthelyezés (1) száronlét (3) szártartás (1) szár mögött (1) Szent György (1) szinkronizáció (1) támaszkodás (2) Tászler Melinda (1) természetes (1) terre-a-terre (12) teszt (2) Tünde (4) ügetés féllépés (1) ugrásváltás (8) ugrásváltás kézen (1) ütem (1) vágta (2) vállat be (5) vezetés kézen (1) videónapló (3) vonal mögött (1) Weyrother (3) Zazie (7) Zita (5) Címkefelhő

Utolsó kommentek