Egyedül nem megy!

2013.09.20. 07:52 patkószeg

bb6.jpgA lovaglás, a lókiképzés kultúrát testesít meg: egyedül, társak, segítők nélkül művelni nem lehet.

A lovasnak rendszeresen ellenőriztetnie kell magát és ezt még a legnagyobbak sem kerülhetik meg. Idézhetném most ismét Kókayt, aki a Hátulról előre című írását így kezdi: "A lovaglásban a jóhoz nagyon közel áll a rossz. A lovas észre sem veszi, s a jó útról a gyors eredmény utáni törekvés rossz útra téríti."

A lovas mellett, vagy a kör közepén álló segítő jelenléte nem jelent hierarchiát. Nem jelenti azt, hogy a segítő jobb lovas, vagy okosabb a lovasnál. A legkomolyabb lovasmesterek is kontroll alatt végzik munkájukat. Nem csak saját magukat segítik ezzel, de nyíltan felvállalt alázatukkal szakmai magabiztosságukról tesznek tanubizonyságot.

(A segítség rendszeres igénybevételének hiánya értelem szerűen a fentiek ellenkezőjét jelenti.)

1 komment

Címkék: alázat

Az az igazság, hogy…

2013.09.17. 08:31 patkószeg

Az egyenesség kérdése nem egyszerű. Egyenes az a ló, amelyik elülső lábaival a hátulsók előtt jár. A kérdés nem egészen egyszerű, hiszen a hátulsó lábak szélesebben állnak, mint az elülsők, tehát fizikailag lehetetlenség a tökéletesen két patanyomon való mozgás. Az egyenesség kérdését éppen ezért csak a kirívó ferdeség, vagy a több patanyomon való mozgás (vállat be, farat be, oldaljárás) esetén szokás ténylegesen a patanyomvonal megfigyelésével minősíteni. A kérdést általában a lovasérzés alapján minősítjük: például a két oldal különböző erősségű támaszkodásán, vagy a ló két oldalra történő különböző fordíthatóságán. És ebbe a kategóriába esik az ügyesség kérdése! Akármennyire is egyenes formálisan a ló, mozgása közben akármennyire is két patanyomon mozog (mozgás közben nem tér le egyik irányba sem a patanyomvonalról), akkor is gyakran azt lehet tapasztalni, hogy az egyik kézre ügyesebb, mint a másikra.

Hogy miben nyilvánul meg az ügyesség kérdése, amikor az probléma lehet? A legmagasabb feladatoknál, a magasiskolai feladatoknál már a legkisebb tökéletlenség is problémát okozhat! Találkoztam már olyan problémával, hogy redoppban a ló egyik kézen keresztezett. A lábsorrend tökéletes volt, egyik patadobbanásra a két hátulsó, másik patadobbanásra a két elülső láb ért a földre, de míg jobb kézen, helyesen, a jobb elülső láb haladt előrébb, addig a hátulsó lábaknál ez fordíva volt, a bal hátulsó előrébb volt a jobb hátulsónál. A ló keresztezett, a bal hátulsó lábat szívesebben terhelte, mondhatjuk a bal hátulsó lábával ügyesebben tudta az iskolaegyensúly extra terhét kezelni.

De ugyan ez áll az iskolaálljra is. A két oldalra nagymértékben különböző ügyességből az fakadhat, hogy az iskolaállj feladat közben az egyik kézre (az ügyetlenebb kézre) nem tartja meg hajlítottságát a ló, magát enyhén a másik oldalra hajlítja és – bármelyik kézen is dolgozunk – mindig ugyan azt az elülső lábát emeli fel a gyakorlat végrehajtása során, hátulsó lábait vizsgálva, mindig ugyan az a láb lesz kissé előrébb, mindig ugyan arra a lábra esik kissé nagyobb teher.

Érdekes, hogy a kézen történő sok munka meg tudja „fordítani” a ló ügyesebbik oldalát. Azt gondolom, hogy ezért van az évszázados vita, hogy a ló jobb kézen vagy bal kézen ügyesebb. Aki csak nyeregből dolgozik, az azt érezheti, hogy lovát jobb kézen könnyebb lovagolni, míg, aki kézen is dolgozik (és hát valljuk be, kézen sokkal egyszerűbb bal kézen dolgozni, ezért óhatatlan az aszimmetrikus mennyiségű munkavégzés) szóval az ilyen kiképző szembesülhet azzal, hogy a ló ügyesebbé válik a bal kézre, még lovaglás során is egyszerűbbé válhat a munka bal kézen.

Szólj hozzá!

Címkék: egyenesség

Megvan a két győztes!

2013.09.16. 20:57 patkószeg

sabine.jpgBogár Eszter és Bruckner Zsófia nyerte az ingyenes németországi tanulmányutat!

A Sabine Oettel őszi akadémiáján való költségmentes részvételre hirdetett pályázat nyerteseiről ma döntött a bíráló bizottság. A bizottság tagjai (dr. Hecker Walter, Pruttkay Zoltán és Tuska Pál) a ma délután megtartott ülésen Bogár Esztert és Bruckner Zsófiát nevezte meg a pályázat nyertesének. Minden pályázónak ezúton szeretném megköszönni erőfeszítéseiket.

Külön szeretném megköszönni a lovasok.hu támogatását!

lovasokponthu.jpg

Szólj hozzá!

Nyílt nap!

2013.09.12. 21:12 patkószeg

Díjlovaglás és klasszikus lókiképzés dr. Gőblyös Istvánnal, Lezsák Leventével és Szokola Csabával

2013. október 11-én 17 órai kezdettel

Helyszín: Kajászó-Szentpéterpuszta Lovarda

Belépési díj: 1.500 forint

Program:
17:00 Elméleti előadás: A modern és klasszikus lókiképzés (Előadó: dr. Gőblyös István)

18:00 Lezsák Levente: Gyakkorlati bemutató - Az együttműködési készség, a bizalom és a követő magatartás kialakítása (Berkenye nevű lovával)

19:00 Szokola Csaba: Gyakorlati bemutató - Feladatok a Nagydíjból, kommentárokkal (Fer Latino nevű lovával)

20:00 dr. Gőblyös István: Gyakorlati bemutató - Elengedettség, egyensúly, egyenesség és az iskolajármódok (Zita nevű lovával)

21:00 Beszélgetés

Szólj hozzá!

Na, kérem szépen!

2013.09.11. 18:32 patkószeg

iskolaállj.jpgOktóber 14-e és 18-a között mindenki várhatja a Toreby-i leveleket! Ma véglegesedett, hogy Bent Branderup meghívására egyhetes elméleti és gyakorlati oktatáson veszek részt a mesternél.

Minden nap beszámolót küldök.

Szólj hozzá!

Nemzeti lovaskultúránk

2013.09.10. 13:45 patkószeg

Borsos_Huszár.jpgAz alábbiakban a hétvégén lezajlott, Hagyományőrzés és klasszikus lókiképzés című nyílt napon elhangzott előadásom egyik gondolatsorát teszem közzé:

PRIORITÁSOK ÉS A NEMZETI JELLEGŰ LÓKIKÉPZÉS

A jól kiképzett lónak az elengedettségtől a kényelmesen lengő hátig, az önhordástól a zászlózó farokig annyi kívánalomnak kell megfelelnie, hogy azok felsorolása is szinte lehetetlen. Ezek mindegyikének megfelelő színvonalon, egyszerre kell teljesülnie, mégis minden lókiképző valamilyen sorrendet, prioritást állít fel: meghatároz magának egy, vagy több olyan kívánalmat, ami a többi fölött áll. A western pleasure stílusú lovaglás például az elengedettség végletekig való fokozását favorizálja. A paso fino stílusú lovasok a szorgalmat fokozzák a lehetőségek határáig. A modern díjlovas a ló képességeit szeretné azok teljességében felmutatni. A barokk lovas a lókiképzés művészetét állítja gondolkodásának középpontjába és a ló mozgáskultúráját csiszolja a lehető legfényesebbre. A prioritások különbözőek, ennek megfelelően a végeredmény is eltérő.

Mi, magyar lovasok is rendelkezünk prioritással, amelyet nemzeti hagyományuk határoz meg! Ezek a hagyományok a magyar könnyűlovas-huszár haditechnikához kapcsolódnak. A magyar harcos, a magyar lovas a legkorábbi emlékektől a XX. század elejéig következetesen a könnyűlovasság kultúráját tartotta magáénak. Így volt ez a honfoglalás idején is és a koraközépkori Magyar Királyságban is. A könnyűlovas kultúra a XV. századra nyugat európai hatásra ugyan hanyatlásnak indult és a kultúra fennmaradása a még csak részben asszimilált katona testvérnépeknek, a jászoknak és a kunoknak köszönhető, de a XVI. századi török-magyar háborúban ismét erősödésnek indult. Ennek a kultúrának, a török kiűzését követően, a közel kétszáz éves szünet után az európai hadszíntéren megjelenő huszárság volt a megtestesítője. Ekkorra az európai lovaglás a királyi és fejedelmi udvarok szinte öncélú, akadémikus kultúrájába fordult és a magyar huszárok, mélyen az ellenség területén megjelenő, terepen is nagy sebességgel, az akadályok leküzdésére is képes lovaskultúrája rendkívüli meglepetést, megrökönyödést és heves szakmai vitákat váltott ki még a legkomolyabb szakemberek körében is. Ez az újfajta lovaglás az alapja a modern stílusnak és ezt az újfajta lovaglást testesíti ma meg leginkább a militaty szakág. Az ilyen irányú képzettséggel rendelkező lovakat pedig campagne lovaknak nevezik. Mindezzel együtt nem feledhető, hogy a fentebb részletezett tulajdonságok mellett a magyar lovaskultúra részét képezte a párviadalok igényeit kielégítő magasiskolai képzettségű ló is. Míg Nyugat Európában mindmáig zajlik a modern és klasszikus lovaglásról szóló vita, addig a magyar lovaskultúrában mindig is megtalálható volt mind a két stílus, egymást kiegészítő, értelemszerűen harmonikus jelenléte: hiszen a magyar huszárnak - egyéni harcos lévén - hol ezt, hol azt kellett használnia!

A magyar hagyományok ezért a gyakorlatiasságot tekintik prioritásuknak úgy a campagne szintre kiképzett ló esetében, mint a továbbképzett, a magasiskolai képzettséggel is rendelkező ló esetében. A campagne ló esetében ez élesen szemben áll a terepen ész nélkül történő lovaglással, az úgynevezett anglomániával, a magasiskola esetén pedig a kultúra tűzzel teli és nem a végletekig kilúgozott, vér nélküli, akadémista stílust jelenti! A magyar lovast alapvetően nem az egyes feladatok végletesen tökéletes végrehajtása vezérelte, hanem annak tartalmi része, azaz a lényeg!

Szólj hozzá!

Címkék: hagyományőrzés nemzeti lovaskultúránk

Köszöntő

2013.09.07. 07:41 patkószeg

Az alábbiakban v. Győrffy-Villám András, a Magyar Huszár és Katonai Hagyományőrző Szövetség örökös tiszteletbeli elnökének köszöntőjét közlöm, amit a Hagyományőrzés és klasszikus lókiképzés című nyílt nap résztvevőihez írt.

Tisztelettel és szeretettel köszöntöm a nyílt nap szervezőit, előadóit és vendégeit!

Lehet-e lovasnak, hagyományőrzőnek vonzóbb téma, mint a klasszikus lókiképzés, és a magyar katonai lovas kultúra?

A bizalom és az együttműködés, a testi és lelki egyensúly, olyan fogalmak, amelyek lónak és lovasának nélkülözhetetlen alapot jelentenek!

Hiányzik-e jobban valami a szakmából, mint a fenti fogalmak? A kérdést tegye fel minden szakmabeli, s a válasz ugyanaz lesz. Miközben tehetséges fiatalok tucatjai tűnnek fel az ugrósport területén, vagy a díjlovaglásban, miközben – hála Istennek újra világraszóló győzelmeket ünnepelhetünk fogathajtásban, aközben – tisztelet a kivételeknek, egyre felszínesebb a ló kiképzés, egyre kevesebb ló jut előre a szakági szinteken.

A ló kiképzése, legyen az klasszikus, erőszakmentes, western, vagy bármi csak akkor eredményes, ha a minden módszerre igaz alapelveket betartják. Ahogy az egykori örkénytábori mesterek emlegették, csak módszerbeli különbségek vannak, egyébként két féle lovaglás létezik : helyes, azaz jó, és helytelen, vagyis rossz!

A mindenre érvényes alapelv pedig a következő. A lovaglást képzeljük el egy építkezésnek, ahol házat akarunk építeni, igény szerint kunyhót, vagy palotát. Bármelyikbe vágjunk is bele, egy biztos: Csak megfelelő, szilárd alapra építhetjük. Csak akkor léphetünk tovább, ha ezt hiánytalanul elvégeztük, mert ha nem, talán még eljutunk az első emeletig, nagy szerencsével a másodikig is, de csak idő kérdése, hogy az épület mikor omlik össze…

Így van ez a lovaglásnál is, és ezek az alapok jelennek meg itt a mai napon.

Aki mesterségesen fel akarja gyorsítani a kiképzést úgy, hogy átugrik szakaszokat, az kockázatos vállalkozásba kezd, és csak idő kérdése, mikor reked meg az egyik „alsó emeleten”, ha nem esik vissza a földszintig…Vajon miért reked meg a legtöbb ugró lovas korán, és miért nincs jóformán megfelelő nemzetközi szintű díjlovasunk, és lovunk?

A választ a mai rendezvény adhatja meg.

A klasszikus elvet vallók és gyakorlókon kívül talán csak az a néhány száz lovas hagyományőrző huszár kezdi felismerni, hogy az egykori magyar katonai ló kiképzés olyan érték, amely nélkül a mutatvány kimerül a szép ruhák látványában és a harci bemutatók dinamizmusában, ami nem kevés, de nem elég. Lónak és lovasának egyaránt cél legyen a magas szintű harmonikus együttműködés, erre adhat útmutatást a mai nap. A szakma hiteles képviselői győzzék meg a sporttársakat, bajtársakat, hogy érdemes azt az utat járni, amelyet elődeink kijelöltek, és évszázadokon keresztül eredményesen műveltek. Aki koránál fogva olyan szerencsés, hogy még a nagy öregektől tanulhatott, az tudja, mit jelentenek a fenti gondolatok, aki pedig fiatalabb, az éljen az idősebbek tapasztalataival.

Ennek szellemében kívánok mindenkinek eredményes munkát!

Lovasbaráti üdvözlettel

v.Győrffy-Villám András

 

Szólj hozzá!

Miről lesz szó a hétvégi nyílt napon?

2013.09.05. 13:31 patkószeg

pénzes.jpgSzombaton nyílt nap lesz a Kajászó-Szentpéterpuszta Lovardában. Az eseményen nemzeti hagyományainkról, a hagyományőrzés jelentőségéről és a klasszikus lókiképzésről fogunk beszélni. Az eseményre két barátomat, két lovas mestert hívtam: Lezsák Leventét és Pénzes Gábort.

A nyílt nap elméleti előadással kezdődik. Az előadásban rövid áttekintést adok nemzeti lovaskultúránk szerepéről az európai kulturtörténetben, megfogalmazom hagyományaink, örökségünk mibenlétét, a hagyományokból következő kötelezettségeinket, majd beszélek a klasszikus lókiképzés alapeszméiről.

Az előadás után Lezsák Levente lovaival a lovasmester és ló kapcsolatának kiépítéséről, a bizalom megteremtéséről, a ló követő magatartásának kialakításáról tart magyarázatokkal kiegészített gyakorlati bemutatót.

Munkáját Pénzes Gábor, szintén magyarázatokkal kiegészített gyakorlati előadása követi. Az előadás során katonai feladatokat hajt végre, munkában segítségére lesz Pénzes Levente.

A harmadik előadást Zita lovammal tartom. Szeretném bemutatni a katonaló, a huszárló képzésének alapelemeit, az elengedettség, az egyensúly és az egyenesség kialakítását.

A hagyományőrzés természetesen nem csak a katonalovakra, a huszárlovakra vonatkozik, a hagyományőrzés ténylegesen a teljes magyar lovaskultúrát érinti, ami igen színes és igen szegmentált. Mégis azért foglalkozunk kiemelten a huszár hagyományőrzéssel, mert vitathatatlan, hogy nemzeti lovaskultúránk csúcsát mindig is a katonai lókiképzés jelentette.

(Napjaink lovaskultúrájának megújítása szempontjából ezért is képzi a legnagyobb tartalékot a huszár hagyományőrzés.)

Szólj hozzá!

Még egyszer a rollkurról

2013.09.04. 07:41 patkószeg

Az alábbiakban Igaz Andrea cikkét közlöm:

Kiképzési módszer vagy állatkínzás? Szükséges tornáztatás vagy a kényelmetlen és fájdalmas helyzetből való szabadulás lehetőségének feladása és a tehetetlenség elfogadása a ló részéről?

Természetesen ezek olyan kérdések amely minden lovat szerető embert, kiképzőt és lovast kéne, hogy foglalkoztassanak. De még mielőtt bárki is boszorkányüldözésbe kezdene (ami az utóbbi időben divattá vált, így kiváló lovasok és kiképzők váltak céltáblájává önjelölt állatvédőknek és lóhoz kevéssé értő laikusoknak csak mert lovuk vonal mögé került, vagy mert egy előnytelen fotó készült róluk) szerencsésebbnek tartom árnyaltabbá tenni a problémát. A probléma ugyanis valós, és elfogadhatatlan módszerek és eszközök bizony jelen vannak a kiképzésben és a sportban. Azon túl, hogy a lóval szembeni érdemtelen, méltánytalan bánásmód (nem is beszélve a pszichikai  és fizikai kínzásról) elítélendő és büntetendő még tönkre is teszi a sportot és rányomja a bélyegét a lovas társadalomra. Nem véletlen, hogy az utóbbi években felerősödtek azok a hangok amelyek már önmagában a zabla, a nagykantár, a pálca, a sarkantyú használatát, mi több a lovaglást magát is állatkínzásnak tartják. Ezért fontos, hogy pont a lovasok lépjenek fel minden olyan magatartással szemben amely lovasemberként nem elfogadható.

Véleményem szerint a téma szempontjából kérdéses, és annak árnyalásához szükséges fogalmak az alábbiak: rollkur, hiperflexió, LDR, vonalmögöttiség, szármögöttiség.

Rollkur:

Már önmagában is problémás a Rollkur fogalmának pontos meghatározása, hiszen ezt egy német lovas szaklap vezette be (St. Georg) és nem pedig egy valós definícióval rendelkező szakkifejezés. (A Rollkur egyébként egy a gyomornyálkahártya gyulladás, ill.  a gyomorfekély kezelésére használt hatásában megkérdőjelezett gyógymód elnevezése).

Mivel egyértelműen csak negatív felhanggal használható, úgy gondolom elfogadható az alábbi meghatározás:

A Rollkur a lovas kezei és ülése által szándékosan és erőszakosan kikényszerített, vagy futószárazásnál a kikötőszárakkal a ló számára kényelmetlen, kellemetlen, akár fájdalmat vagy légzési problémákat is előidéző természetellenes tartás amely a nyak extrém mélyre és kerekre történő hajlításából adódik.

A Rollkur pontos meghatározása ennél azonban bonyolultabb, hiszen ha a ló már a „gondos képzés” következményeként megtanulta, hogy az ellenállás teljesen felesleges mert a kellemetlen nyak- és fejtartásból szabadulni úgysem tud (tanult tehetetlenség) ellenállás nélkül is hajlandó lehet a kellemetlen tartás felvételére.

Mégis, ha ezt a meghatározást elfogadjuk, akkor azt hiszem a további vita arról, hogy ez megengedhető  e szükségtelen (annak ellenére, hogy a lóra való károsságát egyértelműen még nem sikerült bebizonyítani a probléma komplexitása miatt).

Hiperflexió:

A szó egy ízület normálisnál erősebb hajlítását jelenti, de lovasok között elfogadottan szinonimája a Rollkurnak, a nyak extrém hajlítását jelenti.  Ez a kifejezés annyiból vitatható, hogy lovak esetében mit tekintünk a normálisnál nagyobbnak?

Ha a Rollkur szinonimájaként fogadjuk el a kifejezést akkor természetesen felesleges a további diszkusszió, abban az esetben a hiperflexió elfogadhatatlan és elítélendő.

Az azonban már vitatható, hogy mit tekintünk a normálisnál erősebb hajlításnak és azt milyen módon érjük el.

Egy élsportoló vagy egy táncos is sokkal hajlékonyabb, izmoltabb, a határaik egészen máshol vannak mint egy olyan embernek, aki egész nap az irodában a számítógép előtt ül és ez a különbség természetesen egy sportló esetében is igaz ha egy naponta terepre kikocogó hobbi lóval hasonlítjuk össze. Ha azt állítjuk, hogy a hiperflexió a négyszögben megkövetelt (tehát azt tekintjük normálisnak) hajlítást meghaladó, de a lónak nehézséget és fájdalmat nem okozó, egyensúlyát és biztonság érzetét nem sértő mértékű, akkor már elfogadható és esetleg szükségszerű is lehet. De ebben az esetben senkinek sem kéne megpróbálnia megmagyarázni, hogy ha a ló előbb a jobb, majd a bal vállát „csókolja meg” miközben lovasának izmai dagadnak (vagy nem, de egy csavart drót zabla, vagy egyéb „finom eszköz” van a ló szájában) az könnyed tornáztató munka.

LDR:

Az elnevezés valójában onnan ered, hogy a Rollkur és a Hiperflexió közé a köztudatban egyenlőségjel került, így a mélyen és kereken lovaglást preferálóknak ki kellett találni egy szalonképes elnevezést. A Low-Deep-and-Round rövidítéséről van szó. Azon lehet vitatkozni, hogy az LDR hasznos-e az elengedtető munka során vagy nem, de úgy gondolom, hogy a lovat sem fizikailag, sem mentálisan nem károsítják (és ez a hivatalos álláspont is). Ha a munka során a ló ilyen képet mutat az elfogadható, a probléma sokkal inkább az, hogy az LDR-t népszerűsítő lovasok többsége mégis csak Rollkurban lovagolja a lovát ami viszont elfogadhatatlan.

Vonal mögött:

A napi munkában, a bemelegítő pályán vagy akár verseny szituációban is kerülhet egy ló vonal mögé. Ez történhet a lovas szándékos, ilyen irányú segítségéből adódóan illetve a lovas akarata ellenére. A ló ilyen esetben vonal de nem szár mögött van. A lovat semmilyen szempontból nem károsítja, sőt bizonyos esetekben a bemelegítés vagy a munka során kívánatos. Ennek oka (ez jó síkmunkát végző ugrólovasoknál is megfigyelhető), hogy a ló háttevékenysége így fokozható, egy pozitív! feszültség jön létre a lovas keze és a ló lendületesen, súlypont irányába dolgozó hátsó lábai között amelynek eredményeként az ebből a helyzetből vonal elé lovagolt ló jobban használja magát. Nem véletlen, hogy az ugrólovasok többsége a lovát inkább mélyebben és kerekebben, síkon túlnyomó többségben vonal mögött lovagolja.

Szár mögött:

Egyértelműen nem kívánatos, hogy egy ló szár mögött menjen, hiszen ez azt jelenti, hogy a ló „nincs a lovas előtt”. Tehát a ló nem fogadja el a lovas előre hajtó segítségeit, nem használja a hátát és nem támaszkodik. A szár mögött lévő ló visszatarthat, elrohanhat, a lovas hatástalan marad. A lovat ettől függetlenül nem károsítja és fájdalmat sem okoz neki. Adódhat a (többnyire még fiatal, vagy képzetlen) ló fennálló egyensúly problémáiból, erőtlenségéből, képzettségi hiányosságaiból esetleg fogváltás miatti érzékenységből…stb. Tapasztalt kiképző segítségével (és természetesen egészségügyi problémák kizárásával) többnyire probléma nélkül orvosolható.

A fentiek tekintetbe vételével tehát megállapítható, hogy senki se kövezzen meg egy lovast azért mert a lova szár mögött vagy vonal mögött van, vagy mert egy rossz pillanatban elkapott fotót lát az illetőről. A négyszögben megköveteltnél nagyobb mértékű hajlítás teljesen elfogadható, de a túlzások és a szándékos, erőszakkal kikényszerített természetellenes testtartás minden esetben káros és elítélendő, abban az esetben is, hogy ha ezt a tartást előzetes tréning során „tanították” meg a lónak. A vonal előtt dolgozó ló sem bizonyítja önmagában a kiképző munka helyességét, mindig az összkép a döntő. Természetesen egyszerűbb lenne sablonokkal, ábrákkal, szögmérőkkel pontos adatokat megadni, de ez sajnos a lovaglásnál lehetetlen hiszen minden ló és minden szituáció más és más… 

18 komment

Címkék: rollkur hiperinflexió LDR vonal mögött szár mögött

Zita, 2013. augusztus

2013.09.03. 09:14 patkószeg

fotó-R.jpg

Szólj hozzá!

Súlypontáthelyezés jobbra-balra

2013.08.30. 09:12 patkószeg

A képzett (mozgáskultúrájában kiművelt) ló képes súlypontját nem csak előre-hátra, hanem az egyik oldalról a másikra áthelyezni. Hiszen vezethetőségének fenntartása mellett hogyan is válhatna a végletekig fordulékonnyá egy ló, ha súlypontját oldalirányba nem tudja precízen szabályozni?

A klasszikus kiképzés során ezért az oldalirányú súlypontáthelyezés tanításának komoly hagyományai vannak. A súlypont álló helyzetben történő belső oldalra helyezése a vállat be feladat „testvére”. A hajlítás megtartásával a ló, vállainak enyhén a hajlítás irányába történő elmozdításával, ám ellépés nélkül, a belső elülső lábát erősebben terheli meg. Ebből a helyzetből a másik elülső láb megterhelése (a súlypont áthelyezése) két módon lehetséges. Egyrészt a ló áthajlításával, a másik irányba történő állóhelyzetű vállat be feladattal. Ennek során a vállak enyhén, a lábak ellépése nélkül, a másik irányba tolódnak, ezzel a másik elülső láb kerül fokozott terhelésre. A másik lehetőség a hajlítás megtartásával, a vállat be pozícióból farat be pozícióba való átmenettel történik. A vállak ebben az esetben is kifelé tolódnak (ezzel megtörténik a külső elülső láb terhelése), ám ilyenkor a csípők befelé tolódnak (szintén a hátulsó lábak ellépése nélkül) és a ló álló helyzetben farat be pozícióba kerül.

A képzett ló mindkét feladatot végre tudja hajtani!

1 komment

Címkék: súlypontáthelyezés

Miért nem versenyzem?

2013.08.29. 08:01 patkószeg

Még a legjobb lovasbarátaim sem értik és gyakran kérdezik: miért nem versenyzem? Sok oka van, de miért is kéne? Miért van az, hogy a közhit a minőségi lovaglás és a versenyzés közé egyenlőségjelet tesz?

Ha mondjuk egy idegen nyelvet tanulnék, vagy művelnék akkor is versenyekre kellene járnom, hogy bizonyítsam magam és környezetem számára annak minőségi voltát?

Ha mondjuk más állattal, például kutyával foglalkoznék, idomítanám, akkor is versenyekre kellene járnom?

Ha nem a lovasművészetet, hanem más művészetet, festészetet, költészetet művelnék, akkor is versenyeznem kellene?

A minőség a lovassportban sem egyenlő a versenyzéssel! Az versenyezzen, aki valamilyen szempontból nyilvánosan meg akarja méretni tudását, az versenyezzen, akinek a másokkal való összehasonlítás okoz örömet.

A versenyzés persze fontos, a versenyzés nagy motivációt adhat lónak, lovasnak! A versenyzéssel könnyen lehet célokat megfogalmazni. A versenyzéssel munkájáról egyszerű visszajelzéseket kaphat lovas és edző.

De a versenyzés nem kötelező!

Engem speciel a napi munka, az együttlét öröme, az egyről-kettőre haladás élménye, a harmónia megélése tesz boldoggá.

1 komment

Megújulást!

2013.08.28. 07:30 patkószeg

Napjaink hazai díjlovaglásának egyik jellegzetessége, hogy hiányoznak a 30, 40, 50 és akár a 60 éves korosztályba tartozó, jó egzisztenciával rendelkező amatőrök, akik egy-két ló tartásával, edzések vásárlásával, versenyzéssel valóban működőképessé tennék a sportot. Az elmúlt évtizedekben a sportot megkezdő nagyszámú fiatalból az iskolás kor végére megtartani szinte senkit sem sikerült, holott sprotolóként, lovasként még több évtizednyi (!) lehetőség áll előttük. A legtöbb sportot akkor szokták befejezni, amikor kiöregszenek belőle, gyakran akkor is inkább a szenior kategóriákba „nyergelnek át”, de a sportág örömteli művelését a lehetőségek szerinti leghosszabb ideig folytatják. Nálunk ez nem így van, már-már eredmény az, ha az iskolás kor végéig a szakma meg tudja tartani a fiatalt. Ennek megfelelően a sportág művelése már hosszú ideje kettészakadt: a két kezemen megszámolható, a lovaglást hivatásszerűen űző lovasra és az igen fiatal lovastanulókra.

Ezen változtatni kell, különben a szakma életképtelen marad!

2 komment

A legszellemesebb ábra

2013.08.27. 07:34 patkószeg

A szinte felmérhetetlenül széles lovas szakirodalom kétségtelenül legszellemesebb ábrája a Müsellerben található. Az ábra a helyes ülést van hivatva bemutatni, és bár joggal gondolhatnánk, hogy ez minden lovaskönyv legfontosabb része, Müseller kép helyett csupán az alábbi szöveget illesztette be:

"A helyes ülést külön ábrán nem rajzoltuk meg, hogy ezáltal is mindenkit figyelmeztessünk arra a veszedelemre, mely a külső forma túlértékelésében rejlik. Az EGYENSÚLY, ELENGEDETTSÉG, BEILLESZKEDÉS A LÓ MOZGÁSÁBA (hozzásimulás a ló mozgásához, a ló mozgásának a felsőtesttel való követése) alig rajzolható meg, éppoly kevéssé mint az érzés. Ezzel azonban a jó ülés jelentőségét korántsem akarjuk kisebbíteni, sőt ellenkezőleg ezt külön hangsúlyozva, mindenki figyelmét nyomatékkal az ülés alapelemeire kívánjuk felhívni."

A helyes ülés mibenlétét könyvtárnyi szakirodalom részletezi, mégis azt kell kijelenteni, hogy arról mindent elmod Müseller ábrája. A helyes ülés lényege nem formában, hanem annak tartalmában fogalmazható meg. Nemzeti szakirodalmunk a helyes ülést a fentiekkel egyezően függetlennek elengedettnek és puhának írja le.

A függetlenség a lovas kívánatos egyensúlyát jelenti. Ha a lovas egyensúlyban ül, nincs szüksége arra, hogy testét kezével a szárakban kapaszkodva tartsa, a lovas kezeitől függetlenül lovagol.

Az elengedettség lelki és testi fesztelenséget jelent. Ennek hiányában a lovas nem lesz képes arra, hogy saját testét uralva, csak azokat az izmait feszítse meg, amellyek a lovaglás szempontjából, a segítségadás szempontjából éppen kívánatosak. De elengedettség nélkül nem képzelhető el a puha ülés sem.

A puha, a ló mozgásába beilleszkedő ülés az alapja az érzésnek. Puhaság nélkül lehetetlen megérezni a "ló felől érkező információkat", ló és lovas elkülönülten fog dolgozni, képtelenek lesznek egységet alkotni.

3 komment

Címkék: helyes ülés

Nyílt nap!

2013.08.26. 12:34 patkószeg

Hagyományőrzés és klasszikus lókiképzés dr. Gőblyös Istvánnal, Lezsák Leventével és Pénzes Gáborral

2013. szeptember 7-én 16 órai kezdettel

Helyszín: Kajászó-Szentpéterpuszta Lovarda

Belépési díj: 1.500 forint

Program:
16:00 Elméleti előadás: A magyar katonai lovaskultúra és a klasszikus lókiképzés (Előadó: dr. Gőblyös István)

17:00 Lezsák Levente: Gyakkorlati bemutató - Az együttműködési készség, a bizalom és a követő magatartás kialakítása (Berkenye nevű lovával)

18:00 Pénzes Gábor: Gyakorlati bemutató - Egyéni és páros katonai feladatok (Fáma nevű lovával, Pénzes Levente Róbert nevű lovával)

19:00 dr. Gőblyös István: Gyakorlati bemutató - Az iskolaegyensúly kialakítása, a manőverezőképesség fokozása (Zita nevű lovával)

20:00 Beszélgetés

Szólj hozzá!

Pályázati felhívás! II. (Határidő változás!)

2013.08.24. 12:10 patkószeg

jarl.jpgTájékoztatok mindenkit, hogy a Sabine Oettel őszi akadémiáján való ingyenes részvételre kiírt pályázat határideje 2013. szeptember 5-én éjfélre módosul!

A pályázat feltételeit a Pályázati felhívás című posztban olvashatjátok!

lovasokponthu.jpgA pályázat támogatója a Lovasok.hu, amit ezúton is köszönök! A Lovasok.hu weboldalán szintén olvashatjátok a pályázat szövegét, az eredményeket pedig ott is közzésszük.

Szólj hozzá!

A szomszéd füve sem zöldebb

2013.08.17. 08:19 patkószeg

fű.JPGSenki nem gondolhatja komolyan, hogy születhet magas színvonalú lovasteljesítmény mindenfajta erőfeszítés és nehézség nélkül. A ló erőnléte, ügyessége, a lovas elvárásainak megértése, ló és lovas kapcsolata még optimális esetben is csak hullámzó módon fejlődhet. Eközben pedig akár igen nagy hullámvölgyekkel találhatja szembe magát a kiképző.

És ezzel a legkomolyabb szakembereknek is rendszeresen szembe kell nézniük, ezt időről-időre meg kell élniük. Mindenkinek tudnia kell: a szomszéd füve sem zöldebb!

A hullámvölgyeken, a nehézségeken a lovast szakmai tudása, önmagába vetett hite, környezetének lovaskultúrája és (lehet, hogy ez a legfontosabb) alázata vezethet át.

Szólj hozzá!

Terre a terre III.

2013.08.16. 06:58 patkószeg

thököly.jpgbethlen gábor 2.jpg

Az előző bejegyzéseket kiegászítve (Terre a terre, Terre a terre II.) szeretném megjegyezni, hogy a terre a terre-t a többi iskolajármódhoz hasonlóan a ló természetesen ajánlja fel kiképzőjének a helyes összeszedés eredményeként. A terre a terre ezért nem csak harci jármód, hanem a végletekig tökéletesített vágtaösszeszedés helyességének ellenőrzése!

A terre a terre-ben a ló rendkívül együttműködővé és fordulékonnyá válik, a ló teste eggyé válik lovasa akaratával.

A terre a terre nem különleges jármód, a kiérlelt lovaskultúra szerves része. Hogy ne csak külföldi példákra hivatkozzak, a mellékelt képek Thököly Imrét és Bethlen Gábort ábrázolják terre a terre jármódban, de bármelyik királyunk, fejedelmünk ábrázolása szinte magától értetődően terre a terre-ben történt. Folytatva a példák citálását az alábbiakban linkelt videón a Budapesti Spanyoliskola lovasai láthatóak, az utolsó, capriole feladatot (kb. 0:50-től kezdődően) a lovas terre a terre-ból indítja!

A testőrség spanyol lovasiskolájának készülődése a Nemzeti Lovarda ünnepélyére

Szólj hozzá!

Címkék: terre-a-terre

100.000

2013.08.15. 06:40 patkószeg

zita130505h3.jpgIgen, kedves Barátaim, a Zabla és Kengyel blog a tegnapi napon átlépte a 100.000 (százezer) cikkolvasást.

A Zabla és Kengyel ezután is a magyar lovaskultúra emlékeinek összegyüjtésén, a jelen tapasztalatok dokumentálásán fog fáradozni.

A lájkolásokat, megosztásokat, kommenteket ezúton is köszönöm.

Dr. Gőblyös István

Szólj hozzá!

A hagyományőrző kéztartás

2013.08.14. 10:35 patkószeg

hazslinszky.jpgA lovas ülését sohasem lehet eléggé iskolázni, annak minden részletét újból és újból ellenőrizni kell.

A kéztartás akkor helyes, ha a felkar a szétnyitott vállakból kiindulva a lovas törzse mellett fesztelenül helyezkedik el. A szárakba - ritka kivételtől eltekintve - komolyabb erő nem eshet, ezért a dagadó bicepszek kifejezetten rossz lovaglási technikát jeleznek.

A csuklónak egyenesnek kell lennie, azt semmilyen irányban nem szabad megtörni. A kézfej szintúgy semmilyen irányba nem fordulhat, annak összezártan, a lehető legtermészetesebben kell a szárakat tartania.

Az alkar helyzetének kérdése a fentiektől eltérően nem egyértelmű. A modernista álláspont az, hogy az alkarnak a szár meghosszabbításába kell esnie, az alkarnak a ló szája felé kell mutatnia. Ettől határozottan eltér a hagyományos magyar álláspont. Nemzeti hagyományaink szerint a szárakat úgy kell tartani, "mintha abban két pohár víz lenne". Ez pedig csak vízszintes (!) alkarral lehetséges. A szármérték így persze néha hajszálnyival a kelleténél hosszabbnak tűnhet és a helyes szársegítség alkalmazásához az alkar akár a vízszintes fölé is kerülhet, de az alkar ilyen pozíciója rendkívül könnyed kapcsolatot biztosít!

Szólj hozzá!

Nádai-Nagy Rc Péter levele

2013.08.14. 08:44 patkószeg

Kedves Barátaim!

Az alábbiakban Nádai-Nagy Rc Péter, a Nyeregszemlén megtartott working equitation versenyről írt levelét közlöm. A levél késedelmes közléséért elnézést kérek ezúton is, ám ez mit sem von le a levél értékéből:

"Szerényen szólva,  háziversenyt  tartottunk az idei Nyeregszemle alkalmával. A verseny tervezett célja, hogy néhány egyszerű, illetve  annak tűnő akadály teljesítése során, bemutathassuk a túrázó lovasoknak, illetve a közönségnek, hogy mindenhol, akár nem szokványos környezetben is biztonsággal kell tudni haladni a lovakkal. A verseny kiírás kifejezetten szabadidős, túrázó lovasok számára szólt. Profik, illetve lovas sportban versenyzők számára a nézői megjelenést, támogatást kértük inkább. Stílusfüggetlenként hirdettük  és a ruházatban sem kellett követni a versenyzőknek a klasszikus sport megjelenést.

A fődíj, Parti Imre felajánlásaként Pelsonius méneséből, egy arab telivér ló volt. Sokan rajthoz álltak, a versenyt három kategóriában hirdettük.

Felnőtt,  28 induló, ifi, (14-18 év között),  5 induló, serdülő, (10-14 év között), 11 induló.

A verseny két napos volt, az első napon a selejtezőt tartottuk, de a fiatalokat úgy terveztük, hogy teljes létszámban tovább engedjük, míg  a többieket csak meghatározott pontszám felett. Miután a Nyeregszemle egyéb programjai is elég sűrűek voltak, így egyszerre két pályán, szinkronban folytak a futamok, így remekül tudtuk tartani az időt, ami tervezve volt. Neveztek csikósok, kopjás lovagok, western lovasok, egyéb hagyomány őrzők, a lovasok sokféle ágából. A versenyt roppant komolyan vette mindenki, láthatólag élvezték a lovasok a megmérettetést. Miután a pályákat a versenyen kívül nem volt szabad használni, illetve mód sem nyílt volna rá, mert a többi program miatt elbontásra kerültek szombaton, így még késő este is gyakoroltak sokan a réten, hogy másnapra javítsanak a teljesítményükön. A magam részéről én hasznosnak, útmutatónak tartom az ilyen és ehhez hasonló kisebb versenyeket, amik nem feltétlen a minőségi sport kategória részei, viszont ez is ösztönzi a lovasokat egy nagyobb tudás, valamint a lóhoz, lovagláshoz értés fejlesztésében. A bírálatot pályánként két bíró végezte, a technikai bíró az akadályokon való áthaladást, vagy azok leküzdését bírálta, pontozta, míg a vezető bíró a lóval való harmonikus munkát, a ló lovas párosnak a feladatok alatt mutatott összbenyomást értékelte. Az időjárás nagyon kedvezően alakult a verseny mindkét napja alatt is, így nagyszámú közönség biztatta a versenyzőket. A versenyt a közönségnek ketten kommentálták,  a western versenyekről ismert Danis István valamint  Badár Sándor. Köszönjük nekik ezúton is!

Talán ez érthető, de meg kell jegyezzem, hogy az ifjabb versenyzők sokkal minőségibb lovaglást mutattak be. Terveink szerint lesz  folytatása a versenynek, talán még a következő évi Nyeregszemle előtt is.

Az eredmények:

A legfiatalabb versenyző a 2003-as születésű Mészáros Gergő volt, külön díjazva, nagyon komoly lovaglást mutatott be!

A fődíj, az arab ló nyertese, Szöllősiné Baranyai Kata / Bambi  nevű lovával akinek a pár hónapos csikója is velük futott az akadályokon!

Ifi:  Percaldi Anna,  Luna nevű lovával.

Serdülő: Szabó Alíz / Csángó nevű lovával.
Köszönjük ifjabb Zerinváry Szilárdnak és csapatának a pályaépítést, illetve a professzionális pálya szolgálatot a versenyek alatt!

Bírók:

Szilágyi Szilárd,  Zerinváry Szilárd  technikai bírók
Újvári Tamás,  Nádai-Nagy Péter vezető bírók.

 

Nádai-Nagy Péter /realcowboy/"

1 komment

Terre a terre II.

2013.08.13. 11:33 patkószeg

A terre a terre a támadó harci lovas jármódja a közelharcban. A terre a terre két patanyomon végrehajtott, a vágtához hasonló kétütemű, lebegési fázis nélküli jármód. A ló nincs hosszhajlításban, a hátulsó és elülső paták egymás mellett érnek a földre. Ha a ló mindezt hosszhajlításban hajtja végre és a paták nem egymás mellett érnek a talajra, akkor azt a jármódot redoppnak nevezzük. (Ezt a jármódot jeleníti meg II. Rákóczi Ferenc Kossuth téri szobra!) A redoppot jobb kézre és bal kézre is végre lehet hajtani, ugyan úgy, mint a vágtát.

Vannak olyan lovas mesterek, akik azt állítják, hogy terre a terre nem létezik, csak redopp. A terre a terre-t ezek a mesterek mezairnek nevezik. A mezair rövid levade-ok sorozata. A magam részértől azt gondolom, hogy a két feladat nagyon hasonlít egymáshozd, de a mezair egyhelyben végrehajtott magasiskolai feladat, a terre a terre pedig jármód. Világosan látszik ez a Terre a terre című blogbejegyzésemhez csatolt videón. A portugál lovas egyértelműen terre a terre jármódban halad és nem egyhelyben végrehajtott iskolafeladatot mutat be, szó sincs rövid levade-ok sorozatáról!

Az alábbiakban Marijke de Jong videóját linkelem. Rendkívül érdekes, hogy a videó címe ellenére (Terre a terre) a ló többnyire hajlításban van, ennek megfelelően inkább redoppban közlekedik és csak ritkán terre a terre-ben. Úgy tűnik, hogy a hosszhajlítás segíti a lovat a feladat megértésében, a szükséges ügyesség elsajátításában.

Szólj hozzá!

Címkék: terre-a-terre redopp

Pályázati felhívás!

2013.08.09. 08:45 patkószeg

jarl.jpgSzeretnél részt venni Sabine Oettel őszi akadémiáján ingyenesen? Most itt a lehetőség, hogy Te is végignézhesd a klasszikus lókiképzés egyik legjobb mesterének munkáját, illetve meghallgasd előadásait. Két lovas térítésmentesen jöhet, csupán egy rövid, a YouTube-ra posztolt videóval kell meggyőznöd a neves lovasemberekből álló bizottságot!

Pályázati felhívás Sabine Oettel Herbstakademie 2013 elnevezésű eseményen való költségmentes részvételre 2 fő részére:

Sabien Oettel, az Academic Art of Riding lovasmestere, a klasszikus lókiképzés egyik legmagasabban kvalifikált lovastanára és lókiképzője. Az érdeklődők számára Herbstakademie 2013 címmel 2013. szeptember 21-én és 22-én megnyitja lovardáját. Az esemény során elméleti előadások mellett lovainak, munkájának bemutatására is sor kerül az alapképzéstől a magasiskoláig.

Jelen pályázat két fő részére költségmentesen biztosítja a helyszínre való oda és visszautazást, valamint – szintén költségmentesen – szállodai szállást a helyszín közelében, kétágyas szobában, reggelivel szombatról vasárnapra. (Bad Füssing, Richstein’s Posthotel)

Az esemény részletes programját a következő linkre kattintva lehet megtalálni: https://www.facebook.com/events/325798170891167/

A pályázaton való részvétel feltétele:

- A résztvevő nem lehet idősebb 30 évesnél. (Idén tölti be a 30. életévét.)

- Legalább alap szinten beszél németül. (Az előadás nyelve német.)

Pályázati anyagként 2013. augusztus 31-én éjfélig maximum három perces videót kell feltölteni a YouTube-ra. Az videó tartalma és formája kötetlen, az lehet interjú a jelentkezővel, a jelentkező lovas munkájának bemutatása, de bármi egyéb kreatív alkotás is. A videó maga a pályázati anyag, amely alapján a bíráló bizottság kiválasztja a két nyertest.

A 30 évesnél idősebb életkor, a legalább alapfokú nyelvtudás hiánya, illetve a 3 percet meghaladó videó, a pályázatból való kizáró ok!

A pályázatra a YouTube videó linkjének és a pályázó adatainak (név, életkor, lakcím, telefon, e-mail cím) goblyos@gmail.com címre való eljuttatásával lehet jelentkezni. A jelentkezés határideje: 2013. augusztus 31.

A legjobb videók (nem csak a nyerteseké) közzé tételre kerülhetnek!

A beküldött videók bírálata és eredményhirdetése szeptember 9-e és 15-e között történik.

A bíráló bizottság tagjai:

- dr. Hecker Walter, egyetemi tanár, hippológus

- Pruttkay Zoltán, lótenyésztő szakmérnök, díjlovas bíró

- Tuska Pál, olimpikon, lovasedző


lovasokponthu.jpgA pályázatot a Lovasok.hu támogatja! Támogatásuk számomra fontos, mert azt mutatja, hogy érthető a pályázatnak az a célja is, hogy többen és többen legyenek azok, akik nem csak kivesznek, hanem hozzá is tesznek közös kultúránkhoz! (Megjegyzem a Lovasok.hu a pályázattól függetlenül a magyar lovaskultúra egyik legkomolyabb művelője!)

Szólj hozzá!

De…

2013.08.07. 11:37 patkószeg

Hanthy.jpgLehet hosszan elemezgetni a klasszikus és a különböző modern lókiképzési stílusok, módszerek közötti különbséget. Akár késhegyre menő viták is lehetnek, de az alábbiakat mindenképpen, még a vita hevében is szem előtt kell tartani.

Valójában nincs ilyen, vagy olyan stílus, csak jó és rossz lókiképzés. A szépség, a harmónia mindenkit örömmel tölt el, az erőltetettség, az izzadságszag, a ló és lovas egymásnak feszülése pedig taszító.

Szintén kétségtelen, hogy a lókiképzés csúcsa, az összeszedettség végletes megjelenése, az átengedőség végletekig való fokozása, a ló mozgáskultúrájának, erejének és ügyességégnek a teljességig való kidolgozása: a MAGASISKOLA!

És ez így van évszázadok, sőt évezredek óta!

2 komment

A hétvégi nyílt nap megnyitója

2013.08.06. 09:15 patkószeg

hétvége.jpgAz alábbiakban a hétvégi nyílt napon elhangzott megnyitó összefoglalóját olvashatjátok:

Kedves Barátaim!

Meleg szeretettel köszöntelek Titeket! Nagyon örülök, hogy eljöttetek és megtisztelve érzem magam. Megtisztelve, mert jelenlétetekkel nyitottságotokat fejezitek ki arra, hogy velem, velünk együtt tanuljatok, gondolkodjatok a lókiképzésről, nemzeti lovaskultúránkról.

Néhány héttel ezelőtt három napra meghívtam lovardámba, a Kajászó-Szentpéterpuszta Lovardába a Fiatal Szabadidomítók Közösségét (FSZK), hogy dolgozzunk együtt és a lovak munkája közben beszélgessünk tapasztalatainkról. Vizsgáljuk meg, miben egyezik az, miben különbözik – hogyan tudnánk saját lovainkkal tovább lépni. Azért a FSZK-t hívtam meg, mert szememben ők képviselik napjaink magyar lovaskultúrájának legprogresszívebb részét. Szeretnék ezért a magam részéről minden támogatást megadni számukra: a hétvégi együttlét ennek a keretében zajlik. A mai nyílt napon közös munkánkba kívánunk betekintést adni az érdeklődők számára úgy, hogy tiszteletbeli vendégként meghívtam lovasbarátomat, Lezsák Leventét, hogy munkájával ő is emelje a mai nap szakmai színvonalát. Leventével folyamatos a szakmai kapcsolatom, amit tőle láttam és tanultam, az felbecsülhetetlen értéket jelent számomra.

Az együttlét során leginkább az átengedőségről, az elengedettségről és az összeszedettségről beszéltünk.

Alapvető megállapításunk volt, hogy a szabadidomítás a klasszikus lókiképzés része. A klasszikus lókiképzés nem csak nyeregből, hanem a kézen történő munkára is igen nagy hangsúlyt fektet. A kézen történő munkát lehet futószáron, vezetőszáron, rendes száron, hosszú száron és szabadon végezni. A célok azonosak, a különbségek csak árnyalatnyiak. Durva megközelítéssel azt lehet állítani, hogy futószáron legkönnyebb az erőnléti munka elvégzése, a hosszú és rövid száron, valamint vezetőszáron legkönnyebb a hosszhajlítások, a helyes egyensúly és a száronlét tanítása, szabadon pedig a ló és lovas viszonyának kialakítására esik a hangsúly. De az is megjegyzendő, hogy a födi munka minden formájában a lókiképzés összes célja elérhető!

Az átengedőség a ló végletes engedelmessége lovasa segítségeinek végrehajtására. Feltétele a ló együttműködési készsége és képessége. Ez utóbbi fizikai képességet jelent: a kellő elengedettséget, egyensúlyt és egyenességet.

Az elengedettség a lélek és az izmok állapotát jelentik. A két „rész” egymással kapcsolatban van, egymásra hat. Minél inkább elengedett lelkileg a ló, annál inkább elengedett lesz testileg is és fordítva.

Az összeszedettség a ló kizárólagos, a lovasára fókuszált figyelmét jelenti rövidséggel együttesen. A rövidség az egyes jármódokban a lerövidített lépéseket jelenti. A figyelem és a rövidség végleges meglétekor a ló iskolajármódokat (iskolalépést, piaffe-ot, passage-t, terre a terre-t és redopot) ajánl fel lovasának!

Az együttlétünk három napja során a fenti kérdéskörökben vizsgáljuk lovainkat, végzünk feladatokat, osztjuk meg egymással gondolatainkat. Ebbe kívánunk betekintést biztosítani a mai nyílt napon a megjelent érdeklődők számára. Mindenkinek értékes részvételt kívánok!

(A fenti fényképen balról jobra az FSZK tagjai (Tászler Melinda, Gál Gitta, Zsebe Zsuzsa, Nyárasdi Jana Marianna), Lezsák Levente kisfiával és dr. Gőblyös István látható.)

Szólj hozzá!

Hirdetés

lovasblog

Gőblyös István: Lovakról, lovasokról - lovaknak lovasoknak

E-mail a szerzőnek

Kövess!

 

Friss topikok

  • solidaxle: Az erőszak ott kezdődik, amikor - akár így, akár úgy - rákényszeríted az akaratodat egy állatra. H... (2015.06.29. 22:46) Az erőszakoskodás ott kezdődik, ahol...
  • Andrea Oláh: Sok sikert és jó utat kívánok! :) A többnapos túrázás egy másik nagyon szép oldala a lovaséletnek. (2015.06.27. 15:12) -1. nap: Jászszentlászló - Bugac - Jászszentlászló
  • Szűcs Antal: Sőt, szerintem ez mutatja meg, hogy a lovas milyen magasságba tudott fejlődni, felül tud-e emelked... (2015.06.14. 09:59) Az a "bizonyos" ló
  • magyar_lovaskultura: Kedves István! Én bizony másként kötöm a kuncsomót, mégpedig azért, mert bár a kuncsomó valóban ne... (2015.06.13. 15:19) Kunkötés másképp (Update)
  • legerete: Együtt kell, hogy értsek a lányokkal. Egy oktatási céllal létrehozott anyagban nem fordulhatnának ... (2015.06.11. 18:37) Egyed Annának

Címkék

akadály (2) alázat (1) Andrássy (1) átengedőség (5) Bad Füssing-i levelek (10) ballotade (3) Baucher (1) bértartás (28) Branderup (7) brida ülés (2) campagne lovaglás (1) capriole (3) carré (1) carriere (2) combból jár (1) combból járás (1) cordeo (1) courbette (2) croupade (3) csizmasegítségek (1) dámanyereg (4) délceglépés (3) díjlovaglás (35) díjugratás (5) dopping (1) durvaság (1) egybevágó segítség (1) egyenesség (6) egyensúly (4) együttműködésikészség (2) elengedettség (10) engedelmesség (1) falkade (1) farat be (5) felelős lettél (1) felfényesedett mozgás (1) feligazítás (3) féloldalazás (1) felvétel (3) fiatal ló képzése (7) fogathajtás (1) frederiksborgi ló (1) futószárazás (7) gineta ülés (1) göblyös (24) hagyományőrzés (1) hagyomány kötelez (4) Hanthy (1) használati ló (1) hátból jár (1) hátból járás (1) helyes ülés (1) hiperinflexió (1) Horthy (1) hosszhajlíás (4) ideális lóméret (1) idomítási skála (1) Iskoalugrás (2) iskolaállj (14) iskolaegyensúly (3) iskolafeladat (3) iskolafelvétel (2) iskolajármód (4) iskolalépés (10) iskolalovaglás (5) iskolavágta (5) jármódok anyja (2) Josipovich (1) kajászó szentpéterpuszta (28) kapicán (7) Keméry (2) kengyelhossz (5) kétütemű lépés (1) kikötőszárak (6) klasszikus lókiképzés (1) knabstrupper (1) Kókay (2) koncentráció (1) konchajlítás (1) középügetés (2) különválasztott segítség (1) kunfakó (2) kunkötés (1) lábsorrend (1) LDR (1) lendület (6) lépés (2) levade (4) (35) lókiképzés (31) lókiképzés egyszerűen (2) lótartás (31) lovaglás (57) lovassport (41) Lovas Élet (11) lovas fogalomtár (1) Lovas Nemzet (6) ló a lovas ülésén (1) Magasházy (1) mélyen - előre (1) mélyre lovaglás (2) mély nyak (2) ménesvezér (1) mezair (2) military (6) modern és klasszikus (2) Moys (3) mslt (7) munka kézen (2) nagykantár (2) nehéz osztály (1) Némethy Bertalan (1) nemzeti lovaskultúránk (1) női nyereg (2) Nuno Oliveira (2) Nyári lovasakadémia (1) nyílt szakmai est (1) nyílt szakmai nap (1) oldaljárás (1) önhordás (2) öntartás (1) összeszedettség (6) osztrák-magyar hajlítás (1) Pados (1) passade (1) passage (8) Pegazus (1) perdülés (1) pesade (6) piaffe (11) pilár (2) puhaság (1) redopp (11) repulon (1) repulon passade (1) rollkur (1) Sabine Oettel (8) sarabande (1) Seeger (1) segítségek (1) spanyol lépés (3) Steinbrecht (1) Stenbeck (1) súlypontáthelyezés (1) száronlét (5) szártartás (1) szár mögött (1) Szent György (1) szinkronizáció (1) támaszkodás (2) Tászler Melinda (1) természetes (1) terre-a-terre (12) teszt (4) Tünde (4) ügetés féllépés (1) ugrásváltás (9) ugrásváltás kézen (1) ütem (1) vágta (3) vállat be (5) vezetés kézen (1) videónapló (3) vonal mögött (2) Weyrother (3) Zazie (7) Zita (5) Címkefelhő

Utolsó kommentek