Kengyelhossz (3/5): Modern ülés

2012.09.19. 07:29 patkószeg

egon von niendorff.jpgA modern ülés tulajdonképpen nem új keletű, hiszen mióta lovasok kengyelt használnak, azóta létezik. A kifejezés a klasszikus üléstől való eltérést fejezi ki legjobban, alkalmazása széles körben, a díjugratásban megfogalmazott elvárások robbanásszerű növekedésével a XX. század elején terjedt el és szinte teljesen kiszorította a klasszikus ülés használatát. A modern ülést szokták balanszülésnek is nevezni, bár ez nem teljesen találó, hiszen a klasszikus ülés is balanszülés.

Az alábbiakban a kengyelhossz kapcsán, a magam módján elkezdem fejtegetni a modern ülés és a klasszikus ülés közötti különbséget, de mindenek előtt azt kell megjegyeznem, hogy az igazán jó idomítóülésnél nagyon nehéz eldönteni, hogy az vajon modern ülés vagy klasszikus ülés. Vörös Laci barátom anekdotája szerin az ülésekre vonatkozó vita során 100 évvel ezelőtt mindkét párt (mármint a modernisták és a klasszikusok) Josipovich Zsigmond tábornok ülésére, illetve stílusára hivatkozott etalonként, mint a saját stílusuk legnagyszerűbb képviselőjére!

A modern ülés ábrázolására, a helyes kengyelhossz szemléltetésére az egyik legnagyobb klasszikust, Egon von Neindorff képét hozom, csak azért, hogy látható legyen: a jó ülés, a mély ülés, nem egyenlő a túlságosan hosszú kengyellel! Jó ülést, hatékony ülést, csak helyesen beállított kengyelhosszakkal lehet kialakítani!

A balanszülést a magyar szaknyelvben független ülésnek hívják, ami egy kicsit jobban rámutat a helyes ülés egyik leglényegesebb kérdésére. A független ülés kifejezés lovas szaknyelvünk egyik legszebb fordulata, tömörített megfogalmazás: érteni úgy kell, hogy az ülés független. Az ülés akkor független a lovas ülése, ha lovaglás közben a lovasnak nincs szüksége arra, hogy önmaga egyensúlyát a szárakon kapaszkodva tartsa meg. Ez sajnos nem egyszerű kérdés, hiszen a lóra és a lovasra (mozgás közben) nem a statika, hanem a dinamika törvényei érvényesülnek (már ha valaki emlékszik még vonatkozó stúdiumaira).

A modern ülés az az ülésfajta, amikor a kengyelt a lovas saját súlypontja alatt tartja. Ennek az a célja, hogy a könnyítést, a kengyelek helyzetének elmozdítása, illetve a lovas súlypontjának előre mozdítása nélkül lehessen végrehajtani. Ha ugyanis a kengyelek a lovas súlypontja előtt vannak, akkor ahhoz, hogy azokra a lovas a saját súlyát át tudja terhelni (egyszerűen fogalmazva, a kengyelbe tudjon „taposni”) vagy a kengyeleket kell először a súlypont alá hátrahúzni, vagy a lovas súlypontját kell először előremozdítani, különben a könnyítéskor a lovas hátraesik, a nyeregbe huppan, vagy a szárakon kell megkapaszkodnia. A vonatkozó elvárást (egyébként elég pongyolán, de végül is könnyen érthetően) úgy szokták megfogalmazni, hogy a helyes ülésnél a váll, a csípő és a sarok egy függőlegesbe esik. Itt még egyszer aláhúznám, hogy egy-egy pillanatban ennek nem feltétlenül kell ténylegesen fennállnia, hiszen a dinamika szabályai némileg „meghaladják” a statika szabályit! (Primitíven megfogalmazva, gyorsításkor és fékezéskor a 7-es buszon is előre, vagy hátra dőlünk, hogy megtartsuk egyensúlyunkat egy-egy kiragadott „fényképfelvétel” egészen furcsa helyzeteket ábrázolhat.)

Szintén meg kell jegyezni, hogy az „angol” nyergek a modern üléshez készülnek, azokban klasszikus ülést felvenni igen nehéz. Nem kerülhető meg az sem, hogy a lovas nagyságához és testarányihoz(!) megfelelő nyerget kell választani. Nem minden nyereg tud helyes ülést biztosítani, a nyergeket addig kell próbálgatni, amíg a lovas saját testfelépítésének megfelelő nyerget nem talál! A jó nyereg, olyan mint egy jó cipő, nem minden márka és a márkán belül nem minden típus ad megfelelő lehetőséget(!) a helyes ülés kialakítására.

Furcsa lehet, de a helyes ülés kialakításánál első „lépésként” a kengyelekből ki kell venni a lábakat, majd az ülőcsontokkal nyereg legmélyebb pontjára kell helyezkedni. Ezután a térdekkel meg kell „keresni” a térdtámaszt úgy, hogy az nyilvánvalóan jó helyen legyen! A térdnek a térdtámaszon a helye! A túl hosszú (helytelenül beállított) kengyelnek az a jellemzője, hogy ha a lovas könnyít, a térdei a térdtámasz mögé csúsznak. Utolsó mozzanatként a bokát a térd térdtámaszról való elmozdítása nélkül az ülőcsontok alá kell „húzni”. Ekkor mutatkozik meg a helyes kengyelhossz, ami a talp magasságánál két-három ujjnyival feljebb van! Ha ennél hosszabb a kengyel, akkor a talp (az alátámasztás) a súlypont elé kerül, ha rövidebb, akkor a lovas izmai összefeszülnek.

Helyes a kengyelhossz, ha a könnyítéshez a lovasnak sem a bokája, sem a felsőteste nem kívánkozik hátra, illetve előre, azt a lehető legtermészetesebben és egyszerűbben végre tudja hajtani. Ha ez nem sikerül először a kengyeleken kell állítani, ha akkor sem sikerül a nyerget kell kicserélni. Nem minden nyeregben lehet a megfelelő beállításokat megtenni!

Szólj hozzá!

Címkék: kengyelhossz

Kengyelhossz (2/5): Már az ókori görögök is...

2012.09.18. 08:26 patkószeg

A komoly értekezések mindig a „már az ókori görögök is” felütéssel kezdődnek. Ez az, ami ebben az esetben nem helytálló. A kengyel népvándorlás korabeli haditechnikai újítás. Sem az ókori görög, sem az ókori rómaiak nem ismerték. (Mókás ókori kosztümös filmet nézni, ahol kengyelt használnak!) A kengyel használata könnyebbé teszi a lovaglást, hosszabb távon növeli a lovas átlagsebességét, biztosabbá teszi a lovas pozícióját a ló hátán, minden tevékenységhez, így a küzdelemhez is nagyobb mozgásteret biztosít, lehetőséget ad a „könnyítésre”, a ló hátának „pihentetőbb használatára”.

Még komoly lovasemberek is azt állítják, hogy kengyel nélkül ugyan úgy kell tudni lovagolni, mint kengyellel. Ez részben igaz: ugyan úgy kell tudni lovagolni – rövid ideig. Hosszabb távon, hosszabb idő alatt a comb belső izmai elfáradnak, elmerevednek, bármilyen képzett, bármilyen erős legyen is a lovas! A kengyel nélküli lovaglást erőltetni nem lehet, az csak a lovas merevségéhez vezet. Mereven pedig helyes lovassegítségeket adni nem lehet. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy a lovasnak ne kellene kengyel nélküli gyakorlatokat is végeznie, de csak óvatosan és módjával. A kengyelnek nagyon fontos szerepe van a lovaglás során, amit oktalanság lebecsülni, semmibe venni.

1 komment

Címkék: kengyelhossz

Kengyelhossz (1/5): Horthy és a Képes Krónika

2012.09.17. 14:16 patkószeg

A cím kicsit pontatlan, hiszen pontosan fogalmazva nem a „kengyelhossz”-ról, hanem a kengyelszíj helyes hosszúságúra való beállításáról szeretnék az alábbiakban értekezni, de a hazai lovas zsargon már csak így fejezi ki magát. Meg hát persze bonyolult címmel mégsem kezdődhet az amúgy is csak a szakmát igényesen művelni kívánókat érdeklő poszt! Sőt be kell, hogy valljam, most, így a címet nézegetve még magamnak sem kezd izzadni a tenyerem az izgalomtól. Mégis bele kell, hogy vágjak, hiszen manapság öt díjlovasból négy helytelen kengyelhosszal lovagol és már a felszálláskor vesztes helyzetbe kerül, olyanba, amelyben még esélye sincs a helyes lókiképzésre, sőt még arra sem, hogy az így-úgy kiképzett lovát képzettségének megfelelően lovagolja, azon ne rontson már a felszállás pillanatától kezdve.

horthy.jpgSzóval, ha az a kérdés hogy milyen a helyes kengyelhossz, a jó válasz az, hogy az lehet ilyen is, meg olyan is. A helyes kengyelhossz szélsőséges mértékben lehet különböző! Csak, hogy egy példát említsek, a napjainkban zajló Horthy vita kapcsán az előkerülő lovasképeket nézve az lep meg, hogy Horthy, bár mindig a legtökéletesebb katona imágóját tudta magáénak, mégis minden képen a katonai szabályzattól eltérő üléssel (értsd, annál jóval hosszabb kengyelcsatolással) lovagol. Nem különös? Most akkor a kormányzó helyes, vagy helytelen kengyelhosszal lovagolt? (Nevetséges lenne azt állítani, hogy helytelent használt volna.)

képeskrónika.jpgSőt! Ha már a múltba tekintünk vissza, vajon van-e a kengyelhossz kapcsán magyar hagyomány, kell-e valamihez tartanunk magunkat, vagy csak a nemzetközi trendeket kell-e követnünk? Szintén csak a különös jelzőt tudom alkalmazni arra is, hogy míg a magyar könnyűlovas, lovasíjász hagyományok alapján a modern üléshez közelítő balanszülést feltételezhetnénk elődeink sajátjának, mégis, például a Képes Krónika lapjain szinte kizárólag ennél hosszabb kengyelcsatolást, a klasszikus ülésnek megfelelő hosszúságot ábrázolnak!

4 komment

Címkék: kengyelhossz

Tegnap még nyár volt...

2012.09.13. 10:37 patkószeg

Tegnap még nyár volt, de azért remélem, hogy még sokára lesz, míg a fedettbe szorulunk. Minden de én, azokban a legmelegebb napokban nem dolgoztam Zitával. A mostani időkre vártunk, a munka most, hogy nincs olyan kíméletlen meleg, könnyebb és édesebb. Legalábbis nekünk...

2 komment

Cirkusztrot

2012.09.12. 15:08 patkószeg

Középügetés: “A munkaügetés és a nyújtott ügetés közötti jármód de „kerekebb”, mint az utóbbi. A ló tiszta és mérsékelten hosszabb lépéshosszal, a munkaügetéshez hasonlóan egyértelműen a hátulsó lábakból eredő lendülettel halad előre. A lovas megengedi a lónak, hogy száron maradva a homlokvonal az összeszedett ügetéshez és a munkaügetéshez képest valamivel a függőlegesnél előrébb kerüljön, egyidejűleg engedi, hogy a ló nyakát és fejét könnyedén leengedje. A patadobbanásoknak egyenletesnek kell lenniük, a ló mozogjon egyensúlyban és könnyedén.”

A közfelfogással szemben Zita középügetése különösen azért tetszik, mert a szabályzatban leírtak megtartása mellett, az iram növekedésével nem változik mozgásmechanizmusa: elülső lábait nem kezd látványosan „dobálni”. Annak idején Christine Stückelbergertől láttam olyan középügetést, amikor a fokozás csal oldalról volt észlelhető, a ló annyira „nem dobálta az elejét”, hogy előröl vagy hátulról nem is látszott a fokozott iramban való mozgás. (Christine Stückelberger edzője, Georg Wahl persze a bécsi spanyoliskola oberbereitere volt, aki még a régi szemlélettel vezette a lókiképzést, mert hát a nagyobb iram változatlan mozgással való végrehajtására csak a teljesen elengedett ló képes…)

A középügetés fals végrehajtását a régiek cirkusztrotnak nevezték. A ló elöl mutogat, hátulsó lábaival viszont sokszor még a patanyomot sem tudja átlépni, ennek eredményeként az iram nem növekszik, „fél óráig tart” míg átér a ló az átlóvonalon. A cirkusztrot egyértelműen feszességet, durva kiképzési hibát jelez.

Szólj hozzá!

Itt tartunk...(II.)

2012.09.11. 14:36 patkószeg

012.JPGElőző cikkemben ígérteknek megfelelően mindenkit értesítek, akit illet, hogy Zita lovammal itt tartunk! A fénykép minőségéért mindenkitől elnézést kérek! (A lovarda nagy ablakai mindenhol ellenfényt adtak, bárhová is álltam a lóval.)

Aki nem értené, miről van szó: a ló lábait kell nézni és a nyaka hajlékonyságát! :)

Feligazítottság, ültetettség sajna még nincs, de a progresszióról folyamatosan beszámolok a továbbiakban.

Szólj hozzá!

Statisztika

2012.09.06. 13:01 patkószeg

Mindenek előtt, a Zabla és Kengyel részéről szeretnék gratulálni Komjáthy Györgynek, a díjlovaglás új magyar bajnokának. Munkájával, kitartásával, akaraterejével méltán szolgát rá bajnoki címére. Gratulálok Németh Gábornak is, aki „felért” a nagydíj kategóriába.

- - -

A szeptember elején megrendezett magyar díjlovagló bajnokságon a bajnoki kategóriában (nagydíj kategóriában) két, azaz két „darab” induló volt. Az utolsó pillanatban hosszas telefonos könyörgésre (már ahogyan felénk a zuhanyhíradóból hallatszik) ugyan Ács Robi elhozott két lovat munkahelyéről, a neves németországi eladóistállóból, de hát ez persze nem tekinthető a magyar lókiképzés, a magyar díjlovas kultúra részének. Ha Ács Robi nem tesz szívességet, idén nem lehetett volna bajnokságot rendezni! Sportszerűségéért mindannyian hálásak lehetünk!

Szinte teljesen ugyan ez volt a helyzet a nehéz osztályú bajnokságban: ott a nyolc indulóból három német lovas volt, két lovat ismét Ácsék hoztak, a magyar lovassportot három ló képviselte.

A két érdemi kategóriában így, írd és mond öt darab ló indult!

Néhány hete, a balatonvilágosi verseny után írt bejegyzésem miatt kritikát kaptam, mert úgymond „fanyalogtam” a magyar lovasok teljesítménye láttán, és a verseny „statisztikai adataira” hívták fel a figyelmem. A magam részéről továbbra is azt gondolom, hogy valamin változtatni kellene.

(A változtatást persze önvizsgálattal kellene kezdeni!)

3 komment

Lovas nemzet

2012.09.03. 09:47 patkószeg

Mészáros Gyula:"Naponta egyre jobban eltávolodunk valaha meg volt "Lovas Nemzeti" státuszunktól... De ha tisztulunk emberileg és egyre nagyobb alázatot mutatunk akkor még lehetünk lovas emberek!"

Gyula, saját megjegyzéséhez az alábbi videót csatolta:

A magam részéről azt tudom hozzáfűzni, hogy sajnálni magunkat, hivatkozni a körülményekre, sokkal egyszerűbb, mint az alázat felvállalása!

Szólj hozzá!

Lendkerekes autó

2012.08.21. 17:46 patkószeg

lendkerekes autó.jpgA lendkerekes autóval való játék egyik legizgalmasabb része (ha még emlékszik egyáltalán valaki) bekukucskálni a belsejébe: vajon hogyan működik, mitől szalad az autó. A lendkerék kívülről legtöbbször észrevehetetlen, a kisautót valami misztikus, láthatatlan dolog tartja mozgásban még akkor is, amikor annak már régen meg kellett volna állnia.

A lókiképzésben a lendület szintén misztikus, hovatovább az egyik legmegfoghatatlanabb fogalom! Mindenek előtt azért, mert a lovaglási értelemben vett lendületnek semmi köze a köznapi értelemben vett lendülethez, sőt a két fogalom hasonló szóalakja zavaró, mondhatnánk megtévesztő, hiszen míg a hétköznapi szóhasználatban a lendület nagysága a sebességgel arányos, addig a lovaglásban ennek a kifejezésnek semmi köze a ló sebességéhez, azaz iramához! Ennek ellenére a legtöbb lovas lendületes lovaglás helyett nagy iramot lovagol, sokszor még a helyes ütemet is feladják, siettetik lovukat. Ez még a legnagyobb kategóriákban versenyzőkre is igaz, alapos megrökönyödésemre a legutóbbi balatonvilágosi versenyen például a nagydíj kategóriában láttam minden egyes vágtaugrásra történő ugrásváltást végrehajtani erős munkavágtából! A lendület és az iram összekeverésének hibáját egyébként a díjlovas bíráskodás és a versenyek közönsége határozottan erősíti, a puccos, sokszor erőltetett mozgás érdemtelen túlpontozásával. lendületesnek való beállításával. Azt, hogy az ilyen pontozás során tulajdonképpen milyen elvárás kerül érvényesítésre, persze egyik szabályzat sem írja le, sőt az egyes szövetségek között (vesd össze a F.E.I. és az egyes amerikai lovasszövetségek díjlovagló szabályzatát) a lendület meghatározására igen eltérő definíciókat lehet találni.

Néhány napja az egyik legmagasabb képzettségű hazai díjlovas bíró munka közben nézte a lovamat. A feladatok precíz végrehajtása, a könnyedség, a vállak szabadsága rendkívül tetszett neki, ám a dicséret mellett a hátulsó lábak „nagyobb aktivitását” hiányolta. E témakörben mindenkinek melegen ajánlom, hogy nézzen meg egy előadást, vagy munkát a bécsi spanyoliskolában, ahol „díjlovas szemszögből” megítélve lesajnálható módon, „lendületszegényen” „csoszognak” a lovak, bár nekem ne mondja senki, hogy magasiskolát kelő lendület nélkül az ott látható színvonalon lehet művelni!

A lendület kapcsán oly nagy a bizonytalanság, hogy (horribile dictu) vita zajlik arról, hogy vajon a lebegési fázis nélküli jármódoknak van-e egyáltalán lendületük. Az egyik párt azt állítja, hogy a nincs, de sokan, még a legnagyobb kiképzők közül is vitatják ezt az álláspontot. Nuno Oliveira például határozottan állítja, hogy a lépésnek igen is van lendülete és hát, tekintettel a mester kvalitásaira, emellett mégsem lehet csak úgy elmenni!

De visszatérve a lendület meghatározására. A legtöbb szabályzat homályosan a hátulsó lábak földről történő energikus eldobbantásában, azok súlypont felé való lépésében határozzák meg a lendületet, de ez nyilvánvalóan homályos megfogalmazás, azon túl, hogy ebből a kutya sem ért semmit, egyebek mellett nem veszi figyelembe például a lovak alapadottságait, született mozgáskultúrájukat. Emiatt, az ekzaktságot nélkülöző definíció miatt gondolja a legtöbb díjlovas, bíró, és néző azt, hogy a nagy mozgású ló lendületes, a kisebb mozgással rendelkező ló kevésbé az. Holott ez nincs így! Mennyivel precízebb (és most ismét Nuno Oliveirát kell idéznem) a mester megfogalmazása, aki azt a lovat tekintette lendületesnek, amelyik a lovas külön erre irányuló segítsége nélkül fenntartotta szorgalmas iramát és ütemét. (Milyen érdekes, hogy az idomítási skálában a lendületet a száronlét előzi meg, ami Kókay Pál szerint az, ha a ló a lovas külön erre irányuló segítsége nélkül önállóan kitölti a lovas csizmája, ülése és a szárak által meghatározott keretet!) Tovább menve, Nuno Oliviera szerint az a lendületes ló, amely az átmenetek során nyakát se fel se lefelé nem kívánja elmozdítani. (Persze azért mert helyes egyensúlyban jár.)

Mindezekért úgy vélem, hogy a lendület megléte, vagy hiánya nem feltétlenül látszik kívülről. Azt ténylegesen csupán a lovas érzi. Csak ő tud belekukucskálni saját „lendkerekes autójának belsejébe”, a külső szemlélő számára a kérdés talány, misztikum marad, vagy érzékeljük azt, hogy valami láthatatlan erő fenntartja a ló mozgásenergiáját, vagy azt érzékeljük, hogy mindez hiányzik, a lendkerekes autóból hiányzik a lényeg.

2 komment

Frakk, a macskák réme

2012.08.20. 08:35 patkószeg

frakk.jpgMint ahogyan azt mindannyian tudjuk, kutyatulajdonos kétfajta van: a károly bácsik és a többiek. A károly bácsikat leginkább arról lehet felismerni, hogy kutyájuk tiszta erővel a pórázba dől, és ennek ellenére folyamatosan rohan előre. Pedig a kutyák laza pórázon való vezetése nem atomfizika, a kutyaiskolák legegyszerűbb feladatai közé tartozik. Még a legfiatalabbak is könnyű szerrel meg tudják tanítani kedvenceiknek az odafigyelés rendjét, azt, hogy az iramot önállóan a gazdi elvárásához kell igazítani.

Milyen érdekes, hogy a lovasoknál ez nem áll! A helyes támaszkodás erőssége folyamatosan polémia tárgya, még a magukat legkomolyabb lovasnak, illetve lókiképzőnek tartó lovasok is csak a szár folyamatos kitartásával tudják szabályozni lovaik sebességét (még akkor is, ha az ellenkezőjéről vannak meggyőződve – nézzétek csak lovaik száját), az összeszedett jármódokat pedig a dagadó alkarok, feszülő bicepszek jelzik.

Pedig hát a helyes összeszedettséget, az ületetettséget csak rendkívül könnyed támaszkodás, szinte „lötyögős” szárak használata mellett lehet kialakítani. A rövid iramot a szár visszahúzásával elérni, illeteve fenntartani nem lehet. Azt csak a károly bácsik próbálják! A szár folyamatos használata merevséghez, ferdeséghez, a helyes egyensúly elvesztéséhez vezet, mely eredményeként a ló inkább növelni kívánja iramát, egyre izgatottabb, idegesebb lesz. A helytelen szárhasználat tipikus eredménye az, amikor minden egyes munkanapon a kezdetben jókedvű és együttműködő ló a munka végére engedetlen, ellenszegülő és izgatott lesz, egyre jobban törekszik előre, egyhelyben nem akar megállni. Ez az a ló, amelyik hosszabb távon „butává”, „nehezen lovagolhatóvá” válik, fiatal kori csodálatos mozgása beszűkül. A lomha, a lovassegítségekre, külső ingerekre érzéketlen ló legtöbbször szintén a helytelen szárhasználat „eredménye”. A helyes szárhasználat az egyik kulcsa a ló engedelmessé, élénkké és robbanékonnyá történő kiképzésnek.

A folyamatosan felhúzott szájsarkokról, a feszítőzablától tátogó szájakról, a dagadó bicepszerkől nekem Károly bácsi és Frakk, a macskák réme jut eszembe. Másnak is a rajzfilmet idézze!

2 komment

Szódával elmegy!

2012.08.14. 17:18 patkószeg

Nem tökéletes, de szódával elmegy!

Szólj hozzá!

A hosszhajlítás célja

2012.08.13. 07:51 patkószeg

A lovak hosszhajlítása hármas célt szolgál:

A hosszhajlítás a külső oldalon nyújtja az izmokat, elengedteti a lovat. Az izmok nyújtásával javul a ló mozgásminősége, gyorsul az izmok regenerálódó képessége, csökken a sérülések veszélye, gyorsul az izmok növekedése. A hosszhajlítás eredményként a ló képessé válik arra, hogy fejét és nyakát mélyre és előre nyújtsa, hátulsó lábaival hosszabbakat lépve kialakítsa megfelelő egyensúlyi helyzetét.

A hosszhajlításokkal a hátulsó lábakat külön-külön lehet erősíteni és mozgáskultúrájukat fejleszteni: a vállat be esetén a belső hátulsó, farat be esetén a külső hátulsó láb súlypont felé való léptetését különállóan lehet gyakorolni, mielőtt sor kerülne mindkét hátulsó lábnak a súlypont felé való egyszerre történő léptetésére.

A hosszhajlítás segítséget ad az egyenesség egészen precíz kialakítására, nem csak arra, hogy az elülső lábak a hátulsó lábak előtt haladjanak, hanem arra is, hogy a ló két oldalának izmai egyformán legyenek nyújtva, erősítve és ügyessé téve.

Szólj hozzá!

A hajlékony ló

2012.08.08. 16:18 patkószeg

Az alábbi videó mutatja, hogy a helyesen képzett ló, tarkójának valamelyik irányba történő állítására egész testének hajlításával reagál. A hosszhajlítás kizárólag a hajlítás szerinti belső szár hatásbahelyezésével történik! A hajlékony ló az egyoldali szársegítség hatására tarkójától farokrépájáig meghajlítja gerincoszlopát.

Szólj hozzá!

Világos után

2012.08.07. 07:32 patkószeg

Csak én látom úgy, hogy a csehek és osztrákok másodvonalbeli lovasai a hétvégi versenyen hazavágták a teljes magyar élmezőnyt? (Már, ha lehet egyáltalán magyar élmezőnyről beszélni, akkor, amikor a nagydíj kategóriában egyetlen egy lovast tudtunk kiállítani!) Csak én látom úgy, hogy sem a nehézosztályban, sem a nagydíj kategóriában egyetlen egy ló sem tudott iskolaegyensúlyban mozogni? Csak én gondolom, hogy az út, amelyen a magyar díjlovaglás halad, az nem vezet sehová?

A hivatalos álláspontot persze a szakági honlap adja: hatalmas sikerről számol be a fiatal lovak világbajnokságán. Valóban hatalmas siker – de tenyésztői (!), már bocsánatot kérek!

Ami viszont a lényeg, hogy magyar díjlovagló csapat utoljára 1981-ben jutott ki világversenyre, a laxenburgi európabajnokságra. Harmincegy, leírom számmal is, nehogy valaki azt higgye, hogy tévedés, 31 éve! A jelenleg sportoló lovasok többsége nem, hogy nem emlékezhet erre, hiszen még nem is élt akkor! Ennél még a focisták is jobbak, az ő utolsó nemzetközi szereplésük 1986-ban volt…

P.S.: Azért két lovast mégiscsak kiemelnék: Kafka Nándit, aki valami olyan különleges kisugárzással lovagol, ami (legalábbis engem) minden egyes alkalommal magával ragad, és Németh Gábort, aki legalább elindult a nagydíj kategóriában és becsülettel, reményt keltő lovaglással teljesítette azt. (Harmadiknak, zárójelben idebiggyesztem Garai Máté nevét, de az ő kitartásával, szorgalmával szemben elfogult vagyok.)

20 komment

Az én lovam

2012.08.05. 09:12 patkószeg

Golyók az elefántlövőben című bejegyzésemben egy golyó, nem golyó felkiáltással arról írtam, hogy Zita nevű lovam mellé szeretnék egy másikat. Huszárlovat szeretnék, de, hogy ezalatt pontosan mit értek, azt egy kicsit részletesebben szeretném kifejteni.

Napjaink díjlovaglásában egyre erősödik az a vita, hogy vajon a lovak adottságait, különlegesen térölelő és látványos mozgásukat kell-e igazán értékesnek tartani és a versenyeken bemutatni (sajnos a német, holland, stb. tenyésztői lobbik mellett közönség is a látvány felé tolja a jelenlegi divatot), vagy pedig a hagyományos elveknek megfelelően a lovak képzett együttműködő képessége legyen-e a gondolkodás középpontjában. A mainstream egyértelműen a látványt preferálja, ennek ellenére én nem akarok „ebben az utcában sétálgatni”. A tartalom nélküli látvány feszes, rosszkedvű, hamar kiégő lovakat, izzadságszagú, veszekedős lovaglásokat eredményez, én barátot, társat keresek napi munkám során, a lovaglásban pedig a kényelmet, élvezetet és harmóniát. A lovaglás, a lókiképzés számomra művészet. A napi munka során ugyan azt az izgalmat élem át, mint amit egy szobrász érez a nagy, faragatlanul idomtalan, azután napról napra alakuló kőtömb előtt. Mindezek miatt nem keresem a különlegesen nagy mozgású lovat, a mozgás harmóniájáról, szépségéről majd a hordozóerő végletes fokozásával a képzés gondoskodik, de keresem a különösen szép lovat, azt a szépséget, amely a majdani képzettséget kecsességével megfelelően alátámasztja. Szóval katonalovat, huszárlovat keresek. Tudjátok:

Nincsen a világnak
Még olyan csodája,
Mint mikor a jászberényi huszár
Felül a lovára.

Felül a lovára,
Rágyújt a pipára,
Még az a hétszentséges Atyaúristen is
Lemosolyog rája.

Lemosolyog rája,
Csókra áll a szája,
Mert hisz a Jézus Krisztus is Berényben volt huszár
Fiatalkorában.

Így jutottam el gondolatban a telivérhez: szép ló legyen, kecses, kellő tűz legyen benne és (bár nem akarok mindent piros, fehér, zöld színnel leönteni) csak azért is a magyar tenyésztést erőltetem. Miért is kellene külföldi ló, és nem tagadom, szeretném bizonyítani, hogy mindenki számára elérhető lóval is lehet eredményt elérni. A végső döntés előtt azonban megkérdeztem néhány, általam igen tisztelt lovasembert (dr. Hecker Waltert, Pruttkay Zoltánt és Tuska Pált), hogy mindezekkel kapcsolatban mi a véleményük. Álláspontjuk megakasztotta az eredeti gondolatomat, és bár nyilvánvalóan elfogultak, egyhangúan a shagya arab fajtát ajánlották a figyelmembe, mint a hagyományos magyar lótenyésztés egyik csúcstermékét. A végső döntés előtt szeretném álláspontjukat kellően megfontolni, a fajtát kicsit megismerni.

7 komment

Iskolalépés

2012.08.03. 22:17 patkószeg

Az iskolajármódokról már többször írtam, az iskolalépés azonban mindeddig kimaradt. Mivel leírása nem hiányozhat a Zabla és Kengyel posztjai közül, az alábbiakban pótlom az elmaradást!

Megértéséhez még egyszer összefoglalom, hogy

  • Az iskolavágta a vágtához hasonló, egyhelyben végrehajtott, lebegési fázis nélküli, négyütemű jármód. Az átlós lábak nem érnek egyszerre a talajra.
  • Az iskolaügetés, azaz a piaffe az ügetéshez hasonló, egyhelyben végrehajtott kétütemű, lebegési fázis nélküli jármód. Az átlós lábak az ügetés lábsorrendjével megegyezőleg egyszerre érnek talajra.
  • Az iskolalépés egyhelyben, a lépés lábsorrendjével végrehajtott jármód.

Ritka bemutatását az alábbi felvétel tartalmazza 3:45-nél!

Szólj hozzá!

Címkék: iskolalépés

Balatonvilágos, díjlovaglás

2012.08.03. 06:47 patkószeg

A hétvégén zajlik a balatonvilágosi díjlovagló verseny. Az évről évre megrendezett esemény talán a legnépszerűbb címet is magáénak tudhatja, hiszen rendszeresen a magyar bajnokság indulási létszámát is meghaladó ló és lovas áll starthoz. Be kell, hogy valljam, nekem is a kedvenc versenyem, bár idén, az előzetes startlistát olvasgatva kiborultam, hogy nagydíjban csak két magyar lovas nevezett.

Ami persze leginkább érdekel az a Szent György Díj (és természetesen a Nagydíj). Kíváncsi vagyok a lovasok és a bírók hozzáállására, arra, hogy milyen megközelítésben lovagolják, bírálják a feladatokat. A lókiképzés „izgalmai” ugyanis a nehézosztálynál kezdődnek. A lényeg ott kezd elválni: a ló és lovas képes-e az iskolaegyensúly kialakítására, vagy pedig szemléletük a feladatok puszta végrehajtására szorítkozik. Szeretném ismét kifejezni ez ügyben, hogy nem attól nehézosztályú egy ló, hogy képes a sorozatugrásváltás végrehajtására, nem attól nehézosztályú, hogy vágtában is tud oldaljárást bemutatni, nem attól nehézosztályú, hogy így, vagy úgy „túlesik” a perdülésen. (Ez az a szemlélet, ami miatt több mint 30 éve nincs magyar csapat nemzetközi díjlovagló versenyen!) A nehézosztály és így, mint annak kezdő feladata a Szent György Díj, az iskolaegyensúlyról szól: a könnyedségről, az egyszerűségről, az együttműködőkészségről, a hajlékonyságról, a rugalmasságról, az atletikus erőről.

Az izzadságszagú nehézosztályú programnál nevetségesebb nincs!

Kedves Lovas Barátaim!

Mindezzel együtt mindannyiótoknak sikeres versenyzést kívánok! (A fentieket pedig lovasbaráti szeretettel írtam, bármennyire is kemény, hiszen én már csak tudom, hogy milyen áldozatokat követel az, hogy egyáltalán eljusson versenyre a páros, mennyi gond, kitartás, erőfeszítés és szorgalom kell ahhoz, hogy a legegyszerűbb feladat is bemutatásra kerüljön!)

Amire pedig már előre büszke vagyok az az, hogy a Kajászó-Szentpéterpuszta Lovarda lovaskultúrájára mi sem jellemzőbb, mint az, hogy az év legnagyobb versenyére tőlünk érkezik a legtöbb lovas, még akkor is, ha négy lovasunk Simon Szilvi, Tilli Dóri, Honvéd Szilvi és Lajos Era ilyen, olyan okokból idén kénytelen volt kihagyni a versenyt. De erről a következő posztban írok!

Szólj hozzá!

Mantra

2012.08.01. 07:57 patkószeg

klasszikus hajlítás.jpgMint a mantra, mondják a lovasedzők a hosszhajlítás szársegítségét: „a belső szár hajlít, a külső szár megtart”. De hogyan lehet ezt egykézbe vett szárakkal végrehajtani? A szárak összefogásával hogyan lehet egyszerre a belső oldalon hajlítani a lovat és ezzel együtt a másik száron „támaszkodtatni”? Megmondom, hogyan – sehogy!

Akkor ebből az következik, hogy egykézbe vett szárakkal nem lehet helyes hosszhajlítást lovagolni? De lehet, csak talán a mantra nem igaz!

3 komment

Nem írok, nem olvasok!

2012.07.31. 15:45 patkószeg

Azt mondják, hogy aki komolyan műveli szakmáját, az betartja a 3-2-1-es szabályt. Évente legalább három cikket publikál, vagy két komolyabb tanulmányt jelentet meg, vagy egy könyvet ad ki. Szomorú, hogy a lovassportban ez nem divat, a szaklapokban még elvétve sem találni szakmai tartalmú cikkeket, „lovas szakembereinket” – úgy látszik – nem feszítik a gondolatok. Pedig így eredményre jutni nem lehet!

Sőt, még sajnálatosabb, hogy ha valaki mégis megnyilatkozik, akkor már az első mondatok után nyilvánvalóvá válik, hogy a legalapvetőbb szakirodalmat sem ismeri. Sem a nemzetközit, sem a magyart.

Talán már ideje lenne a verset is átírni: „Tán a tudománynak éljek? A tudósok mind szegények. Nem írok, nem olvasok. Én magyar lovas vagyok!”

3 komment

Fugli Károly

2012.07.31. 07:08 patkószeg

fuglikároly.jpgCsak jelzem, hogy hivatalos személyként egyetlen egy magyar lovas szakember vesz részt a jelenleg zajló olimpián: Fugli Károly!

A Nemzetközi Lovasszövetség elnöke, HRH Princess Haya javaslatára, a sportág olimpiai eseményeinek legfelsőbb döntőbizottságának tagjaként van jelen a legkiválóbbak sporteseményén. Munkájához, legalábbis a magam részéről, sok sikert kívánok!

Szólj hozzá!

Az anekdota szerint...

2012.07.21. 08:34 patkószeg

Az anekdota szerint Nuno Oliverat meghívta magához egy mágnás, hogy tartana lovasbemutatót - kizárólag neki. Nuno Olivera, akit sokan a XX. század legnagyobb lovas mesterének tartanak, a bemutató során vágtában belovagolt meghívója elé, ott átment iskolavágtába (négyütemű, lebegési fázis nélküli iskolajármód, előrehaladás nélkül), majd hátrafelé kivágtázott.

Az alábbi, nem szokványos lovasbravúrt bemutató felvételből látszik, hogy a történet nem nélkülöz minden alapot!

Szólj hozzá!

Itt tartunk...

2012.07.20. 15:45 patkószeg

zitaiskolaállj.JPG

Megkezdtem az iskolaállj gyakorlását.

A fotó nem a legelőnyösebb, valahogy furcsa a perspektíva, azaz a valóságban sokkal szebb a ló, de az látszik, hogy Zita hátulsó lábait, azok fokozatos előreléptetésével már határozottan az elülsőkhöz tudom közelíteni. Meg kell jegyezni, hogy a klasszikus kiképzők a vonatkozó izmok további nyújtásával szinte tenyérnyire megközelíttetik a hátulsó lábak patáival az elülső lábak patáit.

A képről nem látszik, de kicsit, talán fél tenyérnyi hosszúságban meg tudom mozgatni előre-hátra a ló súlypontját, anélkül, hogy lábait a földről bármerre elmozdítaná. Az azonban vitathatatlan, hogy a ló

  • tarkóban még ellenáll,
  • nincs iskolaegyensúlyban,
  • nem ül.

Ha változás lesz, ismét posztolok!

Szólj hozzá!

Kapicán

2012.07.18. 08:13 patkószeg

A kapicán a klasszikus lókiképzés egyik legfontosabb szerszáma. Alkalmazásának alapvetően két célja van, egyrészről a kiképző befolyását biztosítja fiatal lovak, vagy erős mének esetében a száj presszionálása nélkül, másrészről a fiatal lovak helyes hajlítását biztosítja a száj, a nyelv és az állkapocs fölös tortúrája nélkül.

A kapicán használata nem újkeletű, alkalmazását a legnagyobb lókiképző mesterek évszázadok óta megkerülhetetlennek tartják a helyes egyensúly, az összeszedettség, a hajlíthatóság, valamint a nyak és a fej helyes pozíciójának tanítása során. Sőt azt is állították, hogy a kapicán használata nélkül nem lehet a támaszkodást, a szabályos lábsorrendet, a nyugodtságot és a könnyedséget megfelelően kialakítani.

A kapicánt napjaink általános gyakorlatával szemben nem csak futószárazás, hanem lovaglás során is alkalmazták. A fiatal lovat (!) a mai nagykantárhoz hasonló szerszámmal szerelték fel azzal a különbséggel, hogy kantárjukban nem használtak csikózablát (alátétzablát), azaz a ló szájába csak a feszítőzabla került, az orrszíj viszont kapicánszerűen karikákkal került kialakításra, melybe két szár csatlakozott. A fiatal ló lovaglása kizárólag a karikákba csatolt szárakkal kezdődött és folytatódott mindaddig, míg a ló meg nem tanulta a helyes önhordást. A feszítőzabla csupán szoktatási céllal, illetve a lovas kontrolljának végső esetben történő fenntartása érdekében került a ló szájába.

A kapicán és a zabla együttes használata a napjainkban használt kiskantárnál jóval szélesebb lehetőséget biztosít a fiatal lovak képzésére, ugyanis hatásuk nagyon különböző. Mindez nem csoda, hiszen a kapicán az orra, a zabla a szájra fejti ki hatását: a kapicán felfelé igazítja, a zabla mélyíti a ló nyakát és tarkóját.

Szólj hozzá!

Címkék: kapicán

Nincs új a nap alatt!

2012.07.15. 08:16 patkószeg

Wolfgang-Niggli.jpgA díjlovas versenyek egyik legfontosabb kérdése, hogy vajon a ló alapadottságainak bemutatása, vagy a képzés eredményeként megnyilvánuló együttműködőkészsége a fontosabb szempont. A térölelő mozgás, „a lendület” bemutatása érdekében lehet-e engedményt tenni az elengedettség, az egyensúly, vagy az egyenesség hagyományos elvárásaiból. A külső szemlélők elvárásait, vagy a lovasérzést kell preferálni.

Néhány nappal ezelőtt otthonában, Hecker Walternak vetettem fel ezeket a kérdéseket, aki egyből hihetetlenül terjedelmes szakkkönyvtárának polcaihoz lépett és mosolyogva mondta, hogy a polémia nem újkeletű. Wolfgang Niggli könyvét, a Guideline for Riders and Judges-t emelte le a könyvek közül és mesélni kezdett a Magyarországon is rendkívül nagy tekintélyű díjlovas bíró megalkuvás nélküli küzdelméről, amit a klasszikus elvek megkerülhetetlenségének érdekében fejtett ki. Nigglit sem a laikus közönség, sem a sprotpolitika gazdasági érdekei ettől eltántorítani nem tudták.

Nem csoda: Wolfgang Niggli a lovasemberek még abból a generációjából volt való, akik a lovaglás mindhárom szakágában eredményesen versenyeztek, mindezzel együtt végigjárták a klasszikus lovasképzés (ő jelesül a francia lovasképzés) minden grádicsát.

Szólj hozzá!

Hit nélkül nem megy!

2012.07.13. 08:07 patkószeg

Gyakran mondják, hogy a lovaglás végül is két lélek közös akarata. Kétségtelenül így van. Hozzá kell tennem, hogy nagyon ritka az az eset, amikor a ló részéről hiányzik az együttműködési készség. Persze a különböző tortúrák hatására megváltozhat a ló hozzáállása, de ez már a „kiképzés” eredménye. A ló eredendően házi állat, az engedelmesség, az ember iránti bizalom születésétől fogva természetes sajátja.

Teljesítőképességét tekintve persze bizonyos korlátokkal mindegyik ló rendelkezik, adott területen egyik tehetségesebb, a másik kevésbé. Az egyik inkább gyors, a másik nagyot tud ugrani, a harmadik bátor, a negyediknek az önhordása átlagon felüli. Azonban az, hogy ezeket a lehetőségetek a kiképző mennyire tudja kihasználni, a határokat mennyire tudja megközelíteni nem csak a szakmai tudásán múlik, hanem az önmagába és lovába vetett hitén múlik – legtöbbször meghatározó mértékben. Ha a lovas bízik önmagában (ami természetesen a kellő szakmai képzettségen alapul) és bízik társában, akkor van eredmény, ha nincs önbizalom, ha nem hisz lovában, akkor a kétségek csak a veszekedést, az egymás elleni küzdést tartják folyamatosan napirenden.

2 komment

Hirdetés

lovasblog

Gőblyös István: Lovakról, lovasokról - lovaknak lovasoknak

E-mail a szerzőnek

Kövess!

 

Friss topikok

  • kandare: @delejezoe: ugyan! Egy vacak olimipiai szint megütése egy 10 éves mongol kisgyerek számára semmisé... (2014.07.29. 22:14) Légy befogadó!
  • Bertalan Zsolt: A véleményem szerint: A lovas helyes ülése 75%-ban a mentális állapotból illetve 25%-ban a ló előr... (2014.07.28. 20:57) Nicsak, nicsak!
  • kandare: A klasszikus lókiképzés a 3! féle lépést különböztet meg: Természetes lépés: amely minden, még nye... (2014.07.18. 08:13) Teszt az iskolajármódokról
  • Judit Schahinger: Szenzációs dolog a délceglépés ,spanyollépés,spanyolügetés és passage és alig várom már ,hogy elju... (2014.07.16. 21:02) Spanyol lépés, délceg lépés
  • Zoltán Szalontai: Kedves István! Köszönöm a megtisztelő szavakat. Hatalmas élmény volt veled együtt lovagolni. Gratu... (2014.07.13. 11:16) Cutting

Címkék

akadály (2) alázat (1) Andrássy (1) átengedőség (4) Bad Füssing-i levelek (8) ballotade (3) Baucher (1) bértartás (28) Branderup (7) campagne lovaglás (1) capriole (3) carré (1) carriere (2) combból jár (1) cordeo (1) courbette (2) croupade (3) dámanyereg (4) délceglépés (3) díjlovaglás (35) díjugratás (5) dopping (1) durvaság (1) egyenesség (3) egyensúly (4) együttműködésikészség (2) elengedettség (9) engedelmesség (1) falkade (1) farat be (5) felelős lettél (1) feligazítás (3) féloldalazás (1) felvétel (3) fiatal ló képzése (7) fogathajtás (1) frederiksborgi ló (1) futószárazás (6) göblyös (24) hagyományőrzés (1) hagyomány kötelez (4) Hanthy (1) hátból jár (1) helyes ülés (1) hiperinflexió (1) hosszhajlíás (3) ideális lóméret (1) Iskoalugrás (2) iskolaállj (9) iskolaegyensúly (3) iskolafeladat (3) iskolafelvétel (2) iskolajármód (3) iskolalépés (9) iskolalovaglás (3) iskolavágta (5) jármódok anyja (2) kajászó szentpéterpuszta (28) kapicán (7) Keméry (2) kengyelhossz (5) kétütemű lépés (1) kikötőszárak (2) klasszikus lókiképzés (1) knabstrupper (1) Kókay (2) koncentráció (1) konchajlítás (1) középügetés (2) lábsorrend (1) LDR (1) lendület (2) lépés (2) levade (3) (35) lókiképzés (31) lótartás (31) lovaglás (57) lovassport (41) Lovas Élet (9) Lovas Nemzet (3) ló a lovas ülésén (1) Magasházy (1) mélyen - előre (1) mélyre lovaglás (2) mély nyak (2) mezair (2) military (6) modern és klasszikus (2) Moys (3) mslt (7) munka kézen (1) nagykantár (2) nehéz osztály (1) nemzeti lovaskultúránk (1) női nyereg (2) nyílt szakmai est (1) nyílt szakmai nap (1) oldaljárás (1) önhordás (2) öntartás (1) összeszedettség (4) osztrák-magyar hajlítás (1) Pados (1) passade (1) passage (5) Pegazus (1) perdülés (1) pesade (5) piaffe (10) puhaság (1) redopp (11) repulon (1) repulon passade (1) rollkur (1) Sabine Oettel (8) sarabande (1) Seeger (1) segítségek (1) spanyol lépés (3) Steinbrecht (1) súlypontáthelyezés (1) száronlét (3) szártartás (1) szár mögött (1) Szent György (1) szinkronizáció (1) támaszkodás (2) Tászler Melinda (1) természetes (1) terre-a-terre (12) teszt (2) Tünde (4) ügetés féllépés (1) ugrásváltás (7) ugrásváltás kézen (1) ütem (1) vágta (2) vállat be (5) vezetés kézen (1) videónapló (3) vonal mögött (1) Weyrother (3) Zazie (7) Zita (5) Címkefelhő

Utolsó kommentek

  • kandare: @delejezoe: ugyan! Egy vacak olimipiai szint megütése egy 10 éves mongol kisgyerek számára semmisé... (2014.07.29. 22:14) Légy befogadó!
  • delejezoe: Ha nincs ügetés a feladatok között... (2014.07.29. 21:12) Légy befogadó!
  • Bertalan Zsolt: A véleményem szerint: A lovas helyes ülése 75%-ban a mentális állapotból illetve 25%-ban a ló előr... (2014.07.28. 20:57) Nicsak, nicsak!
  • kandare: @Csigás Zoltán: igazad van! Tehát nem az érvek számítanak hanem az, hogy ki írja mert akkor lehet ... (2014.07.28. 10:44) Légy befogadó!
  • delejezoe: Igen, Müseler ezt írja. Az nyilván egy nagy igazság, hogy a lovaglást komolyan kezelve nem látvány... (2014.07.28. 10:10) Nicsak, nicsak!
  • Utolsó 20