A kentaur

2013.03.04. 13:53 patkószeg

Ha valaki megérezte, milyen kentaurnak lenni, az mindig az akar lenni. Hallgassátok Bent Branderup üzenetét!

Szólj hozzá!

Száronlét: Elengedettség, egyensúly, egyenesség

2013.02.26. 08:22 patkószeg

Nyílt szakmai est 2013. március 12-én (március 2. keddjén)

Program:

17:30 - 18:00 Érkezés
18:00 - 19:00 Száronlét: elmélet
19:15 - 20:00 Száronlét képzett lóval

A nyílt szakmai est a klasszikus lókiképzéssel foglalkozik limitált résztvevői létszámmal. (max. 10 fő)
Részvételi díj: net. 7500 Ft
Az eseményen tea, kávé, pogácsa kerül felszolgálásra.
A részvétel előzetes jelentkezéshez kötött:
goblyos@gmail.com
30-3831375

Szólj hozzá!

A mártogató

2013.02.25. 08:01 patkószeg

Az egyik kedvencem az istállóban: Parázs. Persze ez a kezdés semmitmondó, hiszen nem tudnék legkedvencebbet választani, mindegyik az! (Igényes, családias helyen már csak így megy ez!) Szóval Parázs, fiatal herélt, nem régen érkezett hozzánk. Angolboxban, a saját lovaim mellet áll.

Amiért valahogy a szívem közelébe lopta magát, az az, hogy ő a legnagyobb mártogató nálunk. Tudjátok! Egy harapás széna, de nyelés előtt kicsit vízbe mártva. Azután jöhet a következő harapás. Valószínűleg így sokkal finomabb.

Parázs egy gourmand!

(Én meg a széna minőségével próbálok minchelin csillagos helyet biztosítani számára...)

Szólj hozzá!

Az összeszedettség művészete

2013.02.24. 09:54 patkószeg

Szeretném előrebocsátani, hogy az alábbiakat nem valami elvontságból, nem valami művészieskedésből teszem közzé, hanem azért, hogy a tisztelt olvasót gondolkodásra késztessem, ami által jobban megérti az összeszedettség lényegét.

A ló összeszedettségén keresztül lehet elérni a könnyed és légies mozgást. Ennek kapcsán soha sem szabad feledni, hogy a nagy, térölelő mozgást csak a fiatal lónál látja szépnek a megfigyelő, a képzett, idősebb lónál ugyan ez a bárdolatlanság érzését kelti – a ló korának előrehaladtával egyre inkább a kidolgozott, művészi mozgás ébreszti a harmónia érzését. Az összeszedettség a lábingahossz rövidülésében jelentkezik legfőképp. Az összeszedett, lovasra koncentráló ló egészen rövideket lép. Persze ez nem egyszerű, ezt a lónak meg kell tanulnia. Ha ezt megtanulta és jóleső erővel hajtja végre, akkor beszélhetünk arról, hogy a tolóerő hordozóerővé vált, a ló táncol a lovas alatt. A „jóleső erő” természetesen elképzelhetetlen a végletekig fokozott elengedettség nélkül. A különbség szemléletesen látszik a passage-ban. A feszes ló nem növeli hordozóerejét, ha a mozgást (mármint a passage-t) elsajátította és a lovas pressziójának megfelelve „végrehajtja”, akkor a végeredmény az olyan passage, amelyben a levegőben lévő láb furcsa, egy pillanattal hosszabb ideig végzett kitartásával valósul meg az ütem lelassulása, nem pedig a hordozóerő megnövekedéséből fakadó magasabbra való rugaszkodásból eredő kerekded mozdulatból. A passage lényege a hordozóerő erőteljes megnyilvánulása, nem pedig maga a mozdulat, az alkarok magasra emelése! Mondhatnám azt is, hogy a passage lényege nem az izzadságszag, hanem a könnyedség, a táncolás.

A feszes ló a rövidítésben hibás lábsorrendeket vesz fel: lépésben az egyoldali lábak lépése közelít egymáshoz, vagy akár azok egyszerre is léphetnek, ügetésben az átlós lábak nem egyszerre lépnek, vagy a két oldal nem egyforma hosszúságút lép (antritt, szájsántaság), vagy a vágta négyüteművé válik. Érdekes, hogy a helyesen összeszedett, végletekig elengedett ló is készséget mutat az alapjármódoktól való eltérésre: ezek az iskolajármódok. Az erősen összeszedett ló vállai annyira megkönnyülnek lépésben, hogy az elülső lábai emelkedettebben kezdenek lépni. Ez könnyen összetéveszthető a passzban járás során látható elülső lábak furcsa emelésével, ám ebben az esetben nem kétséges az elengedettség és teljesen tiszta a lábsorrend. Az ilyen emelkedett lépésből lehet kifejleszteni a spanyol lépést, mit az iskolajármódok egyikét. Az összeszedett lépés másik „szélső” esete az amikor az összeszedettség, rövidség és élénkség miatt az átlós lábak lépése kezd egymáshoz közeledni. Ezt a piaffe tanításánál is használják, a lábak már „ügetés lábsorrendet mutatnak”, míg a hát a lépésre jellemző mozgást végzi. Kellő koncentráció megléténél erre a fiatal ló is hajlandó, éppen ez mutatja az iskolajármódok természetességét. A vágta rövidítéséből az előző példához hasonlóan következik (szintén teljes természetességgel) az iskolavégta, majd a terre-a-terre, illetve a redopp.

A lovasművészet egyik csúcsa az iskolajármódok lovaglása. Az iskolajámódokhoz a fentiekből következően csak a helyes összeszedettségen keresztül vezet az út!

Szólj hozzá!

Címkék: összeszedettség

Az összeszedettség egyszerűsége

2013.02.23. 13:31 patkószeg

Mind a modern, mind a klasszikus lókiképzés egyik legfőbb célja az összeszedettség elérése. Az összeszedett ló átengedő, azaz lovas legkisebb (!) jelére azonnal, a lovas akaratának megfelelően reagál. Bár ezt nem vitatja a modern megközelítés sem, mégis a versenyeken egészen más elvárások érvényesülnek. Összeszedett ügetés helyett például lendületes munkaügetéseket lehet még a legnagyobb versenyeken is látni, a lovak egészen nyilvánvalóan távol állnak a testi és lelki relaxációtól (lovas szaknyelven az elengedettségtől): mindenkinek hiányérzete van, lovasnak, lónak, bírónak, nézőnek. A legszomorúbb az, amikor a díjló olyannyira feszült (lovas szaknyelven feszes), hogy a versenypályára való lovaglás előtt a hangosbemondó megtiltja a nézők mozgását, a vakuval való fényképezést, stb.

Még egyszer szeretném hangsúlyozni, hogy az összeszedettség egészen más dolog, az az átengedőséget célozza még az Irányelvek szerint is. Ez pedig nem különleges mozgást, hanem elsősorban a ló teljes figyelmét jelenti, ami fegyelmezettséget és együttműködő készséget eredményez. Ezt a kívánalmat fogalmazza meg a mondás: „Az átengedő ló mellett ágyút lehet sütögetni.” Ennek teljes ellentétét láthatjuk az egyes versenyek eredményhirdetésekor, amikor a lovak össze-vissza „bogárzanak”, vagy ezt megakadályozandó, a lovasok csak segédszárakkal vagy egyéb segédeszközökkel tudnak részt venni a verseny ezen részén.

Az összeszedettség a végletekig fokozott elengedettséget is jelenti, ha ehhez tényleges és teljes koncentráció is járul, akkor a végeredmény az egyszerű, mondhatnánk unalmas mozgás. Néhány hete Bad Füssingben lehetőségem nyílt egy magasiskolai feladatokra is kiképzett lóra felülni. Ha valaki azt kérdezi, mit éreztem, a becsületes válasz az, hogy semmit! De, hát pont ez a lényeg! Az egyszerűség, a természetesség sallangmentes! A ló minden idegszálával rám figyelt, a legkisebb segítségre is azonnal reagált, de persze ez a mozgásán semmit sem változtatott. Úgy mozgott, ahogyan a Jóisten teremtette és nem akart annál többet mutatni. (Csak a feszes ló „lebegtethető”, az is csak ideig-óráig, azután megunja, vagy tönkre meg benne!) Az összeszedettség a ló és lovas kapcsolatában nyilvánul meg, az kívülről nehezen követhető, külső szemlélő csak bizonyos dolgokból tud következtetni arra. (Ha valakinek esetleg nem lenne világos, hogy miről beszélek, az nézzen meg egy felvételt a bécsi spanyoliskola lovairól, vagy ha már magyar hagyományokat akar vizsgálni, akkor vegye elő a budapesti spanyoliskola dokumentumait!)

Na de hát mi van a lendülettel, a térölelő mozgással? Sajnos, minden vonatkozó elvárás ellenére azt kell, hogy állítsam: a lendület kívülről nem látszik minden esetben, még a környezet, a versenyek „szakmai közönsége” és bíróinak vonatkozó elvárásai ellenére sem!

Kedves lovas barátaim!

Amikor az összeszedettséget keresitek, akkor a saját érzéseitekre támaszkodjatok, ne a környezet elvárásaira! Az összeszedettséget (lovatok és saját magatok boldogságát) az egyszerűségben keressétek! A végeredmény sokkal jobb lesz!

5 komment

Értesítés

2013.02.22. 07:54 patkószeg

Ezúton értesítek mindenkit, akit illet, hogy Zita nevű lovam tegnap, 2013. február 22-én, négy év kitartó munka után megindult passage-ban. A feladat végrehajtására önmagától jelentkezett, azt minden különösebb presszió nélkül, a lehető legegyszerűbb természetességgel hajtotta végre.

Az álom beteljesülni látszik, az eredetileg közepes képességeket mutató, magyar tenyésztésű kanca mozgása az évek során felfényesedett, alkalmassá vált a legmagasabb feladatok végrehajtására is.

(Ennyit a puccos külföldi lovakról…)

6 komment

A mélyrelovaglás

2013.02.21. 09:20 patkószeg

Ismét egy olyan téma, amiről mindenek előtt azt lehet kijelenteni, hogy igen sok útja-módja van.

A mélyrelovaglás célja az izmok nyújtása, lazítása. Éppen ezért a mélységet kikötőszárakkal, chambonokkal, még azok legrafináltabb elhelyezési módszereivel, gumis, vagy különféle anyagokból készített változataival elérni nem lehet. A kényszer, legyen az bármilyen, nyilvánvalóan szemben áll a lazasággal, az elengedettséggel. Aki a nyak, vagy a tarkó mélyentartása érdekében segédeszközt használ, az (speciális esetektől eltekintve) tévúton jár, erőfeszítéseivel pont az ellenkező hatást váltja ki, mint amit szándékozik.

A mélyen előrenyújtott nyakkal való mozgást tanítani kell minden lónak: mind a képzetlennek, mind a helytelenül kiképzettnek. A tanításnak többféle metodikája ismert, a magam részéről a kiképzés kezdetén, a nemzetközi szakirodalomban leírt, osztrák-magyar hajlításnak nevezett módszert alkalmazom.

Általános elvként azt lehet megállapítani, hogy a mélyen előrenyújtott nyakkal való mozgást először az alacsonyabb jármódokban és alacsonyabb iramban képes a ló elsajátítani. A nagyobb iramhoz, a magasabb jármódokhoz szükséges erőnlét és ügyesség a képzés előrehaladtával néha igen lassan alakul ki.(Ezért érvényes a mondás: "A jármódok anyja a lépés.) A kellő elengedettség elérését sokszor gátolja a merev ló „lendületes” lovaglása, a látványos térölelő mozgás. A helyes (könnyed, kecses, elegáns, harmonikus, stb.) mozgás megtanulásáról mindenkinek a tánctanulás jusson eszébe: a megfelelő mozdulatokat, lépéssorokat a táncos először egyedül és lassú ütemre tanulja, majd ha mozgását kellően csiszolta, akkor lehet a zene ritmusát élénkíteni, vagy arra gondolni, hogy ugyan azt partnerrel együtt is megkísérelje.

8 komment

Címkék: mély nyak

A hosszhajlítás ellenőrzése

2013.02.18. 08:35 patkószeg

A hosszhajlítás akkor helyes, ha a ló gerincoszlopa a tarkótól a farokrépáig hajlításba kerül. A helyesen képzett ló fejének oldal irányú elmozdításával teljes testének meghajlításával reagál. A gerincoszlop teljes meghajlítására a csípő elmozdulásából lehet következtetni: a csípő a hajlítás irányába billen.

Az alábbi videón Lomniczi Péter lova, Alexander látszik. Alexander 4 éves (5-re fordul), egy hónapja dolgozom vele, csikóképzését Kövy Gergő végezte. (Kiválóan!)

Szólj hozzá!

Elengedettség vagy egyensúly?

2013.02.15. 07:33 patkószeg

A lókiképzés egyik legnehezebb feladata az, hogy csak hosszú munkával lehet elérni a kellő elengedettség és a kívánt egyensúly egyidejű megvalósulását.

A megfelelő egyensúly elérését, a súlypont hátrafelé való tolódását a ló két módon tudja elérni: a hátulsó lábízületek fokozott hajlításával, valamint a nyak és tarkó fel, illetve hátraigazításával. Mindkettő az izmok határozott rövidülését feltételezi. Az elengedettség viszont az izmok nyújtásával jár: a hátulsó lábak ízületei kevésbé lesznek hajlítottak, a hát és nyakizmok meghosszabbodásával pedig a tarkó előre és mélységi irányba mozdul. A lókiképzés során nem kell attól tartani, ha esetenként nem áll fenn a kívánt egyensúlyi helyzet és az elengedettség egyidejűsége, tudatosan néha fel lehet vállalni az egyik vagy másik hiányát! A képzés egyes szakaszaiban vagy a végsőkig fokozott elengedettség felől kell közelíteni a helyes egyensúly megtalálásához, vagy a kellő egyensúlyi pozíciót felvéve kell az elengedettséget „keresni”.

6 komment

Címkék: egyensúly elengedettség

50.000+

2013.02.11. 07:51 patkószeg

50002.jpgKedves Barátaim, tisztelt Blogolvasók!

A Zabla és Kengyel lovasblog olvasottsága tegnap meghaladta az 50.000 (ötvenezer) lapletöltést. Ez azt jelenti, hogy a blog cikkeit több, mint 50.000 (ötvenezer) esetben olvasták. A Zabla és Kengyel cikkeit havonta hozzávetőleg 6.000 alkalommal olvassák.

Figyelmeteket, a lovaskultúra iránti érdeklődéseteket ezúton is köszönöm:

dr. Gőblyös István

Szólj hozzá!

A perzsa szőnyeg csomója

2013.02.08. 08:32 patkószeg

Azt mondják: minden perzsa szőnyeg készítése során, a több millió csomó közé mindig tesznek egy hibásat, azzal a felkiáltással, hogy csak Isten tökéletes.

Tegnap, a Facebook egyik lovas közösségi részén az alábbi videót posztolták azzal a kéréssel, hogy mindenki minősítse.

A kisfilm azért érdekes, mert egyrészről egy lovasbravúrt mutat (kantár és nyereg nélkül a legmagasabb díjlovas feladatokat mutatja be a lovas), másrészről kétségtelenül könyveket lehetne megtölteni azokkal a kritikai megjegyzésekkel, amelyek már első nézésre is felötlenek a nézőben. A magam részéről mégis inkább pozitív a megítélésem:

•    bárcsak lenne, két-három tucat (!) hasonlóan képzett ló az országban (de egy sincs),
•    kritikát az fogalmazzon meg, aki ugyan ezt megcsinálja,
•    a „páros” alapvetően jókedvű,
•    szívesen felülnék erre a lóra,
•    a feladatokat valószínűleg velem is végrehajtaná (minden feladatot a jó értelemben vett egyszerűséggel és magától értetődő módon hajtanak végre, mintha az a lehető legegyszerűbb lenne).

És ez utóbbi az, amit a legnagyobbra értékelek minden körülmények között. A tökéletességet felejtse el mindenki! Kis hiba még a perzsa szőnyegnél is elfogadható!

Szólj hozzá!

Önképzés, továbbképzés

2013.02.06. 15:35 patkószeg

henry ford.jpg„Bárki, aki már nem tanul, az öreg, legyen akár húsz éves, akár nyolcvan. Aki viszont tanul, az fiatal. A legkomolyabb dolog az életben az, hogy elménket fiatalon tartsuk.” Henry Ford

A lovaglásban mindez duplán érvényes. Az önképzés, a szakmai továbbképzés megkerülhetetlen. És ez nem csak a lovasra, hanem az edzőre is érvényes. Ha az edződ nem képzi magát, lovaglását szakmai kontroll nélkül folytatja, állandóan egyedül dolgozik, akkor nem nyitott a gondolatokra, szakmája valójában nem érdekli, belefásult a napi verklibe – túl öreg, cseréld le!

Szólj hozzá!

Az év lovasembere

2013.02.04. 16:38 patkószeg

A napokban zajlik az év lovasembere cím szavazása. A magam részéről természetesen elfogult vagyok és Komjáthy Györgyre tennék javaslatot. De most nem ezzel szeretnék foglalkozni, hanem azzal, hogy (és itt vallomást kell, hogy tegyek) számomra teljesen ismeretlen volt Török György neve. Mire jó az Internet: nevére rákerestem és az alábbi hitvallást, illetve videót találtam. A szöveghez azt fűzném előzetesként, hogy mindannyian más és más módon tudjuk megtalálni lovunkkal a tökéletes harmóniát. A forma nem rangsorol!

Kedves Török György! Teljesítményedhez gratulálok!

„Úgy gondolom, minden lovasembernek fontos feladata, hogy a lovaknak, ha nem is tudjuk ebben a zsúfolt világunkban visszaadni teljes szabadságukat, de minden tőlünk telhetőt megtegyünk annak érdekében, hogy minél szabadabban és kiegyensúlyozottabban élhessenek mellettünk. Célom sem volt más, mint megtalálni ezt a harmóniát köztük és közöttünk. Ez motivált abban, amikor Sally lovammal nekivágtunk ennek az 50 kilométeres távnak erdőben, autóktól hemzsegő közutakon, hogy bemutassam a lovas világnak ezt a sarkalatos problémát, ami lovak sokaságát érinti a mai világunkban.

A szabadidomításban, - és lovaglásban bármilyen zavaró körülmény között is biztonságban, tökéletes kapcsolatban érhetjük el céljainkat együtt. Az eredmény? Egy megfizethetetlen élmény ló és lovasa számára. A lovak hálával fognak adózni eme erőfeszítéseinkért, és az együtt eltöltött idő még varázslatosabbá teheti hétköznapjainkat. A felelősség a mi kezünkben van. Olyan ez, mint a saját gyermekünk tudatos, szeretetben gazdag nevelése. Szerencsésnek mondhatom magam, hogy a sors kegyeltjeként alkalmam nyílt felfedezni ezt a csodát, és egy ilyen rekorddal felhívni az emberek figyelmét arra, hogy létezik egy másik dimenziója is a lótartásnak, lókiképzésnek. Természetesen a legcsodálatosabb harmóniát lószerszámmal, felszereléssel is el lehet érni, ha lovunkat úgy építjük fel, mentálisan úgy rakjuk össze. Ehhez is szeretnék segítséget adni a lovasoknak, hogy mindenki a lehetőségein belül találja meg a legnagyobb szabadságot. Ez a tudás szakágaktól független, a lovak szabadsága és lovasa iránt érzett feltétlen bizalom minden szakágnak az alapját kéne, hogy képezze. Mi más is vezérelhet egy lovát igazán szerető és tisztelő lovast, mint megismerni lovának minden rezdülését, gondolatát. Hiszek benne, hogy az ő vágyaik sem mások - ha már befogtuk, megszelídítettük őket magunk számára -, mint a megértés és a bizalom. Mi kell ehhez? Egy jó vezető, aki leveszi eme menekülő állatok válláról a terheket, akiben megbízhatnak, és minden körülmények között számíthatnak rá. A világ végére is elkísérik majd.” (forrás: lovasok.hu)

Szólj hozzá!

Nyílt szakmai est

2013.02.03. 09:31 patkószeg

Nyílt szakmai est a hosszhajlításokról.

2013. február 12-én a Kajászó-Szentpéterpuszta Lovardában! (A budaörsi Tescótól 10 percre)

Program:

17:30 - 18:00 Érkezés
18:00 - 18:30 Hosszhajlítások: elmélet

  • története,céljai (izmok nyújtása, hátulsó lábak tornáztatása, egyenesség, önhordás),
  • a hosszhajlítás két csoportja (vállat be és deriváltjai, farat be és deriváltjai)
  • hosszhajlítás variációk kézen: fal mellett, lovarda közepén, egyenes vonalon, fordulatokban,
  • hosszhajlítások nyeregben,
  • hosszhajlítási hibák és javításuk


18:45 - 19:15 Hosszhajlítások bemutatása képzett lóval
19:30 - 19:50 Hosszhajlítások bemutatása fiatal lóval

A nyílt szakmai est a klasszikus lókiképzéssel foglalkozik limitált résztvevői létszámmal. (max. 10 fő)
Részvételi díj: net. 7500 Ft
Az eseményen tea, kávé, pogácsa kerül felszolgálásra.
A részvétel előzetes jelentkezéshez kötött:
goblyos@gmail.com
30-3831375

Szólj hozzá!

Könnyedség

2013.02.02. 12:34 patkószeg

hortobágyicsikósok.jpgA könnyedség, az könnyedség, az iskolaegyensúly, meg iskolaegyensúly!

A könnyedség a helyes egyensúly következménye és nem a nyak, vagy a tarkó ilyen, vagy olyan helyzetéből következik, akárki, akármennyire is fanyalog! Legutóbbi, az egyensúllyal foglalkozó bejegyzésem (Az egyensúly) némi értetlenséget váltott ki: Zilahy István barátom éppen akkor posztolta a mellékelt archív képet hortobágyi csikósokról, melyet ezúton magam is közzéteszek. (Mert olyan szép, hogy csak nézem, nézem és nézem...)

Szólj hozzá!

Doni Hősök Emléktúrája

2013.02.01. 10:55 patkószeg

doniemléktúra.JPGIdén XIII. alkalommal került megrendezésre a Doni Hősök Emléktúrája. Az emléktúra résztvevői eredeti felszereléssel (!) teljesítették a kijelölt útvonalat. Az emléktúrán hagyományosan huszárok is jelen voltak, Ezsiás István hö. százados vezetésével. Teljesítményükhöz ezúton gratulálok. (Foto: Lippai)

Szólj hozzá!

Az egyensúly

2013.01.31. 08:55 patkószeg

nick skelton.jpgA ló egyensúlyi helyzetét két úton lehet javítani. Az egyiket mindenki szajkózza: a hátulsó lábak súlypont alá léptetésével. A probléma azonban az, hogy a fiatal ló sem nem elég ügyes, sem nem elég erős, sem ízületeiben nem elég hajlékony ahhoz, hogy ezt kellő mértékben megtegye.

A másik út a ló nyakának és tarkójának fel és hátraigazítása. Sokan elfeledkeznek erről a lehetőségről, sőt helyességét tagadják. Azt gondolják, hogy a feligazítással a ló úgymond átejti a hátát. Ez azonban csak esetenként igaz! Magából a formából nem lehet következtetni a hátizmok megfeszítésére, azok helyes, vagy helytelen használatára!

A legjobb ugrólovasok például a végletekig fokozott teljesítménypróbák során végletesen feligazítják lovaikat az akadályok meglovaglásának végső pillanataiban. Nem gondolom, hogy ezekben a pillanatokban lovaik átejtenék hátukat, bármennyire is furcsának tűnhet a helyzet például egy díjlovas szemszögéből. Ezek a lovak végletesen feligazítottak, iskolaegyensúlyban vannak. Mindez azt a célt szolgálja, hogy képesek legyenek feladataik megoldására. Senki ne feledkezzen meg erről!

Szólj hozzá!

Címkék: egyensúly

Csilla néninek igaza van

2013.01.30. 06:45 patkószeg

Minden blog írása, szerkesztése során szinte az a legfontosabb kérdés, hogy az kinek készül, kinek szól. A magam részéről a kérdésre nehezen tudom megfogalmazni a választ. Mondhatnám: csak úgy kijön. Kijön, hiszen nap, mint nap, ez foglakoztat. Ráadásul egy olyan szakterületen, amit néhány ezer éve szinte változatlanul művelnek, bármi újat felvetni csaknem lehetetlen. Ilyen célom nincs, újítani nem is akarok.

De a kultúrát fenntartani, az elődök gondolatait ismét összeszedegetni, azokat forgatni, latolgatni, majd a saját és a következő generációk számára ismét megfogalmazni – na, azt igen.

Csilla néninek igaza van!

Szólj hozzá!

Huszadik munkanap Alexanderrel

2013.01.29. 15:14 patkószeg

Alexander január elején érkezett a Kajászó-Szentpéterpuszta Lovardába. Megjelenése méltóságteljes volt, egyből letette a névjegyét, az egész istállóval közölte, hogy itt van. Még kislányom is csak suttogva próbálta menteni kiskutyáját! Alexander 0:40-től kezdi igazán mutatni csődör mivoltát!

Ma volt a huszadik munkanapja: Alexander alakul mint púpos gyerek a prés alatt. A vad csődör megjuhászodott, teljes figyelemmel teljesíteni akar.

P.s.: Azért a korrektség kedvéért meg kell jegyezni, hogy az első videó az új helyen, közvetlen azután készült, hogy a fiatal csődört a hosszú szállítás után gazdája, Lomniczi Péter levette a lószállítóról. Minden nap szeretettel gondolok Kövy Gergőre, Alexander lovasára, akinek a munkája nélkül fele ilyen gyorsan sem haladnék.

Szólj hozzá!

„Huszárgyerek, huszárgyerek szereti a táncot…”

2013.01.20. 08:57 patkószeg

huszárbál.jpgTegnap a Szent László Völgye Lovasegyesület huszárbáljában voltam. Az a baráti (bajtársi) hangulat, ami jelen volt, manapság ritkán tapasztalható. (A kép illusztráció, forrás: kisalfold.hu)

A hagyományőrző huszárok egy egészen különös kasztját képzik a magyar lovaskultúrának. Aki csak felületesen tekint rájuk, aki még nem tapasztalta meg társaságukat, az a korszellemtől, a XXI. századtól, a modernségtől távol álló gondolkodást társíthat hozzájuk. Holott, ez messzemenően nincs így.

A hagyományőrzők az egész magyar lovaskultúra megújításának lehetőségét hordozzák magukban! Sajátos hagyományainkat egyrészt számon tartják, másrészt folyamatosan kutatják. Az elnőiesedett sporttal szemben alapvetően férfias az alapállásuk, ők az egyetlenek, akiknél a férfiak vannak többségben. Azokat a negyven-, ötven- és hatvanéves generációkat is meg tudják szólítani, akiket a lovassport elmulasztott integrálni.

Szervezeteik alapvetően baráti társaságok, munkájukon látszik, hogy milyen eredményeket lehet elérni az együttgondolkodás, az összetartás erejével.

Szólj hozzá!

Dokument jeszty

2013.01.17. 21:27 patkószeg

Remélem mindenki felismeri a lovat! Ez ugyanis az az eset, amikor nem a lovas a legérdekesebb! A képen Jarl látható, Sabine Oettel lova (és szerénységem)! Dokument jeszty (a fiataloknak fordítom: oroszul ez kb. annyit tesz, hogy igazolásom van), amint az az alábbiakban látható.

jarlonülökkicsi.jpgSabine Oettel az Academic Art of Riding mestere. Ezt hosszan részletezhetném, de a képek sokkal többet mondanak. Jarl nem az egyetlen lova, de a fenti kép miatt most csak erről a lóról posztolok néhány fotót.

jarlkicsi.jpg

Sabine Oettel: Jarl

jarliskolaálljkicsi.jpgJarl: Iskolaállj (kiképző: Sabine Oettel)

jarllevadekicsi.jpgJarl: Levade (kiképző: Sabine Oettel)

jarlcoupadekicsi.jpg

Jarl: Croupade (kiképző: Sabine Oettel)

Szólj hozzá!

Bad Füssing-i levelek 3.

2013.01.15. 18:28 patkószeg

frederiksborgi ló.jpgBarokk lovakkal, frederiksborgival, knabstrupperrel, munka közben most találkoztam először. (A képen a frideriksborgi fajta egyik egyede látható, nem az, amivel dolgoztam.) Meglepő a különbség napjaink sztárlovaihoz viszonyítva, azokkal össze nem vethetőek, olyannyira, hogy velük szemben teljesen más elvárásokat kell támasztani. Persze ahhoz, hogy az itteni lovakhoz hasonlóakkal találkozzam, nem kellett volna ilyen messze utaznom.

Ezt ne vegye senki sem a dolgok túlértékelésének, sem alábecsülésének, a kijelentés egyszerűen ténymegállapítás, mindenféle érzelem nélkül. Hogy miért is?

A XVI. század a lótenyésztés fényes időszaka volt. Nem csak azért, mert az európai uralkodók sorra alapították méneseiket, így a világ hozzánk közelebb eső felében a klaudrubi (1562) és a lipicai ménest (1580), Európa másik részein például a frederiksborgi ménest (a klaudrubi ménes alapításával évre megegyezően), de azért is, mert az egyes ménesek között az akkori tenyésztők virágzó kapcsolatokat alakítottak ki, aminek következtében rendkívül erősen hatottak egymásra. Ennek az egyik legszebb és mindmáig meglévő eredménye a lipicai ménes Pluto törzse, ami a frederiksborgi tenyészetből Lipicára érkező törzsalapító mén után kapta a nevét. Szóval barokk típusú lovakkal, az itteniekhez hasonlóakkal, odahaza szinte minden faluban lehet találkozni, Ezzel kapcsolatban ismét (!) azt szeretném megjegyezni, hogy szakmailag nyugodtan tekinthetnénk magasabbra, máshol is a nálunk elérhető lovakkal, vagy ahhoz hasonlóakkal dolgoznak, ebben a tekintetben a hazai viszonyok semmivel sincsenek hátrább a külhoniaknál! Az, hogy Magyarországon nincsenek tucatjával a legmagasabb fokon kiképzett lovak, az nem négylábú társainkon, hanem a szakma magas szintű ismeretének és alázatos művelésének hiányán múlik! Ez nem kétséges!

Szólj hozzá!

Címkék: Bad Füssing-i levelek frederiksborgi ló knabstrupper

Bad Füssing-i levelek 2.

2013.01.14. 19:25 patkószeg

Nem tudom, hogy a Gondviselőnek, a sorsnak, a fátumnak, vagy csupán a szokásos formámnak köszönhetem (én az elsőre tippelek), Bad Füssinggel belenyúltam a tutiba. Míg magamat a díjlovaglás klasszikus oldalához tartozónak vallom, addig vendéglátóm a barokk lovaglás nem artisztikus, hanem a használati oldalát műveli, kicsi baucherizmussal fűszerezve.

Most senki ne „fejezze abba” a poszt olvasását, becs’ szóra nem lovaglásról, hanem kultúráról fogok értekezni, miközben megmagyarázom a fenti mondatot!

A XX. század második felében, a lókiképzés gyorsuló iramban profanizálódott: a szakmát a hagyományos módszerekkel, igényesen képzett katonai szakemberek helyett egyre inkább a lóval való foglalkozás történetébe, hagyományiba, fortélyainak ismeretébe kevésbé beavatott civilek művelik. Persze ennek sok előnye is van, például az, hogy a második világháború után a gépek nem szorították ki életünkből a lovakat, Európában még fellelhető a háziló. Hátránya viszont az, hogy a külső formák egyre inkább háttérbe szorítják a tartalmat, a versenyeken a lovak rendkívüli alapadottságai többet érnek, mint a magas képzettség.

Nekem viszont a képzettség jön be és az odavezető út foglalkoztat. Hogyan is lehetne másképp, mikor a nagy mozgás preferálása a német, holland és belga tenyésztők érdekeit szolgálja, magyar lovas elődeink viszont valamilyen okból másfajta lovak tenyésztettek. Ez most nem nemzetieskedés, nem akarom a posztot piros, fehér, zöld festékkel leönteni, hanem egyszerűen annak a kérdése, hogy ha nekünk agarunk van, másoknak foxija, akkor ne abban kelljen versenyezni, hogy melyik hozza ki hamarabb a kotorékból a vadat! A miénk másra való!

A barokk lovaglás kifejezést sokszor lehet mostanában hallani. Egyre divatosabb. A magam részéről minden esetre nem találom kifejezőnek: miért is akarna bárki évszázadokkal ezelőtt stílusban lovagolni, ráadásul nincs ilyen, vagy olyan lókiképzés, csak jó és rossz. Számomra ez a kifejezés azt jelenti, hogy a lovas próbálja magának megszerezni azt a tudást, amire elődeink az előző évszázadokban, évezredekben eljutottak. A barokk szó ugyan utal az értelmezésemre, de nyilvánvalóan nem fejezi ki azt teljesen. Ezzel a magyarázattal a stílus nem avítt, sőt korszerű is lehet! Korszerű azért, mert visszafordíthatja a trendet, amelyben szinte csak a ló adottságai számítanak. Mindemellett meg kell jegyezni, hogy a trendforduló egybeesne az ember természetes szépérzékével. Míg fiatal a ló, addig mindenki az adottságokat értékeli, amint azonban idősödik egyre inkább a tanult, a lovas súlyával is harmonikusan mozogni képes egyed az, ami tetszést vált ki mindenkiből.

Azonban, mint mindennek, ennek is vannak vadhajtásai – amikor a művészi mozgás öncélúvá, artisztikussá válik, a képzés elveszti eredeti célját, és nem egyszerűen lovagolható használati ló a kiképzés végeredménye.

A baucherizmust mibenlétéről itt és most csak annyit, hogy az irányzatot Farcois Baucher mindmáig igen vitatott módszeréről nevezték el. Módszerét Louis Seeger álláspontját követve sokan tagadják, ám nem szabad elfelejteni, hogy a stílus Alexis L'Hotte-nak köszönhetően teljesen átitatta a francia lókiképzést, és ezen keresztül jutott el korunk klasszikus lovasaihoz. Ehhez én azt tenném hozzá, hogy egy kis baucherizmusból még baj nem fakadt!

1 komment

Címkék: Bad Füssing-i levelek Baucher Seeger

Bad Füssing-i levelek 1.

2013.01.13. 21:55 patkószeg

indulás120113.jpgHát elindultam. Reggel felraktam Zitát a lószállítóra és kigördültünk a Kajászó-Szentpéterpuszta Lovarda kapuján. Hogy miért utazunk külföldre? Részben azért, hogy a száz évvel ezelőtt már sikerrel alkalmazott módszert megismételjem. A bejegyzés címe is – utalva a pineroloi és Tor di Quintó-i levelekre – tisztelgés kíván lenni a XX. század legkiválóbb lovasai előtt.

Akkor, a húszas, harmincas években, a klasszikus műveltségű magyar lovasok modern irányzatokkal ismerkedtek külföldön, hogy a korszellemhez igazodva megújítsák a magyar lovaskultúrát. Az eredmény közismert: a második világháborút követő évtizedekben a legsikeresebb országok lovas csapatai magyar módszerrel, magyar szakemberekkel érték el legnagyobb sikereiket. Idehaza viszont hanyatlásnak indult a lovaskultúra, ami odáig jutott a hetvenes és nyolcvanas évekre, hogy az akkor felnövekvő generáció tagjai (akiktől én is tanulhattam) már nem tudták megtanulni az elődök kultúráját sem a lókiképzés elméleti részét, sem gyakorlatát. Ez sajnos így van akkor is, ha személy szerint tisztelem őket és nagyon sokat köszönhetek nekik. Ezért utam annyiban más, hogy azért keresem fel a klasszikus lókiképzés egyik legelismertebb iskoláját, hogy megtaláljam azokat a hagyományokat, amiket a száz évvel ezelőtti elődeink még természetes módon tudhattak sajátjukénak. Magaskultúrába, ám magyar lovasként, számomra idegen kultúrába kívánok megmerítkezni, hogy megtaláljam saját örökségünket.

Hát nem furcsa, hogy külföldön keresem gyökereinket?

Szólj hozzá!

Címkék: Bad Füssing-i levelek

Bizánci etikett

2013.01.11. 17:00 patkószeg

Mára már közhely az a megállapítás, hogy a közösségek, még legkomolyabb döntéseiket is közel 90%-ban érzelmi alapon hozzák. Legyenek ezek e közösségek akár az egyszerű halandó számára felfoghatatlanul nagy forgalmú, vagy a tíz, sőt százezreket foglalkoztató óriásvállalatok, de lehetnek egészen kis közösségek is: a szabály mindenkire áll. Ezekben a döntésekben pedig a dominancia, a hierarchia kérdései, annak kialakítása, fenntartása, azaz a „bizánci etikett” a legfontosabb.

Nincs ez másképp a lókiképzésben sem. A fiatal ló kiképzését a „bizánci etikett” érvényesítésével kell kezdeni. A fiatal lónak már az első alkalommal el kell fogadnia a hierarchiát, azt, hogy a kiképző a gazda, akinek egyrészről engedelmeskedni kell, de aki mellett a biztonságot is megtalálja a ló. Amíg az etikett szabályai nincsenek betartva, addig küzdelem zajlik ló és lovas között, addig harmóniára, együttműködésre számítani nem lehet.

A bizánci etikett érvényesítése a kiképző feladata. A végrehajtás módját a ló erősebb, a kiképző okosabb elv határozza meg. A károly bácsik (lásd nemrég közzétett posztomat: Frakk a macskák réme) erő alapon próbálkoznak a lókiképzéssel, ami járhatatlan út. A ló előbb utóbb „butává”, „nehezen lovagolhatóvá válik”, kiképzése, lovaglása sok öröm forrása nem lesz.

Szólj hozzá!

Hirdetés

lovasblog

Gőblyös István: Lovakról, lovasokról - lovaknak lovasoknak

E-mail a szerzőnek

Kövess!

 

Friss topikok

  • nyj: @patkószeg: tényleg sokszor látni tisztán a 2 ütemet, nagyon köszönöm a linket! (2014.11.25. 21:26) Nicsak!
  • patkószeg: @a jicsíni erdő lovasa: Hát ezt bebuktam! (2014.11.24. 13:23) E., a kunfakó
  • patkószeg: @torokferi: Jajjaj! Látatlanban nehéz felelni. De nem feltétlenül rossz! (2014.11.23. 22:16) A lendület nem esztétikai kérdés!
  • magyar_lovaskultura: Nagyon tetszik, az állítás, hogy ezt a nyelvet a lónak is és az embernek is tanulnia kell. Sokan a... (2014.11.18. 19:47) Idegen nyelv
  • nyj: Én is a Shagya mellet állok. A Shagyaban benne van az arab ló könnyedsége, fordulékonysága, hűsége... (2014.11.18. 14:30) Shagya, vagy lipicai?

Címkék

akadály (2) alázat (1) Andrássy (1) átengedőség (4) Bad Füssing-i levelek (8) ballotade (3) Baucher (1) bértartás (28) Branderup (7) brida ülés (1) campagne lovaglás (1) capriole (3) carré (1) carriere (2) combból jár (1) cordeo (1) courbette (2) croupade (3) csizmasegítségek (1) dámanyereg (4) délceglépés (3) díjlovaglás (35) díjugratás (5) dopping (1) durvaság (1) egybevágó segítség (1) egyenesség (5) egyensúly (4) együttműködésikészség (2) elengedettség (10) engedelmesség (1) falkade (1) farat be (5) felelős lettél (1) felfényesedett mozgás (1) feligazítás (3) féloldalazás (1) felvétel (3) fiatal ló képzése (7) fogathajtás (1) frederiksborgi ló (1) futószárazás (6) gineta ülés (1) göblyös (24) hagyományőrzés (1) hagyomány kötelez (4) Hanthy (1) hátból jár (1) helyes ülés (1) hiperinflexió (1) hosszhajlíás (4) ideális lóméret (1) Iskoalugrás (2) iskolaállj (14) iskolaegyensúly (3) iskolafeladat (3) iskolafelvétel (2) iskolajármód (3) iskolalépés (9) iskolalovaglás (5) iskolavágta (5) jármódok anyja (2) kajászó szentpéterpuszta (28) kapicán (7) Keméry (2) kengyelhossz (5) kétütemű lépés (1) kikötőszárak (2) klasszikus lókiképzés (1) knabstrupper (1) Kókay (2) koncentráció (1) konchajlítás (1) középügetés (2) különválasztott segítség (1) kunfakó (1) lábsorrend (1) LDR (1) lendület (6) lépés (2) levade (3) (35) lókiképzés (31) lótartás (31) lovaglás (57) lovassport (41) Lovas Élet (9) Lovas Nemzet (3) ló a lovas ülésén (1) Magasházy (1) mélyen - előre (1) mélyre lovaglás (2) mély nyak (2) ménesvezér (1) mezair (2) military (6) modern és klasszikus (2) Moys (3) mslt (7) munka kézen (1) nagykantár (2) nehéz osztály (1) nemzeti lovaskultúránk (1) női nyereg (2) nyílt szakmai est (1) nyílt szakmai nap (1) oldaljárás (1) önhordás (2) öntartás (1) összeszedettség (6) osztrák-magyar hajlítás (1) Pados (1) passade (1) passage (7) Pegazus (1) perdülés (1) pesade (5) piaffe (10) puhaság (1) redopp (11) repulon (1) repulon passade (1) rollkur (1) Sabine Oettel (8) sarabande (1) Seeger (1) segítségek (1) spanyol lépés (3) Steinbrecht (1) Stenbeck (1) súlypontáthelyezés (1) száronlét (4) szártartás (1) szár mögött (1) Szent György (1) szinkronizáció (1) támaszkodás (2) Tászler Melinda (1) természetes (1) terre-a-terre (12) teszt (4) Tünde (4) ügetés féllépés (1) ugrásváltás (8) ugrásváltás kézen (1) ütem (1) vágta (2) vállat be (5) vezetés kézen (1) videónapló (3) vonal mögött (1) Weyrother (3) Zazie (7) Zita (5) Címkefelhő

Utolsó kommentek

  • nyj: @patkószeg: tényleg sokszor látni tisztán a 2 ütemet, nagyon köszönöm a linket! (2014.11.25. 21:26) Nicsak!
  • patkószeg: @nyj: www.youtube.com/watch?v=nzxavnpOB2M A videón CD (a ló) vágtája a gyorsulások során kétüteműv... (2014.11.25. 21:18) Nicsak!
  • nyj: Tudna nekem videót linkelni a carriere-ről? Mert ugyan elképzelni nem nehéz, de azért egy videón l... (2014.11.25. 21:03) Nicsak!
  • patkószeg: @a jicsíni erdő lovasa: Hát ezt bebuktam! (2014.11.24. 13:23) E., a kunfakó
  • a jicsíni erdő lovasa: Ha már erre jártál, beugorhattál volna hozzám is! :) (2014.11.24. 07:54) E., a kunfakó
  • Utolsó 20