Mestermunka és művészet

2015.08.09. 16:51 patkószeg

A mestermunka előtt mindenki kalaplevéve áll. A mestermunkán látszik, hogy mennyi munka van benne. A mestermunka sugárzik a tökéletességtől. A mestermunka azt az érzést kelti, hogy köznapi ember nem képes annak megismétlésére.

A művészet az más! A művészi teljesítmény egyszerű. A művészi teljesítmény magától értetődő. A művészi teljesítmény olyan, mintha arra minannyian képesek lennénk. 

Szólj hozzá!

Előre és hátra

2015.08.09. 07:58 patkószeg

 Kár, hogy Christopher Dalghren ékes svéd nyelven beszél...

Szólj hozzá!

Címkék: Dalghren

Engedelmesség, átengedőség

2015.08.06. 09:40 patkószeg

ximg_5901.jpg

Sokszor mondják a lovamra, hogy "milyen engedelmes", még akkor is, amikor bennem minden dicséret ellenére van valami elégedetlenség. Mindezt annak ellenére állítom, hogy Zita kiképzése során a fő célom a végletes együttműködés, azaz az engedelmesség kialakítása. Akkor, mi is az, amit ilyenkor hiányolok?

Hát az átengedőséget! Nem véletlen ugyanis, hogy a lovaglásban nem az engedelmesség, hanem az átengedőség kifejezést használjuk a lovakra. Lehet a ló ugyan engedelmes, de az nem teljesen ugyanaz, mint amikor a ló átengedő. Persze az átengedő ló is engedelmes, de mégis nagy különbség van a kettő között.

A különbség olyan, mint amilyen különbség van a jószomszéd és a jóbarát között. A jószomszéd, a szívélyes viszony alapján általában segítőkész, együttműködő. Ránéz a házra, ha nem vagyunk otthon, kisebb-nagyobb dologban segít. Együttműködése azonban bizonyos határt nem lép át, ha más az érdeke, vagy ha éppen olyan napja van, akkor nincs szó együttműködésről. A jóbarát az más. A jóbarát még akkor is együttműködő, ha nincs olyan kedve, vagy ha érdeke esetleg mást diktál...

2 komment

Címkék: engedelmesség átengedőség

A hát elengedtetése III.

2015.08.05. 07:35 patkószeg

A ló hátának elengedtetésének az a legnehezebb része, hogy a csak részben elengedett, és így csak részben kényelmes lovon nehéz a tolóerőt kifejleszetni, mert a tolóerő növelésével az ülés kényelmetlensége csak fokozódik. Ilyenkor az ülés periodikusan akár komoly erővel is ránehezedhet a hátizmokra, azokat a lovas ülése túlterhelheti.

A cikk első részét ide kattintva, a második részét ide kattintva olvashatod!

Itt még egyszer szeretnék visszautalni arra, hogy az elengedettség első lépése a mozgásszervek elengedtetése, a második a tolóerő kifejlesztése, és csak a harmadik a hát és a törzsizmok elengedtetése. Sokkal egyszerűbb lenne a helyzet, ha előbb alakulna ki a ló hátának elengedettsége és csak azután kellene foglalkozni a tolóerő kifejelsztéséve. Persze most a puszta teóriáról írok a gyakorlatban a tolóerő és a hát elengedtetése nem válik ennyire ketté, a tolóerő és a hát elengedettsége bizonyos összefüggést mutat. A kérdés ugyan olyan, mint a német idomítási skála. Az elmélet ugyan skálaszerűen egymásra épülő fogalmakkal próbálja a lényeget "megfogni", (ütem, elengedettség, támaszkodás, lendület, egyenesre állítottság, összeszedettség), mégis az egyes lépcsők bizonyos összefüggése vitathatatlan. (Hiába a skálaszerűség, például van a lónak bizonyos összeszedettsége a lendület nélkül is!)

Szóval, mit tehet a lovas ha ráz a ló, hogyan tudja a tolóerőt fokozni, hogy az elengedettség második, majd harmadik fokát elérje?

  1. A lovasnak az elvszerűségbe kell kapaszkodnia, de minden áron. Ez azt jeleni, hogy a lovasnak ugyan  el kell fogadnia a tökéletlen helyzetet (sokszor ez lelkileg nem egyszerű), de tudnia kell, hogy céljait, a legkisebb előrelépést is csak az elvek mentén fogja elérni. (Már, hogyha tárgyilagos akar lenni saját és lova teljesítményét illetően!)
  2. A hát elengedtetése nagyon sok türelmet és munkát kíván.
  3. Felváltva kell dolgoni a külső és belső elengedettségen. A külső elengedettségen az oldalirányú és hosszirányú hajlításokkal, a belső elengedettségen a nyomás és nyomásokra való engedtetés módszerével.

Szólj hozzá!

Címkék: elengedettség hát elengedtetése

A hát elengedtetése II.

2015.08.04. 08:53 patkószeg

A ló hátának elengedtetése a kikpzés egyik kulcsa. Van persze olyan ló, amelyik eleve laza, testének izmai, így a hátizmok is a ló alapadottságaiból következően bizonyos elengedettséget mutathatnak, és van olyan ló, amelyik erősebben mutatja testi merevségét, lelki távolságtartását. De hiába az ilyen-olyan adottság, a kiképző nem tudja megkerülni azt, hogy végigjárja az elengedtetés lépcsőfokait, mert a tényleges elengedettség az iskolázottság kérdése, nem pedig alaptulajdonság!

A cikk első részét ide kattintva olvashatod!

A hát izmainak elengedtetése nélkül nincs lendület, nincs száronlét!

A lendület a ló gerincoszlopának periodikus lengése. A lengés mindhárom dimenzióra kiterjed: a gerinc felemelkedik és lesűlyed, jobbra és balra leng ki, valamint jobbra és balra csavarodik. A feszes, merev háton ez a mozgás nem érvényesül. Minél nagyobb a gerincoszlop lengése, annál nagyobb a ló lendülete. A feszesség tehát a lendületet blokkolja. A blokk persze megakadályozza azt is, hogy a hátulsó lábakban ébredő erő végigfusson a ló testén és eljusson a zabláig. Ha pedig nem jut el a zabláig, akkor a lovas nem tud a lónak keretet mutatni: a ló vagy nem nyújtja ki nyakát a keret elejéig, vagy mereven a zablának feszíti magát. Az első esetben a lovasnak kezeivel kell megkeresnie a keret elejét és ilyenkor a ló vonal mögé kerül, a második esetben a lovas az erős támaszkodás ellen fog küzdeni, kezei merevek lesznek, a segítségek nem fognak "átmenni" a lovon.

A hát izmainak elengedtetése nélkül nincs összeszedettség!

A hát, illetve a törzsizmok elengedtetésen nélkül nem lehet összeszedettséget elérni, mert a merev izmok nem tolhatók össze, nem rövidíthetőek, a merev ló önmaga ellen küzd. Ilyenkor a hátulsó lábak nem tudnak kellően a súlypont alá lépni, sem a hát, sem a hasizmok nem tudnak többletterhet felvenii, hogy konzolszerű tartásukkal a lovas és a ló "első felének" terhét a hátulsó lábakra adják át.

Szólj hozzá!

Címkék: elengedettség hát elengedtetése

A piaffe az átengedőség próbája

2015.08.03. 07:18 patkószeg

kepernyofoto_2015-08-02_21_57_12.png

A piaffe a modern lókiképzés, a díjlovaglás csúcsfeladata. Sokszor hallani azt, hogy a piaffe állóhelyben, vagy közel állóhelyben végrehajtott ügetés, de ez nem igaz. A piaffe nem ütetés, a piaffe iskolajármód.

Az ügetés és a piaffe között az a különbség, hogy a piaffe-nak nincs lebegési fázisa. A piaffe tehát formailag iskolajármód, mert lebegési fázis hiányában lábsorrendje eltér az ügetéstől, tartalmilag pedig azért iskolajármód, mert végrehajtása során a ló végletesen rövidíthető és fordítható! Az iskolajármódoknak pedig ez a célja!

De hogyan is kell elképzelni a piaffe-ot, mit tekinthetünk ideális piaffe feladatnak? Ez ügyben érdekes, hogy a díjlovagló szabályzat elvárása az, hogy a piaffe lendületes legyen! Ez azért meglepő, mert a lendületet a szabályzat a bevezető paragrafusai között a lebegés fázishoz köti: azt írja, hogy csak azoknak a jármódoknak van lendülete, amelyiknek van lebegési fázisa is. De a szabályzat ellentmondását félretéve, hogyan lehet a szinte állóhelyben végrehajtott mozgás végletesen lendületes? Mert hát sokfajta piaff-ot lehet látni, de mindenki érzi, hogy az ideális piaffe mégis csak az, amikor az álló helyzet, vagy a teljesen lerövidített előrehaladás és a lendület egyszerre valósul meg. Ha a lendületet röviden kell megfogalmazni, akkor azt talán a végletes szorgalommal lehet kifejezni. Na ez az, ami az ideális piaffe jellemzője.

A kérdés azonban továbbra is az, hogy a végletes szorgalom, a hátulsó lábakból fakadó dinamikus mozgás hogyan egyeztethető össze az álló helyben történő feladatvégrehajtással?

Úgy, hogy a ló száron van! A száron lét, Kókay Pál megfogalmazásával az, amikor a ló, a lovas külön erre irányuló tevékenysége nélkül önállóan, puhán kitölti a lovas által meghatározott keretet. A puhaság abból fakad, hogy a lovas nyomásának a ló hosszirányban enged. Elöl a ló puha kapcsolatot keres a lovas kezével, hátul pedig, a hátulsó végtagjainak ízületeit meghajlítja és a súlypont felé lép. A száron lévő ló világosan érti a keretet meghatározó nyomás és az előrehajtó-rövidítő segítségek közötti különbséget. A piaffe segítsége éppen ezért nem egybevágó. Az lenne egybevágó segítség, ha a lovat a lovas egyszerre hajtaná előre és rövidítené. De a piaffe esetében nem erről van szó! A keretet a lovas a hátul alkalmazott nyomásával határozottan jelzi lovának (ebből fakad a hátulsó lábak ízületeinek hajlítása és a súlypont felé lépés), de ez nem előrehajtó segítség! (Ha ezt a segítséget a ló elfogadja, akkor lendületes.) Elöl pedig a lovas, határozottan jelzi a keret elejét (ebből fakad a ló feligazítottsága), de ez nem rövidítő segítség. A lovas a ló iramát (azaz tempóját, vagy más szóval sebességét) súlyponjának előre, vagy hátra mozdításával szabályozza. Mindezt a ló világosan érti és elfogadja! Ebből következik a lendület, a szorgalom lehetősége.

Ha ló (és a lovas) a keret meghatározásának és az előrehajtó-rövidítő segítségek különbségét nem érti, akkor a lovas segítsége egybevágólag fog hatni. A ló szármára érthetetlen lesz. Ennek ellenére bizonyos mozgást, piaffe-hez hasonló mozgást megtanulhat a ló, megértheti a lovas elvárását az állóhelyben történő ügetésre vonatkozólag, de sem a lovas, sem a külső szemlélő számára nem lesz ideális a feladat végrehajtása. A piaffe kulcsa tehát a száron lét.

A száron lét és a végletes összeszedettség eredményeképpen a ló végletesen átengedővé válik. Ezért a piaffe az iskolalovaglás talán legfontosabb feladata. Nem csúcsfeladata, mert az a vágtában végrehajtott iskolajármódok, de fontosság, vagy a képzés logikája szerint azokat megelőzi. Azért, mert a piaffe feladat olyan, mint egy útkereszteződés. A jó, hangsúlyozom, a jó piaffe-ból - átmenet közbeiktatásával - több felé lehet “továbbhaladni”:

  1. A felvevő segítség fokozásával, a súlypont hátrahelyezésével a hátulsó láb tevékenysége leáll. Ha a piaffe-ot a felvételt megelőzően hajlítottan egyenes helyzetben, vagy vállat be helyzetben, vagy farat be helyzetben hajtotta végre a ló, akkor a felvevő segítség hatására a ló iskolaállj feladaton keresztül levade-ba kerül.
  2. Ha a piaffe feladatot egyenes-egyenes helyzetben hajtotta végre a ló, akkor iskolaállj közbeiktatása nélkül megy át levade-ba.
  3. Ha a lovas a felvétel során “hátul nem zár”, akkor a ló hátrafelé irányuló mozgásba kez, hátrafelé piaffe-ozik. Ez azért fontos feladat, mert ha a lovas arra készül, hogy vágtában végletesen manőverezhetővé idomítsa lovát (nem csak előre, nem csak féloldalazásban, hanem teljes oldalazásban, vagy akár hátremenetre is képessé szeretné lovát tenni), akkor nem kerülheti meg az, hogy a vágtamunkát megelőzően ügetésben is képessé tegye minderre lovát!
  4. Az előrehajtó segítség fokozásával a ló - iskolaegyensúlyának megtartásával - iskolaügetésben indul előre. Ennek eredményeként súlyának nagy részét hátulsó lábain hordja, hátulsó lábait rugószerűen kezdi használni, ízületeit fokozottan meghajlítja minden egyes lépésnél, majd fokozottan rugja el magát a talajról, hátulsó lábainak hordozóereje ezért szemlátomást megnövekszik. Mindennek eredményeként vállai megkönnyülnek, elülső lábainak lábtövét az ügetéshez képest jóval magasabbra emeli. Ez a passage.
  5. Az előrehajtó segítség fokozásával a ló ügetés - vágta átmenetet is végrehajthat. Hajlítottan egyenes helyzetből ilyenkor - az iskolaegyensúly megtartásával - négyütemű iskolavágtában, vagy kétütemű redoppban indul meg.
  6. Ha a ló egyenes-egyenes helyzetben piaffozik az átmenet előtt, akkor kétütemű terre-a-terre jármódba kezd, elülső és hátulsó lábai egymás mellet érnek talajra.

A piaffe tanítása során persze nem lehet egyből elvárni a lendületességet, az csak fokról-fokra, a ló ügyességének és erejének növekedésével párhuzamosan növelhető. A lendületesség fokozatos növekedésével fokozatosan nő a feligazítottság is, illetve a lendületesség fokozatos növekedésével párhuzamosan “tisztázódik” a ló számára a száronlét, a keret elfogadása, annak puha kitöltésére való önálló szándék. Mindennek eredménye az átmenetek végrehajtására való képesség: az átengedőség.

Szólj hozzá!

Címkék: passage iskolaállj piaffe terre-a-terre átengedőség Lovas Nemzet redopp levade

Mráz Edina cikke a Lovas Nemzetben!

2015.08.02. 21:44 patkószeg

kepernyofoto_2015-08-02_21_31_04.png

Szólj hozzá!

Címkék: piaffe

A hát elengedtetése

2015.08.02. 10:24 patkószeg

A magyar szerzők világosan írnak az elengedettség egyes fokozatairól. A kiképzés során a ló először a lazítottság állapotát éri el. Ekkor mozgásszervei elengedettek, de a hátulsó lábakban nem keletkezik tolóerő. A második fokozat a részleges elengedettség. Ekkor a mozgásszervek elengedettek és a hátulsó lábak tevékenységében megjelenik a tolóerő. A harmadik szint a fokozottabb elengedettség. Ekkor az elengedettség a ló törzsére is kiterjed. Végül a ló eléri a teljes elengedettséget, amikor az elengedettség az egész testére kiterjed.

A törzs, illetve a hát elengedettsége, illetve annak vizsgálata az elengedettség szempontjából tehát különös szereppel bir. A gyakorlatban a lovas a törzs elengedettségét a hát kényelmességéből érzi. A ló hátának elengedettségét talán leginkább ügetésben, jelesül tanügetésben lehet nyomon követni. A kiképzés elején tartó lovon a lovas azt érzi, hogy ügetésben szinte lehetetlen folyamatosan a ló hátára ülni. A ló ráz, a tanügetés kényelmetlen. A nehézség nem a lovas szerény gyakorlatát jelzi, henem a ló merevségét. Az elengedett háttal járó lovon bárki tud tanügetni, a mereven pedig senki: a tanügetés nehézségének okát legtöbbször nem a lovasban, hanem a lóban kell keresni.

A képzés előrehaladtával a hát elengedettsége fokozatosan javul. A lovas a ló elengedtetésével "eljut odáig", hogy már "erőből" a ló hátán tud maradni, azaz képes a tanügetésre, de az akár komoly fizikai erőkifejtésre készteti. Majd egyszerűvé válik a tanügetés, végül, amikor a ló háta (és törzse) elengedetté válik, akkor a ló háta szite magára szívja a lovast. Ezt a helyzetet a régiek úgy mondták, hogy a ló a lovas csizmái közé dagad! Ez nagy iramban is fennáll, a közép-, illetve nyújtott ügetés az elengedett hátú lovon kifejezetten kényelmes, a nagy iram ellenére a lovas puhán tud a ló hátán ülni. A merev, vagy nem kellően elengedett hátú lovon a nagy iramban még a legnagyobb tapasztalattal rendelkező lovasok is pattognak. Jól megfigyelhető ez akár a díjovas versenyek magasabb kategóriáiban is.

Amikor a ló a lovas csizmái közé dagad, akkor a lovas ülöcsontjaiban kezdi érezni a hátulsó lábak mozgását, úgy érzi, minha a ló hátulsó lábai sajátjaként mozognának.

Ilyen érzés nélkül nem tudja a lovas elérni a ló teljes elengedettségét, hiszen a hát, illetve a törzs elengedtetése előfeltétele a teljes elengedettségnek. A törzs elengedtetése nélkül ló nem lesz teljesen összeszedhető, nem lesz minden körülmények között engedelmes, hiszen merevségével bármikor ki tudja vonni magát a lovas befolyása alól.

Szólj hozzá!

Címkék: elengedettség hát elengedtetése

Elengedettség: Nincs kompromisszum!

2015.07.30. 08:22 patkószeg

Joszipovich Zsigmond szerint a ló elengedtetése a lókiképzés bázisa. A nem elengedett, azaz merev ló önmaga és lovasa ellen küzd, merevségével minden egyes lépésével rombolja saját és lovasa testét. Az elengedettség a ló hosszútávú testi épségének kulcsa.

Az elengedettségről még ide és ide kattintva olvashatsz!

Persze a kérdés nem ilyen egyszerű. Az elengedettség nem fekete-fehér, nem vemhes-nem vemhes állapot. Sokszor van olyan helyzet, hogy ha például díjlovas bíró lennék, akkor elengedettnek kellene minősítenem az adott lovat, de mint lókiképző ugyan arra azt kellene mondanom, hogy még vannak tartalékok az elengedtetés kapcsán. Bármilyen laza is legyen egy izom, annak nyújthatósága fokozható. Bármilyen hajlékony egy ízület, annak hajlékonysága fokozható. Az izmok és ízületek állapotán való "dolgozás" a lovas mindennapos feladata, a nyújthatóság és a hajlékonyság terén ezzel együtt igen lassú lehet az előrehaladás. Az biztos, hogy a kitartó munka egyre kényelmesebbé és egyszerűbbé teszi a lovaglást, míg az elengedettség kérdésének elhanyagolása pont az ellenkező eredményre vezet.

Éppen ezért az elengedettség vizsgálata során semmilyen kompromisszumot nem engedhet meg magának a kiképző!

Szólj hozzá!

Címkék: elengedettség

Elengedtető és tornáztató gyakorlatok álljban

2015.07.29. 07:00 patkószeg

Marius Schneider videója: Vállat be, farat be, iskolaállj, levade. Minden gyakorlat egy felvételen, amit álló helyzetben el lehet végezni!

Szólj hozzá!

Címkék: Marius Schneider

A Bécsi Magasiskola 450 éves

2015.07.29. 06:51 patkószeg

Közel két órás a felvétel az ünnepi eseményről, de érdemes végignézni!

Szólj hozzá!

Címkék: Bécsi Spanyoliskola

Köszönöm!

2015.07.27. 21:34 patkószeg

img_4300_2.JPG

"A Magyar Huszár és Katonai Hagyományőrző Szövetség elnöksége Göblyös István úrnak, a Magyar Lovaskultúráért lovagrend alapítójának, magyar katonai hagyományok ápolásában nyújtott kimagasló érdemeiért a Magyar Huszár és Hagyományőrző Szövetség arany érdemkeresztjét adományozza. Az elnökség nevében: Székely Tibor hö ezredes, a szövetség elnöke"

Szólj hozzá!

Magasiskola

2015.07.27. 07:47 patkószeg

untitled.jpg

Magasiskola, vagy más néven lovasakadémia az a hely, ahol a lovaskultúrát akadémista stílusú lovaglással művelik. Ennek legfontosabb jellemzője az iskolajármódok lovaglása. A katonai szempontok változásával az elmúlt évszázadokban az iskolajármódok lovaglása háttérbe szorult, sok helyen feledésbe merült. Ez alól talán az egyetlen kivétel Magyarország, ahol még az 1950-es években (!) született szakírásokból is kiolvasható az iskolajármodok fontossága és az, hogy az iskolajármódok lovaglása élő gyakorlat, a nemzeti magaskultúra központi gondolata.

A magyar magasiskolának művelésének három feltétele van:

  1. Hozzáértő kiképzők: A lovaskultúrát autodidakta módon nem lehet elsajátítani, azt csak lovas mestertől lehet megtanulni. A lovas mestert is arról lehet megismerni, hogy lovas mestertől tanult.
  2. Megfelelő lovak: Magasiskolát csak saját képzésű lovakkal lehet művelni. Készen vett lovakkal magasiksolát imitálni nevetséges: az mind a résztvevőket, mind a külső szemlélőt tévútra vezeti.
  3. Összefogás: Kultúrát csak közösségben lehet művelni. Pénzzel, különösen könnyen megszerzett "állami" pénzzel sok mindent meg lehet vásárolni, de kultúrát nem lehet teremteni!

Szólj hozzá!

Címkék: magasiskola akadémista stílus lovasakadémia

Ez carriere!

2015.07.26. 08:56 patkószeg

20040610-083303_4.jpg

A carriere a vágtához hasonló, de annál gyorsabb, kétütemű, lebegési fázissal rendelkező jármód. A carriere a vágta iskolajármódja. Az iskolajármódok odadobott száron történő lovaglására csak a legnagyobb mesrerek képesek.

A carriere jármódot úgy kell elképzelni, mint amikor a versenyló kiugrik a startgépből.

A carriere-t, ugyan úgy, mint a többi iskolajármódot a ló természetszerűen ajánlja fel lovasának a helyes (és sokszor nagynon hosszan tartó) kiképzés eredményeként. A carreiere az redopp előre, ugyan úgy, ahogyan a passage az piaffe előre.

A fenti ábra kapcsán már hallottam azt a véleményt, hogy csupán gyors vágtát ábrázol. Nem! Ez carriere!

Szólj hozzá!

Címkék: carriere

Lovasakadémia

2015.07.24. 19:08 patkószeg

Lovasakadémia az a hely, ahol iskolajármódokat oktatnak: iskolalépést, piaffe-ot, passage-t, iskolavágtát, redoppot, terre a terre-t, carriere-t. Ez évszázadok óta így van. Ez persze nem von le semmit azoknak az iskoláknak az értékéből, ahol nem foglalkoznak ezekkel a jármódokkal, csak azok nem akadémiák. Azok campagne iskolák, hiszen ezeken a helyeken a campagne jármódokkal foglalkoznak.

Az első világháborúig a hadsereg campagne iskolája Bécsújhelyen volt, a lovasakadémia a bécsi magasiskola volt. Ugyan ez a rendszer került tulajdonképpen felállításra a világháború után. A campagne iskola az örkénytábori iskola volt, a magasikola pedig a budapesti spanyoliskola volt.

Az akadémia a lovaskultúra művelésének legmagasabb helyszíne. Napjainkban a magasiskolák többnyire nem állami fenntartásúak, mivel megszűnt annak katonai indokoltsága. A magasiskolák magániskolák, ahol az igényes, a lovaskultúrát a legmagasabb szinten művelni kívánó privát lovasok kapnak kiképzést.

Szólj hozzá!

Címkék: lovasakadémia

Zrínyi lovas portréi

2015.07.21. 21:55 patkószeg

zrinyimix.jpg

Nem tudom miért, de nagyon szeretem Zrínyi lovas prortréit...

Ide gyűjtöttem őket. Legalábbis azokat, amiket eddig megtaláltam.

Szólj hozzá!

Címkék: Zrínyi

A nyereg mámora

2015.07.18. 06:56 patkószeg

ximg_0978.jpg

Akkor, amikor a ló testében, lelkében végletesen elengedetté válik, valami egészen különös, örömteli érzés ömlik el rajta. Ez az érzés végigiáramlik a lovason is, lelkén, akár órákig tartó mámoros kábulat lesz úrrá Bár ezt nem minden nap éli meg a lovas, mégis ez az az érzés, ami rabságban tartja, ami ismét és ismét közös munkára, a harmónia megtalálására sarkallja. Amikor megvan, akkor szinte nem lehet az együttlétet abbahagyni, a munkát csak azért fejezi be a lovas, mert tudja, hogy mindennek van egy normális határa. Ilyenkor lóról szállva azt érzi, hogy már szállna is vissza és mint egy függő, remegve várja a következő alkalmat, amikor együtt lehet lovával.

Szólj hozzá!

Levade, mezair, terre a terre

2015.07.16. 06:30 patkószeg

1780615_611622008905308_2130026941_n.jpgBe kell valljam: tegnapi bejegyzésemben (ide kattintva olvashatod) kicsit csúsztattam és most magyarázkodni szeretnék. A fotók nem mindegyike ábrázol levade feladatot: sem Pénzes Gáboré, sem az enyém. Mindketten terre a terre jármódot mutattunk be, de az állóképen a terre a terre jármódot és a levade feladatot nem nagyon lehet megkülönböztetni.

Az egész "ügy" kapcsán mindenek előtt meg kell állapítani, hogy a magasiskolai feladatok, jármódok megnevezésére a nemzetközi szakirodalomban egységes kifejezésrendszer nem alakult ki, mert azok katonai titkokat képeztek. Így az egyes iskolák akár egymással szöges ellentétben lévő kifejezésrendszert is használhattak, valamint a vonatkozó szakirodalom is homályos, egyik helyen ezt, a másik helyen azt lehet olvasni. Az egységes modern magyar szaknyelv számára ezért az alábbi kifejezéseket és tartalmakat ajánlom:

Levade: A levade a ló összeszedésének csúcsa, az akadémista stílusú lovaglás jelképe. A ló teljes súlyát kizárólag a hátulsó lábain hordja, elülső lábai behajltva a levegőben vannak azért, mert az összeszedés hatására lefelé mozduló (süllyedő) mar és a föld között "elfogy" a kellő távolság az elülső lábak számára. A levade feladattól meg kell különböztetni a pesade feladatot. A pesade-ban szintén a hátulsó lábakra kerül a ló súlya, az elülső lábak a levegőbe kerülnek, de azért, mert a mar felfelé emelkedik! A pesade feladatban az összeszedettség nem olyan mértékű, mint a levade feladatban.

Mezair: A mezair rövid levade-ok sorozata. A ló teljes súlyát ritmikusan a hátulsó lábára veszi.

Terre a terre: A vágta iskolajármódja. Kétütemű, a vágtához hasonló mozgás, lebegési fázis nélkül. Az egyik ütemben a két hátulsó láb, a másik ütemben a két elülső láb ér talajra egymás mellett. A ló gerince egyenes. Ha a ló a feladatot hajltott állapotban hajtja végre, akkor a kétütemű mozgás során a hajlítás belső oltalára eső hátulső és elülső lábak a külső lábaknál (a normál vágtához hasonlóan) előrébb érnek talajra. Ez a redopp.

A terre a terre és a mezair nagyon hasonló mozgások. Vannak olyan lovas szakemberek, akik azt állítják, hogy terre a terre nincs is, csak mezair. A magam részéről javaslom a terre a terre kifejezés használatát, ha ló a mozgást jármódként mutatja be, tehát valahonnan valahová halad. Még akkor is, ha a haladás igen rövid, vagy akár álló helyzetű. A mezair kifejezést az álló helyzetben végrehajtott (legtöbbször iskolaugrás előtt látható) iskolafeladatra javaslom használni.

Szóval, hogy mi látszik a festményen, levade, mezair, terre a terre, azt nem lehet eldönteni! Ezért voltam bátor a tegnapi tablóképen azt sugallni, hogy mindenki levade feladatot mutatottt! :)

A festmény fotóját Petra Wenzel gyűjtéséből kopiztam ide. Facebook oldalának fotói között nagyon sok szép képet találhattok!

Szólj hozzá!

Címkék: terre-a-terre redopp levade pesade mezair

Még egy tabló

2015.07.15. 19:02 patkószeg

untitled-2.jpg

Iskolaállj feladatok a Piaffe show-n. Lajos barátom azt kérte, hogy mondjam másknét az iskolaállj kifejezést. Mondtam, hogy féllevade. Szerinte: nyáriszünet! :)

Szólj hozzá!

Címkék: iskolaállj

Hát ezt bebuktam! :)

2015.07.15. 09:08 patkószeg

untitled.jpg

A Piaffe show-n szinte mindenki csinált nyeregből levade-ot, Zerninváry Szilárd kantár nélkül is, csak én, csak én hagytam ki! Azért egy kép készült kézen! :)

Szólj hozzá!

Címkék: levade

Lovasakadémia: Ne hagyd ki!

2015.07.14. 21:28 patkószeg

ximg_5901.jpg

Jővő héten Nyári Lovasakadémia. Ha csak egy napod van, akkor is gyere!

Napi témák: 

Héfő: Légy a lovad ménesvezére! (Lezsák Levente), A belső elengedettség kialakítása (Gőblyös István)

Kedd: Hosszhajlítások képzett lóval (Bóta András) A hosszhajlítás tanítása fiatal lónak (Gőblyös István)

Szerda: Lovak viselkedéstana (Tóth Bettina), Száronlét (Gőblyös István)

Csütörtök: Félfelvétel, felvétel, iskolaállj, levade - a te lovad is képes rá! (Szirtes Bence és Gőblyös István)

Péntek: Iskolajármódok és tanításuk (Gőblyös István)

A lovasakadémia minden nap 10 órától 15 óráig tart, helyszín: Kajászó-Szentpéterpuszta Lovarda.

Szólj hozzá!

Piaffe show képei

2015.07.13. 22:04 patkószeg

11695018_1106046459410027_4848721779570891181_n.jpg

A Piaffe show képeit ide kattintva találod!

Szólj hozzá!

Vihar után...

2015.07.13. 21:31 patkószeg

img_4272_2.JPG  img_4276_1.JPG

 

Szólj hozzá!

Fogadatlan prókátorként...

2015.07.10. 11:28 patkószeg

pimg_0945.jpg

Fogadatlan prókátorként, csak rögzíteni szeretném, hogy idehaza már több mint egy éve Cseppentő nyeregt használok. Kiváló az idomításhoz. Nem elvi okok miatt váltottam használatára, hanem azért, mert egyszerűen kényelmesebb volt díjlovagló nyergemnél.

A nyerget a múlt héten hosszútávú túrán is kipróbáltam. Ott is kiválóan teljesített. Sehol, semmilyen törésem sem nekem, sem Csibinek a kunfakónak nem volt, pedig nem csak a távolság, de a meleg is próbára tett lovat, lovast. Mindezekkel együtt nem lehet feledni, hogy a nyegeg Zitára ugyan úgy passzol, mint Csibire pedig a méretbeli különbségek nem elhanyagolhatóak.

Szólj hozzá!

Zrínyi és Rákóczi csizmája

2015.07.07. 14:03 patkószeg

kepernyofoto_2015-07-07_13_52_14.png

A ledület a lovaglás egyik legnehezebben megérthető fogalma. Sokat és sokféle megfogalmazással lehet és kell róla beszélni, hogy teljes mértékben érthetővé váljon, sokszor azonban egy-egy ábrázolás többet tud kifejezni, mint a hosszas elemzés.

A lendület tartalma

Bár minden szakírás kijelenti, hogy a lendületnek semmi köze az iramhoz, a lendületes mozgást mégis szinte mindig a közép- és nyújtott ügetéssel, vagy a közép- és nyújtott vágtával ábrázolják. Ez hibás, hiszen az állítással ellentétes gondolatot sugall. A magam részéről a lendület kapcsán Zrínyi Miklós portréját szeretem segítségül hívni. A kép eleve érdekes, hiszen az ülés helyzete, a lovas pozíciója, a szárkezelés inkább a cowboy dressage lovasainak stílustát közelíti, mintsem a magukat klasszikusnak tekintő díjlovasokét, de figyelmesen vizsgálva a részleteket, egyértelmű, hogy az pontosan igazodik a magyar hagyományokhoz, így akár a XX. század elején keletkezett szakírások minden egyes állításához is!

A hosszú szár ellenére a ló egyértelműen száron van. A száronlét ugyanis nem a támaszkodáshoz kapcsolódik (legalábbis nem úgy, ahogyan az napjainkban általában látható), hanem a keret ló által történő elfogadásához. A keret “elején” a ló a hosszú szár ellenére, rendkívül finom támaszkodást vesz. Úgy, ahogyan azt régen mindannyian tanultuk: a helyes támaszkodás mértéke a szár súlyával megegyező, ha pedig a szárat elvágnánk, és rövid szakaszon cérnával helyettesítenénk, akkor a cérna nem szakadhatna el.

A kép világosan árulkodik az “engedtető” technika végletes érvényesítéséről. Az engedtetés két legfontosabb “hozadéka” ugyanis az, hogy az engedtetések sorozatával a ló együttműködése javul, másrészről az engedtetésekkel az engedtetéshez szükséges nyomás mértéke fokról-fokra csökken. Végül a keret elején alkalmazandó szárhatás (ami a keretet meghatározza) szinte végletekig lecsökken és a ló és lovas páros eljut az öntartásig. Megjegyzendő, hogy a feligazítottság mértékét a lovas az ülésével tudja szabályozni. Ez ügyben a szár csak másodlagos segítség, az csak akkor jut szerephez, ha az ülés jelzésére a ló nem reagál kellőképpen!

Teljesen hasonló a helyzet a keret “hátulján”. Hátul a keretet a csizma szabja meg. Ha a ló a csizma nyomására enged, hátulsó lábait megfelelő szorgalmassággal a megfelelő pozícióba hozza, akkor a nyomást azonnal fel kell adni, a lovasnak a csizmákat passzív helyzetbe kell helyeznie. Itt is érvényes, hogy az engedtetések sorozatával egyre kisebb nyomások elegendőek az engedtetéshez. Végül kialakul az önálló szorgalom: ez a lendület.

A száron lévő ló tehát lendületes. A keret végletes elfogadását, azaz a végletes lendületet fejezi ki a képen ábrázolt passage feladat, illetve a szár és a csizmák passzív helyzete, valamint a végletes szorgalom mellett látható feligazított öntartás! Kókay Pál erről a következőket írja: “...a némiképp helyesen alkotott ló ha helyes ütemben mozog, hátsó lábaival nem marad el, alálép, tartásban marad, vagyis engedelmes. Az alapvető idomítás...célja a lóba belenevelni azt a meggyőződést, hogy hátsó lábaival ütemben kell maradnia minden körülmény között, bármilyen tempóban. Az ütemet a lónak végeredményben öntudatosan, a lovas erre irányuló külön meg-megújuló vagy éppen állandó segítsége nélkül is meg kell tartania.”

A lendület érzése

A lendületet nem csak tartalmilag, hanem a lovasérzés alapján is meg lehet határozni. A ló gerincoszlopa a mozgás során háromdimenziós mozgást végez. Lépésben ez a következőképpen írható le:  A hátulsó láb előrelendülése során a gerincoszlop felemelkedik, majd lesűlyed. Eközben oldalra is meghajlik, az előrelendülő lábbal ellentétes oldal felé elmozdul. A hajlásából következően a gerinc el is csavarodik, a ló mellkasa az előrelendülő lábbal megegyező oldalon lesüllyed, a másik oldal felemelkedik. A lovas mindezt úgy érzékeli (azt érzi), hogy a csípője legmagasabban és leghátul akkor van, amikor az azonos oldali hátulsó lábát éppen felemeli a ló a talajról, csípője akkor van legmélyebben és legelöl, amikor az azonos oldali hátulsó lábát a ló a földre helyezi. A lovas mindkét csípőjével, de nem azonos periódusban érzi ezt a hullámzó mozgást, azt érzi továbbá, hogy a teljesen (!) ellazított lába, illetve csizmája a süllyedő és előrefelé mozduló csípőjének oldalán a lóhoz közelít, míg az ellentétes oldalon távolodik a ló oldalától. A lendület érzése ez a hullámmozgás. Minél erősebb a hullámmozgás, azaz a ló gerincének lengése, annál nagyobb a ló lendülete. Ezért van az, hogy a lendületnek semmi köze a ló sebességéhez, az a ló gerincoszlopának lengését, lendületét fejezi ki. Ezt írja le Moys Elemér: “...a lengéseket a hátulsó lábak indítják meg, s a gerincoszlop közvetítésével a fejig és az elülső lábakig terjednek, miközben a lovat a szárra való támaszkodásra késztetik. A lengések láthatók, hallhatók és érzékelhetők. Tökéletességükben rejlik a mozgásnemek ereje és rugalmassága, sőt, mi több: a hátaslónak a valódi értéke.” Máshol: “Ha a természet nem találta volna jónak és üdvösnek, hogy a gerincoszlop hajladozni tudjon, akkor bizonyára nem alkotta volna sok csigolyából, amelyeket rugalmas ízületekkel kapcsolt össze...Minden lovaglólecke és magasiskola célja is abban csúcsosodik ki, hogy a lovakat lendületes járásúakká nevelje ki, mivel a lendületben rejlik a ruganyosság, s ezen alapszik a gyorsaság és az ügyesség.”

A hátulsó lábak tevékenysége, illetve a ló gerincének hullámmozgása kapcsán a lépéshez hasonló érzése van a lovasnak ügetésben is és vágtában is! Szintén meg kell állapítani, hogy minél erősebb a hullámmozgás, annál kényelmesebb a ló. Tehát minél nagyobb a lendület, annál kényelmsebb a ló! De a fordítottja is igaz. Az a ló, amelyeiken nehéz ülni, amelyik kényelmetlen, mondhatnánk ráz, az nem lendületes. A lendületes lovon mindhárom jármód kényelmes, az szinte semmifajta fizikai erőkifejtést nem igényel lovasától, így akár igen idős korban is igen magas szinten lehet lovagolni! A lendületes lovon a lovaglás nem fizikai sport!

Nyilvánvalóan következik a fentiekből, hogy a hullámmozgás erősítésére, illtetve annak fenntartására elsősorban a lovas csípői és combjai képesek, kellő lendület esetén a lovas csizmáinak nincs szerepük. Ezért van az, hogy a legnagyobb lovasmesterek azt állítják, hogy az ülés a térdtől a térdig tart, a képzett lovak lovaglása során a csizmájuk általában nincs hatásban!

Nagyon érdekes ez ügyben az Országház előtt 1937-ben felállított Rákóczi szobor. Az alkotás nyilvánvalóan a kor eszményi (évszázados hagyományokat figyelembe vevő) ülését formálja meg. Rákóczi ülése térdtől térdig tart, a csizmák nem érnek a ló oldalához! A száronlétet a vágta iskolajármódja a redopp egyérteművé teszi, annak ellenére, hogy a szárak itt is (mint az évszázadokkal korábban készült Zrínyi portrén) enyhén lógnak, azaz a ló öntartásban jár!

Azt tehát, hogy elődeink mit gondoltak a lendületről, az öntartás és a hatáson kívül helyezett csizma jelzi!

Szólj hozzá!

Címkék: lendület Rákóczi Zrínyi Lovas Nemzet

lovasblog

Gőblyös István: Lovakról, lovasokról - lovaknak lovasoknak

E-mail a szerzőnek

Kövess!

 

Friss topikok

  • magyar_lovaskultura: Talán nyolc vagy tíz éves lehettem, amikor apám fölvitt bennünket a Mátrába kocsival, a régi 3-as... (2017.04.11. 23:27) Motorizált Ménesvezér
  • delejezoe: Bocsánat megint, de Richard Wätjen (nem Wäjten). (2017.03.30. 09:16) Sabine Oettel
  • Filep Kálmán Csaba: Talán a legösszetettebb dolog ez a fránya 3 E. Hogy állunk a lovas alkatával a 3 E -vel. Azért érd... (2017.03.29. 15:36) Iby Zoltán az egyenességről
  • patkószeg: @Gyuszi Varga: Felhívna: +36303831375 (2017.03.27. 17:37) Hát Délvidék, hát...?
  • Filep Kálmán Csaba: Toboroznak csákót kapnak. majd lóra ülnek,mindenféle nyeregbe csücsülnek,a ranglétrán gyorsan üdvö... (2017.03.16. 09:56) Hogyan fogja a huszár a szárat?

Címkék

akadály (2) akadémista stílus (1) alázat (1) állítás (1) Andrássy (1) átengedőség (7) Bad Füssing-i levelek (10) ballotade (3) Baucher (1) Bécsi Spanyoliskola (1) bértartás (28) Bocskai (2) Bóta András (1) Branderup (19) brida ülés (3) campagne lovaglás (1) capriole (3) carré (1) carriere (3) combból jár (1) combból járás (1) cordeo (1) courbette (2) croupade (3) Cseppentő (1) csizmasegítségek (1) Dalghren (3) dámanyereg (4) délceglépés (3) descente de jambes (1) descent de maines (1) díjlovaglás (35) díjugratás (5) dopping (1) durvaság (1) egybevágó segítség (1) egyenesség (7) egyensúly (4) együttműködésikészség (2) elengedettség (14) engedelmesség (2) Erős (1) falkade (1) farat be (5) felelős lettél (1) felfényesedett mozgás (1) feligazítás (3) féloldalazás (1) felvétel (5) ferdeség (1) fiatal ló képzése (7) fogathajtás (1) frederiksborgi ló (1) futószáras munka tesztje (2) futószárazás (9) gineta ülés (2) göblyös (24) Hadik András (3) hagyományőrzés (1) hagyomány kötelez (4) hajlítás (1) Hanthy (1) használati ló (3) hátból jár (1) hátból járás (1) hát elengedtetése (3) helyes ülés (1) hiperinflexió (1) hordozóerő (1) Horthy (1) hosszhajlíás (4) ideális lóméret (1) idomítási skála (1) Iskoalugrás (2) iskolaállj (18) iskolaegyensúly (3) iskolafeladat (3) iskolafelvétel (2) iskolajármód (4) iskolalépés (10) iskolalovaglás (5) iskolavágta (5) jármódok anyja (2) Josipovich (2) kajászó szentpéterpuszta (28) kapicán (7) Keméry (2) kengyelhossz (5) kétütemű lépés (1) kézen végzett munka tesztje (2) kikötőszárak (6) klasszikus lókiképzés (1) knabstrupper (1) Kókay (2) koncentráció (1) konchajlítás (1) középügetés (2) közösségünk címmel rendelkező tagjai (1) különválasztott segítség (1) kunfakó (3) kunkötés (1) lábsorrend (1) LDR (1) lendület (8) lépés (2) levade (7) (35) lókiképzés (31) lókiképzés egyszerűen (2) lótartás (31) lovaglás (57) lovasakadémia (6) lovasérzés (9) lovassport (41) Lovas Élet (11) lovas fogalomtár (1) Lovas Nemzet (31) ló a lovas ülésén (1) Magasházy (1) magasiskola (1) Magyar Lovaskultúra Napja (2) Marius Schneider (1) mélyen - előre (1) mélyre lovaglás (2) mély nyak (2) ménesvezér (1) mezair (3) military (6) modern és klasszikus (2) Moys (3) mslt (7) munka kézen (3) nagykantár (2) nehéz osztály (1) Némethy Bertalan (1) nemzeti lovaskultúránk (1) női nyereg (2) Nuno Oliveira (2) Nyári lovasakadémia (1) nyílt szakmai est (1) nyílt szakmai nap (1) oldaljárás (1) önhordás (2) öntartás (2) Örkény (1) összeszedettség (6) osztrák-magyar hajlítás (1) Pados (1) passade (1) passage (9) Pegazus (1) perdülés (1) pesade (7) piaffe (14) pilár (2) puhaság (1) Rákóczi (1) redopp (15) repulon (1) repulon passade (1) rollkur (1) Sabine Oettel (9) sarabande (1) Seeger (1) segítségek (2) spanyol lépés (3) Steinbrecht (1) Stenbeck (1) súlypontáthelyezés (1) szárhasználat (1) száronlét (8) szárra állítás (1) szártartás (1) szár mögött (1) Szent György (1) szinkronizáció (1) Szirtes Bence (1) támaszkodás (2) Tászler Melinda (1) természetes (1) terre-a-terre (15) teszt (4) tolóerő (1) Tünde (4) Tuska (1) ügetés féllépés (1) ugrásváltás (9) ugrásváltás kézen (1) ütem (1) vágta (3) vállat be (5) vezetés kézen (1) videónapló (3) vonal mögött (2) Weyrother (3) Zazie (7) Zita (5) Zrínyi (5) Címkefelhő

Utolsó kommentek

  • magyar_lovaskultura: Talán nyolc vagy tíz éves lehettem, amikor apám fölvitt bennünket a Mátrába kocsival, a régi 3-as... (2017.04.11. 23:27) Motorizált Ménesvezér
  • delejezoe: Bocsánat megint, de Richard Wätjen (nem Wäjten). (2017.03.30. 09:16) Sabine Oettel
  • Filep Kálmán Csaba: Talán a legösszetettebb dolog ez a fránya 3 E. Hogy állunk a lovas alkatával a 3 E -vel. Azért érd... (2017.03.29. 15:36) Iby Zoltán az egyenességről
  • patkószeg: @Gyuszi Varga: Felhívna: +36303831375 (2017.03.27. 17:37) Hát Délvidék, hát...?
  • Gyuszi Varga: " hát Kárpátalja" sajnos még nagyon messze! így csak a blogon keresztül követem az eseményeket. (2017.03.24. 09:47) Hát Délvidék, hát...?
  • Utolsó 20