Zabla & Kengyel

Dr. Gőblyös István lovakról, lovasoknak

Magasiskola

2011. szeptember 12. 07:25 - patkószeg

A magasiskola gyakorlatainak ismerete nélkül nehéz megérteni a legnehezebb díjlovas feladatok célját és a hozzájuk kapcsolódó elvárásokat. A magasiskola feladatait csak a díjlovas értelemben teljesen kiképzett lóval lehet megkezdeni, azzal a lóval, amely készségesen hajtja végre a nagydíj feladatait: piaffe-ot, a passage-t , az oldaljárásokat, a vágtaperdülést, valamint minden jármódban képes nemcsak a legteljesebb összeszedettségre, hanem a nyújtott iram bemutatására is.

Érdekes, hogy az ugrásváltás, valamint az ugrásváltás sorozatos végrehajtása nem előfeltétele a magasiskolai feladatoknak. Nem véletlen, hogy a minden egyes vágtaugrásra való ugrásváltás hagyományosan nem is tartozik a klasszikus lókiképzés feladatai közé, a komoly lovas szakemberek jelentős része a XX. század elejéig csupán cirkuszi kunsztnak tartotta a feladatot.

A magasiskola feladatai évezredek óta ismertek, azok nem öncélúak, nem magamutogatóak, hanem katonai feladatokat szolgáltak, a lovas akaratával tökéletesen együttműködő, a saját és lovasa súlyát tökéletesen birtokló ló ugyanis rendkívüli előnyt jelentett a harctereken, úgy a védekezésben, mint a támadásban.

A magasiskola feladatait három csoportba lehet sorolni: iskolajármódok, iskolafeladatok, iskolaugrások.

Iskolajármódokat éa az iskolafeladatokat átmeneti jármódoknak is nevezik. Ezek a terre á terre, redopp, iskolavágta, carrière, mezair, pessade, levade. Az átmeneti feladatokban a teljest súly, ha esetenként csupán pillanatokra is, de kizárólag a hátulsó lábaira terheli a ló. Az átmeneti feladatokat legtöbbször paffe-ból indítják.

  • Terre á terre: A vágtához hasonlatos kétütemű, lebegési fázis nélküli jármód. Az egyik ütemben a két hátulsó, a másik ütemben a két elülső láb egyszerre és egymás mellett ér talajt. Az előrehaladás csekély, végrehajtása két patanyomon történik.
  • Redopp: A terre á terre-hez hasonló, kétütemű, farat be szerűen végrehajtott jármód, az elülső lábak egyenesen, a hátulsó lábak oldal irányban ugranak, a hátulsó lábak ezért nem egymás mellett érnek talajt. Az előrehaladás csekély.
  • Iskolavágta: A terre á terre-hez hasonló, ám négyütemű és egyhelyben végrehajtott feladat. Az iskolavágtánál az elülső és a hátulsó lábak nem egyszerre és nem egymás mellett érnek a talajra.
  • Carrière: A terre á terre-hez hasonló jármód, ám jelentős előrehaladása és lebegő fázisa is van. Mozdulata hasonló a startgépből kiugró versenyló mozdulatához.
  • Mezair: Kicsi levade-ok sorozata, melyek között a ló a földre visszaejti elülső lábait, hogy azokkal azonnal ismét levade-ba rúgja magát vissza. Nagyon hasonlít a terre á terre-hez.
  • Pessade: A levade-hoz hasonló feladat. A ló teljes súlyát a hátulsó lábaira veszi, azon egyensúlyoz. A levade-tól az különbözteti meg, hogy a hátulsó lábak ízületei nyújtottak, végrehajtásának kezdetén a ló súlypontja határozottan felemelkedik, a ló „felmagasodik”.
  • Levade: A ló teljes súlyát ízületeinek meghajlításával, a saját és lovasának súlypontja alá lépve hátulsó lábaira veszi. A ló fara lesüllyed, a ló súlypontja a feladat végrehajtása során szinte változatlan magasságban van, vagy csak kissé emelkedik.

Az iskolaugrások: courbette, kroupade, ballotade, capriole. Az iskolaugrások az átmeneti feladatokból kiinduló feladatok, melynek során a ló határozottan, a természetes jármódok lebegő fázisánál erőteljesebb módon, a levegőbe rúgja magát.

  • Courbette: Ugrások sorozata, a ló az elülső lábait levegőbe emeli, levade szerű pozícióba helyezkedeik, majd a hátulsó lábaival többször a levegőbe rúgja magát, úgy hogy az ugrás és a földet érés során a levade szerű pozíció megmarad. A ló egymás után többször a hátulsó lábairól a hátulsó lábaira ugrik és így halad lassan előre.
  • Kroupade: Az ugrás során a ló háta vízszintes, mind a négy lábát maga alá húzza.
  • Ballotade: A kroupade feladathoz hasonló ugrás, ám a ló a lábait úgy húzza maga alá, hogy hátulról látszanak patkói. A feladat a capriole előkészítő feladata, a ló abba a pozícióba helyezi hátulsó lábait, hogy jelre azokkal kirúghasson.
  • Capriole: Az ugrás során a ló a levegőben hátrafelé rúg.
     
3 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://zablaeskengyel.blog.hu/api/trackback/id/tr793219869

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

delejezoe 2014.12.14. 18:21:30

Lancade? Galop Gaillard?

delejezoe 2014.12.17. 09:39:59

Ha tudnék. :)
A Lancade ezen a képen a középső: www.pinterest.com/pin/251216485438124183/

Most az egyetlen magyar nyelvű leírásként csak Alistai Máttyus N. János 1828-ban írt könyvét találom:
Lancade a' lónak minden előre való ugrása, midőn az háuljára ereszkedvén emelt elejét előre és magasra löki testét úgy, hogy hátsó czombjaival, mellyekkel ugrásközben a' földhz közelebb marad, előbb a' földre ereszkedik mint elejével, A' ló szabadságában lévén, ha valamelly tárgyon keresztül ugrik, Lancade-val testét által löki: ez az ugrás, ha benne a' ló oskolásan tökéletesítetik, a' többi mesterséges járásokra a' lovat előkészíti...
Gallop gaillard-nak neveztetik az, midőn a' ló vágtatás közben néha néhacsintalanságból is egyet előre szökik, vagy hogy arra ösztönöztetett.

Franciául és németül legalább rövid leírással vannak rájuk hivatkozások, de sajnos én egyiken sem olvasok.