Zabla & Kengyel

Dr. Gőblyös István lovakról, lovasoknak

Mélyre, vagy magasra: az itt a kérdés

2011. október 28. 11:05 - patkószeg

A múlt héten egy lovasbarátom megkérdezte, miért engedem, hogy lovasom fiatal lovát magasra emelt tarkóval lovagolja, miért nem kérem, a nyak mélyre lovaglását.

Azt, hogy milyen mélyre, vagy magasra kell a ló nyakát lovagolni, általános szabállyal meghatározni nem lehet. A „régiek” álláspontja ez ügyben egyszerű volt, se mélyre, se magasra, a ló nyakának az eredeti természetes helyzetben kell lennie. Ezzel együtt az a tény nem kerülhető meg, hogy a ló nyakának mélyítése az izmok nyújtását, a tarkó emelése az egyensúlyi helyzet javítását segíti elő.

A kiképzés céljainak elérése érdekében napjaink divatos módszere szinte kizárólag a „mélyrelovaglás, mégpedig akár szélsőséges határozottsággal, hovatovább erőszakossággal, (lásd a blog korábbi bejegyzéseit a rollkursról), ám ez „ügyben” nem szabad elfeledkezni Louis Seegerről a XIX. század egyik legkiválóbb lovasmesteréről, akit Szerdahelyi Tibor huszár ezredes a következő képpen idéz: [Bizonyos esetekben arra kényszerülhetünk, hogy lovunk fejét és nyakát annyira felemeljük, mintha] „a ló homlokán pénzt akarnánk olvasni.” Az idézethez Szerdahelyi azt a klasszikus képet mellékeli, amely minden komoly lovaskönyv hivatkozásaként szerepel, és ami mai szemmel nézve extrémnek tűnhet. (Bár el tudom képzelni, hogy Seeger ugyan olyan meglepetéssel nézné a mélyrelovaglás napjainkban használt szélsőségeit, mint amilyen különösnek látszik a róla készült kép korunk szemlélőjének.)

Azt viszont bizonyosan meg lehet állapítani, hogy nincs kőbevésett szabály a nyak tartásáról. A mondással ellentétben nem minden, de sok út visz Rómába. Az egyik lovat így kell lovagolni, a másikat úgy. Ennek megfelelően nem szabad visszariadni a tarkó magasra lovaglásától a nehéz lovaglású, esetleg ellenszegülő lovak esetében, vagy akkor, ha a lónak alkatából adódóan nehezére esik a konchajlítás, vagy csupán a ló egyensúlyi helyzetét akarjuk javítani. A túlzott feligazítástól azonban óvakodni kell, az a lovas céljával ellenkező hatást is kiválthat, ha a lovas nem tudja kellő érzéssel fenntartani a hátulsó lábak aktivitását.

6 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://zablaeskengyel.blog.hu/api/trackback/id/tr133335855

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

rapika11 2012.02.16. 07:59:47

A magasra lovagolt fej, szerintem, nem lehet követendő eljárás mivel a ló ebben a tartásban megmerevíti a hátát és mind tarkója mind pedig marja feszes lesz így a segítségek nem fognak a lovaskezétől a ló csánkjáig átmenni azok megtörnek, megakadnak vagy a tarkóban vagy a ló marjában. Nem beszélhetünk ettől kezdve elengedettségről sem átengedőségről. A ló ebben az állapotában be fogja ejteni a hátát mert kényelmetlen lesz számára a lovas súlyát hordoznia, nem lesz meg a "lengő hát" oda lesz a rugalmas mozgás és kimaradnak a hátsólábak. A lovas azt fogja érezni, hogy a ló háta rázza esetleg dobálja.

patkószeg 2012.02.21. 01:46:41

@rapika11: Szerdahelyi Tibor és Bodó Imre erről más véleménnyel van.
Abban igazad van, hogy az elengedtetéshez szükséges a "mélyre lovaglás", ám a helyes egyensúly eléréséhez elengedhetetlen a ló feligazítása.

rapika11 2012.02.21. 21:12:20

@patkószeg!
A képen látható ló nem hiszem, hogy elengedett lenne. Erre utal a kitátott száj a szár fölötti fejtartás. a ló feligazodottságát soha sem fogom vitatni de a magas fejtartás nem a feligazítottság jele és nem is az elengedettségé. A magasra emelt fej mindig a szárfelettiség megtestesítője.Az ívelt nyak, öntartásban magasan hordott fej, a tarkó a legmagasabb pont, a függőlegeshez közeli tartás a lengő hát a csánkoktól a zabláig akadálytalanul és azonnal eljutó segítségek, ezeket azt gondolom Szerdahelyi és Bodó Imre sem nevezné magasan feltartott fejnek. A felemelt fej nem engedi meg a megfelelő konchajlítást, a ló hátulja kimarad a mozgása elveszti harmóniáját. Ilyenkor a lónak kényelmetlen a lovasát hordania ezért hátát beejti. Ettől a pillanattól nem beszélhetünk elengedettségről sem átengedőségről, megjelenik a feszesség az ellenkezés a ló háta ráz nem ülteti a lovast. Ezekre gondoltam az előző kommentemben a képre tekintve. Lehet,hogy félre értettem a cikkben megfogalmazottakat. A mélyre lovaglásról pedig szívesen cserélnék véleményt a következőkben.

patkószeg 2012.02.23. 20:12:04

@rapika11: Szerdahelyi Tibor, a Müseller fordítójaként ajánlja Louis Seeger lovaglási stílusát és képét az 1940-es kiadás 68. oldalán.
De a képre hivatkozik Harry Boldt a Das Dressurpferd (27. oldal) című könyvében és Philippe Karl a Twisted truths of modern dressage című könyvében (67. oldal), hogy csak a legellentétesebb szerzőkre hivatkozzam.
A mélyre lovaglásról szívesen beszélnék.

rapika11 2012.02.24. 07:56:04

A hivatkozott Müseler könyvnek sajnos nincs meg az eredeti Szredahelyi fordítása csak egy reprint kiadású, valamint a lovasakadémia kiadásában megjelent könyv. Ismételten mondom nem a könyvben leírtakkal vitázom - tulajdonképpen Müseler is a kivételekről ír, ami mint tudjuk erősíti a szabályt,ezért nem lehet általánosan elfogadott a" magasra "EMELT tarkóban nem engedő fej. Valószínű én fogalmazok rosszul, vagy félreérthetően. Én csak annyit akartam mondani , hogy az általánosan elfogadott az amit az idézett Müseler könyvében is megfogalmazott. Az ettől eltérő módokat külön kell választani mert ezek a kivételek és ezt is csak azoknak a lovasoknak szabad használni akik tökéletesen urai önmaguknak és a lovuk felett képesek teljes kontrollt gyakorolni. Egyébként ezt Müseler is leírja a hivatkozott részben. Még annyit szeretnék hozzátenni, hogy az én értelmezésemben ez a módszer egy korrigálási lehetőséget fogalmaz meg, ilyeténképpen nem lehet és nincs is kifogásom ellene.

patkószeg 2012.02.24. 12:14:54

@rapika11: Szerintem nincs véleménykülönbség köztünk, kérlek olvasd el ismét a cikket! :)
De azért idéznék is belőle: "Azt, hogy milyen mélyre, vagy magasra kell a ló nyakát lovagolni, általános szabállyal meghatározni nem lehet. A „régiek” álláspontja ez ügyben egyszerű volt, se mélyre, se magasra, a ló nyakának az eredeti természetes helyzetben kell lennie. Ezzel együtt az a tény nem kerülhető meg, hogy a ló nyakának mélyítése az izmok nyújtását, a tarkó emelése az egyensúlyi helyzet javítását segíti elő."
A bejegyzésben a mélyrelovaglás szélsőségeinek helytelenségéről szerettem volna írni.