Zabla & Kengyel

Dr. Gőblyös István lovakról, lovasoknak

Az elengedettség jelei

2013. november 24. 21:00 - patkószeg

lovas élet november.jpg

A Lovas Élet novemberi számában megjelent írásom:

Az elengedettség jelei

Az elengedettség a lókiképzés egyik legfontosabb kérdése. Megítélése nem egyszerű és ennek legalább két oka van. Az egyik az, hogy az elengedettség nem fekete – fehér, vemhes – nem vemhes kategória. Az elengedettség, a lazaság, az izmok nyújthatósága, az ízületek hajlékonysága mindig fokozható. A másik az, hogy az elengedettséget kívülről nagyon nehéz minősíteni. Legjobb példa erre a díjlovas versenyek eredményhirdetése, amikkor az addig látszólag elengedett, ellenállás nélküli lovak, amelyek a versenyen egyébkén a bíróktól a legjobb minősítéseket kapták (hiszen éppen ezért vesznek részt az eredményhirdetésen) megbokrosodnak, ellenállóvá, kezelhetetlenekké, ön- és közveszélyesekké válnak. Nyilvánvalóvá válik, hogy ezeknek a lovaknak az elengedettsége nem megfelelő, a versenyen mutatott látvány messze áll a ténylegestől. Az elengedettség külső megítélhetőségének nehézsége azért probléma, mert a lovas külső segítője, edzője az elengedettség tekintetében nehéz helyzetben van, sokszor a még merev lovat is elengedettnek minősítheti és ezzel rossz útra terelheti a lovas érzését. Az ilyen lovas a későbbiekben saját érzései alapján nem tudja megítéli lova elengedettségét, vagy merevségét, illetve annak fokát.

Az elengedettség egyszerre lelki és testi kérdés. Nem lehet elengedett az a ló, amelynek izmai, ízületei nincsenek kellően kitornáztatva. A gimnasztika a napi munka elengedhetetlen része, azt megkerülni nem lehet. Kellő gimnasztika hiányában nem tud a ló megfelelő minőségű mozgást végezni, nagymértékben megnő a sérülések, az apróbb-nagyobb húzódások, porcleválások veszélye.

De nem beszélhetünk elengedettségről akkor sem, ha az úgynevezett belső elengedettség nem áll fenn, a ló nem tekint ménesvezérként lovasára, követő magatartása nem áll fenn. Ezért fontos a ló és lovas közötti igen bizalmas viszony. A ló csordaállat igényli a vezetést. Ha ez valamilyen okból nincs meg, akkor bizonytalanná, ijedőssé válik. A lelkileg önmagát biztonságban érző ló nyugodt, ezért szokták azt mondani, hogy az elengedett ló mellett ágyút lehet sütögetni. Érdekes, hogy a belső elengedettség hiánya bizonyos helyzetekben, akár csak pillanatokra is kialakulhat, az adott helyzet megszüntetésével ismét visszaáll az elengedettség kívánatos foka. Például a ló a lovardának csak egy bizonyos sarkában áll ellen a ló, például valami tárgytól tartva nem akarja azt megközelíteni. De a lovarda másik részében, a számára zavaró tárgytól messzebb a lovas segítségeinek nem áll ellen, elengedettsége, magabiztossága, lovasát ménesvezérként követő magatartása ismét helyreáll.

Az elengedettség nehéz megítélhetőségének ellenére vannak az elengedettségnek olyan jelei, amelyek eligazítanak annak minőségéről. A nyugodt arckifejezés, a nyugodt szem- és füljáték ezek közül az egyik. A lovas, vagy a külső szemlélő sokszor megfeledkezik a ló tekintetének vizsgálatáról. És hát valljuk be, annyi mindent kell minősíteni a lókiképzés során, az egyenességtől a hátulsó lábak tevékenységéig, az ütemességtől a precíz lábsorrendig, vagy a ló egyensúlyi helyzetéig, hogy ez néha nem is csoda. Ráadásul az arckifejezés megítéléséhez kell bizonyos gyakorlat. A ló tekintete által közvetített információk értékelése nem kézenfekvő, azokat meg kell ismerni megértésük érdekében. A tekintetével, az arcával a ló kommunikál (ugyan úgy, mint az ember), csak a lókiképző számára ez a kommunikáció „idegen nyelv” és az idegen nyelveket tanulni kell!

Pont az ellenkező a helyzet a hordott, a mozgással lengő farok esetében. Ez az elengedettség olyan jele, amely könnyen ellenőrizhető mindenki számára. Szép magyar kifejezésünkkel a zászlózó farok az elengedett ló egyik legkifejezőbb jele.

Az ütemesen lengő hát már egy picit nehezebb kérdés. Bár ez is látszik kívülről, de azt leginkább a lovas érzi. A lengő hát az elengedettség jele, éppen ezért lehet kijelenteni, hogy a jól kiképzett, elengedett ló kényelmes. Sőt! A ló képzettségének előrehaladásával, az elengedettség további javulásával a ló egyre kényelmesebb és kényelmesebb lesz.

Az elengedettség szintén látványos jele, a száj megfelelő habzása. Ha a száj száraz, akkor valószínűleg a ló fizikai, külső elengedettsége nem tökéletes. Az izmok nem elég nyújthatóak, a ló tarkója nem elég hajlított. De nem jó az sem, ha a száj túlságosan habzik. Ez a belső elengedettség hiányát, izgatottságot takar általában. A ló szája akkor habzik jól, ha a hab csak egészen vékonyan látható, régi kifejezéssel élve a ló olyan, mintha tejfölbe harapott volna.

Utoljára kell említeni az elengedettség jelei között a prüszkölést. A prüszkölés a ló belső elengedettségének jele.

Az elengedett ló nyugodt, engedelmes, a lovas segítségeit ellenállás nélkül elfogadja, úgy mondjuk a ló hajtatja magát. Ez persze nem hajtósságot jelent, nem azt jelenti, hogy a lovat nagy segítségekkel kell előrehajtani, hanem azt, hogy a lovas segítségeit, különösen a csizmát, mindenfajta feszesség nélkül fogadja el a ló.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://zablaeskengyel.blog.hu/api/trackback/id/tr435647046

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.