Zabla & Kengyel

Dr. Gőblyös István lovakról, lovasoknak

Iskolajármódok

2014. január 30. 10:14 - patkószeg

fotó-2.JPG

Az alábbi írásom a Lovas Nemzet januári számában jelent meg Iskolajármódok címmel:

Az iskolalovast a champagne lovastól az különbözteti meg, hogy míg utóbbi csak champagne jármódokat, azaz a normál jármódokat (lépést, ügetést, vágtát) használ, addig az iskolalovas iskolajármódokat is.

A lépés iskolajármódja az iskolalépés. A normál lépés négyütemű, a patadobbanások egyenlő időközönként hallatszanak. A bal elülső láb lépése után a jobb hátulsó következik, majd a jobb elülső, amit a bal hátulsó követ. A lépés lábsorrendjének egyik érdekessége, hogy van olyan pillanat, amikor az egyik átlós lábpár a levegőben van, a másik átlós lábpár pedig a földön. Mielőtt például a bal elülső lábát a ló a földre tenné, a jobb hátulsót már felemeli. A másik átlós lábpár, a jobb elülső és bal hátulsó láb eközben a földön van. Ha ezt a pillanatot lefényképezzük, azt látjuk, hogy legelöl a bal elülső láb helyezkedik el, míg leghátul a jobb hátulsó. A jobb hátulsó láb hátrébb van, mint a bal hátulsó. Még egyszer: ez a normál lépés.

Az iskolalépés végrehajtása során a lovas a ló hátulsó lábainak szemernyivel hamarabb való előrevitelére ösztönzi lovát. A lábsorrend hasonló a normál lépéshez. A bal elülsőt a jobb hátulsó követi, majd a jobb elülső lép, végül a bal hátulsó. Itt is van olyan pillanat, amikor a jobb elülső és bal hátulsó láb a földön, míg a bal elülső és jobb hátulsó láb a levegőben van. Ekkor is a bal elülső láb a legelső láb, ám mivel a jobb hátulsó lábával a ló kissé hamarabb lép, a jobb hátulsó láb már megelőzi a bal hátulsó lábat! Ha pusztán ennek a pillanatnak a fényképét néznénk, akkor a fényképről, a lábak helyzetéből nem lehetne eldönteni, hogy a ló ügetésben, vagy lépésben (iskolalépésben) halad!

Az iskolalépést úgy is meghatározhatjuk, hogy az olyan lépés, amikor a ló lábai hajlandóságot mutatnak az átlós lábak egyidejű lépésére. Szélső esetben kialakulhat az egyidejűség, amikor is a ló lábai ügetést, teste viszont lépést mutat! Ez először talán furcsa lehet, de az ellenkezőjére már mindenki látott példát. A nem kellően elengedett, mondhatnánk merev ló lábai a normál lépéshez képest lassabban lépnek előre. Ekkor nem az átlós lábak, hanem az egyoldali lábak mutatnak hajlandóságot az egyidejű előrelépésre. Az ilyen lóra mondjuk azt, hogy paszban jár.

Az iskolalépés azért izgalmas jármód, mert egyfelől már az egészen fiatal, még a kiképzés elején tartó ló is képes végrehajtására. Másrészről viszont az iskolalépés nagyon közel áll a piaffe feladathoz. A lábsorrend azonos, a különbség csupán annyi, hogy iskolalépésben a ló teste lépést, míg piaffe-ban ügetést mutat, súlypontját a ló minden piaffe lépésnél határozottan megemeli. Itt kell megjegyezni, hogy a piaffe iskolajármód, a piaffe nem ügetés. Ez azért fontos, mert a piaffe-nak nincs lebegési fázisa! Ezt támasztja alá díjlovagló szabályzat, amely azt mondja: a piaffe az ügetéshez hasonló (!) jármód.

A passage szintén iskoaljármód, a passage az piaffe előre! A passage-nak persze van lebegési fázisa.

A díjlovagló feladatok legmagasabbika a piaffe és a passage. Az iskolajármódok ismerete azért fontos, mert nélkülük nem lehet megérteni a piaffe és passage lényegét! Ugyanis nem csak lépéshez és ügetéshez, hanem a vágtához hasonló iskolajármódok is léteznek.

A normál (champagne) vágta háromütemű. A külső hátulsó láb után a belső hátulsó és külső elülső láb egyszerre lép, majd a vágtaugrást a belső elülső láb földre érkezése zárja. Ezt követi a lebegési fázis. Az iskolavágtánál a lovas, a lépéshez hasonlóan a hátulsó lábak hamarabb történő előrelendülését szorgalmazza. Ennek eredményeként a vágta négyüteművé válik úgy, hogy a belső hátulsó láb hamarabb ér talajra, mint a külső elülső, ezzel együtt a lebegés fázis elfogy. Hogy ez pontosan milyen, azt a legszebb vágtaperdülések vizsgálatakor bárki láthatja. A szép perdülés nem három, hanem négyütemű, azt a ló iskolavágtában hajtja végre!

De a vágtánál ugyan úgy megtapasztalhatjuk a hátulsó lábak lassulását is! A merev ló szintén nem három, hanem négy ütemben vágtázik, de a négy ütem úgy alakul ki, hogy nem a belső hátulsó, hanem a külső elülső lába ér hamarabb talajra. Ekkor a ló a lépéshez hasonlóan paszban jár.

Az iskolavágta tehát a vágtához hasonló, négyütemű, lebegési fázis nélküli jármód. Ha a lovas tovább fokozza a hátulsó lábak korábbi előrelépését, akkor kialakulhat a hátulsó lábak egyidejű földreérése. Ezzel együtt jár az elülső lábak egyidejű mozgása is. Ez a jármód a redopp. A redopp a támadó harci lovas jármódja, a ló ebben a jármódban rendkívül fordulékonnyá válik. A redopp a vágtához hasonló kétütemű, lebegési fázis nélküli jármód, az egyik ütemben a két hátulsó láb, a másik ütemben a két elülső láb ér a földre. Fontos, hogy a hátulsó lábak nem egymás mellett érnek talajra, ennek megfelelően a redoppot jobb kézre is és bal kézre is végre lehet hajtani.

Ha a ló egyenes, azaz a két hátulsó láb egymás mellett ér talajra akkor terre a terre jármódról beszélünk. Itt kell megjegyezni, hogy van olyan megközelítés, miszerint terre a terre jármód nincs, hanem az mezair. A mezair rövid levade-ok sorozata. A mezair valóban nagyon hasonlít a terre a terre jármódhoz, ezért a kérdés végül is nem lényeges: ha a lovas feladatot hajt végre az mezair, ha halad, akkor az terre a terre.

A támadó harci lovas tehát redoppban közelíti ellenfelét. A találat bevitele érdekében a kellő pillanatban lovát előreugratja, ez a carriere. A carriere a vágtához hasonló, kétütemű, lebegési fázissal is rendelkező jármód. Régi képeken gyakran lehet látni. A lovat a carriere ábrázolásakor mindig a lebegési fázisban mutatják, két elülső lába előre, két hátulsó lába hátrafelé áll. A carriere-t úgy kell elképzelni, mint a startgépből kiugró versenylovat.

Szeretném még egyszer megismételni, hogy vágtához hasonló iskolajármódok (legalább elméleti) ismerete azért fontos, mert ezek nélkül nem lehet megérteni a piaffe értelmét. Önmagában ugyanis a piaffel feladatnak nincs semmi értelme! Hagyományosan ugyanis a piaffe csak az idomítás közbenső lépése volt a vágtában is támadásra képes ló kiképzése során! Az a lovas, aki az iskolavágtát és a redoppot célozza meg, mint a kiképzés csúcsát, az sohasem fogja fejre ejtve piaffe-oztatni lovát, piaffe-ja nem lesz öncélú, azt csak iskolaegyensúlyban fogja végrehajtani!

1 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://zablaeskengyel.blog.hu/api/trackback/id/tr575789644

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

delejezoe 2014.08.04. 11:57:42

Bár ez nem egy részletekbe menő tankönyv, hanem egy blog, én most hadd menjek a részletekbe. :)
Egy ideje nagyon úgy érzem, hogy a szokásos tárgyalása/felbontása/leírása/akármi a vágtának, azaz a patadobbanások sora, az a mozgás leírásához teljesen elégtelen. Ezt tán csak Endrődy Ágoston ismerte fel? Én még az ő rajzocskáit is kiegészíteném, mert azok csak a változásra vannak kihegyezve, és azért az időtartam sem mindegy. Tehát, hogy a többihez képest egyiket mikor emeli, stb, ezek is fontosak.
Ha így nézzük (máshogyan meg nem szabadna), a vágtapirouettenek és a vágtának már elég kevés köze van egymáshoz. Akármit is mondanak a szabálykönyvek. Például a jelen pillanatban legfrissebb bejegyzés, az aug. 3-i workshopról, benne található videoban a pirouette auf den kleine Teller feliratú rész. Vágtában ugye eleve nincs olyan, hogy a két hátsó láb a földön van, és a két első meg felemelkedik - mikor a két hátsó a földön van, a ló eleje lefelé érkezik. Aztán: a külső hátsó emelésével szinte együtt emeli a külső elsőt, amihez majd "hozzáemeli" a belső hátsót. Igen ám, de közben leteszi a külső hátsót, és így a ló a külső hátsón és a belső elsőn áll. Írnám, hogy ilyen sincs a vágtában, de Totilasnál láttam ilyent. Az említett 4 ütem jellemzőjeként megadott "előbb teszi le a belső hátsót, mint a külső elsőt", az tényleg van. Ekkor a ló három lábon áll, két hátsó és belső első. Ilyen sincs a vágtában. De mielőtt a külső elsőt letenné, emeli a belső elsőt! Két hátsón állva, elsőket emelve, mint az előbb megjegyeztem, ilyen sincs a vágtában.
A mozgás egy része egyszerűen objektív adottságok miatt (tér és idő) ilyen, hiszen a hátsók kisebb köríven mozognak - a szokásos kádencia mellett a kisebb utat rövidebb idő alatt teszik meg, emiatt elég, ha később indulnak vagy emiatt előbb fejezik be, vagy mindkettő.