Zabla & Kengyel

Dr. Gőblyös István lovakról, lovasoknak

A jó levade

2015. február 26. 07:29 - patkószeg

10357251_767784099920077_1102915493097978125_n.jpg

Ha valaki tüzetesen vizsgálja a bécsi spanyoliskola lovasait, a levade feladat közben azt tapasztalja, hogy a lovasok az öklüket a lehető legmélyebb helyzetben tartják. A nézőnek olyan érzése van, mintha az egyéb helyzetekben megszokottnál mélyebb kéztartással szinte lefelé nyomnák a lovat. És ha valaki ezt gondolja, nem is téved nagyon…

A felvétel

A jó levade megértését a felvétel megértésével kell kezdeni. A felvétel során a ló tarkóját és nyakát fel és hátraigazítja, vállát és hátát hátrafelé mozdítja, csípőjét és hátulsó lábainak ízületeit hátra és lefelé mozdítja. A felvétel hatására a ló súlypontja hátrafelé mozdul, hátulsó lábának ízületei erőteljesebben meghajlanak, azok többletterhet vesznek magukra, a farbúb lefelé süllyed. A ló számára mindez nem egyszerű feladat, sok időt és gyakorlást kíván. Azért, mert egyrészről a hátulsó láb ízületeinek hajlékonysága csak lassan és fokozatosan növelhető. Ehhez ugyanis a hátulsó láb inainak, izmainak nyújthatóságát kell fokozni, ami nem megy egyik napról a másikra. Ugyan úgy, ahogyan az ember csak hosszú hónapok munkájával tudja előrehajolva letenni a tenyerét letenni a földre ha közben nem hajlítja be térdét. Ha valaki ezt megpróbálja azt is megérzi, hogy a túlságosan gyors előrehaladás, a hajlékonyság túlzott erőltetése mennyire sérülésveszélyes.

Másrészről a ló izmait is meg kell erősíteni. Nem csak a hátulsó láb izmait, hanem a törzsizmokat is. Az könnyen belátható, hogy a súlypont hátrafelé történő elmozdulásának hatására a hátulsó lábra nagyobb súly esik és a súly növekedésével az azt megtartó izmoknak is erősebbnek kell lenniük. De nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a farbúb lesüllyedésével a gerincoszlop hátulsó része is lesüllyed, a marhoz közeli része viszont megemelkedik. Ennek hatására lesz könnyedebb a váll, ennek hatására fogja magasabbra emelni a ló a lábtövét, ennek hatására fog felfényesedni a ló mozgása. Szóval mindezt csak akkor tudja megtenni a ló, ha törzsizmai is megerősödnek, azaz a könnyedséget “derékból”, erőből kell “előállítania” úgy, mintha a kinyújtott kezünkben tartanánk súlyt. A jó lókiképzés egyik ismérve ezért az, hogy a hasizmok és a hátizmok látványosan megerősödnek. Ellenkező esetben a lovat a feladatok gyakorlása során a kiképző túlterhelheti, a ló akár komolyan megsérülhet. A fokozatosság elvévek betartása az oka annak, hogy a levade tanítása a felvételek gyakorlásával kezdődik.

A levade és az iskolaállj

A felvételt először hajlítottan egyenes lóval, álló helyzetben célszerű gyakorolni. A hajlítás kifejezés a ló gerincoszlopára vonatkozik, az egyenesség a patanyomvonalra, azaz arra, hogy az elülső lábak a hátulsók előtt helyezkedjenek el. Az egyenesség álló helyben is értelmezhető, a vállak és a csípők álló helyben is ki tudnak esni - ebben az értelemben értem a patanyomvonalat, illetve az egyenességet álló helyben.

A hajlítás hatására a sörényél befelé “leborul”, a mellkas belső oldala lesüllyed, a belső csípő befelé és előre mozdul, a far belső oldala szintén lesüllyed a külső részhez képest. Ha mindehhez “hozzáadjuk” az előző bekezdésben leírt félvételt, azaz a hajlítottan egyenes, álló helyzetű lovon felvételt alkalmazunk, akkor ló testének összetett elmozdulása egyszerre fog érvényesülni. Ennek során a farbúb süllyedése könnyen elképzelhető, hiszen a hátulsó lábak ízületei szögeltek, azok erőteljesebb hajlítása nyilvánvalóan a süllyedést idézi elő. De mi történik az elülső lábakkal? A szemlélő azt fogja tapasztalni, hogy a mar ténylegesen lefelé mozdul el: hiába emelkedik a csípőhöz képest, a farbúb erőteljes süllyedése mindezt összességében felülírja. De hogyan süllyedhet a mar, ha az elülső láb ízületei nem szögeltek, nem hajlítottak? Hát úgy, hogy a ló behajlítja a lábát, lábait! Miután a belső oldal a hajlítás miatt kissé lejjebb van, ezért a belső elülső láb oldalán “fogy el a hely” a kinyújtott láb számára, ezért először a belső elülső lábat hajlítja be a ló, azt veszi fel először. Ez az iskolaállj. Az iskolaállj feladatban tehát nem azért veszi fel a ló a lábát, mert arra segítséget ad a lovas, nem azért veszi fel, mert a váll végletesen megkönnyül, hanem azért, mert csökken a távolság a mar és a föld között, “elfogy” a hely a belső láb számára.

Ha a kiképző tovább fokozza a felvételt, a hátulsó láb ízületeit tovább hajlítja, a farbúbot tovább süllyeszti, akkor a külső elülső láb számára is elfogy a hely, azt is be fogja hajlítani a ló. Ez a levade. A jó levade végrehajtása során tehát a mar lefelé süllyed.

A levade feladatot természetesen hajlítás nélkül is végre lehet hajtani, ekkor a levade feladatot nem előzi meg az iskolaállj feladat, a két elülső láb egyszerre emelkedik fel. Ez egy picit gyorsabb, hirtelenebb feladat az előzőekben leírtaknál, ezért van olyan mester, aki a ló izainak védelme érdekében tartózkodik az ilyen végrehajtástól, a levade feladatot mindig hajlításban, az iskolaállj feladat közbeiktatásával hajtja végre.

Ha a hajlított ló marja a felvétel hatására mégsem süllyed, hanem emelkedik, azaz a felvétel nem megy végig a ló tesétén, a farbúb nem süllyed határozottan, akkor a kiképző azt fogja tapasztalni, hogy a külső elülső elülső láb emelkedik fel először a talajról, az iskolaállj feladatot a külső elülső láb felemelésével hajtja végre a ló. Ez azért van, mert a mar és a talaj között annyIra megnő a távolság, hogy a külső láb nem ér le a földre.

A levade és a pesade

Még egyszer meg kell jegyezni, hogy mindez nagy erőt és hajlékonyságot feltételez. Ha a kiképző levade feladatot akar végrehajtani, de a lónak nincs elég ereje, akkor a ló azzal segíti magát, hogy a hátulsó lábának ízületeit kissé kiegyenesíti, kissé “felnyomja” magát. Ez nyilvánvaló, hiszen minél kevésbé hajlítottak a hátulsó láb ízületei annál könnyebb a teljes súlyt azokra venni. (Álljon valaki pár percet behajlított térdekkel és nem fogja vitatni az állítást!) De a hátulsó lábak egyenesebbé tételével a lovas veszt az összeszedettségből.

A ló teljes súlyának hátulsó lábra való vétele persze elképzelhető a mar felefelé való szándékos elmozdításával is. Ilyenkor a hátulsó láb kevésbé hajlított. Ez a pesade. A pesade és az ágaskodás között az a különbség, hogy a pesade-ban a ló végig kontroll alatt van, a tarkó folyamatosan hajlított.

A levade és az iskolajármódok

A levade feladatot persze nem csak álljból (iskolaálljból), hanem a különböző, egyhelyben, vagy nagyon rövid iramokban végrehajtott jármódokból (iskolajármódokból) is meg lehet kezdeni: lépésből (iskolalépés), ügetésből (piaffe), vágtából (redopp, terre a terre, mezair).

A levade a lókiképzés csúcsa

A levade a végletekig tökéletesített felvétel, a végletekig fokozott hajlékonyság és a végletekig kifejlesztett erő feladata. A helyesen végrehajtott levade a lókiképzés csúcsa, így az a teljesen kiképzett ló szimbóluma. Ezért van az, hogy a levade egyben a lovas mesterek jelképe is.

Szólj hozzá!
Címkék: levade pesade

A bejegyzés trackback címe:

https://zablaeskengyel.blog.hu/api/trackback/id/tr717221033

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.