Zabla & Kengyel

Dr. Gőblyös István lovakról, lovasoknak

Lovaglás zabla nélkül - mi a hagyomány?

2019. március 22. 08:47 - patkószeg

Végh Marcell, a Nemzeti Lovasakadémia hallgatója szerda este 50 km-es, zabla nélküli lovaglással megérkezett az Akadéia szombati lovas vizsgájának helyszínére a Kajászó-Szentpéterpuszta Lovardába. A részleteket ide kattintva lehet olvasni.

Zabla nélküli menetlovaglása katonai hagyományokat idézett. Nemzeti lovas szakirodalmunk egyik legfontosabb szerzője, Alistai Máttyus Nepomuk János világosan ír erról a hagyományról, sőt azt hosszú menetelés esetében egyenesen ajánlatosnak (!) írja le: szerinte a zabla nélküli lovaglás történhet kapicán, vagy kötőfék használatával, mindkét eszköz előnye az, hogy

  • a ló nem veszti el szájának érzékenységét,
  • valamint a kevesebb nyálhabzás miatt nem szomjazik meg olyan hamar, ami fáradságot okoz.

Alistálinak eszébe sem jut, hogy zabla nélkül veszélyes lenne lovagolni, és hát igaza van: a ló nem a zablától engedelmes, hanem a befolyástól...

1 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://zablaeskengyel.blog.hu/api/trackback/id/tr8614708357

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

János1 Magyar 2019.03.23. 08:06:04

ETOLÓGUS SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY(részlet).
"Néhány általános megállapítás a lovak érzékelésével, viselkedésével kapcsolatosan.
Az alábbiakban szeretném röviden összefoglalni azokat az ismereteket, amiket a lovak félősségéről, menekülési viselkedéséről érdemes tudni.
A lovak viselkedését alapvetően az ösztöneik irányítják. Őseik nyílt, füves pusztákon éltek, számos ragadozó állat vadászott rájuk. Az egyik legjellemzőbb tulajdonságuk a félősség. Gyakorlatilag bármitől megijedhetnek. Lehet ez egy furcsa, idegen zaj, egy hirtelen megjelenő, mozgó dolog, de akár egy szokatlan illat is kiválthatja náluk a menekülési ösztönt. Első reakciójuk a futás, megpróbálnak minél távolabb kerülni attól, ami veszélyt jelenthet a számukra. Egy menekülő ló hangja (lábdobogás, horkantó hang) és látványa a többi lóban is kiválthatja a menekülést. Így fordulhat elő az is, hogy csak az egyik ló ijed meg valamitől, de a társa, társai is vele menekülnek.
Éberségüket kifinomult érzékszerveik segítik. Látásuk, hallásuk és szaglásuk is sok szempontból eltér az emberekétől. A ló fejének oldalsó részén elhelyezkedő, relatíve nagy szemei csaknem 320°-350°-os panorámalátást tesznek lehetővé. Ezzel gyakorlatilag mindent észrevesznek, ami a környezetükben történik (Ezt a tulajdonságukat korlátozza a szemellenző, ami egyben az egymás mellett haladó lovak „versengését” is csökkentheti).
A lovak oldalt ülő szemeinek látótere csak kismértékben átfedő, ezért térlátásuk viszonylag szűk, kb. 55° - 65°-os szögre korlátozódik (embernél ez kb. 120). Ugyanakkor a távolabb levő dolgokat sem látják olyan élesen, mint mi, emberek. A ló látásélessége az emberi látásélességnek kb. 2/3-a. Mozgásérzékelésük kitűnő, ami szintén őseik túlélését szolgálta. Így voltak képesek arra, hogy minél hamarabb felfedezzenek egy settenkedő ragadozót.
Összességében azt mondhatjuk, hogy a lovak térlátása és éleslátása gyengébb, mint az emberé. Inkább a mozgásokra érzékenyek, kevésbé képesek egy tőlük távolabb lévő dolog felismerésére, egy tárgy beazonosítására, tekintve, hogy a távolban lévő dolgokat nálunk homályosabban érzékelik.
Hallásuk igen kifinomult, füleiket egymástól függetlenül is kb. 180°-ban képesek vízszintes irányban körbemozgatni, a hangok forrásának beazonosításához. A lovak 55 Hz és 33.5 kHz-es frekvenciatartományban érzékelik a hangokat, azaz jóval magasabb hangokat is meghallanak, mint amilyeneket mi, emberek hallunk (az emberi hallás tartomány 20 Hz - 17 kHz között van).
Ennek alapján az is elképzelhető, hogy egy emberek számára gyakorlatilag érzékelhetetlen alacsony- vagy éppen magas frekvenciás hang megijeszti őket.
Fontos tudni, hogy a lovas sportok a legveszélyesebb sportágak közé tartoznak, hiszen a lovas ember egy nálánál jóval nagyobb testű (akár 600-700 kg-os), alapvetően a zsákmányállatok közé tartozó fajra bízza magát. Egy felmérés szerint a gyerekeket érő halálos kimenetelű sportbalesetek mintegy negyede a lovas sportokat űzőknél fordul elő. A szakértők a lovaglást a motorozásnál 20-szor veszélyesebbnek tartják.
Akik lovakkal foglalkoznak, azok számára igen fontos, hogy időben felismerjék azt, hogy a lovuk fél valamitől. Egy félős, ijedt ló viselkedése igen jellemző. Fejét általában magasra emeli, kilátszik a szeme fehérje, farkát magasan tartja, esetenként horkantó hangot hallat. Amennyiben módja van rá, megpróbál elügetni, elvágtázni onnan, ahol a félelmet keltő dolog van. Hogyha nem tud elmenekülni, gyakran megpróbálja megrúgni, megharapni a veszélyesnek hitt embert vagy tárgyat. Sajnos sok esetben egy pillanat műve az egész, a pánikba esett állatot emberi erővel megfékezni gyakorlatilag lehetetlen.
A lovas szakembereknek törekedniük kell arra, hogy a lovak képzése során a fent említett félelmi és menekülési reakciókat próbálják csökkenteni. Azt, hogy egy ló ne ijedjen meg semmitől, gyakorlatilag nem lehet elérni. Ugyanakkor, a tanulással, tanítással a ló sok, egyébként számára félelmetes helyzethez hozzászoktatható. Gondoljunk csak a rendőrlovakra, amelyek zajban, füstben, rohanó embertömegben is irányíthatóak maradnak. A közúton közlekedő hátas és fogatlovak is megszokják a mellettük elhaladó járműveket. Ugyanakkor nem kizárható, hogy egy olyan jármű, aminek más a kinézete, idegen zajt hallat, megijeszti az állatokat. A fiatalabb, képzetlenebb és tapasztalatlanabb állatok általában több balesetet okoznak, mint idősebb (és nyugodtabb) társaik.
A lovak által okozott baleseteket, ha 100%-ban nem is lehet elkerülni, a baleset okozta sérülések enyhítésére a lovasok fejvédőket, esetenként gerincvédőket viselnek. Ez azonban inkább csak a hátaslovakon ülő emberekre vonatkozik, a versenyeken, lovas-oktató bázisokon a lovasok számára a fejvédő kobak viselete kötelező."
Plusz, KRESZ 32 §. (4) bekezdés ! AMIBŐL A LOVASOK KIMARADTAK!!!
2019. 03. 23.