Zabla & Kengyel

Dr. Gőblyös István lovakról, lovasoknak

A száron lévő ló engedelmes

2018. szeptember 02. 20:55 - patkószeg

39277205_2245335142147814_1246982190332379136_n.jpg

A természet egyik legfontosabb törvénye az, hogy minden közösségnek szüksége van vezetőre. Vezetéssel rendelkező közösség ugyanis sokkal hatékonyabban tud reagálni a kihívásokra, mint a vezetés nélküli – így van ez akkor is, ha esetleg hibás, rossz döntéseket hoz a vezető.  A hibás döntés, a nem megfelelő reakció is jobb a bizonytalanságnál, vagy a széthúzásból fakadó döntésképtelenségnél. Ezért a közösségek megalakulásánál elsődleges annak az eldöntése, hogy ki legyen a vezető, ki az aki döntéseivel irányítja a tagok tevékenységét. A vezetésről való közösségi konszenzus nélkül feszültség uralja a közösséget, ha viszont eldőlt, hogy ki a vezető, akkor a tagok követő magatartással reagálnak, a vezető igényeit próbálják kielégíteni, a vezetővel való együttműködésük alapvető lesz és egyfajta megnyugvás lesz úrrá a közösségen.

Természetesen ez nem jelenti azt, hogy a közösség tagjai időről időre ne ellenőrizhetnék le a vezető kompetenciáját, nem jelenti azt,  hogy időről időre ne kérhetnék el a vezető „jogosítványát”. A vezető feladata az, hogy ilyen esetekben felmutassa azt. Így van ez az állatok különböző csoportjainál, az emberek közösségénél, de így van ez a ló és lovas kapcsolatában is.

Persze mielőtt ez utóbbit a bátran kijelentenénk fel kell tenni a kérdést, hogy különböző fajtájú állatok, illetve az ember és az állat kapcsolatában is kialakul-e olyan közösség, ahol fennáll a természet fent jelezett törvénye. A válasz az, hogy igen. A nyájat terelő kutya jelzéseit például habozás nélkül elfogadja a nyáj, mert a birkák a kutyával bizonyos közösséget alkotnak, ahol a birkák ismerik a kutyát, elfogadják közelségét úgy, hogy kapcsolatukban a kutyáé a vezető szerep. Az állatok és az ember kapcsolatára legjobb példát a háziállatok jelentik. A háziállatok tulajdonsága az, hogy természetes számukra az emberrel alkotott közösség, mégpedig olyan módon, hogy általában az emberé a vezető szerep. Nem mindig van ez így, van olyan helyzet, amikor az állat próbálja akaratát érvényesíteni az ember felett, például amikor a kutya – területét védve –megtámadja a postást, stb.

Szóval ember és ló kapcsolatában természetes a vezető-vezetett viszony kialakíthatósága, kialakulása. Háziállatként a ló alapvető jellemzője az engedemesség, hiszen az évezredes tenyésztői munka egyik legfontosabb célja az erős együttműködési készség kialakítása, fenntartása. A gyakorlatban azonban ezt a készséget valósággá kell váltani, a kiképző feladata az, hogy vezető pozíciójának érvényt szerezzen: kialakítsa, majd fenntartsa azt. Ennek a technikája nem különösebben bonyolult, az a csoport vezetője, aki a másik számára meg tudja határozni, hogy a tér melyik részében tartózkodjon.

Szeptember elsején, az általános iskola első osztályában különleges nap van. Új kisdiákok érkeznek az iskolába, huszan, hamincan bemennek saját termükbe, a tanító szintúgy. Az ajtó bezáródása után vajon mi a tanító módszere, ami a rendet, a figyelmes együttműködést kiváltja és fenntartja a diákokban? Egész egyezerűen az, hogy a tanító határozza meg az ülésrendet, mindenkinek a tanító által meghatározott padba kell beülnie és onnan csak engedéllyel állhat fel. Nem mehet ki a táblához, hogy közelről kövesse a tanító munkáját, sőt még mosdóra is csak engedéllyel lehet kimenni. A tanító az ülésrenddel meghatározza azt, hogy az adott diáknak a tér melyik részében kell tartózkodnia. Ez a tanulókból egészen rövid idő alatt fegyelmezett együttműködő magatartást vált ki, tanáruk iránt szeretet és tiszelet generálódik, lesik minden szavát, kéréseit azonnal végrehajták. Ha valaki mégsem lesz együttműködő, ha valaki mégsem fogadja el teljesen a szinte láthatatlan térbeli korlátot, akkor azt a sarokba állítják, a tanító majdhogy nem megalázó módon, nyilvánosan érvényesíti vele szemben saját lehetőségét, azt, hogy ő az, aki meghatározhatja a diákok térbeli helyét. Ha a gyerek bement a sarokba, akkor eldőlt a vezetés kérdése, még akkor is, ha fogcsikorgatva, zokokva, látszólag együttműködés nélkül teszi ezt.

A helyzet teljesen hasonló a ló és ember kapcsolatában. Amikor a ló elfogadja a lovas által meghatározott térbeli keretet, akkor együttműködővé válik. Ezért keződik a ló nevelése a kötőfék felhelyezésével, a ló lekötésével.

Itt kell megjegyezni, hogy a vezetői pozíció kialakítása akkor helyes, ha megmarad, sőt erősödik közben a partneri viszony. A vezető szerep nem parancsuralmi jellegű, bár a két fogalmat sokszor csak vékony határvonal választja el egymástól. Lovaglás során ugyanis sokszor szorul a lovas a ló önálló helyzetfelismeréséből fakadó segítségére, sokszor alakul olyan helyzet, amikor nem állnak a lovas rendelkezésére azok az eszközök, amik szükségesek vezetői helyzetének fenntartására. Ilyenkor „jön jól” a partneri viszony, amikor a ló mindennek ellenére fentartja együttműködését, megsegíti gazdáját, a lovast. De a partneri viszony haverságot sem jelent, annak tiszteletteljes komolysága van. Ez a tiszteletteli partneri viszony az, amiben a ló a biztonság és a bizalom bázisán megtalálhatja önmagát, kifejlesztheti legjobb tulajdonságait.

Az együttműködés, a ló a gazdáját, a kiképzőt követő magatartása tehát térbeli helyzetének meghatározottságából fakad. A lovaglásban mindezt, száronlétnek nevezzük. A ló akkor van száron, ha a lovas által meghatározott keretet önkétn és puhán kitölti. A száronlét kifejezés tehát nem a szárakhoz, pontosabban nem feltétlenül a szárakhoz, hanem a kerethez kapcsolódik. A száronlét a ló együttműködésének jele és záloga, mert az együttműködését a ló a száronlét feladásával szünteti meg. A nem száron lévő ló is lehet (!) engedelmes, a száron lévő viszont biztosan az!

A száronlét szükséges feltétele a keret. Keret meghatározása nélkül nem lehet száronlétről beszélni, hiszen nincs mihez igazodnia a lónak. A keret, viszont ténylegesen keretet jelent, tehát minden oldalról be kell határolnia a lovat. Nem csak előről és hátulről, hanem oldalról is.

A keretet sokféleképpen lehet jelezni a lónak. Előről péládul szárral a legegyszerűbb. De a száronlét és a támaszkodás nem ugynaz a fogalom. A támaszkodásnak nincs köze a kerethez, az csupán azt jelenti, hogy a lovas keze és a ló között olyan kapcsolat van, hogy a száron keresztül információ tud „ide-oda haladni”, a lovas keze ugyanúgy érez, mint ahogyan a ló, a lovas kezeivel információt tud beszerezni a ló állapotáról (érzi az pl. Az elengedettséget, vagy merevség esetén annak helyét, a lendületet, az egyenességet, az egyensúlyt, stb.) és információt tud közölni a lóval (állítás, vállvezetés, keret, stb.) A száronlét azért is eltérő fogalom a támaszkodástól, mert nem csak szárral lehet meghatározni a keret elejét. Például földről pálcával, vagy a kiképző testének pozicionálásával (például a ló elé állással), de nyeregből akár üléssel is.

Hátulról a keret legegyszerűbb meghatározása csizmával történik. De a csizma sem kizárólagos eszköze a keret meghatározásának. Földről szintén történhet pálcával, vagy a lovast testének pozicionálásával és nyeregből is lehetőség van a keret hátulsó oldalának üléssel való meghatározására.

Oldalról a keretet legegyszerűbben szintén a szárak és a csizmák határozhatják meg, de – egyebek mellett – a pálca és az ülés itt is altelrnatíva lehet.

Mindezek mellet még más egyéb módokon is meg lehet határozni a ló térbeli helyzetét, más egyéb módokon is szárra lehet állítani a lovat. A cirkuszidomár például két pálcájával határozza meg a keret elejét és hátulját, a külső keretet a manézs kicsi fala adja, belűről pedig az idomár teste az, ami határt szab a ló elhelyezkedésének. De a szabadidomítók is szárra állítják lovukat, amire a farkiterelés módszere ad nekik lehetőséget első lépésként.

Hagyományos kiképzés során először futószáron kell szárra állítani a lovat. A ló helyzetét oldal irányban a futószár hossza határozza meg: a ló azt se nem húzhatja (nem kerülhet erő a szárba, hiszen ebben az esetben a ló nem fogadja el a keretet), de nem is lóghat (mert akkor a ló a belső oldalon nem fogadja el a keretet), a lónak egy bizonyos távolságban kell mozognia a lovastól. A keret elejét és hátulját a futószár és a ló által meghatározott szög szabja meg. Például a futószárazó a lovat úgy mozgatja, hogy a szár pontosan derékszögben álljon a ló hossztengelyére. Ettől a ló nem térhet el, saját döntéséből kifolyólag, önmagától nem előzheti meg a lovast (nem csökkentheti a szöget) és nem is maradhat le tőle (nem növelheti a futószár és hossztengelye közöti szöget), mert mindkét esetben eltér a lovas által meghatározott helyzettől.

Ha futószáron nem gond a száronlét elérése, a kiképző ugyanezt megkisérelheti nyeregből is. A keretet a ló oldal irányban akkor fogadja el, ha ló azon a vonalon halad, amit a lovas meghatározott. Erre való a lovardai munka, mert a terepen történő munkával szemben a lovardában egészen pontosan ellenőrizhető a ló vonalvezetésének, a precíz patanyomvonal érvényesülése. Például az, hogy kígyóvonal végrehajtása során egyformák-e az egyes ívek, pont érintőlegesen ér-e ki a lovas a falhoz (elmegy-e a ló a falig, de csak érinti-e azt, vagy hosszabb vonalon megy-e a fal mellett), stb. A kiképzés során túl korán követelt hárompatanyomon történő munkának az a veszélye, hogy a ló (és lovas) nem érti meg, az oldalirányú keret elfogadásának fontosságát és csorbát szenved az együttműködés.

Előről és hátulról a keret kitöltése akkor érvényesül, ha a lovas úgy képes lova sebességének kontorllálására, hogy közben lova folyamatosan támaszkodást vesz.

A száron lévő ló engedelmes, a száronlét a lovaglás quintesszenciája. A száron lévő ló figyelme a lovasra irányul, hajlékony, egyenesre igazítható, hátulsó lábaival súlypontja alá lép, ezen keresztül egyensúlyban jár és lendületes.

A száronlét tölti meg tartalommal a lovaglást, a lovas munkáját. A lovaglás száronlét nélkül olyan, mint test szellem nélkül. A ló és lovas fizikai és mentális együttműködése a száronléten keresztül valósulhat meg.

Szólj hozzá!

Most erről mit kell gondolni?

2018. szeptember 02. 09:10 - patkószeg

bajonksag2018.png

Ok. Megnéztem kik bírálnak. Az alábbi videót találtam. A riport legjobb része: "I was never a super rider just a keen rider. I have never had a possibility to have a really good horse. Judging was a better alternative." Riporter válasza: "Sounds fantastic!" ("Nem voltam jó lovas, csak lelkes lovas. Soha nem volt jó lovam. A bíráskodás jobb alternatívának tűnt." Riporter válasza: "Fantasztikusan hangzik!") Magyarul a finn "szakember" sohasem csinálta, ezért inkább elment bíráskodni. Ez tényleg fantasztikusan hangzik. :)

Mondjuk évek óta az a gyakorlat a magyar díjlovaglásban, hogy olyanok bírálnak, akik sohasem csinálták, de miért kell ugyanezért külföldi "bírót" hozni. Amikor én elkeztdem versenyezni, akkor még Babochay, Hetey, Laczi, Radnai, stb. bíráltak. Mindannyian jobb lovasok volt bármelyik versenyzőnél, a bírók jobban értettek a szakmához, mint a lovasok.

Én azért most is legalább egy tucat magyar lovas szakembert fel tudnék sorolni, akik tapasztalatuk, szaktudásuk alapján megérdemeltebben lehetnének bírók a magyar díjlovagló bajnokságon és jobban segítenék a versenyzőket munkájuk minőségét illetően, a merre és hogyan tovább sokszor igen nehéz kérdéseiben... (Persze lehet, hogy ők nem értenék, hogy mi a szöszt lát a finn "kolléga".)

Szólj hozzá!

NLA: Vendégem volt Flóra

2018. szeptember 01. 12:43 - patkószeg

28782652_200528663867790_6316886391329919708_n.jpgA héten három napra vendégem volt Böcskei Flóra a Nemzeti Lovasakadémia legfiatalabb hallgatója. Néhány hónap együttműködés után, a nyári szünet végén, pont a legjobb pillanatban érkezett, hogy nagyobb "lökést" kapjon a kiképzéselmélet és persze a gyakorlat oldaláról.

Flóra az elmúlt hónapokban elsajátította a lóval való kommunikáció alapjait: a különböző szár és csizmasegítségeket és az ezekhez kapcsolódó testbeszédet, úgyhogy az elmúlt három napban a hosszhajlítások lóvával való elsajáttítatása zajlott. Ebben segítségére volt saját iskolalovam, Fióna. Fióna a hosszhajlításokhoz kapcsolódó érzések és a feladat során szükséges lovassegítségek pontos kivitelezéséhez adott segítséget annak érdekében, hogy utána Flóra saját lovával is képes legyen ugyanarra: a harmadik nap végére Flóra csupán vezetőszár használatával is képes volt maga felé is meghajlítani lovát(!), "megtalálta" lova vállának közelében annak "farat be" pontját és a ló képessé vált a vállat be, a csizmára való engedés, az eleje körüli fordulat, a farat be és az oldaljárás feladatok végrehajtására.

25395816_983521278465754_9038432779464688371_n.jpgA Nemzeti Lovasakadémia első évében a hallgatók a ló és lovas közötti kommunikációt tanulják. Az akadémiai év végére, jövő márciusra kell lovaikat olyan fokra kiképezni, hogy vezetőszáron mindkét kézen képesek legyenek a vállat be és farat be feladatok összes változatára: vállat be, csizmára való engedés, eleje körüli fordulat, farat be, farat ki, oldaljárás, perdülés bemutatására mindkét kézen, valamint futószáron minden átmenet végrehajtására. Az akadémia elméleti órái is a gyakorlati vizsga készítik fel a hallgatókat.

Szólj hozzá!

Nyári gyakornokom: Balla Ráhel

2018. augusztus 21. 21:32 - patkószeg

37809886_958039131067967_4519859613343940608_n-2.jpg

Iskolaegyensúlyban a ló terhének nagyobb részét a konchajlítás eredményeként hátulsó lábain viseli. Az iskolaegyensúly miatt lesz a ló végletesen összeszedett és forudlékony. Az iskolaegyensúlyra képes ló helyesen használja testét, használati időtartama megnövekszik.

Az iskolaegyensúly elérésére minden ló alkalmas, de az nem egyik napról a másikra alakul ki, nagyon-nagyon sok munka eredménye és nem is úgy alakul ki, hogy hopp, egyszer csak iskolaegyensúlyban való mozgásra is képes a ló és onnan minden rózsaszín leányálom. Eleinte csak feltűnik egy-egy mozdulat, inkább rövidebb, mint hosszabb munkaszakasz erejéig, azután ismét elűnik. A ló szinte csak ízlelgeti az iskolaegyensúlyi helyzetet. Ilyen pillanatot kapott el a fenti fotó. A teljes képből a munka megfelelő iránya, a lovas mozdulatából a helyes elképzelés, a ló mozdulatából a képesség mindenképpen kiolvasható.

Szólj hozzá!

Mesélnek a fotók

2018. augusztus 19. 22:47 - patkószeg

39625171_2249121531769175_2814566436427530240_n.jpg"Minden idomító lovas vágya a szép tartásban lendületesen előre menő, kényelmes és kellemes díjlovagló ló. Sajnos azonban az út, amit vágyuk eléréséhez választanak, nem mindig célravezető. Sok idomító lovas abba a hibába esik, hogy a díjlovaglás lényegét lova tartásban keresi, holott a ló tartása mindig a belovaglás eredménye. Itt jutunk el a lendület kérdéséhez. A ló belovaglásának, az idomításnak és a díjlovaglásnak a nyitja: a lendület. " Keméry Pál, huszár ezredes.

A lendület nem azonos a ló iramával. A nagy iramban haladó ló nem biztos, hogy lendületes, a lendületes mozgáshoz viszont nincs szükség nagy iramra. Az összeszedettség lényege pont az, hogy viszonylag alacsony iramban is lendületes a mozogás. A lendület, a szorgalmas súlypont felé lépés az, ami miatt a hátulsó lábak többletterhet vesznek fel, ennek eredményeként pedig a válak megkönnyülnek. A mereven előredobált elülső lábak a lendület hiányáról és a feszességről tanuskodnak, a válból könnyedén magasra emelt elülső lábak viszont a lendületről. A vállak "megkönnyítésének" vágya nem öncélú szándék, a ló ezáltal lesz fordulékony. Valójában nem a hátulsó lábak nagyobb teherviselése, hanem az elülső lábak, a vállak megkönnyítése a lókiképzés célja.

39442857_2249106455104016_2035563852602540032_n.jpgMásrészről lendület az, ami miatt a ló előrenyújtja a nyakát, a lendület az ami miatt a ló vesz támaszkodást a zablán, nem pedig a lovas keze keresi a kapcsolat a ló szájával. Ha a ló támaszkodást vesz, ha önállóan kitölti a lovas által meghatározott keretet, akkor száron van. A száron lévő ló pedig engedelmes, együttműködő. Ez a lókiképzés célja. A díjlovaglás azért kihívás minden lovas számára, mert ott ez a cél nem látható világosan. A díjlovaglásban feladatokat kell teljesíteni és nem kézenfekvő, hogy a kiképzés célja a lovassal együttműködő ló, a hátasló. Jól tudom, hogy a világ mást követel, de az edzők és a bírók feladata pontosan az, ha örömet, boldogságot és igényes szakmaiságot akarnak lovasaiknak tanítani, ha lovukból tényleg boldog atlétát akarnak nevelni, hogy lovasaik a lókiképzés célját a hátaslóképzést ne vesszék szemük elől.

Harmadszor, ismét és ismét meg kell állapítani, hogy a lendületnek semmi köze a ló sebességéhez. Nagy hibát követ el a lovas, ha a lendületes összeszedettséget összekeveri a feladat munka iramban való végrehajtásával. A ló előrezavarásával tönkreteszi az összeszedettséget, az összeszdettség hiányában pedig csak csodálkozik, hogy miért ellenálló a lova, miért van az, hogy négylábú társa nem engedelmes. (Gondoljon itt mindenki az eredményhirdetéskor megbokrosodó lovakra, stb.)

39277205_2245335142147814_1246982190332379136_n.jpgA lendületesen mozgó ló nyaka hosszú. Mutasson bármilyen feladatot a ló, legyen mozgása bármilyen látványos, ha nyaka rövid, akkor nem lendületes, lendület hiányában pedig nem együttműködő. Az ilyen ló lehet, hogy lelkes tapsot kap a közönségtől, de lovasa, ha szíve mélyére néz, pontosan tudja, hogy távolról sincs ideális összhangban lovával, a dicséret csupán a közönség hozzá nem értésének tulajdonítható, akik benézik parasztvakító felszínt.

A lendületes egyensúlyban mozgó ló támaszkodásának mértéke a szár súlyával egyezik meg. "Ha egy helyen a szárat elvágnánk és cérnával helyettesítenénk - helyes támaszkodás során - a cérna lovaglás közben nem szakadna el." Sőt ezt tovább lehet finomítani. Josipovich tábornok világosan ír arról, hogy a lókiképzés végső célja az öntartás. Az öntartásban mozgó lovat a lovas kizárólag az ülésével is tudja lovagolni, a ló által kitöltendő keretet az ülésével tudja szabályozni. Ilyenkor válik a lovaglás ideálissá, ilyen kor lovagol a lovas szárak és csizmák nélkül, amit descent de maines, descente de jambes módszernek neveznek. Részleteket ide kattintva lehet találni. Keméry gondolatait nem úgy kell érteni, hogy ellentmond Josipovichnak, hiszen Keméry az egyik legnagyobb tisztelője és tanítványa volt a tábornoknak, hanem úgy, hogy a tartás (az öntartás), nem alakítható ki a ló nyakának egy bizonyos formába erőltetésével, hiszen a tartás a lendület eredménye.

 

Szólj hozzá!

Ismét vizsgáztak

2018. augusztus 11. 12:54 - patkószeg

30726518_10217476037959727_5205836220604612608_n.jpgWolf Anna a vezetőszáron végzett munka tesztjét, Balla Ráchel a spanyol lépés kézen tesztjét mutatta be sikeresen az elmúlt napokban. Mindkét lovasnak szívből gratulálok. A fotón Wolf Anna látható.

Közösségünk címmel rendelkező tagjainak névsorát ide kattintva lehet megtalálni.

A vizsgázási lehetőség továbbra is mindenki számára elérhető. A vizsgák mérföldköveknek tekinthetők, azok megcélzása, majd sikeres bemutatása egyértelmű visszajelzést ad a lovasnak minőségi ismereiről, annak előrehaladásáról.

Az elméleti vizsga anyagát az Egyensúgy, Elengedettség, Egyenesség című könyvem tartalmazza. A lovas tesztek közül először a vezetőszáron történő munka tesztjét célszerű letenni. A teszt a ló és lovas közötti kommunikáció megfelelő szintjéről ad tanubizonyságot: kapicán és vezetőszár segítségével az összes hosszhajlítást (vállat be, farat be, oldaljárás, perdülés, farat ki) és állóhelyben történő felvételeket kell bemutatni mindkét kézre.

Ezután a futószáras vizsgát lehet tenni. A futószárazás szintén kapicánon (kikötőszárak használata nélkül zajlik), a vizsga során a lovas a vezetőszáron történő munka nagyobb távolságról és magasabb jármódokban történő érvényesülését tudja bizonyítani. A vezetőszáron történő munka és a futószáras munka tesztjét a kézen történő munka tesztje egészítheti ki. Ez kantárban zalik, hosszhajlításokat kell bemutatni lépésben, de a lovasnak itt már képesnek kell lennie a hosszhajlításokat a külső oldalról is végrehajtani. Az elméleti és két/három földi munka tesztje után logikailag a lovas tesztek követik.

A vonatkozó ismereteket bárki el tudja sajátítani, a szaktudás megszerzése különleges adottságokat sem a lovastól, sem a lótól nem igényel. A képzés egyénileg zajlik az ország egész területén, ezzel kapcsolatban nem csak hozzám (Göblyös István, goblyos@gmail.com, T: 06303831375), hanem a Nemzeti Lovasakadémia lovasoktatóihoz is lehet fordulni. (Sárvári Evelin, Szirtes Bence, Szmrecsányi Márton, Zerinváry Szilárd). A vizsgára való felkészítés a lovas saját edzőjével közösen zajlik, ennek megfelelően a vizsga nem csupán a lovas, de edzőjének sikerét és hozzáértését is jelenti.

Szólj hozzá!

Malacom van!

2018. augusztus 01. 21:56 - patkószeg

37977770_965545480317332_3460150632910946304_n.jpg

Tökéletes ló nincs: az egyik allergiás, a másiknak sánta, a harmadik hányattatott előéletétől szenved, a negyedik labilis idegrendszerű, az ötödik motiválatlan, stb., stb. Nagyon szerencsés lovas az, akinek lova legalább többé-kevésbé mentes azoktól a tulajdonságoktól, amik hátráltatják, vagy megakadályozzák a részletekbe menő lókiképzést. Hálás vagyok a sorsnak/Jóistennek (megfelelő aláhúzandó - én a magam részéről a másodikat jelölöm meg), hogy pont Zitát tudhatom lovamnak.

Zita ma így dolgozott, köszönöm a fotót Balla Ráchelnek.

1 komment

"Two spirits who want to do what two bodies can"

2018. július 31. 14:11 - patkószeg

"Két lélek, ami mindazt meg akarja tenni, amire testeik együttesen képesek." - az Academic Art of Riding jelmondata. Ahhoz, hogy valaki a dán magasiskola tagjává váljon három vizsgát kell letennie: vezetőszáron végzett munka tesztjét, futószáras vizsgát, végül lovas vizsgát, melynek során lépésben és ügetésben kell bemutatni az összes hosszhajlítást (hajlítottan egyenes lóval átlóváltás a ló áthajlításával, vállat be, farat be, oldaljárás, perdülés, farat ki), valamint állóhelyzetben végzett iskolafelvételet. Mindez egyszerűnek hangzik, azonban a vizsgák nem magukról a feladatokról szólnak, hanem a lovas képzettségéről, arról hogy elsajátította-e a lóval való kommunikációs ismereteket: földről a testbeszédet, nyeregből pedig a helyes ülést és annak segítségeit.

Az alábbi videó a vezetőszáron végzett munka és a futószárazó munka részelteit ismerteti:

Szólj hozzá!

Magasikolai beiktatás

2018. július 28. 16:52 - patkószeg

_dsc6530_masolat_1.jpg

Hétvégén, szombaton kerül sor arra az ünnepélyes ceremóniára, melynek részeként beírják a nevemet a nagy könybe és  hivatalosan is tagjává válok a Bent Branderup által vezetett dán magasiskolának.

Az Academic Art of Riding a kortárs magasiskolák talán legismertebb intézete. Míg a nagy klasszikus iskolákat joggal-jogtalanul éri a vád, hogy bevételkényszerük okán lókiképzési módszereikben engedményeket tesznek a viszonylag gyors (költséghatékony) lókiképzés és a látványosság érdekében, addig a pivát magasiskolák vitathatatlanul a legmagasabb színvonalú lovaskultúra művelésének helyszínei.

Még egyszer: A magasiskola nem a különleges lovasfeladatok túristalátványossága. Túristalátványosságként a magasiskola elveszti jelentőségét, értelmetlenné és öncélúvá válik. A magasiskolának feladata van, a magasiskola a magaskultúra művelésének helye. Hogy mire való a magaskultúra? A magaskultúra ad iránymutatást a közkultúrának, pontosan úgy, ahogyan a faluban  a beszédben, öltözködésben, érdeklődési körben mindenki a papot, az ügyvédet, gyógyszerészt és a tanítót utánozza. A feleségek pedig a feleségeiket. A lovas közkultúrában mindenki szeme előtt a magasiskola lovasai lebegnek.

De a magasiskolai tudás a csúcsteljesítmények elérésének eszköze is. Az elmúlt évtizedekben a legnagyobb sporteredmények rendszeresen magasiskolai szakértelem igénybevételével alakultak. Elég legyen itt csak Ottó Lörkét említeni, akinek nevéhez a harminchatos olimpi első két (!) helyezett lova és lovasa is kapcsolódik, vagy Gerog Wahlt, aki Christine Stückelbergert segítette az olimpiai bajnokságig, végezetül pedig Reiner Klimke nevét, aki Egon von Neindorff szaktanácsait követte.

Mindezen túlmenően a magasiskola a nemzeti lótenyésztések kipróbálási helye: az Andalúz Királyi Magasiskolában spanyol lovakat, a porgugál magasiskolában luzitánó lovakat, a Cadre Noire-ban francia lovakat. bécsben lipicaikakat, Bent Branderup iskolájában a helyi lovasok szinte kizárólag a dán fajtákat (frederiksborgi, knabstrupper) használják.

1 komment

Az összeszedés célja: a vállak könnyedsége

2018. július 24. 11:36 - patkószeg

36968025_943194185885795_98380804350017536_n.jpg

Az összeszedés a ló ügyességének, fordulékonyságának növelését célozza. Általában azt szokták mondani, hogy az összeszedés eredményeként a hátulsó lábakra többletteher esik. Igen, de a tényleges célt talán jobban fejezi ki az, ha a vállak megkönnyüléséről beszélünk. Hibás például az a piaffe, amikor a ló ugyan összetolódik, a hátulsó lábak az elülsőkhöz közelednek, de a vállak nem könnyülnek meg.

A vállak megkönnyülésére (azaz az összeszedettség helyességére) az elülső lábak tevékenységéből, a lábtő magasra emeléséből következtethetünk. Ez az alapja a ló összképében megjelenő könnyedségnek, délceg járásnak.

Szólj hozzá!

Megérte elmenni Branderuphoz?

2018. július 18. 07:16 - patkószeg

d3789601-5729-4713-b8cd-5f158b7b6149.jpgDánia nagyon messze van. Az utazás fizikailag is megterhelő lónak, lovasnak egyaránt. Megérte vállalni a fáradalmakat, a törődést, az utazás nem elhanyagolható veszélyeit? Láthatóan igen:

ZITA GYÖNYÖRŰ!

Hajlékony hátulsó lábakkal, zászlóló farokkal, összeszedetten, könnyed vállakkal, feligazodottan, szóval nagyon-nagyon egyszerűen és kényelmesen dolgozik. :) A vállak könnyedségének változásából könnyen lehet következtetni a fordulékonyság, a manőverezőképesség növekedésére. Ami nem látszik, az a kényelmesség növekedése: amekkora változás látszik a ló alakján és összeszedettségén - érzéseben ugyanilyen mértékű a kényelem növekedése.

IMG_3784 kicsi.jpg

Az ülés alatt eredetileg kifejezetten kimagasló gerinc eltünt, a gerincoszop mellett izmok jelentek meg, "emlekedtek" fel. A hát szinte olyan érzést ad, mint egy vízszintes pad, amire zselépárnát terítettek. Az eredetileg kifejezetten kényelmetlen hát az évek során kényelmes ringatásba váltott, Zita teste mindemellett megszélesedett, mozgás közben a "csizmám közé dagad", az ülést lefelé szívja.

Szólj hozzá!

Lapos comb

2018. július 16. 10:28 - patkószeg

A lapos comb kifejezés nem ismeretlen azok előtt, akik még a "régi" lovasedzőktől tanulták a lovaglás tudományát. De mit is jelent pontosan az, hogy a combot laposan kell a ló oldalára fektetni? Azt, hogy a combnak úgy kell elhelyezkednie, hogy comb elülső "élével" a vállvezetést, a hátulsó "élével" a csípővezetést tudja eszközölni a lovas.

A "lapos combot" persze gyakorolni kell. Egyrésztől azt, hogy a lovas képes legyen combját laposan a ló oldalára fektetni, másrészről azt, hogy a képesség birtokában a lovaglás során figyelje is combja elhelyezkedését.

Széles lovakon mindez nem egyszerű, sőt néha lehetetlen is, széles lovon ugyanis természetszerűen előrecsúszik és kifordul a lovas lába. A nagyon széles lovon ezért kissé fel kell emelni a nyereg középső vonalát és az ülés tekintetében kompromisszumot kell kötni: a fejjebb emelt üléssel a lovas mély súlypontját kell kissé "beáldozni", hogy a combokat laposan lehessen a ló oldalára helyezni. Mindennek az előnye mégis az, hogy a lovas lapos combjaival összetettebb kommunikációra lesz képes, térdétől térdéig tartó ülésével lova vállait és csípőit tudja vezetni, miközben a csizmasegítségek megmaradnak a lábsorrend ritmusának meghatározására és a keret szabályozására.

Szólj hozzá!

A piaffe kihívása

2018. július 12. 06:28 - patkószeg

36957634_943194235885790_5645794640134144000_n.jpgA piaffe-ban hátra kell venni a ló súlypontját, hogy a ló többletterhet vegyen a hátulsó lábára. A kérdés azonban az, hogy milyen mértékben? Az ültetettségnek ugyanis két dolog szab határt. A ló, pontosabban a hátulsó lábak ereje, valamint a hátulsó lábak ízületeinek hajlíthatósága. A határ mindkét szempontból történő átlépése esetén leáll a hátulsó láb tevékenysége, megszűnik a hátulsó láb ügető mozgása.

Az első esetet könnyű elképzelni. Ha nincs elég erő, nyilván nem tud lépni a ló. A második eset azonban magyarázatra szorul. A ló lábának hajlékonysága korlátos. Ha a határig meghajlíttatja a kiképző azokat, akkor elfogy a lehetőség a paták talajról való felvételére, a ló nem képes felemelni lábát a talajról. Mindezért szükséges úgy a hajlékonyság, mind az erő folyamatos fejlesztése és fenntartása.

Ráadásul a két hátulsó láb különböző képpen erős és hajékony...

Fenti fotón a hajlékonyság határesete látható, Zita az erős hajlításban még épp képes felemelni a patáját a földről.

Szólj hozzá!

Tesco gazdaságos levade

2018. július 11. 07:47 - patkószeg

9ab5a5389cb7ae1d1e65e3c0390885dc.jpgA levade az összeszedettség csúcsa, a minőségi lókiképzés jelképe. A gond vele csupán az, hogy évek hosszú sorának fáradságos munkájával lehet csak elérni. Azonban van megúszós változata is: a pesade.  A pesade nem különösebben nehéz feladat, néhány hét, néhány hónapnyi gyakorlással be lehet tanítani a levade-hoz szinte teljesen hasonló felatatot. A két feladat annyira hasonlít egymáshoz, hogy hozzá nem értők, nem is tudnak különbséget tenn, szóval a hétvégi, vidéki lovasbemutatón, a helyi, nagybajszú bácsikák és fodros szoknyás nénikék lelkes tapsát fogja garantáltan besöpörni bemutatója.

A probléma csupán az, hogy a lókiképzésben nem működnek a megúszós megoldások, azaz nincs Tesco gazdaságos lókiképzés. Ha valaki mégis a "könnyebb utat" választja - bármilyen okból is - az környezetét ugyan ideig-óráig becsaphatja, de ha önmagával szemben tárgyilagos, akkor az első pillanattól kezdve világos számára, hogy választott módszere járhatatlan, lova számára káros, a pesade gyakorlásából nem lehet eljutni a korrekt levade feladatig. Ugyanis a hasonlóság ellenére két lényeges különbség van a levade és a pesade közt:

  • A levade során a mar lefelé süllyed, a pesade során felemelkedik, ezért a két feladat végrehajtásában egészen más izmok kerülnek hatásba: a levade során a hasizmok, a pesade során a hátizmok.
  • Míg a levade az összeszedettség csúcsa, addig a pesade pont arra tanítja a lovat, hogy miként lehet az összeszedésből "kinyomnia" magát, ezért a feladat nemcsak, az összeszedésre irányuló összes addigi erőfeszítést rombolja le, de még a ló vágtamunkáját is tönkreteszi.

A cikkhez természetesen nem pesade, hanem Hazslinszky Zoltán szinte tökéletes levade fotóját csatoltam illusztrációként.

Szólj hozzá!
Címkék: levade

Ugrásváltás

2018. július 10. 07:37 - patkószeg

Mint ahogyn a jármódoknak, úgy az ugrásváltásnak is van iskolaváltozata, ami látványban gyökeresen eltérő attól az ugrásváltástól, amit megszoktunk. A vágta iskolajármódjainak (iskolavágta, redopp) ugyanis nincs lebegési fázisa, ezért az ugrásvátás ezekben a jármódokban nem a levegőben történik, hanem egy teljesen befejezett vágtaugrás után egyszerűen egy másik kézre végrehajtott vágtaugrás következik. Az iskoaugrásváltás így inkább az úgynevezett egyszerű ugrásváltáshoz hasonlít (vágta - lépés - vágta) azzal, hogy nincs közbevetett lépés.

Az a ló, amelyik képes az iskolaugrásváltásra biztos, hogy képes campagne ugrásváltásra, a campagne vágta lebegési fázisában végrehajtott váltásra. Idegen nyelveken ezért nevezik a campagne vágta ugrásváltását repülő ugrásváltásnak.

A modern versenysportban egyedül a perdülésben használnak négyütemű, lebgési fázis nélküli iskolavágtát. A kűrökben azért látni csak nagyon ritkán irányváltoztatást perdülésben mert azt csak az iskolaugrásváltásra is kiképzett ló képes végrehajtani. Más kérdés, hogy valószínűleg a díjlovas bírók (a campagneugrásváltáshoz szokott szemükkel) hibásnak értékelnék az irányváltás iskolaugrásváltását.

Szólj hozzá!
Címkék: ugrásváltás

Ignoti nulla cupido

2018. július 05. 21:25 - patkószeg

19105268_1537395396333031_609446779_o-1.jpgHogy milyen is egy lovasakadémia? Milyen az az iskola, aminek csak a felvételi vizsgájának teljesítéséért kb. 30.000 km-t (igen, jól olvassátok harmincezer kilométert) vontattam Zita nevű lovamat? Mindezt negyven év lovaglás után, amit mindig a lehető legjobb magyar edzőknél töltöttem, akiknek csak a legnagyobb köszönettel tartozom (a vonatkozó 2014-es cikk ide kattintva található). Szóval mit kell, mit lehet itt tanulni kérem szépen?

Hát az első óra tananyaga a descent három fajtája, az első, másod és harmadfokú felvétel, valamint az eddigi ötfajta csizmasegítség után egy hatodik csizmasegítség megismerése és alkalmazása volt. Szóval a lecke François Robichon de La Guérinière volt. Köpni, nyelni nem tudtam, hisz ezekről életemben nem hallottam még. Vajon mindenki ilyen okos itt az akadémián, vagy vannak éltanulók, meg bukdácsolók is? Majd meglátjuk! Minden esetre az érések, a lovasérzések különös világába érkeztem. Igen, valóban különös, de egyben gyönyörködtető világba, ahol a ló igazán kibontakozik, testével és lelkével kezdi követni lovasa akaratát. A lovaglás ilyen mély részleteibe való "elmerülés" olyan, máshoz nem fogható érzést, örömet ad, amit mindenkinek csak ajánlani tudok. De hát jól tudom, hogy a jó öreg latin mondás mindig igaz: Ignoti nulla cupido - érzés nélkül nincs vágyakozás...

A fotón az akadémia apródjainak ezüst pálcavége és kitőzője látható.

Szólj hozzá!

Sikeres apródteszt Branderupnál

2018. július 03. 22:56 - patkószeg

 

36620589_10211582828227939_5420876162144403456_n.jpgMa sikeresen bemutattam Bent Branderup, az Academic Art of Riding nagymestere előtt a lovasakadémia apródtesztjét (squire test). A teszt során azt kell bizonyítani, hogy a vizsgázó képes az ülésével a keretet és az iramot meghatározni, valamint hajlítani a lovat.

Az apródteszt feladatsora megegyezik a kézen történő munka tesztjével (groundworktest), de nyeregből kell bemutatni lépésben, majd ügetésben, a végén mindkét kézre vágta nagykörön.

A kézen történő munka tesztjét ide kattintva lehet megnézni.

Szólj hozzá!

Varga Katalin: A bértartásról

2018. június 28. 10:07 - patkószeg

Akkor számoljunk. Először a működési költségek, beruházásokat utána. 30 lovas istálló.

1.) Munkaerő: 3x290. 000 (Két lovász legyen minden nap, szabadság kiadva, egy lovász bére kézhez 150, ez járulékokkal kb 290 az istállónak).
2.) Rezsi (villany, víz, szemét, áram) :100-150.000.
3.) Biztosítás : 20.000
4.) Könyvelő :20.000
5.) Tárgyi eszközök : 100.000 (lapát, seprű, villanykörte, traktorgumi 80-ért darabja, aksi, fűnyíró - átlag ennyire kijön)
6.) Takarmány, alom, trágya elhordatása: lovanként 35.000, azaz 1.050.000
7.) Felújítási alap: havi 200.000 kb (ez változó, de kell festeni, 5-10 évente 20-50 millió forintért pálya talajt cserélni, 5-30 millióért időnként új traktort venni, stb). Ez. 2.260.000 a lehető legkisebb összegekkel számolva. Lovanként 75.033 +áfa, azaz 95.673 forint. Mindent szűken számolva.

Ehhez add hozzá a beruházásokat (ha hitelből épült, a törlesztés, ha saját pénzből, a megtérulest). Egy ilyen istálló 350 millió - 1.000.000 forint, 10 évre számolva 35-100.000 millió forint évente. A 35 elosztva 12 hónapra és 30 lóra :97.222. 97.222+áfa =123.471. A kettő együtt 219.144 forint/hó/ló, és nincs nyereség.

4 komment

Kezdd saját képzésed kezed okosításával!

2018. június 25. 07:13 - patkószeg

A lovaglásban az a legnehezebb, hogy a ló hátáról nem látszik a ló. A lovas csupán érzései alapján következtethet arra, hogy lova jó, vagy rossz teljesítményt nyújt, kéréseinek, elvárásainak megfelelően reagál-e, vagy sem.

Az érzés, a lovasérzés azonban nem egyszerű kérdés. Undokság, mondhatnám inkorrekt, ha a lovasedző azt állítja, hogy a lovasérzés született adottsága a lovasnak: az vagy van, vagy nincs. Ez nem igaz,az érzés tanulható. Egy étel felismerése annak illatáról például nem született képesség, arra gyakorlással, tapasztalással tesz szert az ember. Egy idegen kultúra konyhájába kerülve viszont – kellő tapasztalat hiányában – sokszor azt sem lehet eldönteni, hogy hús vagy húsmentes étel készül. De tapasztalással, az ember saját teste érzéseinek megismerésével fel lehet ismerni az időjárás-változás előjeleit is, vagy például ránézéssel (a szemünkön keresztül történő érzékeléssel) meg tudjuk határozni a kutya fajtáját stb.

Szóval a lovasérzés tanulható, a kérdés valójában az, hogy milyen módon. Hogyan lehet megtanulni a lendület érzését, hogyan lehet megtanulni a helyes egyensúly érzését, az egyenességét, vagy egyéb érzéseket? A válasz az, hogy kézen történő munkával! A kézen történő munka ugyanis az egyetlen olyan helyzet, amikor a lovas, pontosabban a lovas keze érez és közben látja is a lovat. Ebben a helyzetben a lovas be tudja gyakorolni kezének, a különböző fogalmakhoz tartozó érzését. Látja az egyenességet, látja a lendületességet, stb., stb. Persze mindennek előfeltétele a kiképzéselmélet részletes ismerete, a lovasnak képesnek kell lennie arra, hogy az egyes helyzetekben szemrevételezéssel el tudja dönteni, vajon az helyes-e, vagy sem. Sokszor ugyanis a jóhoz igen közel áll a rossz. Például alig-alig van különbség aközött, hogy farat be gyakorlatot mutat a ló, vagy csupán kiesett a válla. A formai hasonlóság ellenére tartalmilag igen nagy a különbség.

Amikor a kézen történő munka során bizonyos érzést már megismert a lovas, akkor lóra ülve is meg kell keresnie ugyanazt az érzést. Ha nem találja, akkor le kell szállnia a lóról és tovább kell földről gyakorolni. Majd ismét lóra ülve próbálkoznia kell a már megtanult érzés nyeregből történő felismerésére. Szóval először a kezet kell érzővé fejleszteni. A ló hátán az érző kéz érző csizmát fejleszt, majd ennek eredményeképp lehet az érző üléshez eljutni.

Mindebben az az érdekes, hogy míg a lovaglás során az ülés számít elsődleges segítségnek, a kéz és a csizma másodlagosnak (a kéz és csizma segítségeit csak akkor kell alkalmazni, amikor az ülés segítségére nem reagált a ló), addig a tanulás folyamata ezzel pont ellentétes: előbb lesz okos a kéz és a csizma, csak azután az ülés[i].

Az érzések kérdése továbbá azért sem egyszerű, mert egyszerre több érzésre is figyelnie kell a lovasnak. Eleinte ez bonyolult és nagy kihívás. A probléma hasonlít a nagy utasszállító repülőgép vezetéséhez. A nagy gép vezetése alapvetően nem különbözik a kétszemélyes kis repülőgép vezetésétől, nem is nehezebb annál. A jelentős különbség abban áll, hogy a nagy gépen sokkal több műszert kell folyamatosan figyelni, nyomon követni. Eleinte ez nehéz és csak fokozatosan, lépésről lépésre lehet a pilóta figyelmét egyre több műszer egyidejű ellenőrzésére kiterjeszteni. A lovas éppen ugyanígy van. Először csak néhány érzés egyidejű megfigyelésére képes, a további érzések megfigyelése a háttérbe szorul. Eleinte meg kell elégedni részsikerekkel, meg kell elégedni néhány érzés egyidejű figyelembe vételével, nem lehet, nem szabad egyből a tökéletességet megcélozni. El kell fogadni, hogy csak igen sok gyakorlás eredményeként lehet a már megismert érzések egyidejű figyelembevételét elvárni és csak igen sok gyakorlás eredményeként tud újabb és újabb műszert hatékonyan feltenni a lovas saját „műszerfalára”.

 

 A kéz különböző érzései:

Lendület

A kéz előrenyújtására a lónak nyaka előrenyújtásával kell reagálnia. Amennyiben a keret bővítésére a ló nem reagál, nyakát nem nyújtja előre, akkor a ló nem lendületes. A lendület érzéséhez nem kell feltétlenül nyújtani a nyakat, hiszen lehet, hogy éppen feligazított helyzetet kíván a lovas, szóval a lendület érzéséhez nem kell nyújtani a nyakat, de magának a képességnek, a nyújthatóság érzésének kell fennálnia. A lovasnak azt a képességet kell kezeivel éreznie, hogy a ló nyakát szándékának megfelelően tudja előrenyújtani, a nyakhosszt egészen precízen tudja szabályozni.

De a lendület érzését megtalálja a lovas a felvétel során is. Ha a szárakkal adott felvétel könnyedén “átmegy” a lovon, a felvételt könnyen tudja érvényesíteni a lovas, akkor a ló lendületes, ellenben, ha a szárakkal adott felvétel hatására a ló szinte semmilyen módon nem reagál, akkor abból a lendület elégtelenségére lehet következtetni. Szintén elégtelen a lendület, ha a szárral adott felvétel hatására a ló elakad.

Elengedettség

A szár megfogásával érzékelni lehet, hogy a ló mely testrészében van ellenállás, hol van feszesség. A száron keresztül a kéznek ezt az érzését úgy kell elképzelni, mint mikor valakinek a kezét megfogva és azt kissé(!) jobbra-balra, fel és le mozgatva érzékelni lehet, hogy a másik fél csuklóban, könyökben, esetleg vállban merev. Magát az érzést először állóhelyben, majd menet közben a kézen történő munka során lehet begyakorolni.

Az elengedettség vizsgálata a zabla felől történik. A lovas érzi, hogy van-e blokk az állkapocsnál, a tarkónál, a vállaknál, stb., stb. A lovas érzése a zabla felől az első blokkig terjed, hogy mi van a blokk mögött, azt a kéz nem érezheti.

Egyenesség

Az egyenesség, illetve a ferdeség érzése háromféle lehet. Ha a ló a ferdeség eredményeképpen az elején jár, azaz az elülső lábakra a kelleténél több súly esik, akkor a kéz azt érzi, hogy a sebességet állandóan fékeznie kell, a kéz nem kerül engedő helyzetbe.

Ha a ló oldalirányban vesztette el az egyensúlyát, válla vagy csípője oldalirányban elbillen, akkor a kéz azt érzi, hogy felvétel esetén a vállak, vagy csípők oldalirányú mozgásba kezdenek. A támaszkodás ugyan nem nehezedik el, de a lovas azt érzi, hogy a szárakkal szinte lehetetlen a ló lassítása.

Ha a ló hosszirányban nem egyenes, azaz a vállak a csípőkhöz képest nicsnenek jó helyen, akkor a lovas a két szárban különböző erősségű támaszkodást érez. Ha például a vállak a csípőhöz képest balra vannak, a lovas azt érzi, hogy a bal szárat erősen és mereven fogja a ló, a jobb száron meg nam talál támaszkodást, azt érzi továbbák, hogy jobbra is és balra is a bal kézzel könnyebb fordítani a lovat, a jobb kéz a fordulatokban szinte teljesen elveszti hatékonyságát.

Egyensúly

A kellő egyensúly esetén a lovas keze azt érzi, hogy a legkisebb, kívülről szinte láthatatlan segítséggel is képes a ló súlypontját előre és hátra mozdítani. A lovas markának bezárásával a ló súlypontját képes hátra, kezének előremozdításával a ló súlypontját képes előre mozdítani. A súlypont változatlan helyen való tartása a kéz lazításával történik.

Felvehetőség

A felvehetőség előfeltétele az elengedettség, az egyenesség és az egyensúly. A három feltétel egyidőben történő érzékelésével a ló felvehető.

Vállvezetés

A vállvezetés direkt, illetve indirekt szársegítséggel történik. Az öklöket a ló nyakélétől távolítva azonos irányú, a ló nyakéléhez közelítve ellentétes irányú mozgásra készteti a vállakat: a bal ököl balra mozdítása, a ló nyakélétől való távolítása balra vezeti a ló vállait, ez a direkt segítség, a bal ököl jobbra mozdítása, a ló nyakéle felé való mozdítása jobbra vezeti a lovat, ez az indirekt szársegítség. Ha mind a két kéz mindkét irányban hatékonyan tudja a vállak mozgását irányítani, akkor a vállak vezethetőek.

Hajlítottság

A kéz a hajlítottságot az állítással, azaz a koponya oldalirányú elfordításával éri el. Ha a lovas az állítás eredményeképpen elveszti a vállak vezethetőségét, elveszti felvevő képességét, akkor a ló nem hajlított, hanem ferde.

Az alázat kérdése

Az érzés különös dolog. Addig, amíg nem találkozott vele az ember, addig nem is létezik számára. Az ismeretlen érzésről beszélő ember legtöbbször csodabogárnak vagy ostobának hat, bár a hiba a mi készülékünkben van, mi vagyunk azok, akik nem találkoztunk azzal az érzéssel, amiről az érzés ismerője beszámol. Éppen ezért nagy tisztelettel kell értelmezni a lovasemberek beszámolóit, elbeszéléseit tapasztalataikról. Lehet, hogy azok számunkra furcsáknak hatnak, lehet, hogy érthetetlennek, lehet, hogy valószerűtlennek, lehet, hogy szakmailag hibásnak, mégis a kellő alázattal és nyitott szívvel kell ezeket fogadni, hiszen ennek hiányában elveszítjük képességünket újabb és újabb érzések befogadására, megismerésére, megtanulására.

Szólj hozzá!

Fillírozni

2018. június 24. 07:30 - patkószeg

xIMG_6638-1.jpgEz az az lovas kifejezés, amit még a google sem "ad ki". :) Hosszú idő után most kétszer is "szembe jött velem". Sallay Sándortól hallottam a múlt héten, pár hete pedig Wágenhofferné Magyar Ágnestől. Ő fillirozásra a zongorázás kifejezést használta.

A fillírozás katonai kifejezés. A lovas karjának összes ízületét ellazítva, csuklójából és ujjaiból eredő finom mozgással fenntatja keze érző helyzetét, lova puhaságát.

1 komment

Jövő hétvégén DERBY!

2018. június 21. 06:54 - patkószeg

35928410_1006832779479566_33066128578183168_n.jpgAkármilyen meleg is van, az urak kezdjék leporolni az elegánsabb ruhájukat, a hölgyek kezdjenek morfondírozni, hogy egyáltalán mit vegyenek fel: Jövő hétvégén a kihagyhatatlan derby!

A verseny a lovak egyszeri megméretésére szolgál. Javítási, ismétlési lehetőség nincs, mivel csak hároméves "koedukált" lovak, kancák és mének indulhatnak. Az indulók száma a pálya méreteinek függvénye, de nem haladhatja meg a huszonnégyet. A Kincsem Parkban tizenhat ló indítását engedélyezik, jelen pillanatban még tizenkilenc ló található a nevezési listán. A derbyn csak angol telivérek vehetnek részt, pontosabban csak azok, melyek szülei a telivér méneskönyvben megtalálhatók. A táv 2400 méter, ennek megfelelően a mezőny az indítás utáni első négyszáz métert is a közönség közelében teszi meg. A klasszikus gyeppályás futamban a mének 58 kilogrammot, a kancák pedig 56,5 kilogrammot visznek a hátukon. (Forrás: Pesti Adrián)

A fenti képen Tour to Paris egy hároméves veretlen francia import mén látható. Inkább sprinter, ezért a derbyt kihagyja, de maga a ló és a fotó olyan tökéletes, hogy más talán nem is passzolt volna jobban az íráshoz. Ezen a képen a mén kétévesen, első versenyében látható, lovasa Alberto Sanna, trénere Ribárszki Sándor, tulajdonosa Dr. Hammersberg Elemér.

Aki jön a derbyre, az itt jelezheti. :)

Szólj hozzá!

Ismét a lómagasságról

2018. június 20. 15:12 - patkószeg

Azért elődeink lovasábrázolásán mégiscsak el kellene gondolkodni, azzal együtt, hogy tudom, a modern ember sokkal okosabbnak gondolja magát a régieknél... Az alábbiakban néhány magyar lovasábrázolást mellékelek az eredeti cikkben szereplő Széchenyi István képe mellé, amit ide kattintva lehet elolvasni.

320.jpg

A XIX. századi ideális lovas

gnapoleonihaboru.jpg

XVIII. századi ideális lovas

08094.jpg

Bocskai István a XVI-XVII. századi ideális lovasa

dcthury-gyorgy_lazar-schwendi_miksa-csaszar_1566.jpg

Ezen a képen a középen lovagló Thury Györgyre (kora legkiválóbb bajvívójára, egyben lovasára) és lovára, illetve méretarányukra hívnám fel a figyelmet. Az ábrázolás a XVI. század lovasideáját mutatja.

 

Szólj hozzá!