Zabla & Kengyel

Dr. Gőblyös István lovakról, lovasoknak

Utolsó kommentek:

patkószeg 2019.09.14. 06:25:30

@Illyés Viktória: Napokon belül megpróbálok válaszolni. :)

Bejegyzés: Felvételek

Illyés Viktória 2019.09.12. 15:55:51

Lehet arról valahol informálódni, hogy a különböző felvételeket hogyan kérjük/tanítjuk a lónak nyeregben?

Bejegyzés: Felvételek

János1 Magyar 2019.08.17. 13:55:38

Szerintem a hagyományos lovas közkultúránkat a parasztság, és a huszárság ápolta a leginkább, addig még meg nem szűntek.
Manapság ezek hiányában, nem látom esélyét, hogy újra lovas nemzet legyünk. :(
Az említettek pótlására vannak gyenge kísérletek, de összességében ezek eredménye a nullához tendál.
Javaslatom: a honvédségen belül létrehozni egy olyan szervezetet, mely alkalmas a feladat megoldására!

Bejegyzés: Miért vagyunk lovas nemzet?

Gyuszi Varga 2019.04.15. 14:21:00

Hol lehet rátalálni az adott írásra?

Bejegyzés: A ló közelítése és távolítása

János1 Magyar 2019.03.23. 08:06:04

ETOLÓGUS SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY(részlet).
"Néhány általános megállapítás a lovak érzékelésével, viselkedésével kapcsolatosan.
Az alábbiakban szeretném röviden összefoglalni azokat az ismereteket, amiket a lovak félősségéről, menekülési viselkedéséről érdemes tudni.
A lovak viselkedését alapvetően az ösztöneik irányítják. Őseik nyílt, füves pusztákon éltek, számos ragadozó állat vadászott rájuk. Az egyik legjellemzőbb tulajdonságuk a félősség. Gyakorlatilag bármitől megijedhetnek. Lehet ez egy furcsa, idegen zaj, egy hirtelen megjelenő, mozgó dolog, de akár egy szokatlan illat is kiválthatja náluk a menekülési ösztönt. Első reakciójuk a futás, megpróbálnak minél távolabb kerülni attól, ami veszélyt jelenthet a számukra. Egy menekülő ló hangja (lábdobogás, horkantó hang) és látványa a többi lóban is kiválthatja a menekülést. Így fordulhat elő az is, hogy csak az egyik ló ijed meg valamitől, de a társa, társai is vele menekülnek.
Éberségüket kifinomult érzékszerveik segítik. Látásuk, hallásuk és szaglásuk is sok szempontból eltér az emberekétől. A ló fejének oldalsó részén elhelyezkedő, relatíve nagy szemei csaknem 320°-350°-os panorámalátást tesznek lehetővé. Ezzel gyakorlatilag mindent észrevesznek, ami a környezetükben történik (Ezt a tulajdonságukat korlátozza a szemellenző, ami egyben az egymás mellett haladó lovak „versengését” is csökkentheti).
A lovak oldalt ülő szemeinek látótere csak kismértékben átfedő, ezért térlátásuk viszonylag szűk, kb. 55° - 65°-os szögre korlátozódik (embernél ez kb. 120). Ugyanakkor a távolabb levő dolgokat sem látják olyan élesen, mint mi, emberek. A ló látásélessége az emberi látásélességnek kb. 2/3-a. Mozgásérzékelésük kitűnő, ami szintén őseik túlélését szolgálta. Így voltak képesek arra, hogy minél hamarabb felfedezzenek egy settenkedő ragadozót.
Összességében azt mondhatjuk, hogy a lovak térlátása és éleslátása gyengébb, mint az emberé. Inkább a mozgásokra érzékenyek, kevésbé képesek egy tőlük távolabb lévő dolog felismerésére, egy tárgy beazonosítására, tekintve, hogy a távolban lévő dolgokat nálunk homályosabban érzékelik.
Hallásuk igen kifinomult, füleiket egymástól függetlenül is kb. 180°-ban képesek vízszintes irányban körbemozgatni, a hangok forrásának beazonosításához. A lovak 55 Hz és 33.5 kHz-es frekvenciatartományban érzékelik a hangokat, azaz jóval magasabb hangokat is meghallanak, mint amilyeneket mi, emberek hallunk (az emberi hallás tartomány 20 Hz - 17 kHz között van).
Ennek alapján az is elképzelhető, hogy egy emberek számára gyakorlatilag érzékelhetetlen alacsony- vagy éppen magas frekvenciás hang megijeszti őket.
Fontos tudni, hogy a lovas sportok a legveszélyesebb sportágak közé tartoznak, hiszen a lovas ember egy nálánál jóval nagyobb testű (akár 600-700 kg-os), alapvetően a zsákmányállatok közé tartozó fajra bízza magát. Egy felmérés szerint a gyerekeket érő halálos kimenetelű sportbalesetek mintegy negyede a lovas sportokat űzőknél fordul elő. A szakértők a lovaglást a motorozásnál 20-szor veszélyesebbnek tartják.
Akik lovakkal foglalkoznak, azok számára igen fontos, hogy időben felismerjék azt, hogy a lovuk fél valamitől. Egy félős, ijedt ló viselkedése igen jellemző. Fejét általában magasra emeli, kilátszik a szeme fehérje, farkát magasan tartja, esetenként horkantó hangot hallat. Amennyiben módja van rá, megpróbál elügetni, elvágtázni onnan, ahol a félelmet keltő dolog van. Hogyha nem tud elmenekülni, gyakran megpróbálja megrúgni, megharapni a veszélyesnek hitt embert vagy tárgyat. Sajnos sok esetben egy pillanat műve az egész, a pánikba esett állatot emberi erővel megfékezni gyakorlatilag lehetetlen.
A lovas szakembereknek törekedniük kell arra, hogy a lovak képzése során a fent említett félelmi és menekülési reakciókat próbálják csökkenteni. Azt, hogy egy ló ne ijedjen meg semmitől, gyakorlatilag nem lehet elérni. Ugyanakkor, a tanulással, tanítással a ló sok, egyébként számára félelmetes helyzethez hozzászoktatható. Gondoljunk csak a rendőrlovakra, amelyek zajban, füstben, rohanó embertömegben is irányíthatóak maradnak. A közúton közlekedő hátas és fogatlovak is megszokják a mellettük elhaladó járműveket. Ugyanakkor nem kizárható, hogy egy olyan jármű, aminek más a kinézete, idegen zajt hallat, megijeszti az állatokat. A fiatalabb, képzetlenebb és tapasztalatlanabb állatok általában több balesetet okoznak, mint idősebb (és nyugodtabb) társaik.
A lovak által okozott baleseteket, ha 100%-ban nem is lehet elkerülni, a baleset okozta sérülések enyhítésére a lovasok fejvédőket, esetenként gerincvédőket viselnek. Ez azonban inkább csak a hátaslovakon ülő emberekre vonatkozik, a versenyeken, lovas-oktató bázisokon a lovasok számára a fejvédő kobak viselete kötelező."
Plusz, KRESZ 32 §. (4) bekezdés ! AMIBŐL A LOVASOK KIMARADTAK!!!
2019. 03. 23.

Bejegyzés: Lovaglás zabla nélkül - mi a hagyomány?

Hatvanger Orsolya 2019.02.11. 19:41:32

Az első keretre gyakorolt befolyàs erősìtèsèről szeretnèm kèrdezni. Földről, futòszàron ès nyeregből kèrnèk tőle gyakorlati javaslatokat az első keret uralàsànak javìtàsàra. Elsősorban elejère eső, "menős" lovakra fòkuszàlva.

Bejegyzés: Mit kérdezzünk Christofer Dahlgrentől?

cavalry 2019.01.31. 12:59:42

A széna és a zab minősége eltérő. A szénánál a mázsa nem csak az egyedüli kritérium, hanem a fűfélák összetétele is a bálában, ezen kívül a vágás, rendterítés szárítás rendsodrás, bálázás is minőségi követelményekkel jellemezhető. Pld nem mindegy mikor vágják a füvet, a fűmagok kiperegnek vagy benne maradnak. A zabnál is fontos az aratás ideje, mert sok magrész kipereghet és csak héjjat veszel. Hiba elég a mázsája kilóra, ha az nem mag hanem héj csak döntőrészben. A fajlagos térfogati súlya viszont kicsi lehet, pld egy zsák súlya. Ha megázik a zab és barnult, az is veszít a tápértékből. Nem egyszerű az élet :) Lehet hogy olcsó de gyenge minőség, de lehet jót is venni ennyiért.

Bejegyzés: Bértartás: Gondolkozz!

magyar_lovaskultura 2019.01.28. 00:13:29

Ha megkérdezik tőled, hogy ez, vagy az mennyibe kerül, akkor arra egyetlen korrekt válasz van: Miért kérdezed? A dolgok árát sokféleképpen lehet számolni. Én például hetente legalább kétszer magam etetem a lovainkat, és még másik kettőt. Ez alkalmanként kb egy óra. Ha a saját óradíjjammal számolok, akkor ez heti 2xX forint. Viszont ezzel megspórolom heti két óra fittnesz terem bérlet költségét, mert a kiszénázás 7 lóra fölér másfél óra fitnessz teremmel. :)
Számoljatok, ahogy akartok:)

Bejegyzés: Helyesbítés

cavallier 2019.01.23. 17:23:50

néhány kérdés : Ha jól tudom egy lónak a napi szénaadagja 12-14 kg ami azt jelenti havi durván 360-400kg. Egy bála széna 350-400kg tehát egy lóra hogyan lesz ebből kettő bála. Felénk egy bála széna ára 5-6000Ft, 1q zab 5000ft. Ha a többi szám is így stimmel akkor a számítás a matematika mai állása szerint nagyon-nagyon hibás.

Bejegyzés: Bértartás: Gondolkozz!

Lang Attila 2018.10.29. 19:04:34

Azért ne feledkezzünk meg Pamír-ról sem, Pachl Péter gyönyörű Shagia ménjéről.

Bejegyzés: Azért is nóniusz!

pici_rigó 2018.09.04. 13:11:35

Mindig nagy tisztelettel olvasom a bejegyzéseit kedves Goblyos úr! Néhány gondolatomat megosztanam, habar hozzátenném, hogy sajnos én csak hobbi lovas vagyok, és max heti 2 lovaglást engedhetek meg magamnak, ezért a ralatasom csekélyebb, de talán az amatőr szintet is érdemes meghallgatni.
Az egyik edzomtol hallgattam éveken keresztül, hogy az itthoni lovas kultúra nagyon gyenge. Sokáig nem ertettem, hogy ezt, hogy gondolja. Miután ettől az edzomtol elváltak az utjaink realizálódott bennem a szomorú valóság. "Egyszerű", wannabe lovaskent nagyon kevés esélyem van arra, hogy bárhol is komolyan vegyenek. Jártam a lovardakat, néztem a társaságot, az edzőket, lovakat és magát az edzést és rendkívül elkeseredtem.
Lovardak terén az esetek nagy százalékában az igenytelenseget láttam, ami számomra a lóval való foglalkozás abszolút semmibe vétele... A lovardak közösségei sok esetben a lovat mint csupán eszközt és nem PARTNERT kezelték. Az edzők az osztályba belesuvasztanak rengeteg embert és jobb esetben 5 perc marad teljes értékben a lovasra. Nem beszélve arról, hogy sok pénzt hagyok ott és ennek töredékét kapom vissza, azt is akkor ha ramenosen "kovetelem". Az iskolalovakat akikkel a legnagyobb tisztelettel kéne bánni, semmibe veszik. Fáradtak, közömbösek, apatikusak... Lehetne még cifrazni.
Ha az elit "krém" szintjén ez a probléma, akkor ennek a dolognak a megoldását az alapokon kéne kezdeni. Nálunk. Szerintem. Nem véletlenül leszünk ilyenek, mert a krém is kezdi valahol.
Én elhatároztam, hogy lovasoktato leszek, sajnos hiányos meg a tudasom, de próbálom hozzátenni, javitgatni szakirodalombol. Én úgy tervezem, hogy az oktatás a lovas és a ló közötti harmonian, valtozatossagon fog alapulni. Nos ezzel a nézettel én nagyon kevés helyen találkoztam. A kiképzési skalaval egyetlen egy oktatonal találkoztam ..
Ugy gondolom, hogy ezek a problémák nem ezen a szinten gyökereznek, van hozzá köze, de ha az egyszerű, mezei embernek sincs fogalma ezekről, akkor miért gondoljuk, hogy a szakembereknek, versenylovasoknak kifogástalanabb? Hisz ez lenne az alap, nem igaz?
Legnagyobb tisztelettel,
Melcsi

Bejegyzés: Díjlovas OB: A változatlanság mocsara

Bugi27 2018.08.02. 10:37:00

Hálásnak lenni sosem baj, ugyanakkor azt gondolom, hogy az egészséges ló legfeljebb kezdetben ajándék, késöbb inkább következmény. Elsösorban a tartás, a takarmányozás, a képzés, a bánásmód következménye, meg talán valamelyest a tenyésztésé is.
Nem sok személyes tapasztalatom van, de azt látom, hogy könnyebb egy lóra rámondani, hogy bunkó, mint megérteni és "kezelni" a viselkedését. Láttam olyan helyet, ahová csak oltásért jár nagy ritkán az állatorvos; de olyat is, ahol az elhanyagolt lóhoz még krónikusan elhúzódó bajára sem hívnak állatorvost, kovácsot. Láttam olyan istállót, ahol a ló már trágyahegyet kupacolt a boxban, felette az összes szalmát és én 10 percet se bírtam ki az ammóniában, amíg ápoltam volna. Láttam olyat is, hogy a lovat kitették a sovány legelöre, és szinte semmi kiegészítést nem kapott, pedig dolgoztatták rendesen. Ráadásul a tulaj meg volt gyözödve arról, hogy a jószágot a számára legjobb módon tartja, természetes módon.
Lehetne folytatni még a sort a ritka etetésekkel, a sok porral, a vacak talajokkal, a boxban tartott lovak ápolatlan patáival, a rossz felszerelésekkel, a béna és érzéketlen lovasokkal és ezek megannyi következményeivel.
Még a viselkedésükröl és a bánásmódról annyit mondanék, hogy személy szerint igyekszem minden lónál tiszta lappal indítani, bármilyen elöélete volt is. Persze megköszönöm az óva intéseket és lehetöleg még körültekintöbb vagyok, de akkor sem bánok úgy vele, mint egy gonosz bünözövel, hiszen azt a viselkedést az a viszony válthatta ki belöle. Mással szemben attól még lehet teljesen más a bizalom és a tisztelet. Csak valószínüleg nem nulláról, hanem minuszról kezdödik.

Szóval Zita állapota részben isteni ajándék, de egyáltalán nem független Töled! Bárcsak minden ló legalább ilyen állapotban volna!

Bejegyzés: Malacom van!

Angelico 2018.07.27. 00:04:40

Számomra ebből az látszik, hogy lovarda üzleti céllal nem építhető, mint ahogy egy színház, vagy uszoda építését sem lehet a belépőjegyek árából letörleszteni.

Jó gazdasági környezet és megfelelő egyéb adottságok együttállása esetén a működtetés képzelhető el kifizetődően. Egyébb esetben a fenntartás is nehézkes.

Kérdés tehát, hogy egy adott társadalom és benne a potenciális mecénások mire tudnak és mire akarnak figyelmet és pénzt fordítani.

Ez persze nem váratlan felismerés: a művelődési ház és a könyvtár sem nyereséges. Bár az üzleti szempont mintha mindent felülírna manapság, a kultúra lényegét tekintve továbbra sem üzlet, a lovas kultúra sem.

Bejegyzés: Varga Katalin: A bértartásról

András Horkay 2018.06.29. 12:08:18

A lovarda akkor hoz nyereséget ha be van zárva :)

Bejegyzés: Varga Katalin: A bértartásról