Zabla & Kengyel

Dr. Gőblyös István lovakról, lovasoknak

Utolsó kommentek:

pici_rigó 2020.01.18. 21:18:54

Még annyit fűznék hozzá, hogy amíg számomra (értelmiségi fiatal a KÖZÉPrétehből) alig hozzáférhető - anyagiak tekintetében - egy igényes kurzus, addig hiú abrandokat dédelget...
Nem olcsó sport, de ameddig fenntartják ezt a döbbenetes elerhetetlenseget, addig csak a nagymama szavaival tudok élni: "túró a fülébe!"
Sajnos nekem csak a szakirodalom marad és a lepusztult lovardak, az eü problémás lovakkal és a 19 éves, magukat oktatonak/edzonek nevezett kislányokkal.

Bejegyzés: Lovaskultúrát, de melyiket?

cavalry 2020.01.15. 23:50:37

"A campagne stílus előnye az, hogy radikálisan csökkenti a lókiképzés hosszát, a lókiképzés az akadémista megközelítés nyolc-tíz évéről három-öt évre csökken. " "A napóleoni háborúk azonban világossá tették, hogy a helyzet megváltozott, a hadseregek kiképzőinek időarányosan sokkal több lovat és lovas kellett „előállítaniuk”, ám elegendő volt, ha a lovasok a végletes helyett „csak” kiváló képzettséggel rendelkeztek." Némi pontosítás szükséges. A napóleoni háborúk 1799. augusztus 23. – 1815. november 20. . A lovasság alkalmazásának főerőként való alkalmazása 1870 francia - porosz háborúig tartott (totális sikertelenséggel végződött a messze hordó puskák miatt) utána már csak hagyományos lovas egységek kiegészítő szerepéről beszélhetünk, hiába húzódott ez a folyamat a II. VH -ig. De nem ez a lényeg, a napóleoni háborúkban alkalmazott lovasság is tömeg lovasság volt, messze nem volt arra lehetőség hogy a ló és a lovas képzett legyen , és lehetetlen volt a katona lovat kiképezni. Lásd Győri csata, ahol a nemesi felkelőink szétszaladtak képzetlenség miatt. Képzett lova a tiszteknek lehetett, a sorozott lovas jó esetben nem esett le az első vágtánál és remélhetőleg arra vágtázott amerre az ellenséget lehetett megtalálni (ezért a lovas egység gyakorlatilag körben zárt volt). Az amerikai polgárháborúban is lovon szállított gyalogságról lehetett beszélni csak, klasszikus lovas hadműveletekről csak elvétve. Jól képzett lovas egységek mindig voltak, de az összlétszámhoz képest ez kis létszám volt, lásd nálunk 1848-49 - ben is. A mai helyzet is olyan mint az akkori, a lovas egy földúton még elmegy , de komolyabb terepen már elveszti a lehetőségeit, a lovarda erre nem alkalmas felkészítő hely, az akadémikus lovaglás más, a díjugratás szintén más alkalmazás. A játéknak vége.

Bejegyzés: Lovaskultúrát, de melyiket?

János1 Magyar 2020.01.15. 19:54:57

Nagyon szép összefoglaló, bár lehet csak a vájt fülűek értik. Az előttem szólóval is, csak részben, az első mondatával tudok egyet érteni.
"Így a diktatúra teljes erőforrás rendszerének hátuk mögött tudásával ugyan bizonyos eredményekre formálisan képesek voltak, de tartalmilag eredménytelenek maradtak, hiszen hatezer év szaktudását nem lehet autodidakta módon, önképzéssel kitalálni." D. Gyula?
"A lovasakadémia, azaz a magasiskola, mint az akadémista stílus művelésének helye arra való, hogy a kultúra ott ne kényszerüljön kompromisszumokra, a kultúrát a maga egészében lehessen művelni és ezt az egészet lehessen átadni a következő generációnak. A magasiskolákat a kompromisszumnélküliség nélküli elvszerűség teszi a harmónia és a szépség templomaivá." Legközelebb Bécsben.

Bejegyzés: Lovaskultúrát, de melyiket?

pici_rigó 2020.01.15. 16:52:53

Nem szeretnék senkit sem megbántani, de amíg a lovasok circa 80%-a képtelen helyesen írni, beszélni, addig itt nem lesz semmi változás.
Majd ha a társadalmunk legszegényebb, legalulkepzettebb rétege csökken vagy réteget ugrik (Magyarországon a társadalmi rétegek közötti átjárhatóság nagyon korlatolt), addig ne beszéljünk "lovaskulturarol". Először az általános egészségi állapot és a szociális helyzet legyen megteremtve, azután jöhet a Maslow piramis teteje...
Kicsit inkorrektnek és a valóságtól elrugaszkodottnak tartom ezt az írást.
Sajnos Magyarországon annyira leépítették, ellehetetlenítettek a minőségi oktatást, hogy ez a generáció, amiről abrandozik, az majd esetleg párszáz év múlva kialakul.
Üdvözlettel

Bejegyzés: Lovaskultúrát, de melyiket?

János1 Magyar 2019.12.11. 09:46:33

" a kassaista lovak mindegyikét folyamatosan jellemzi. És ennek egyik legfőbb letéteményese Szmrecsányi Márton"
Nem kassai képezi a saját lovait???
Ezt erőst kétlem!!!

Bejegyzés: Mit ad nekünk a Kassai Lovasíjászat?

pici_rigó 2019.11.19. 07:21:59

Oszt hogy é aggyák ama papirost???

Bejegyzés: Írjatok a Jézuskának!

Nemo58 2019.11.13. 23:16:21

Ez egy jó gondolat. Tehát négyes! :) A viccet félretéve tetszik az írás. A manapság divatos agyondícsérgetés a dicséretet súlytalanná teszi, és végeredményben belső elbizonytalanodáshoz vezet. Amit aztán sokan értelmetlen aggresszivtással próbálnak kompenzálni, mit a fenti bejegyzés is mutatja.

Bejegyzés: A négyes: az jó

János1 Magyar 2019.11.03. 06:47:31

Jó, de mire?
Manapság csak a siker számít!
... háromszori ellenszegülése miatt ki lett zárva. Ezután a lovat a lovas a mobil boxban pálcával verte.
www.dijugratas.hu/#/Suspended/YellowCard

Bejegyzés: A négyes: az jó

János1 Magyar 2019.10.16. 06:36:14

Ez mind igaz!
De csizma, és kobak nélkül hiteltelenné teszi!
Ezt miért nem lehet megérteni?

Bejegyzés: Terepen ismerszik meg a jó hátasló

TTM 2019.10.06. 11:05:43

Végre egy olyan írás, aminek zsinórmértékül kéne szolgálnia minden lovat tartó, lóval foglalkozni akarő ember számára.

Bejegyzés: A lovas legfőbb erényei a kitartás, a szorgalom és a következetesség

patkószeg 2019.09.14. 06:25:30

@Illyés Viktória: Napokon belül megpróbálok válaszolni. :)

Bejegyzés: Felvételek

Illyés Viktória 2019.09.12. 15:55:51

Lehet arról valahol informálódni, hogy a különböző felvételeket hogyan kérjük/tanítjuk a lónak nyeregben?

Bejegyzés: Felvételek

János1 Magyar 2019.08.17. 13:55:38

Szerintem a hagyományos lovas közkultúránkat a parasztság, és a huszárság ápolta a leginkább, addig még meg nem szűntek.
Manapság ezek hiányában, nem látom esélyét, hogy újra lovas nemzet legyünk. :(
Az említettek pótlására vannak gyenge kísérletek, de összességében ezek eredménye a nullához tendál.
Javaslatom: a honvédségen belül létrehozni egy olyan szervezetet, mely alkalmas a feladat megoldására!

Bejegyzés: Miért vagyunk lovas nemzet?

Gyuszi Varga 2019.04.15. 14:21:00

Hol lehet rátalálni az adott írásra?

Bejegyzés: A ló közelítése és távolítása

János1 Magyar 2019.03.23. 08:06:04

ETOLÓGUS SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY(részlet).
"Néhány általános megállapítás a lovak érzékelésével, viselkedésével kapcsolatosan.
Az alábbiakban szeretném röviden összefoglalni azokat az ismereteket, amiket a lovak félősségéről, menekülési viselkedéséről érdemes tudni.
A lovak viselkedését alapvetően az ösztöneik irányítják. Őseik nyílt, füves pusztákon éltek, számos ragadozó állat vadászott rájuk. Az egyik legjellemzőbb tulajdonságuk a félősség. Gyakorlatilag bármitől megijedhetnek. Lehet ez egy furcsa, idegen zaj, egy hirtelen megjelenő, mozgó dolog, de akár egy szokatlan illat is kiválthatja náluk a menekülési ösztönt. Első reakciójuk a futás, megpróbálnak minél távolabb kerülni attól, ami veszélyt jelenthet a számukra. Egy menekülő ló hangja (lábdobogás, horkantó hang) és látványa a többi lóban is kiválthatja a menekülést. Így fordulhat elő az is, hogy csak az egyik ló ijed meg valamitől, de a társa, társai is vele menekülnek.
Éberségüket kifinomult érzékszerveik segítik. Látásuk, hallásuk és szaglásuk is sok szempontból eltér az emberekétől. A ló fejének oldalsó részén elhelyezkedő, relatíve nagy szemei csaknem 320°-350°-os panorámalátást tesznek lehetővé. Ezzel gyakorlatilag mindent észrevesznek, ami a környezetükben történik (Ezt a tulajdonságukat korlátozza a szemellenző, ami egyben az egymás mellett haladó lovak „versengését” is csökkentheti).
A lovak oldalt ülő szemeinek látótere csak kismértékben átfedő, ezért térlátásuk viszonylag szűk, kb. 55° - 65°-os szögre korlátozódik (embernél ez kb. 120). Ugyanakkor a távolabb levő dolgokat sem látják olyan élesen, mint mi, emberek. A ló látásélessége az emberi látásélességnek kb. 2/3-a. Mozgásérzékelésük kitűnő, ami szintén őseik túlélését szolgálta. Így voltak képesek arra, hogy minél hamarabb felfedezzenek egy settenkedő ragadozót.
Összességében azt mondhatjuk, hogy a lovak térlátása és éleslátása gyengébb, mint az emberé. Inkább a mozgásokra érzékenyek, kevésbé képesek egy tőlük távolabb lévő dolog felismerésére, egy tárgy beazonosítására, tekintve, hogy a távolban lévő dolgokat nálunk homályosabban érzékelik.
Hallásuk igen kifinomult, füleiket egymástól függetlenül is kb. 180°-ban képesek vízszintes irányban körbemozgatni, a hangok forrásának beazonosításához. A lovak 55 Hz és 33.5 kHz-es frekvenciatartományban érzékelik a hangokat, azaz jóval magasabb hangokat is meghallanak, mint amilyeneket mi, emberek hallunk (az emberi hallás tartomány 20 Hz - 17 kHz között van).
Ennek alapján az is elképzelhető, hogy egy emberek számára gyakorlatilag érzékelhetetlen alacsony- vagy éppen magas frekvenciás hang megijeszti őket.
Fontos tudni, hogy a lovas sportok a legveszélyesebb sportágak közé tartoznak, hiszen a lovas ember egy nálánál jóval nagyobb testű (akár 600-700 kg-os), alapvetően a zsákmányállatok közé tartozó fajra bízza magát. Egy felmérés szerint a gyerekeket érő halálos kimenetelű sportbalesetek mintegy negyede a lovas sportokat űzőknél fordul elő. A szakértők a lovaglást a motorozásnál 20-szor veszélyesebbnek tartják.
Akik lovakkal foglalkoznak, azok számára igen fontos, hogy időben felismerjék azt, hogy a lovuk fél valamitől. Egy félős, ijedt ló viselkedése igen jellemző. Fejét általában magasra emeli, kilátszik a szeme fehérje, farkát magasan tartja, esetenként horkantó hangot hallat. Amennyiben módja van rá, megpróbál elügetni, elvágtázni onnan, ahol a félelmet keltő dolog van. Hogyha nem tud elmenekülni, gyakran megpróbálja megrúgni, megharapni a veszélyesnek hitt embert vagy tárgyat. Sajnos sok esetben egy pillanat műve az egész, a pánikba esett állatot emberi erővel megfékezni gyakorlatilag lehetetlen.
A lovas szakembereknek törekedniük kell arra, hogy a lovak képzése során a fent említett félelmi és menekülési reakciókat próbálják csökkenteni. Azt, hogy egy ló ne ijedjen meg semmitől, gyakorlatilag nem lehet elérni. Ugyanakkor, a tanulással, tanítással a ló sok, egyébként számára félelmetes helyzethez hozzászoktatható. Gondoljunk csak a rendőrlovakra, amelyek zajban, füstben, rohanó embertömegben is irányíthatóak maradnak. A közúton közlekedő hátas és fogatlovak is megszokják a mellettük elhaladó járműveket. Ugyanakkor nem kizárható, hogy egy olyan jármű, aminek más a kinézete, idegen zajt hallat, megijeszti az állatokat. A fiatalabb, képzetlenebb és tapasztalatlanabb állatok általában több balesetet okoznak, mint idősebb (és nyugodtabb) társaik.
A lovak által okozott baleseteket, ha 100%-ban nem is lehet elkerülni, a baleset okozta sérülések enyhítésére a lovasok fejvédőket, esetenként gerincvédőket viselnek. Ez azonban inkább csak a hátaslovakon ülő emberekre vonatkozik, a versenyeken, lovas-oktató bázisokon a lovasok számára a fejvédő kobak viselete kötelező."
Plusz, KRESZ 32 §. (4) bekezdés ! AMIBŐL A LOVASOK KIMARADTAK!!!
2019. 03. 23.

Bejegyzés: Lovaglás zabla nélkül - mi a hagyomány?

Hatvanger Orsolya 2019.02.11. 19:41:32

Az első keretre gyakorolt befolyàs erősìtèsèről szeretnèm kèrdezni. Földről, futòszàron ès nyeregből kèrnèk tőle gyakorlati javaslatokat az első keret uralàsànak javìtàsàra. Elsősorban elejère eső, "menős" lovakra fòkuszàlva.

Bejegyzés: Mit kérdezzünk Christofer Dahlgrentől?