Szia István!
A képen látható csikó annyiban különbözik az általam korábban belovagolt lovaktól, hogy a kezdetektől kapicánnal futószáraztam és a kézen történő munka során is kapicánnal készítettem elő lovas alatti munkára. A nyegeg alatti munkához a kapicánt csikókantárral kombináltam, ahogyan az a képen is látható. Az az érzés, amit az első felülés során kaptam önmagáért beszél, a csikó késszégesen és bizalommal kereste az utat előre és lefelé a kapicánon tötént előkészítésnek megfelelően, ennek eredményeként már az első körök után lengő háttal, enyhén ívelt nyakkal haladt előre a lovardában. Eddigi tapasztalataim szerint a zabla kizárólagos használata sokszor kényelmetlen a fiatal lovak számára, azzal esetenként nem lehet kellően finom segítségeket adni, illetve zabla használata esetén jóval több idő szükésges addig, míg a száronlét irányába elmozdul a fiatal ló. Úgy érzem a helyes tartást és a bizalmat sokkal gyorsabban lehet elérni kapicán segítségével, de a kapicánt idősebb lovaimnál is használni fogom.
Üdv: Szitres Bence
-------
Kedves Bence!
A múlt hétvégét Sabine Oettel és Wolfgang Krischke lovas mesterekkel töltöttem. Érdekes, hogy pont ezt a témát feszegették talán leginkább. Azt, hogy a fiatal ló belovaglása során mennyire fontos, hogy a kezdeti segítségek ne a zablán, ne a ló szájszegletére hatva, hanem az orrháton keresztül érjék a lovat. Sabine Oettel kizárólag kapicán használatával kezdi a munkát a fiatal lóval. Krischke bosalt is használ, de mindketten csak akkor kezdik a zablahasználatot, amikor a ló már megértette az alapsegítségeket. Krischke arról is beszámolt, hogy a bosalt nem kell kizárólagosan amerikai eszköznek tekintenünk, használatára a európai lovas mesterek írásaiban is található említések.
Üdv: István