Mint ahogyan azt mindannyian tudjuk, kutyatulajdonos kétfajta van: a károly bácsik és a többiek. A károly bácsikat leginkább arról lehet felismerni, hogy kutyájuk tiszta erővel a pórázba dől, és ennek ellenére folyamatosan rohan előre. Pedig a kutyák laza pórázon való vezetése nem atomfizika, a kutyaiskolák legegyszerűbb feladatai közé tartozik. Még a legfiatalabbak is könnyű szerrel meg tudják tanítani kedvenceiknek az odafigyelés rendjét, azt, hogy az iramot önállóan a gazdi elvárásához kell igazítani.
Milyen érdekes, hogy a lovasoknál ez nem áll! A helyes támaszkodás erőssége folyamatosan polémia tárgya, még a magukat legkomolyabb lovasnak, illetve lókiképzőnek tartó lovasok is csak a szár folyamatos kitartásával tudják szabályozni lovaik sebességét (még akkor is, ha az ellenkezőjéről vannak meggyőződve – nézzétek csak lovaik száját), az összeszedett jármódokat pedig a dagadó alkarok, feszülő bicepszek jelzik.
Pedig hát a helyes összeszedettséget, az ületetettséget csak rendkívül könnyed támaszkodás, szinte „lötyögős” szárak használata mellett lehet kialakítani. A rövid iramot a szár visszahúzásával elérni, illeteve fenntartani nem lehet. Azt csak a károly bácsik próbálják! A szár folyamatos használata merevséghez, ferdeséghez, a helyes egyensúly elvesztéséhez vezet, mely eredményeként a ló inkább növelni kívánja iramát, egyre izgatottabb, idegesebb lesz. A helytelen szárhasználat tipikus eredménye az, amikor minden egyes munkanapon a kezdetben jókedvű és együttműködő ló a munka végére engedetlen, ellenszegülő és izgatott lesz, egyre jobban törekszik előre, egyhelyben nem akar megállni. Ez az a ló, amelyik hosszabb távon „butává”, „nehezen lovagolhatóvá” válik, fiatal kori csodálatos mozgása beszűkül. A lomha, a lovassegítségekre, külső ingerekre érzéketlen ló legtöbbször szintén a helytelen szárhasználat „eredménye”. A helyes szárhasználat az egyik kulcsa a ló engedelmessé, élénkké és robbanékonnyá történő kiképzésnek.
A folyamatosan felhúzott szájsarkokról, a feszítőzablától tátogó szájakról, a dagadó bicepszerkől nekem Károly bácsi és Frakk, a macskák réme jut eszembe. Másnak is a rajzfilmet idézze!
