A magyar lovaskultúra megújítása során előbb-utóbb mindannyiunknak szembe kell néznie magasiskola, vagy más szóval lovasakadémia létrehozásának szükségességével. A kultúra nivellál - lehúz, illetve felemel. Ezért lovaskultúra színvonalas műveléséből nem hiányozhat a magaskultúra sem. Anélkül céltalan és legfeljebb középszerű lehet.

Magasiskola, lovasakadémia

A magasiskola és a lovasakadémia kifejezések egymás szinonímái. A lókiképzés legmagasabb színtjének helyszíneit hagyományosan a katonai lovas- és lókiképző központok a katonai főiskolák, más szóval magasiskolák, akadémiák jelentették. A magasiskola kifejezés így nem a föld feletti munkára, az iskolaugrások betanításának helyszínére utal, hanem a lovas- és lókiképzés felsőfokú iskolai helyszínét fejezi ki.

A minőség lovasképzés Magyarországon hagyományosan kétszintű volt. Az egyes katonai egységek lovaskultúráját úgy tartották fönn, hogy az egységek legjobb lovasait a bécsújhelyi campagne iskolába vezényelték. Itt a legjobb szakemberektől kaptak néhány féléves továbbképzést, majd egységesnek nevezhető tudásukkal visszakerültek csapattestükhöz, ahol gondoskodtak az egységes kultúra terjesztéséről. A campagne iskola legjobbjai a lovas- és lókiképzés csúcsát jelentő magasiskolába, a Bécsi Spanyoliskolába kerültek.

Ez a rendszer a Monarchia felbomlásáig állt fenn. Az első világháború után a katonai szakemberek az eredeti struktúrát állították vissza: a campagne iskola megfelelője az örkénytábori lovarda, a magasiskola megfelelője pedig a Budapesti Spanyoliskola lett.

A magasiskola felállítása

A magasiskola megalapítása nem a Magyar Lovas Szövetség feladata, mert a kultúra magas szintű művelése összeegyeztethetelen a versenysporttal, a teljesítményszemlélettel. Az állítást mi sem támasztja egyértelműbben alá, mint a Kaposvári Lovasakadémia. A Magyar Lovas Szövetség által évtizedek óta, hihetetlen erőforráskoncentrációval működtetett lovasbázis nem testesít meg különleges minőséget, működésével nem gyakorolt kimutatható hatást a magyar lovaskultúrára. Mindez azért van, mert bár a Lovasakadémián kiváló szakemberek dolgoznak és dolgoztak, de a magasiskolákon a versenysporttól eltérő lókiképzési metódusokat használnak, a versenysportban sikeresen teljesítő fajtáktól eltérő lófajtákkal dolgoznak. Így van ez a Spanyol Királyi Lovasiskolában, a francia Cadre Noirban, a Portugál Magasiskolában és a Bécsi Spanyoliskolában is.

A magyar magasiskola jellegzetességei

A nemzeti magasiskolák hagyományosan nemzeti lófajtákat használnak. Szintén megkerülhetetlen, hogy nemzeti hagyományainkban az egészen világos szürke (fehér) szín szakrális jelleggel rendelkezik. A különböző magyar lófajtákat figyelembe véve ez két fajtát jelenthet a lipicait és a shagya-arabot. A Budapesti Spanyoliskola felállítása során is lezajlott polémia a lipicai fajtát favorizálta, de a Bécsi Spanyoliskolától való karakterisztikusabb megkülönböztethetőség, valamint a régebbi hagyományok a shagya arab fajtát, annak tömegesebb változatát teszik a magasiskolai használatra alkalmasabbá. Meg kell jegyezni, hogy a Budapesti Spanyoliskolában altisztek lovagolták a lipicai lovakat, a testőrtisztek shagya arab lovakat használtak, és hát valljuk be, a magyar könnyűlovas hagyományoktól mi sem áll távolabb, mint a lipicai fajta.

Minden magasiskolának saját arculata van. A portugálok rendkívül egyszerűen lovagolják az iskolaugrásokat. A franciák viszont osztályban tudják az ugrásokat bemutatni. Minden lovat lehetőleg minden ugrásra kiképeznek. A spanyolok tűzzel teliek, ők már inkább csak kézen mutatják be az iskolaugrásokat. Az osztrákok megkeresik, hogy melyik magasiskolai feladatot hajtja végre legszívesebben az adott ló és abban csiszolják a tökéletességig.

A magyar magasiskolának nem az iskolaugrások területén kell saját arcot találni. Az iskolaugrások katonai jelentősége tévhit. Az iskolaugrásoknak nincs harcászati jelentősége, azok csak lovasbravúrok. Az igazi jelentősége az iskolajármódoknak van. Ezt támasztják alá azon rövid felvételek, amelyek a Budapesti Spanyoliskola munkáját örökítik meg: a lovasok osztályban lovagolnak piaffe feladatot (pontosabban fél lépést) és passage feladatot. A magyar magasiskola jellegzetessége az osztályban végrehajtott iskolajármódok bemutatása, különösen a vágta iskolajármódjai lehetnek.