Mint a verset szoktuk mondani az oldaljárás segítségadását: „félfelvétel, állítás, hajlítás, irányba ülés, irányba nézés, [a lovat] rendeltetésszerűen bekeretelni a lábszárakkal (belső elöl, külső hátul), bekeretelni a szárakkal (külső vezet, belső állít)” (Dallos Gyula).

A tökéletesen kiképzett lónak már nincs szüksége segítségekre, a feladatokat a lovas, kívülről szinte láthatatlan jeleire reagálva hajtja végre. Így az oldaljárás sem „integrálegyenlet” nincs „oldaltléptető külső csizma a heveder mögött”, nincs „előrehajtó belső csizma a hevederen”, nincs „külső szár lezárás”, nincs „testsúly a belső oldalon”, stb. A ló, nyakának legkisebb hajlítására egész testének hajlításával reagál, a vezetést pedig akár a belső szár jelére, a külső szár hatásbahelyezése nélkül lehet végrehajtani!