Igaz Andrea írása
„Te egyszer s mindenkorra felelős lettél azért, amit megszelidítettél." (Antoine de Saint Exupery, A kis herceg)
A legtöbb, felelősség teljes lótartó szorgalmasan kimegy (lehetőség szerint) minden nap a lovacskájához, kihozza a boxból, megpucolgatja (remélhetőleg), egy két jutalomfalatot vagy cukorkát is ad neki (csak, hogy had örüljön, meg egyébként is olyan aranyos amikor kunyerál), majd lelovagolja. Ha jól dolgozott ismét juti falat, ha nem akkor bosszankodik rajta, hogy „már megint szándékosan kitolt velem”, ismét leápolja majd be a boxba és dolgát jól végezve, nyugodt lelkiismerettel haza megy. De elgondolkodtunk e már valaha azon, hogy a lovunknak milyen valós igényei vannak?
A lovak többsége 23! órát áll az átlagosan 3x3 méteres boxában, igényeihez képest rendkívül kevés szálas takarmánnyal, ellenben nagy mennyiségű szemes takarmánnyal ellátva. Egy olyan állat, amely szervezete a folyamatos mozgásra, és napi 18 órán keresztüli táplálék felvételre lett kitalálva. Gondoltunk e már rá, hogy lovunk nem biztos, hogy azért örül nekünk amikor meglát mert szeret minket, hanem azért, mert ez esetleg az egyetlen módja annak, hogy bezártságából legalább arra a kis időre kiszabadulhasson. A legtöbb sportlovas még napjainkban is fél a lovát kiengedni a legelőre vagy a karámba sérüléstől tartva, kis szerencsével kézen vezetve legelészhetnek. Ezért úgy gondolom, hogy ideje egy kicsit behatóbban megvizsgálni a lótartás talán két legfontosabb aspektusát: a takarmányozást és a mozgatást.
A lovak takarmány igénye természetesen a terheléstől is függ. Könnyű munkánál ez elegendő mennyiségű szénát (ez kb. a test tömeg 1,8%-át) jelent, 1-2 kg szemes takarmánnyal, és szükség esetén ásványi anyag és vitamin kiegészítéssel. A sportlovaknak természetesen a megnövelt követelmények miatt ennél többre van szükségük, különben a teljesítmény csökkenésével kell számolnunk. Ez több fehérje, energia, és ásványi anyag, aminosav, vitamin és nyomelem szükségletet jelent. Különbséget kell tenni abban is, hogy milyen jellegű terhelésnek tesszük ki lovunkat.
Egy ugróló esetében nagyobb energia mennyiségre van szükség ahhoz, hogy a lehető legrövidebb idő alatt, hibátlanul tudjon egy pályát abszolválni. Ehhez gyorsan rendelkezésre álló izomerőre van szükség, amelyhez elsősorban gabonafélékből juthat hozzá.
Ezzel ellentétben egy díjlónak kevésbé van szüksége gyorsan rendelkezésre álló izomenergiára, hiszen nekik sokkal inkább elengedettnek, hajlékonynak, kiegyensúlyozottnak kell lenniük, nem pedig vadul ugrabugrálva teljesíteni egy programot a négyszögben. A legkiválóbb minőségű anyaszéna a legtökéletesebb ezen szükséglet kielégítésére, kis mennyiségű szemes takarmánnyal kiegészítve. Gyorsan felszabadítható energiára csak a nehéz osztály feladatainál, a piaffe és a passage kivitelezésekor van szükség.
Általánosságban kijelenthető, hogy a legfontosabb a kiváló minőségű széna, megfelelő mennyiségben való etetése. Ellenkező esetben gyomor- és bélproblémák (úgy mint gyomorfekély és kólika) unalom és stresszhelyzet, teljesítmény csökkenés, idegesség, lovagolhatósági problémák léphetnek fel. Ideális esetben a szálas takarmány korlátlan mennyiségben áll a ló rendelkezésére, de mindenképpen ajánlott egy 600kg-os ugrólónál 8-9kg, díjlónál kb. 10-12kg szálas napi etetése. (A késői kaszálású szénára ezek az adatok már nem igazak , mivel annak nyersrost tartalma akár 35% feletti is lehet, így lényegesen nehezebben emészthető.)
Az ajánlott szemes takarmány első sorban a jó minőségű zab mivel a gabona félék közül a ló számára ez a legkönnyebben emészthető ( árpa és kukorica csak hőkezelt formában javallott, nem csak a nehéz emészthetőség miatt, hanem a fogakat is károsíthatja). Az ajánlott mennyiség közép- és nehézosztályú ugrólónál 4 kg, díjlónál 3-3,5kg naponta, a napi háromszori etetésre elosztva.
Kiegészítő „energiabomba” céljára kiválóan alkalmas a takarmány olajokkal való kiegészítése. 0,3l olaj energia tartalma hozzávetőleg 1kg zabénak felel meg. 25-100ml olaj napi etetése igen hasznos lehet. Pozitív hatásai közé tartozik a por megkötése, csillogó szőrzet de hasznos allergiás lovak esetében, az immunrendszer problémáinál, bélproblémáknál is. Ajánlatos hidegen sajtolt, élelmiszer minőségű olajok használata (leginkább lenolaj).
Sokan aggódnak a túlzott fehérje bevitel miatt, annak ellenére, hogy ez a sportovak etetésénél kevéssé valós veszély. Naponta 2g/kg (tehát egy 600kg-os lónál 1200g) emészthető nyersfehérje bevitelének nincs negatív következménye. Mivel a nyersfehérje emészthetősége sokszor alacsony, ajánlatos a sportlovaknál esszenciális aminosavak etetése, mivel az izomépítéshez ezek elengedhetetlenek.
A munkában lévő lovak az izzadás során sokszor nagy mennyiségben veszítenek elektrolitokat (Nátrium-klorid, Kálium). A teljesítmény növelésével tehát megnő az ásványi anyag szükséglet is. Elégséges szálas etetésénél a Kálium igény pótolható, a Nátrium-klorid azonban nem. Egy 600 kg-os ló Nátrium-klorid igénye könnyű munkában napi 27g, nehéz munkánál 85g. Természetesen az elégséges mennyiségű só bevitele mellett mindig ügyeljünk, hogy mindig álljon tiszta ivóvíz lovunk rendelkezésére.
A mikrotápanyagok biztosítása érdekében állatorvosunkkal egyeztetve könnyen kiválasztható a megfelelő termék, hogy lovunk a nagy terhelésnél megnövekedett vitamin illetve ásványianyag igényét kielégítsük.
Sokan elfelejtik, hogy a mozgás a lovak számára létfontosságú. A sportlovak többsége nem a túlterheléstől sérül meg, lesz beteg vagy „idegbeteg” hanem a sok állástól.
23 óra a boxban, 1óra kontrollált mozgás (lovaglás, futószár, kézen séta, stb.) Ha ezzel szembe állítjuk, hogy egy vadló átlagosan napi 12-16! órát mozog (túlnyomó részben lépésben) igen megdöbbentő a különbség.
Természetesen nagy segítség lehet egy jártatógép, de az ebben eltöltött idő se legyen több napi 45 percnél (ne felejtsük el, hogy a lovak folyamatosan körön mozognak benne), az átmérője min. 15 métert érje el, és fordítsunk különös gondot talajának gondozására. Ha jó az idő és megfelelőek a talajviszonyok munka előtt sétáljunk ki terepre, télen pedig hagyjuk lovunkat néha mindenféle gúzsba kötés nélkül futószáron kocogni vagy tombolni.
Egyre több élvonalbeli lovas ismeri fel nem csak a munkán kívüli mozgás fontosságát, de a legelőn és a karámban eltöltött órák pozitív hatását is. Csak egy pár példa azokra a top lovasokra, akiknek minden lova naponta jár a legelőre: Carl Hester, Ingrid Klimke, Janne Friederike Meyer.
Janne Friederike Meyert idézve: ha egy ló tönkremegy attól, hogy egy egészségeset szalad vagy bokkol a legelőn, hogyan bírná ki az élsport terhelését?
Minden lónak szüksége van szociális érintkezési lehetőségre fajtársaival, szabad, kötetlen mozgáslehetőségre. Nincs semmi jobb hatással lovunk fizikai és mentális egészségére, mint napi pár óra a (jól karban tartott, ápolt) legelőn.
