A piaffe nem helybenügetés! Az állóhelyben történő mozgás, nem piaffe, még akkor sem, ha az ügetés lábsorrendjében történik. A piaffe célja a vállak megkönnyítése, a hátulsó lábak fokozott terhelése, abból a célból, hogy fordulékonnyá váljon a ló. Ez a tényleges célja az összeszedésnek. Ha a vállak nem könnyülnek meg, akkor a ló nem összeszedett, mégha lassú iramban, vagy állóhelyben is mozog. A piaffe gyakorlása azt célozza, hogy lassú mozgás közben a ló képessé váljon az összeszedettségre, vállainak megkönnyítésére, hogy ugyanerre képes legyen egyre nagyobb sebességgel is. A vállak megkönnyülésével végrehajtott ügetés (az iskolaegyensúlyban végzett ügetés) az iskolaügetés. A helyes piaffe-ra képtelen ló, képtelen az iskolaügetésre, hiszen ha lassú iramban képtelen a ló az iskolaegyensúly tartására, akkor hogyan lehetne képes arra "normális", azaz összeszedett iramban.

Míg a piaffe célja az iskolaegyensúly kialakítása lassú iramban, addig a passage célja az ügetés ütemének szabályozhatósága, hogy azután az iskolaügetésben a ló helyes egyensúllyal és helyes ütemmel mozogjon. Az ügetésnek ezért három iskolajármódja van: a piaffe (normál ütem, lassú iram), a passage (normál iram, lassú ütem) és az iskolaügetés (normál ütem, normál iram). A piaffe és a passage célja a helyes iskolaügetés kialakítása! Az iskolaügetés fotón, rajzon, stb. nem különböztethető meg a passage-tól, hiszen az álló képen nem látszik az ütem, ami a két jámód különbsége.

Az iskolaügetés azonban nem végcél. A kiválóan képzett lovas végül nem ügetésben, hanem vágtában szeretne lovával mozogni. Vágtában a piaffe párja a redopp, a passage párja az iskolavágta.

A helyes összeszedés ügetésben, azaz a helyes piaffe kialakítása igen sok és hosszadalmas munkát igényel. Állóhelyben megtanítani mozogni a lovat nem nagy kunszt. A vállak megkönnyítése viszont igen. Az iskolaegyensúly elérése akkor siekrülhet, ha a ló teljesen elengedett a piaffe feladat során és teljesen egyenes. Ezért a piaff feladatban is képesnek kell lennie a lovasnak hajlítottan egyenes helyzetre, vállat be helyzetre és farat be helyzetre, valamint az összes átmenetre: áll-piaffe-állj, lépés-piaffe-lépés, ügetés-piaffe-ügetés, vágta-piaffe-vágta. Természetesen az iskolaegyensúly birtokában ezek az átmenetek megtartják iskolajellegüket a "másik" jármódban, ezért az átmenetek iskolaállj, iskolalépés, iskolaügetést és iskolajármódokat jelentenek, illetve eredményeznek.

Ezeknek a feladatoknak a gyakrolását szeretném a hétvégi Dahlgren kurzuson Christofertől kérni. A kurzus részleteit ide kattintva lehet megtalálni.