Félix Bürkner ezredes, a lovassport XX. századi kiválósága, a méltán híres hannoveri lovasiskola utolsó vezetője tesz említést önéletrajzában a Westphalen-Memorialról, amelyet a német császár írt ki lovastisztjeinek. A száz évvel ezelőtt megrendezett háromnapos versenyen a lovasoknak mai szemmel szinte hihetetlen széles körű és minőségű lovastudásról kellett számot adniuk a lovassport különböző ágaiban. Mindenesetre érdekes lehet minden lovas és lókiképző számára - hiszen manapság már nagy szó, ha a leginkább "idomított" lovak, a díjlovak meg tudnak egy helyben állni, a tiszteletkörben nem szaladnak ezer felé, nem hisztiznek sok éves versenytapasztalattal a hátuk mögött, ha valaki feláll a nézőtéren, megcsörren egy telefon, esetleg elrepül egy bírói papír. A versenyzők többsége nem is tudja, hogy két-három évtizede a díjlovas versenyeken a fiatal lovaknak engedelmességi ugrást is végre kellett hajtaniuk a díjlovas teszt után. A Westphalen-Memorial versenyszámai az alábbiak voltak:

1. Díjlovas teszt saját lovon.

2. Díjlovas teszt idegen lovon.

3. Engedetlen, elrontott ló lovaglása. A lovasnak engedelmességi ugrást kellett végrehajtania nappal szemben felállított, egy méter széles és egy méter magas fehérre festett kerítésen úgy, hogy az ugrás irányában, attól kissé távolabb, az ugrás végrehajtása közben piros esernyőt nyitottak ki, zártak össze folyamatosan. Az akadályt egy percen belül kellett megugratni.

4. Ismeretlen iskolalóval piaffe, passage végrehajtása átmenetekkel, majd nagykörön vágtában iramváltások.

5. Stílusverseny vadászugratás versenyszám keretében.

6. Lovas játékok póló lovon.

A versenyt az nyerte, aki a legtöbb számban az élen végzett.
Félix Bürkner éveken át sorozatban nyerte a császár versenyét.