A magasiskola négy iskolaugrást ismer: courbette, croupade, ballotade, capriole. Mind a négy iskolaugrást közvetlen megelőzően a ló piaffe-ben (rövid ügetésben), vagy terre a terre-ben halad, majd a saját és lovasa súlyát teljes mértékben a hátulsó lábára veszi.
A courbette pesade-ból indul. A ló a hátulsó két lábáról előre ugrik úgy, hogy földet éréskor a hátulsó lábaira érkezik. Több ugrás egymás után való folyamatos végrehajtása igen nagy erőt és ügyességet kíván a lótól.
A croupade során a ló háta közel vízszintes helyzetbe kerül, lábait maga alá húzza. A ló nem előre ugrik, mint a courbette-nél, hanem inkább fölfelé.
A ballotade a croupade és a capriole „közötti” ugrás, a ló nem csak maga alá húzza lábait az ugrás során, hanem hátulsó lábainak patkóit hátra fordítja, vagy gyengén hátra rúg.
A capriole során a ló a magasba ugorva, közel vízszintes háttal erőteljesen kirúg. A magasiskola legnehezebb feladata.