Manapság mindenki az idomítási skála előtt hódol. És aki ezt teszi, az helyesen jár el. A Nemzetközi Lovas Szövetség egyértelműen hirdeti, hogy szakemberei minden lóbírálat során az idomítási skála elvárásait tekintik mértékadónak és ez azt jelenti, hogy mindenkinek ehhez kell igazodnia. (Mármint azoknak, akik versenyeken akarnak részt venni!) Az idomítási skála három fő része: a szoktatási szakasz, a tolóerő kifejlesztésének szakasza és a hordozóerő kifejlesztésének szakasza.

De mit kezdjünk azzal, hogy a hagyományos szakirodalom máshogyan osztja fel a lókiképzést? A klasszikus megközelítés a modernhez hasonlóan szintén három szakaszra osztja a lókiképzést: remonte ló képzésének szakasza (pótló), champagne ló képzésének szakasza (használati ló), magasiskola. A hagyományos gondolkodás megközelítése, logikája, elvárásai és végcélja eltér napjaink bevett skatulyáitól.

Az azonban nem lehet vitás, hogy a jó lovaglás az jó lovaglás, a helyes lókiképzés az helyes lókiképzés. Sok út vezet Rómába és a módszerek helyességét a végeredmény dönti el.

De milyen is egy remonte, milyen is a pótló? Durva megközelítéssel azt lehet mondani, hogy a pótló képzési szakasz a kiképzés kezdetétől (kötőfék rátétele, paták felemelése, ló lekötése, stb.) az A osztály végéig tart, ami a díjugratóknál a B1-et jelenti, a militarysoknál az előkezdő osztályt. Ez a szakasz tulajdonképpen arra szolgál, hogy a kellő hozzáértéssel rendelkező szakember előkészítse a lovat a champagne kiképzésre: megtanulja a ló vízszintes egyensúlyban hordani lovasát mindhárom jármódban, egyenes vonalon és fordulatokban, valamint az egyszerű átmenetekben. Egyensúlyának megtartásával tudjon kisebb akadályokat leküzdeni legyenek azok a lovardában, vagy terepen. Mindezt a lónak egyszerűen, a kellő együttműködési készséggel és elengedetten kell végrehajtania ahhoz, hogy a képzés következő fázisa elkezdődhessen.

A remonte tolóerejének vizsgálata és minősítése kapcsán meg kell jegyezni, hogy a hagyományos magyar szakirodalom nem használta ezt a fogalmat, használta viszont a menőkedv, és élénkség kifejezéseket. Ennek megfelelően azt gondolom, hogy a remonte lónak élénknek és vitathatatlan menőkedvűnek kell lennie. A tolóerő túlzott elvárása a kiképzés korai szakaszában egyensúlyhibához, merevséghez, durva támaszkodáshoz vezethet.