Manapság divat átesősre állítani a zablát. Nagy hiba! Sőt elvi hiba! Azért elvi hiba, mert aki így használja a nagykantárt az arról tesz tanubizonyságot, hogy nem érti a nagykantár, illetve a feszítőzabla használatának lényegét.

A nagykantár feszítőzablájának beállítása az álladzólánc becsatolásával történik. A lánc rövidebbre, vagy hosszabbra csatolásával élesre, vagy átesősre lehet állítani a feszítőzablát. Minél élesebbre állítja a lovas a feszítőzablát, minél kisebb szöget zár az be a ló szájával, annál nagyobb erőhetás keletkezik a zablán. A lánc helyes csatolása esetén a hatásba helyezett feszítőzabla 45 fokos szöget zár be a ló szájával. Mind az éles, mind az átesős beállítás helytelen, mert a lovas képtelen lesz a megfelelő segítség adására, illetve nem fogja érzékelni azt az információt, amit a száron keresztül kellene szereznie a ló állapotáról.

Mindenek előtt le kell szögezni, hogy a feszítőzabla átesős beállításával nem lesz "puhább" a lovas keze, nem lesz "lóbarátabb" a lovaglás. Sőt! Az átesős beállítást használó lovas pont az ellenkezőjét éri el. A feszítőzabla arra való ugyanis, hogy szükség esetén nagy erővel lehessen hatni a lóra. Ez pedig még a legjobban képzett lovaknál is bármikor előfodulhat. A legjobban képzett ló is időről-időre elkéri lovasának "jogosítványát", belső elengedettsége, együttműködési szándéka csorbát szenved. Ezt írja le Endrődy Ágoston úgy, hogy a lovat bizonyos rendszerességgel "meg kell hóditani". Ez bizony adott esetben a feszítőzabla erős használatát is jelentheti, különösen a kiképzett, kierősödött lovaknál.

A könnyedséget, a puhaságot, a kis segítségek alkalmazhatóságát a nagy segítségek felől fogja megtalálni a lovas. Ellenállás esetén a kis segítségek alkalmazása ugyanis még inkább ellenállóvá teszi a lovat, a lovasnak egyre nagyobb segítségek alkalmazására lesz szüksége. Az átesős feszítőzabla ezt az utat jelenti és ezért elvi hiba az átesős zabla használata.

A helyesen beállított zabla nyilvánvalóan nem jelenti azt, hogy a lovas állandóan erős segítségekkel lovagol, hiszen a helyesen beállított feszítőzablával is csak akkora erő hat a lóra, amekkorát a lovas kifejt. Csupán azt jelenti, hogy a lovasnak lehetősége van nagy segítség alkalmazására is!

A fentieken kívül nem szabad megfeledkezni a feszítőlánc hatásáról sem. Míg maga a feszítőzabla alapvetően a tarkót hajlíja, addig az álladzólánc, illetve annak emelőhatása az, amivel a lovas felfelé tudja igazítani lovát. A lánc helytelen beállításával ez a hatás is megszűnik, a lovas képtelen lesz lovát felelé igazítani, lova egyensúlyát segíteni. Ennek eredménye pedig szintén az ellenállás a merevség lesz.