Sokszor mondják a lovamra, hogy "milyen engedelmes", még akkor is, amikor bennem minden dicséret ellenére van valami elégedetlenség. Mindezt annak ellenére állítom, hogy Zita kiképzése során a fő célom a végletes együttműködés, azaz az engedelmesség kialakítása. Akkor, mi is az, amit ilyenkor hiányolok?

Hát az átengedőséget! Nem véletlen ugyanis, hogy a lovaglásban nem az engedelmesség, hanem az átengedőség kifejezést használjuk a lovakra. Lehet a ló ugyan engedelmes, de az nem teljesen ugyanaz, mint amikor a ló átengedő. Persze az átengedő ló is engedelmes, de mégis nagy különbség van a kettő között.

A különbség olyan, mint amilyen különbség van a jószomszéd és a jóbarát között. A jószomszéd, a szívélyes viszony alapján általában segítőkész, együttműködő. Ránéz a házra, ha nem vagyunk otthon, kisebb-nagyobb dologban segít. Együttműködése azonban bizonyos határt nem lép át, ha más az érdeke, vagy ha éppen olyan napja van, akkor nincs szó együttműködésről. A jóbarát az más. A jóbarát még akkor is együttműködő, ha nincs olyan kedve, vagy ha érdeke esetleg mást diktál...