A Nemzeti Lovasakadémia lókiképzést tanít. Ez azt jelenti, hogy az akakadémia tanítási éveinek végén nem csak elméleti vizsgákat kell tenniük a hallgatóknak, de saját képzésű lovukkal is számot kell adniuk elsajátított ismereteikről. Hogyan is lehetne másképp? A burkolónak fel kell tudni raknia a falra a csempét, a cukrásznak képesnek kell lennie tortát készíteni, a geodéta csak akkor sajátította el szakmáját, ha képes gyakorlatban is használni műszereit, pilóta is csak az lehet, aki bebizonyította repülővezetői képességét. Lókiképzésre csak az képes, aki maga is képes ló kiképzésére. Ha pedig mindezt iskolában tanulja, akkor minderről vizsgán kell tanubizonyságot tennie. Nem mások által kiképzett ló előlovaglására, hanem saját maga által képzett ló bemutatására.

A Nemzeti Lovasakadémia első évében a ló és lovas közötti kommunikáció elsajátítása a cél. Az első akadémiai év végére a hallgatóknak képessé kell válniuk az elsődleges és másodlagos segítségek tökéletes alkalmazására, a vonatkozó lovasérzések feltétlen és valósidejű érzékelésére. Mindezen tudásukat úgy kell bizonyítaniuk, hogy csupán kapicán és vezetőszár használatával képesnek kell lenniuk lovukkal az összes hosszhajltás (vállat be, farat be, oldaljárás, perdülés, farat ki) végrehajtására munka- és összeszedett iramban, a ló teljes testén végighaladó felvétel bemutatására mindkét kézen álló helyben, valamint futószáron a befolyás kialakítására és fenntartására az összes lehetséges jármódok közötti átmenet bemutatásával. 

Kolonics-Farkas Abigél, a Nemzeti Lovasakadémia első éves hallgatója ezt tette meg elővizsga keretében a múlt héten. Tudásához, munkájához ezúton is gratulálok. (Fotón jobb oldalon.) Edzőjét, Kovács Nikolettet szintén csak az elismerés illeti. (Fotón bal oldalon.) A vizsga letételével Abigél már most nekikezdhet az Akadémia második éves tananyagának elsajátításához, megkezdheti a ló nyeregből történő kiképzését a ló szárhozlovaglását. (A harmadik év a nyeregből végzett hosszhalítások elsajátítását célozza.)