Az egyensúlyról általában szokás beszélni, holott egyensúly és egyensúly között nagy különbség lehet.

Az egyik végletet a bérlovaknál láthatjuk. A jó bérló egyensúlyban mozog, tartja a kívánt jármód ütemét és iramát, mindezt úgy, hogy figyelmen kívül hagyja lovasa imbolygó ülését, zavaró szártevékenységét, kapaszkodó csizmáit. A lovas azt érzi, mintha egy széken ülne, mozgása nem billenti sem előre, sem hátra, sem oldalirányban az alatta lévő "szerkezetet". A lovas - Kókay Pál huszár ezredes szavaival - ilyenkor nem lovagol, hanem csupán lovon ül. 

A másik végletet a helyesen képzett ló képviseli, amelyik a lovas testúlyának legkisebb elmozdulására saját súlypontjának elmozdításával reagál, gyorsul, lassul, fordul. A lovas azt érzi, mintha egy nagy gömbön ülne, amire testének legkisebb rezdülése is hatással van, lova mindig ülése és ezzel együtt befolyása alatt van.

A két véglet között persze számtalan köztes állapot lehetséges, ezekre az jellemző, hogy a lovas ülésének segítségeit másodlagos segítséggel kell kiegészítenie, lova irányításához szár, csizma, hang, vagy pálcasegítséget is igénybe kell vennie.

Ha mindennek részleteire is kíváncsi vagy, ne hagyd ki a Nemzeti Lovasakadémia nyári mesterkurzusát. A programot ide kattintva találhatod.