Zabla & Kengyel

Dr. Gőblyös István lovakról, lovasoknak

Még egyszer a rollkurról

2013. szeptember 04. 07:41 - patkószeg

Az alábbiakban Igaz Andrea cikkét közlöm:

Kiképzési módszer vagy állatkínzás? Szükséges tornáztatás vagy a kényelmetlen és fájdalmas helyzetből való szabadulás lehetőségének feladása és a tehetetlenség elfogadása a ló részéről?

Természetesen ezek olyan kérdések amely minden lovat szerető embert, kiképzőt és lovast kéne, hogy foglalkoztassanak. De még mielőtt bárki is boszorkányüldözésbe kezdene (ami az utóbbi időben divattá vált, így kiváló lovasok és kiképzők váltak céltáblájává önjelölt állatvédőknek és lóhoz kevéssé értő laikusoknak csak mert lovuk vonal mögé került, vagy mert egy előnytelen fotó készült róluk) szerencsésebbnek tartom árnyaltabbá tenni a problémát. A probléma ugyanis valós, és elfogadhatatlan módszerek és eszközök bizony jelen vannak a kiképzésben és a sportban. Azon túl, hogy a lóval szembeni érdemtelen, méltánytalan bánásmód (nem is beszélve a pszichikai  és fizikai kínzásról) elítélendő és büntetendő még tönkre is teszi a sportot és rányomja a bélyegét a lovas társadalomra. Nem véletlen, hogy az utóbbi években felerősödtek azok a hangok amelyek már önmagában a zabla, a nagykantár, a pálca, a sarkantyú használatát, mi több a lovaglást magát is állatkínzásnak tartják. Ezért fontos, hogy pont a lovasok lépjenek fel minden olyan magatartással szemben amely lovasemberként nem elfogadható.

Véleményem szerint a téma szempontjából kérdéses, és annak árnyalásához szükséges fogalmak az alábbiak: rollkur, hiperflexió, LDR, vonalmögöttiség, szármögöttiség.

Rollkur:

Már önmagában is problémás a Rollkur fogalmának pontos meghatározása, hiszen ezt egy német lovas szaklap vezette be (St. Georg) és nem pedig egy valós definícióval rendelkező szakkifejezés. (A Rollkur egyébként egy a gyomornyálkahártya gyulladás, ill.  a gyomorfekély kezelésére használt hatásában megkérdőjelezett gyógymód elnevezése).

Mivel egyértelműen csak negatív felhanggal használható, úgy gondolom elfogadható az alábbi meghatározás:

A Rollkur a lovas kezei és ülése által szándékosan és erőszakosan kikényszerített, vagy futószárazásnál a kikötőszárakkal a ló számára kényelmetlen, kellemetlen, akár fájdalmat vagy légzési problémákat is előidéző természetellenes tartás amely a nyak extrém mélyre és kerekre történő hajlításából adódik.

A Rollkur pontos meghatározása ennél azonban bonyolultabb, hiszen ha a ló már a „gondos képzés” következményeként megtanulta, hogy az ellenállás teljesen felesleges mert a kellemetlen nyak- és fejtartásból szabadulni úgysem tud (tanult tehetetlenség) ellenállás nélkül is hajlandó lehet a kellemetlen tartás felvételére.

Mégis, ha ezt a meghatározást elfogadjuk, akkor azt hiszem a további vita arról, hogy ez megengedhető  e szükségtelen (annak ellenére, hogy a lóra való károsságát egyértelműen még nem sikerült bebizonyítani a probléma komplexitása miatt).

Hiperflexió:

A szó egy ízület normálisnál erősebb hajlítását jelenti, de lovasok között elfogadottan szinonimája a Rollkurnak, a nyak extrém hajlítását jelenti.  Ez a kifejezés annyiból vitatható, hogy lovak esetében mit tekintünk a normálisnál nagyobbnak?

Ha a Rollkur szinonimájaként fogadjuk el a kifejezést akkor természetesen felesleges a további diszkusszió, abban az esetben a hiperflexió elfogadhatatlan és elítélendő.

Az azonban már vitatható, hogy mit tekintünk a normálisnál erősebb hajlításnak és azt milyen módon érjük el.

Egy élsportoló vagy egy táncos is sokkal hajlékonyabb, izmoltabb, a határaik egészen máshol vannak mint egy olyan embernek, aki egész nap az irodában a számítógép előtt ül és ez a különbség természetesen egy sportló esetében is igaz ha egy naponta terepre kikocogó hobbi lóval hasonlítjuk össze. Ha azt állítjuk, hogy a hiperflexió a négyszögben megkövetelt (tehát azt tekintjük normálisnak) hajlítást meghaladó, de a lónak nehézséget és fájdalmat nem okozó, egyensúlyát és biztonság érzetét nem sértő mértékű, akkor már elfogadható és esetleg szükségszerű is lehet. De ebben az esetben senkinek sem kéne megpróbálnia megmagyarázni, hogy ha a ló előbb a jobb, majd a bal vállát „csókolja meg” miközben lovasának izmai dagadnak (vagy nem, de egy csavart drót zabla, vagy egyéb „finom eszköz” van a ló szájában) az könnyed tornáztató munka.

LDR:

Az elnevezés valójában onnan ered, hogy a Rollkur és a Hiperflexió közé a köztudatban egyenlőségjel került, így a mélyen és kereken lovaglást preferálóknak ki kellett találni egy szalonképes elnevezést. A Low-Deep-and-Round rövidítéséről van szó. Azon lehet vitatkozni, hogy az LDR hasznos-e az elengedtető munka során vagy nem, de úgy gondolom, hogy a lovat sem fizikailag, sem mentálisan nem károsítják (és ez a hivatalos álláspont is). Ha a munka során a ló ilyen képet mutat az elfogadható, a probléma sokkal inkább az, hogy az LDR-t népszerűsítő lovasok többsége mégis csak Rollkurban lovagolja a lovát ami viszont elfogadhatatlan.

Vonal mögött:

A napi munkában, a bemelegítő pályán vagy akár verseny szituációban is kerülhet egy ló vonal mögé. Ez történhet a lovas szándékos, ilyen irányú segítségéből adódóan illetve a lovas akarata ellenére. A ló ilyen esetben vonal de nem szár mögött van. A lovat semmilyen szempontból nem károsítja, sőt bizonyos esetekben a bemelegítés vagy a munka során kívánatos. Ennek oka (ez jó síkmunkát végző ugrólovasoknál is megfigyelhető), hogy a ló háttevékenysége így fokozható, egy pozitív! feszültség jön létre a lovas keze és a ló lendületesen, súlypont irányába dolgozó hátsó lábai között amelynek eredményeként az ebből a helyzetből vonal elé lovagolt ló jobban használja magát. Nem véletlen, hogy az ugrólovasok többsége a lovát inkább mélyebben és kerekebben, síkon túlnyomó többségben vonal mögött lovagolja.

Szár mögött:

Egyértelműen nem kívánatos, hogy egy ló szár mögött menjen, hiszen ez azt jelenti, hogy a ló „nincs a lovas előtt”. Tehát a ló nem fogadja el a lovas előre hajtó segítségeit, nem használja a hátát és nem támaszkodik. A szár mögött lévő ló visszatarthat, elrohanhat, a lovas hatástalan marad. A lovat ettől függetlenül nem károsítja és fájdalmat sem okoz neki. Adódhat a (többnyire még fiatal, vagy képzetlen) ló fennálló egyensúly problémáiból, erőtlenségéből, képzettségi hiányosságaiból esetleg fogváltás miatti érzékenységből…stb. Tapasztalt kiképző segítségével (és természetesen egészségügyi problémák kizárásával) többnyire probléma nélkül orvosolható.

A fentiek tekintetbe vételével tehát megállapítható, hogy senki se kövezzen meg egy lovast azért mert a lova szár mögött vagy vonal mögött van, vagy mert egy rossz pillanatban elkapott fotót lát az illetőről. A négyszögben megköveteltnél nagyobb mértékű hajlítás teljesen elfogadható, de a túlzások és a szándékos, erőszakkal kikényszerített természetellenes testtartás minden esetben káros és elítélendő, abban az esetben is, hogy ha ezt a tartást előzetes tréning során „tanították” meg a lónak. A vonal előtt dolgozó ló sem bizonyítja önmagában a kiképző munka helyességét, mindig az összkép a döntő. Természetesen egyszerűbb lenne sablonokkal, ábrákkal, szögmérőkkel pontos adatokat megadni, de ez sajnos a lovaglásnál lehetetlen hiszen minden ló és minden szituáció más és más… 

18 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://zablaeskengyel.blog.hu/api/trackback/id/tr735494511

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Sztrogg 2013.09.04. 19:32:03

Talán nem érdektelen megemlíteni, hogy "A Rollkur egyébként egy a gyomornyálkahártya gyulladás, ill. a gyomorfekély kezelésére használt hatásában megkérdőjelezett gyógymód elnevezése)." a net szerint ez a gyakorlatban hempergés/bukfencezés annak érdekében, hogy a gyomorfal teljes egészében bevonódjon a lenyelt gyógyszerrel. Így aztán, ha valaki eleve ellenszenvvel állt eme lovas módszerhez, elég jó kis megnevezést húzott rá. :)
A cikkben kétszer is megemlítődik a fotó, mint egy pillanat alkalmassága, ez nekem annyira nem tetszik, de én csak egy bolygólakó vagyok a hétmilliárdból. :)

kandare 2013.09.05. 22:23:34

@Sztrogg: Egy fotó mindig a valóságot mutatja. Ez teljesen igaz. A gond csak az, hogy a rollkur miatt hajtóvadászat indult a lovasok ellen és létre jött a bemelegítō pálya Paparazzo, aki vadászik az elōnytelen kèpekre. Így a megörökített pillanat bár a valóságot mutatja, a lovas szándékát azonban nem. A fotók nagy többségén valóban a lovat traktáló lovas látható, de sok más esetben csak hibázik a lovas, vagy a ló rossz szokásáról van szó ( pl.: megpróbálja megharapni a martingált). Az utóbbi idōben már azért is támadás érheti a lovasokat mert a lovuk vonal mögé kerül, és rögtön rá sütik a rollkur bélyegzōt, és állatkínzónak könyvelik el.

Bertalan Zsolt 2014.03.03. 16:19:31

Ez a cikk most komoly?! Annak kell lennie,mert viccnek nagyon durva!
1.Ha egy ló homlokvonala TARTÓSAN a függőleges mögé kerül az hiba!!! Nincs kivétel!!! Az nem a klasszikus irányelvek alapján történt kiképzés. Minden egyéb, ami a helyzet magyarázásra irányul, nem más,mint szerecsenmosdatás.
2. A ló menekülő állat. Számára a fájdalom azt jelzi,hogy a teste elérkezett arra a határra,ahol megsérülhet. A természetben a sérülés egyenlő a halállal. Emberi( tornász/atléta stb) példákat felesleges hozni,mert a lovakat nem lehet "jukenduit" stílusú motiválással fizikai fájdalom elviselésére kényszeríteni. A lovat csak egyszer lehet túlterhelni,mert onnantól kezdve,ha újból eléri azt a határt,akkor ellenszegül.
3. Mélységesen le vagyok döbbenve...

kandare 2014.03.03. 19:11:00

@Bertalan Zsolt:
1) a vonal mögöttiség nem célja soha a kiképzésnek, de ha már sok lovat képzett ki életében akkor valószínûleg tisztában van vele, hogy a munka során ez sokszor elkerülhetetlen, sôt szükséges is lehet. A világ legjobb ugrólovasaival pedig kérem folytasson személyes kozultációt a témában. Biztosan nagy sikere lenne ha mondjuk egy-két olimipiai és világbajnok ugrólovasnak elmagyarázná, hogy hibásan lovagol (mert ugye azért az ötcsillagos versenyeken már nem olyan szerencsés nagyot hibázni. A díjlovaglásban még lehet szemfényt veszteni de az ugratásban a hibáknak már komolyabb következménye lehet)
2) a tanult tehetetlenség (learned helplessness) fogalma nem új, tudományos kísérletekkel bizonyított. Ha ön úgy gondolja, hogy a ló menekülô állat lévén a fájdalomküszöbe elérésekor ellenszegül akkor ezek szerint a rollkur nem okoz fájdalmat? Ha fájdalmat okoz akkor miért viselik el? Nem fáj eléggé?
3) a vonal mögöttiséget rendkívüli módon elítéli de a "könnyedség iskoláját" ami ugye nagyon klasszikus és folytonos abszolút feligazítást alkalmaz , "áttört" hátú, lógó hasú szarvasnyakú lovakat "gyárt" azt nem? Az klasszikus mert a homlokvonal a függôleges elôtt van (és néha vízszintesben?)
4) az idealizmus szép dolog, de a realizmus hasznosabb ( és most nyugodtan meg lehet megint mélységesen döbbenni).Javaslom, hogy nézzen meg egy pár élvonalbeli lovast a melegítô pályákon ( különösen azokat akik a német klasszikus iskola képviselôi és aztán megint nyugodtan meg lehet döbbenni). És kérem, hogy ne linkeljen be semmilyen a nagyközönség számára összevágott propaganda videót... Köszönöm.

Bertalan Zsolt 2014.03.04. 07:09:03

@kandare:
Szerintem nem ugyanazt a filmet nézzük! További kellemes napot és sikeres szerecsenmosdatást kívánok! Bertalan Zsolt ló osteopatha és akupunktőr

kandare 2014.03.05. 09:33:56

@Bertalan Zsolt:
Ezek remek érvek, de ha már megemlítette a klasszikus elvek alapján történô kiképzést akkor nézzük meg mit találunk a témában az Irányelvekben:
Az elengedettséget emeli ki amely a munkafázis során is meg kell, hogy maradjon. Bár a kézre való "rányùjtózásra" való készségrôl beszél a homlokvonal említésre sem kerül. A kiképzési skála következô szakaszában, a támaszkodásnál kerül elôször a nyak és fejtartás szóba amelynek ideális esete következô képpen kerül meghatározásra:
A nyak az egyensúlyozáshoz kellô hosszúságú kell legyen. Az alsónyak izomzata laza, a felsônyak izomzata láthatóan aktív és hordja a nyakat úgy, hogy a tarkó a legmagasabb pont. (...) A fej-nyak tartás a tornáztató munka során különbözô lehet. - elôre lefele tendenciával, vagy magasan hordott. A tartásnál döntôbb azonban a támaszkodás minôsége, amely a lovas kezéhez való bizalomról tanúskodik. Semmi esetre sem válhat a torok tájék beszûkitetté.

A homlokvonal elôször a tarkóban való engedésnél kerül szóba:
A ló elfogadja a lovas kezének csekély mértékû ellentartó segítségét, hogy utána azonban ismét a támaszkodást keresse. Egy olyan ló amely az imént hosszú nyakkal határozottan a függôleges elôtt volt az orrával, most a függôlegest közelíti a homlokvonalával. A ló száron áll vagy megy.

(Remélem a pórias fordítást megbocsájtja nekem, mivel mûfordító nem vagyok)

kandare 2014.03.05. 12:02:39

Még annyit talán érdemes hozzá tenni, hogy a német "Beizäumung" szó jelentése:
Kopfhaltung des Pferdes bei beginnendem Versammeln, wobei die Stirnlinie des Tieres fast senkrecht zum Boden steht und das Genick den höchsten Punkt bildet.
Tehát tarkóban engedésrôl a feligazításnál és kezdeti összeszedettségnél beszélünk, és itt kerül elôször a homlokvonal említésre.

Bertalan Zsolt 2014.03.05. 18:50:29

@kandare:

egyszerű anatómia...ha a ló homlokvonala a függőleges mögé kerül akkor nem lehet a tarkója (art. atlantooccipitalis) a legmagasabb pontja.

Az idézett részek is a véleményemet támasztják alá. Köszönöm a megerősítést! :)

kandare 2014.03.05. 19:22:58

@Bertalan Zsolt: természetesen szándékosan nem csak az igazamat bizonyító részeket írtam be, hiszen nem célom a részigazságok és csúsztatások terjesztése, de talán elkerülte kedves figyelmét az alábbi mondat:
"A fej-nyak tartás A TORNÁZTATÓ MUNKA során különbözô lehet. - elôre lefele tendenciával, vagy magasan hordott. A TARTÁSNÁL DÖNTÔBB azonban a támaszkodás minôsége, amely a lovas kezéhez való bizalomról tanúskodik. "
Ezenkívül kérem mondja meg, hogy ön szerint a szárakat a kézbôl kirágatni feladatnál (amely mint tudjuk a támaszkodás helyességének és a zablára való "rányújtózás" egyik legjobb bizonyítéka) ha még a ló orra jelentôsen vonal elôtt is van akkor mi a legmagasabb pont, anatómiailag?
;)

Bertalan Zsolt 2014.03.05. 20:05:31

Egy bizonyos pontig a tarkó. Az előre mélyre nekem addig tart amíg a ló orra a vállmagasságnál mélyebbre nem kerül.(Hogy kinek mit jelent az előre-mélyre és ki milyen a szerepet szán neki a kiképzésben az már más téma!Szerintem sokan hibásan ismerik/alkalmazzák ezt az amúgy nagyon hasznos feladatot.)
"Semmi esetre sem válhat a torok tájék beszûkitetté."...és ez az egésznek a kulcsa. Gyakorlatilag a fent megfogalmazott cikkben felsorolt fogalmak esetében "csak" ez az egy kritérium sérül. Ezért gondolom azt,hogy ezeket a fogalmakat nem árnyalni kell és belemagyarázni a kiképzésbe (szerecsenmosdatás),hanem nyíltan kimondani,hogy ezeknek nincs helyük a lovassportban.
Más: A klasszikus szó jelentése: kiváló elsőrangú. Amikor a klasszikus kiképzésről beszélek,akkor nem gondolok egyik irányzatra sem, mert a klasszikus szó nem irányzatot jelent.( Mint ahogy számomra a Könnyedség sem lovaglási irányzat,hanem mentális hozzáállás.) További kellemes estét! Részemről a téma lezártnak tekinthető! :)

kandare 2014.03.05. 22:06:00

@Bertalan Zsolt: ugyan nem kimondottan udvarias megoldás, hogy Ön a válaszomra nem kíváncsi és a mondandója közlése után a témát egyszerûen lezártnak tekinti, ezen kívül nekem kicsit furcsa, hogy engem vádol szerecsenmosdatással miközben Ön az aki megpróbál tények és határozott kijelentések kerülésével általánosítani. Sajnos Kommentben nincs lehetôség arra, hogy fényképekkel támasszam alá közlendômet, de egyben valóban egyet értünk; és ez pedig az, hogy a ló torok tájéka nem vállhat beszûkítetté. Ugyanis ez (többek között) az ami jól megmutatja, hogy egy ló "kézzel van e összehúzva". Ha az elôre hajtó segítség következtében a ló a szárra rálép, majd a nyakát felíveli és hátát feladja akkor enyhén vonal mögé kerülhet ugyan, de a toroktájék mégsem szûkül be. Ezzel ellentétben ha a ló erôs kézzel van lovagolva akkor (akár vonal elôtt, akár vonal mögött) a torok tájék szûkké válik. Ha a ló ekkor vonal elôtt van, akkor a nyak látványosan rövidül és az alsó nyakél elôre türemkedik. Ha a ló vonal mögött van, akkor a nyak "megtörik", többnyire a 3. nyakcsigolya tájékán. A torok tájék mindkét esetben beszûkül! Az ily módon tartósan lovagolt lovak elôbbi esetben látványos alsó nyakizomra tesznek szert, utóbbiaknál különös "dudor" (ön a szakmailag korrekt ill. latin megnevezést biztosan megemlíti) alakul ki a 2. 3. nyakcsigolya környékén. Mindkét esetben hiányzik a felívelô nyak és annak "törés mentes" íve ( nem beszélve a hát és has szegényes izmoltságáról). Én megértem, hogy a rollkur miatt (egyébként jogosan) nagy a felháborodás és mindenki fél kimondani az igazságot attól való félelmében, hogy a rollkur meglehetôsen brutális módszerét láthatják egyesek emiatt igazolva de ki kéne végre mondani, hogy az önmagában nem halálos bûn ha egy ló vonal mögött megy hanem az, (és az viszont tényleg az) ha a lovas a kezével durva és hátra felé hat.
Ha válaszolni szeretne akkor pedig kérem tegye meg, mert én viszont kíváncsi vagyok az Ön véleményére.

NünükeL 2014.03.05. 22:50:55

Bertalan Zsolt.
Ingrid Klimke lovasmesternô szerint ( nehéz osztályig eredményes díjlovaglásban, ugratásban és Military-ban valamint a német klasszikus iskola egyik legjelentôsebb képviselôje) az az ideális (ami ugyan nem mindig elérhetô) ha a szárakat a kézbôl kirágatásnál a ló az orrát szinte a földig letolja .És persze olimpiai érmes.Ezen kívül saját tapasztalataim alapján "amit nem a könyvekből ollóztam ki és nem is a latin szavak szótárából azt megemlíteném,hogy ha valóban lovas ember és esetleg lovagolt már be vagy képzett ki fiatal lovat akkor tényleg be vallhatja az ember magának,hogy ezek a pillanatok néha néha bizony elkerülhetetlenek.Azon kívül ezek a mai modern sportlovak már anatómiailag annyira laza tarkóval rendelkeznek(ezt persze egy osteopatha és akupunktör is tudhatja),hogy szinte a kantár rá se kerül a fejére de már a szügyét rágja...(lehet eltúloztam egy kicsit de ez tükrözheti a valóságot)ja és tisztelet a kivételnek,hogy még véletlenül se általánosítsak .

Bertalan Zsolt 2014.03.07. 12:57:24

@NünükeL:

Valahol az interneten van egy cikkem az előre és mélyre lovaglás anatómiai alapjairól és téveszméiről. Kérem keresse meg és olvassa el!

@kandare:

Az első képpel semmi bajom. kb ez az az állapot amit elfogadok előre mélyrének. Ami ennél mélyebb az szerintem kontra produktív. Feltételezem a többi kép a kevésbé jó megoldásokat ábrázolják.
A cikkben megnevezett fogalmak "árnyalását" nevezem szerecsenmosdatásnak,ha ezt Ön magára vette,akkor nem velem van a gond!

Azt,hogy általánosítanék és a tényeket elkerülöm,nem tudom honnan veszi?! Számomra világos és egyértelmű,hogy mi a függőleges, hol helyezkedik el a ló tarkója/toroktájéka és mit jelent az a kifejezés,hogy "tartósan". Ezek,szerintem, nem általánosságok,hanem tények. Hát kb. ennyit szerettem volna hozzáfűzni...így búcsúzóul. További kellemes olvasgatást! :)

kandare 2014.03.07. 18:59:50

@Bertalan Zsolt: azt hiszem az a gond, hogy pont nem azt látja amit láttatni szeretnék. Még hozzá azt, hogy az árnyalatok rendkívül fontosak a lovaglásban. A jót a rossztól árnyalatok választják el. Pl: nem mindegy, hogy a lovas keze kitart vagy hátra felé hat. Az sem mindegy, hogy a feligazítás abszolút vagy relatív , a lò szár vagy vonal mögött van, a ló össze van húzva kézzel (rollkur) vagy hátulról elôre lovagolva felívelô nyakkal aktív háttal de mégis vonal mögött van, a ló vonal elôtt van ugyan és a tarkó a legmagasabb pont de a ló a hátát megfeszíti vagy ténylegesen lengô háttal egész testén át mozog, hogy egy ló rohan vagy lendületes ....stb.

Az elsô képet ön elfogadhatónak tartja, pedig a homlokvonal még jó indulattal sincs vonal elôtt a tarkó sem a legmagasabb pont. (A toroktájék viszont közel sem szûk.)

A második (Philippe Karl féle variáció): a homlokvonal határozottan vonal elôtt van, a tarkó a legmagasabb pont, ennek ellenére a torok tájék szûk, az alsónyak izmai elôre türemkednek a hátsó lábak kimaradnak a hátát a ló megfeszíti.

A következô három kép (Uta Gräf, Helen Langehanenberg, Dorothee Schneider): ön azt állította, hogy ha a ló vonal mögött van akkor a toroktájék törvényszerûen beszûkül. A képek szerintem az ellenkezôjét bizonyítják. (És amit a képeken látunk NEM Rollkur)

Az utolsó négy képhez azt hiszem nem szükséges magyarázat.

A lovaglás helyességét vagy helytelenségét önmagában nem a homlokvonal ill. a tarkó helyzete határozza meg, hanem az összkép (nyakizomzat, hát és a hátsólábak aktivitása, a ló felsôvonala, a támaszkodás minôsége ...stb).
Vagy ön szerint ha egy fiatal ló erôtlenségébôl vagy/és még egyensúlyi problémáiból adódóan szár mögé kerül (az természetesen hiba és nem kívánatos) akkor az Rollkur?
Ön szerint nincsen különbség a Rollkurban történô lovaglás és a között amikor egy ló az engedô kezet követve lenyújtja a nyakát akár a földig is (még akkor is ha az Ön szerint túlságosan mély és helytelen)?
A lovaglás szakirodalma miért tesz különbséget a szár- és vonalmögöttiség között?

Ha van különbség akkor miért helytelen árnyalni?

Nem beszélve arról, hogy ön a tartósan (bármilyen idôintervallumot jelentsen is) vonal mögötti lovaglás károsságát tényként kezeli miközben tudományosan bizonyítani még a rollkur károsságát sem sikerült senkinek annak ellenére, hogy az (szerintem) minden egészséges érzelmû, lovagláshoz értô ember számára nyilvánvaló kéne hogy legyen.
süti beállítások módosítása