Az alapjármódok, a lépés, az ügetés és a vágta campagnejármódok. Ettől eltérnek az iskolajármódok. A jobb egyensúly érdekében az iskolalovas a hátulsó lábak korábbi előrevitelére késztetik lovukat.
A normál lépés, a campagne lépés négyütemű. A patadobbanások egyenlő időközönként hallatszanak. A mozgás során lebegési fázis nincs, egyszerre vagy egy, vagy két láb van a levegőben. Mielőtt például a jobb elülső lábát letenné, a ló a bal hátulsót már felemeli. Két lába van a levegőben: a jobb elülső és a bal hátulsó. A másik kettő a földön van. A jobb elülső van legelöl, a bal hátulsó van leghátul, hátrébb van, mint a másik hátulsó lába.
Az iskolalépés során a bal hátulsó láb kicsit hamarabb lép: közelíti a jobb elülső mozgását. Szélső esetben egyszerre érnek talajt. Ha ennek a jármódnak a mozgását megfigyeljük, azt fogjuk tapasztalni, hogy szintén van olyan pillanat, amikor két láb van a levegőben. Mielőtt a jobb elülső láb a földet érné, a bal hátulsó is a levegőben van, de ha ekkor készítenénk fényképfelvételt, akkor azt tapasztalnánk, hogy a bal hátulsó megelőzi a jobb hátulsó lábat. A fénykép rendkívül hasonló lenne ahhoz, mintha a ló ügetne.
Ha a ló viszont valamilyen ok miatt lassabban emeli fel a lábát a természetesnél, például merev, akkor az azonos oldali lábak egyidejű előrelendülését közelíti a ló. Ekkor passzban halad a ló.
Hasonló a helyzet a vágtánál. A campagne vágta háromütemű. Ha a hátulsó láb kissé hamarabb lendül előre a vágta négyüteművé válik, mert a belső hátulsó láb hamarabb ér földet, mint a külső elülső. Ez az iskolavágta. A lebegési fázis lerövidül, vagy megszűnik. A jó perdülésnél ezt lehet tapasztalni: megszűnik a tiszta három ütem és a lebegési fázis.
Ha a ló merev, akkor a fentiek ellenkezője tapasztalható. A hátulsó láb lelassul, a vágta szintén négyüteművé válik, de úgy, hogy a külső elülső láb ér hamarabb a földre, megelőzve a belső hátulsó lába. Ekkor is passzban jár a ló, bár vágtázik.