Kaizinger Balázs fényképét. A híres csúszdás címlapfotót.
Előre bocsátom, hogy a kövező történet, anekdotát úgy adom közre, ahogyan azt én megismertem. A Zabla és Kengyel már csak kultúrtörténeti elhivatottságából is időről-időre közread anekdotákat azért, hogy azok, valamilyen formában fennmaradjanak az utókor számára.
Annak idején a Lovas Élet, mint az egyik legismertebb lovasújság, Rásky Péter személyében fotóst küldött Kajzihoz, hogy egy csúszdás fényképet készítsen. A csúszda olyan akadály, ahol a szintkülönbség nagysága miatt nem lehet leugratni a lóval, meredeksége miatt viszont szinte csak a lovassal együtt csúsztatva, szánkáztatva lehet lehozni a lovat.
Hasonló történetet találsz Kaizinger Balázsról és Egyed Lászlóról ide kattintva!
Szóval csúszdás képet akartak és hát hová is küldték vonla a fotóst, mint Kajzihoz. Amikor Rásky Péter megérkezett, Balázs felnyergelte, felkantározta a lovat, majd kettesben, a lovat vezetve kiballagtak a csúszdához. A csaknem függőleges part és a mélység láttán Péter tágra nyílt szemekkel hitetlenkedett, hogy nem létezik, hogy itt ló és lovas lemenjen.
- Micsoda? - mondta Kajzi -, hát itt kanár és nyereg nélkül lemegyek!
Azzal le a nyerget, le a kantárt és a fotós intésére zsupsz, le a meredeken.
- Bocsi, Balázs, nem sikerült a kép, nem jönnél le még egyszer!? - fogadta lent Péter
Utóbb Kajzi nekem úgy mesélte, hogy a csúszda tényleg meredek volt és másodjára már igen nagy szív kellett a kísérlethez.
De sikerült.
És címlapfotó lett.
Megérdemelten!
Ha valaki elküldené a képet, akkor ide posztolnám!
Update! Rásky Péter elküldte híres fotóját!