Kaizinger Balázs fényképét. A híres csúszdás címlapfotót.

Előre bocsátom, hogy a kövező történet, anekdotát úgy adom közre, ahogyan azt én megismertem. A Zabla és Kengyel már csak kultúrtörténeti elhivatottságából is időről-időre közread anekdotákat azért, hogy azok, valamilyen formában fennmaradjanak az utókor számára.

Annak idején a Lovas Élet, mint az egyik legismertebb lovasújság, Rásky Péter személyében fotóst küldött Kajzihoz, hogy egy csúszdás fényképet készítsen. A csúszda olyan akadály, ahol a szintkülönbség nagysága miatt nem lehet leugratni a lóval, meredeksége miatt viszont szinte csak a lovassal együtt csúsztatva, szánkáztatva lehet lehozni a lovat.

Hasonló történetet találsz Kaizinger Balázsról és Egyed Lászlóról ide kattintva!

Szóval csúszdás képet akartak és hát hová is küldték vonla a fotóst, mint Kajzihoz. Amikor Rásky Péter megérkezett, Balázs felnyergelte, felkantározta a lovat, majd kettesben, a lovat vezetve kiballagtak a csúszdához. A csaknem függőleges part és a mélység láttán Péter tágra nyílt szemekkel hitetlenkedett, hogy nem létezik, hogy itt ló és lovas lemenjen.

- Micsoda? - mondta Kajzi -, hát itt kanár és nyereg nélkül lemegyek!

Azzal le a nyerget, le a kantárt és a fotós intésére zsupsz, le a meredeken.

- Bocsi, Balázs, nem sikerült a kép, nem jönnél le még egyszer!? - fogadta lent Péter

Utóbb Kajzi nekem úgy mesélte, hogy a csúszda tényleg meredek volt és másodjára már igen nagy szív kellett a kísérlethez.

De sikerült.

És címlapfotó lett.

Megérdemelten!

Ha valaki elküldené a képet, akkor ide posztolnám!

Update! Rásky Péter elküldte híres fotóját!