A múlt héten egy lovasbarátom megkérdezte, miért engedem, hogy lovasom fiatal lovát magasra emelt tarkóval lovagolja, miért nem kérem, a nyak mélyre lovaglását.
Azt, hogy milyen mélyre, vagy magasra kell a ló nyakát lovagolni, általános szabállyal meghatározni nem lehet. A „régiek” álláspontja ez ügyben egyszerű volt, se mélyre, se magasra, a ló nyakának az eredeti természetes helyzetben kell lennie. Ezzel együtt az a tény nem kerülhető meg, hogy a ló nyakának mélyítése az izmok nyújtását, a tarkó emelése az egyensúlyi helyzet javítását segíti elő.
A kiképzés céljainak elérése érdekében napjaink divatos módszere szinte kizárólag a „mélyrelovaglás, mégpedig akár szélsőséges határozottsággal, hovatovább erőszakossággal, (lásd a blog korábbi bejegyzéseit a rollkursról), ám ez „ügyben” nem szabad elfeledkezni Louis Seegerről a XIX. század egyik legkiválóbb lovasmesteréről, akit Szerdahelyi Tibor huszár ezredes a következő képpen idéz: [Bizonyos esetekben arra kényszerülhetünk, hogy lovunk fejét és nyakát annyira felemeljük, mintha] „a ló homlokán pénzt akarnánk olvasni.” Az idézethez Szerdahelyi azt a klasszikus képet mellékeli, amely minden komoly lovaskönyv hivatkozásaként szerepel, és ami mai szemmel nézve extrémnek tűnhet. (Bár el tudom képzelni, hogy Seeger ugyan olyan meglepetéssel nézné a mélyrelovaglás napjainkban használt szélsőségeit, mint amilyen különösnek látszik a róla készült kép korunk szemlélőjének.)
Azt viszont bizonyosan meg lehet állapítani, hogy nincs kőbevésett szabály a nyak tartásáról. A mondással ellentétben nem minden, de sok út visz Rómába. Az egyik lovat így kell lovagolni, a másikat úgy. Ennek megfelelően nem szabad visszariadni a tarkó magasra lovaglásától a nehéz lovaglású, esetleg ellenszegülő lovak esetében, vagy akkor, ha a lónak alkatából adódóan nehezére esik a konchajlítás, vagy csupán a ló egyensúlyi helyzetét akarjuk javítani. A túlzott feligazítástól azonban óvakodni kell, az a lovas céljával ellenkező hatást is kiválthat, ha a lovas nem tudja kellő érzéssel fenntartani a hátulsó lábak aktivitását.
