Zabla & Kengyel

Dr. Gőblyös István lovakról, lovasoknak

Feligazítás és mélyre lovaglás

2012. április 24. 07:59 - patkószeg

„Helyes iskolatartásban akkor mozog a ló, ha abba a keretbe, amelyet a zabla, a lovas ülőcsontjai és két combja határol, mozgási szerveivel hátulról előre felé, puhán és önként belehelyezkedik a lovas ily célú segítségei nélkül is.

A helyesen lovagolt ló mindig a zabla után nyúlik, a lovas által megszabott keret akár tág, akár szűk, mindig igyekszik azt puhán kitölteni. Más szóval, ha egy lovat az összeszedés legfelső határáig feligazítok, s ez után a keretet fokozatosan tágítom vagy szárat engedek, a lónak anélkül, hogy a támaszkodás folytonossága megszakadna, a zabla után kell nyúlnia oly annyira, hogy orra a zabla követése következtében majdnem a földre ér, két mellső lába elé jut. Ha most ebből a kinyújtott helyzetből fokozatosan szűkítem az említett keretet, a lónak a támaszkodás megszakítása nélkül fokozatosan fel kell igazodnia.

Hibás lovaglás bizonysága, ha a feligazított ló a hosszabbra eresztett szárnak nem nyúlik azonnal utána, hanem megmarad nyakával a feligazítás külső formájában, s a hosszabbra eresztett szár ennek következtében lötyög.” (Kókay Pál)

A keret szűkítése és bővítése egymás ikertestvérei. Ha a lovas nem tudja a keretet bővíteni, akkor a ló feligazítottsága nem lehet helyes, de ugyan ez áll fordítva is, a keret bővítése, a mélyre lovaglás nem lehet helyes, ha a lovas nem tudja a ló idomítottságának mértékének megfelelően feligazítani lovát!

Szintén megjegyzendő, hogy a két feladat, a mélyre lovaglás és a feligazítás, bár formailag egymással párt alkotnak, tartalmilag távol állnak egymástól. Míg a mélyre lovaglás az izmok nyújtását, az elengedettség fokozását, addig a feligazítás az egyensúly javítását célozza.

A mélyre lovaglás során a keretet csak addig lehet tágítani, míg a ló megtartja egyensúlyát, a feligazítást, a keret szűkítését pedig addig lehet fokozni, amíg a ló meg nem merevíti magát.

7 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://zablaeskengyel.blog.hu/api/trackback/id/tr484469884

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Wintersunset 2013.11.26. 19:01:03

Egy kérdés merült fel bennem: ha a feligazított lónak a lovasa szárat ad, és annak a ló utána kell, hogy nyúljon, akkor hogyan lehetséges, hogy lovasmesterek sokszor olyan ábrákon, fotókon szerepelnek, ahol a feligazított ló odadobott száron, például piaffban látható? Olvastam a Száronlét c. bejegyzését a "fejben meghatározott keretről", de hogyan lehetséges ezt a vizualizált keretet a lónak átadni, tudomására hozni, hogy mikor kell a szár után nyúlnia és mikor kell feligazított állapotban maradnia támaszkodás nélkül?

patkószeg 2013.11.26. 20:45:44

Ha a lovas szárat ad, akkor a lónak nem kell feltétlenül a zabla után nyúlnia. A különbséget már az A (kezdő) osztályú díjlovaknak is tudniuk kell: lásd a szárak kirágatása és a sörényélen való előrenyúlás feladatok különbségét. Míg az első feladat során a lónak a zabla után kell nyúlnia, addig a másodiknál fenn kell tartania öntartását. Hogy ez gyakorlatban hogyan zajlik, azt egyszerűen meg tudom mutatni, ha meglátogat! :)

kandare 2013.11.27. 08:19:49

@Wintersunset: azt, hogy a ló a szár engedésekor hogyan reagáljon azt a lovas ülése határozza meg. A lovas ülése a "zabla után küldheti" a lovat és így mélyre lovagolhatja, ill. a ló súlypontját hátul tarthatja vagy hátrébb helyezheti. A lovas ülése dönti el, hogy a lovat feligazítani, összeszedni vagy mélyre lovagolni szeretné. Az összeszedéskor sokszor nem is azért lóg a szár mert a lovas azon engedett, hanem azért mert a lovas ülésére reagálva a "ló rövidült".

Wintersunset 2013.11.27. 11:42:37

Így már értem, köszönöm!

Wintersunset 2013.11.27. 12:54:47

Még valami: az ülés milyen befolyása hajtja előre, a szárhoz a lovat és milyen befolyása veszi fel a lovat, helyezteti annak súlypontját hátrébb?

Az elsődleges és másodlagos c. bejegyzésben azt olvasom, hogy a felemelt ülőcsontok a ló lépéseit nyújtják (a fenti kérdéshez visszatérve: a lovat szárhoz lovagolják?), a terhelt ülőcsontok pedig rövidítik (vagyis arra késztetik a lovat, hogy a feligazított pozícióját tartsa meg, az engedő szárnak ne nyúljon utána?).
A végletekig leegyszerűsítve tehát: ha a lovas a testsúlyát előre helyezi, a ló hátát tehermentesíti, azzal előrehajtó segítséget ad, ha hátra helyezi, azzal felvevőt. Tehát a ló a lovas súlypontja alá lép, bármilyen irányba is mozduljon az el.

A Ló a lovas ülésén c. bejegyzésben viszont Kandare véleménye az, hogy "a felvételkor hátra dôlô lovas, aki lovát ezzel a mozdulattal valójában elôre hajtja...". Lehet, hogy nehéz felfogású vagyok, de számomra ez a fentieknek ellentmond.
Általános vélekedés, hogy a lovat felvenni ellentétes segítségekkel - tehát előrehajtó és felvevő segítségek egyidejű adásával lehet. Ezért tanítják a kezdő lovasnak, hogy helyezze a súlypontját hátra, ezzel késztesse a hátsó lábakat alálépésre, de közben a megtartó szárakkal vegye fel a lovat. Tehát az ülőcsontok terhelése, a derék meghúzása, a súlypont hátrébb helyezése a ló lépéseit nyújtja vagy épp ellenkezőleg, a ló a hátrébb helyezett súly alá lépve a saját súlypontját is hátrébb helyezi, vagyis a mozgását rövidíti?

kandare 2013.11.27. 21:30:04

@Wintersunset: a lovas segítségeit szemléltetés nélkül igen nehéz pontosan elmagyarázni és ha mindenre kiterjedôen kéne ezt megtenni akkor egy komment terjedelmét igen meghaladná, inkább könyvet kéne írni. Ezért megpróbálnék a teljesség igénye nélkül válaszolni, és a választ az iskola ülésre korlátozni.
A felvétel segítsége nem az egybevágó segítségek alkalmazása (hiszen az olyan mint egyszerre nyomni a féket és a gázt). Ha a lovas hátra dôl (tehát a függôleges mögé) akkor "kitolja maga alól a lovat". A felvétel segítsége sokkal inkább az összeszedésre irányuló segítséghez hasonlatos.
Az ülôcsontok terhelése ill. felemelése nem a felsôtest hátra ill. elôre döntésével történik.
Az ülôcsontok fokozott terhelése a combok ill. térdek mélyre engedésével (ez pl. kiválóan megfigyelhetô a piaff lovaglásánál, ezért kerülnek hátrébb az alsó lábszárak), az ülôcsontok felemelése pedig a combok zárásának az eredménye.
A lovas felsôteste ideális esetben a lóhoz képest függôleges marad.
A mélyre lovaglásnál a combok zárnak, a lovas felsôteste (az összeszedettségben való lovagláshoz képest) lazább (mintha kifújnánk a levegôt) és akár a függôleges elé is kerülhet hiszen a ló egyensúlya is a horizontális felé tolódik el az iskola egyensúlyból. A lovas felsôtestében a változás az, hogy a mélyre lovaglásnál "engedôbb", ernyedtebb ( hiszen a ló is "elengedi magát") míg az összeszedett állapotban mind a ló mind a lovas "felegyenesedik".
süti beállítások módosítása