A napokban zajlik az év lovasembere cím szavazása. A magam részéről természetesen elfogult vagyok és Komjáthy Györgyre tennék javaslatot. De most nem ezzel szeretnék foglalkozni, hanem azzal, hogy (és itt vallomást kell, hogy tegyek) számomra teljesen ismeretlen volt Török György neve. Mire jó az Internet: nevére rákerestem és az alábbi hitvallást, illetve videót találtam. A szöveghez azt fűzném előzetesként, hogy mindannyian más és más módon tudjuk megtalálni lovunkkal a tökéletes harmóniát. A forma nem rangsorol!
Kedves Török György! Teljesítményedhez gratulálok!
„Úgy gondolom, minden lovasembernek fontos feladata, hogy a lovaknak, ha nem is tudjuk ebben a zsúfolt világunkban visszaadni teljes szabadságukat, de minden tőlünk telhetőt megtegyünk annak érdekében, hogy minél szabadabban és kiegyensúlyozottabban élhessenek mellettünk. Célom sem volt más, mint megtalálni ezt a harmóniát köztük és közöttünk. Ez motivált abban, amikor Sally lovammal nekivágtunk ennek az 50 kilométeres távnak erdőben, autóktól hemzsegő közutakon, hogy bemutassam a lovas világnak ezt a sarkalatos problémát, ami lovak sokaságát érinti a mai világunkban.
A szabadidomításban, - és lovaglásban bármilyen zavaró körülmény között is biztonságban, tökéletes kapcsolatban érhetjük el céljainkat együtt. Az eredmény? Egy megfizethetetlen élmény ló és lovasa számára. A lovak hálával fognak adózni eme erőfeszítéseinkért, és az együtt eltöltött idő még varázslatosabbá teheti hétköznapjainkat. A felelősség a mi kezünkben van. Olyan ez, mint a saját gyermekünk tudatos, szeretetben gazdag nevelése. Szerencsésnek mondhatom magam, hogy a sors kegyeltjeként alkalmam nyílt felfedezni ezt a csodát, és egy ilyen rekorddal felhívni az emberek figyelmét arra, hogy létezik egy másik dimenziója is a lótartásnak, lókiképzésnek. Természetesen a legcsodálatosabb harmóniát lószerszámmal, felszereléssel is el lehet érni, ha lovunkat úgy építjük fel, mentálisan úgy rakjuk össze. Ehhez is szeretnék segítséget adni a lovasoknak, hogy mindenki a lehetőségein belül találja meg a legnagyobb szabadságot. Ez a tudás szakágaktól független, a lovak szabadsága és lovasa iránt érzett feltétlen bizalom minden szakágnak az alapját kéne, hogy képezze. Mi más is vezérelhet egy lovát igazán szerető és tisztelő lovast, mint megismerni lovának minden rezdülését, gondolatát. Hiszek benne, hogy az ő vágyaik sem mások - ha már befogtuk, megszelídítettük őket magunk számára -, mint a megértés és a bizalom. Mi kell ehhez? Egy jó vezető, aki leveszi eme menekülő állatok válláról a terheket, akiben megbízhatnak, és minden körülmények között számíthatnak rá. A világ végére is elkísérik majd.” (forrás: lovasok.hu)