Zabla & Kengyel

Dr. Gőblyös István lovakról, lovasoknak

Nehéz megszólalni!

2013. március 10. 06:49 - patkószeg

bb.jpgMa nagyon nehezemre esik megszólalni!

Bent Branderup szemináriumának első napja után csak az alázatról, a szakma szeretetéről, az elhivatottságról, az elődök tiszteletéről és az önvizsgálat fontosságáról tudnék hosszú bekezdéseket írni.

(Meg keseregni, hogy magyar lovas létemre, a hazai hagyományok ellenére, miért kell nekem ezt hazámtól távol keresgélni?!)

4 komment
Címkék: Branderup

Ajánlott bejegyzések:

A bejegyzés trackback címe:

https://zablaeskengyel.blog.hu/api/trackback/id/tr595125543

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Wintersunset 2013.03.10. 10:17:14

Kedves István!
A Kentaur című bejegyzésedet elolvasva, illetve Bent Branderup munkáját látva az elmúlt napokat a ő, illetve más Academic Art of Riding trénerek honlapjait olvasgatva, videóikon ámulva töltöttem. Bár én csak egy egyszerű lovas vagyok, de bennük végre megtaláltam azt, amit mindig is kerestem: a szakmaiság csúcsát, a ló végtelen tiszteletét, az alázatot... És most, hogy láttam, hogy rész vettél Bent Branderup szemináriumán , nekem is nagyon nehezemre esik megszólalni. Nagyon-nagyon szépen kérlek, hogy ha teheted, írj majd egy részletes beszámolót! Nagy szüksége lenne rá a magyar lovastársadalomnak, hogy legalább másodkézből megismerjék az ő és a tanítványai munkáját.
Válasz erre 

patkószeg 2013.03.12. 13:16:28

@Wintersunset:
Kedves Wintersunset!
Sajnos nem tudok most arra vállalkozni, hogy összefoglaljam a hétvége eseményeit: gondolatok kavarognak a fejembe, azt hiszem, jó néhány hétre szükségem van, hogy mindezek letisztázódjanak. Hozzászólását köszönöm, az nagyon jól esett.
István
Válasz erre 

Katalin Némethné Makkos 2013.03.31. 21:47:47

Kedves István!
A legtöbb mostani "lovas"az elődöket nem is ismeri,és nem is igényli ,hogy túl sokat beszéljenek nekik az alázatról ,elhivatottságról./Tisztelet a kivételnek/
Hogyan tisztelnék őket,ha nem hallottak róluk,csak közben a nagy öregek elmennek,akik még alázattal ,szakma szertettel foglalkoztak a lovakkal,és akiktől még egy-egy látogatás,beszélgetés közben is sokat tanulhatnának.Erre úgy látom nincs igény.Pedig akik katonai ménesben szolgáltak,fegyelemhez,rendhez,igényességhez és pontossághoz szoktak és egész életükben ezt betartották és tartatták .Nagy öröm,hogy most már az Örkénytábor lovaglótanárairól lehet beszélni!
Édesapámat/Makkos Vilmos 1923-2012/idézem: 2002.-ben" Meglátásom szerint a legnagyobb baj az,hogy ott ahol ennek a sportágnak fényes múltja van,nincs összetartás,pontosabban nagy a széthúzás.A másik ,hogy akik ezzel foglalkoznak,a ló kellő kiképzése nélkül túl gyorsan akarják a sikert,nincs türelmük!Ez pedig megbosszulja magát!"Bár őt azért a tanitványai látogatták és a Lovasszövetség is hivta a rendzevényekre,voltak negativ élményei.Idős korában szeretett versenyeken a melegitőben időzni,nézni milyen új lovakkal indulnak a fiatalok,és szivesen adott volna tanácsot is,de mikor látta,hogy nem fogadják meg,vagy közönyösen néztek rá,befejezt,nem próbálkozott többet.
Sajnos már kevesen élnek közülük!
Én bizom/Apám nagyon várta/ a Nemzeti Lovas Program hoz valami változást.Lovasbaráti üdvözlettel: dr.Makkos Kati
Válasz erre 

patkószeg 2013.04.01. 22:42:02

@Katalin Némethné Makkos: Sorait nagyon köszönöm. Édesapjának nagy tisztelője vagyok mindmáig. Üdvözlettel: István
Válasz erre 
süti beállítások módosítása