Az alábbiakban folytatom a Hány ütemű a vágta című bejegyzésemben megkezdett gondolatmenetet:

Ha a campagne (normál, azaz három ütemű) vágta végrehajtása során a hátulsó lábak hamarabi előrevitelére ösztönzi a kiképző a lovát, akkor megszűnik az átlós lábak egyidejű talajra érése, kialakul a négyütemű vágta, az iskolavágta. A hátulsó láb gyorsulásával csökken, végül megszűnik a lebegési fázis, így az iskolavágta négyütemű, lebegési fázis nélküli jármód.

Ám, ha a hátulsó lábakat még hamarabbi előrevitelre ösztönzi a kiképző, akkor kialakul a hátulsó lábak egyidejű talajraérése. Ez együtt jár az elülső lábak együttes mozgásával. Ez a redopp. A redopp kétütemű, lebegési fázis nélküli mozgás.

Mind a két jármódot a ló természetszerűleg ajánlja fel kiképzőjének, mindkét jármódot a természetben is meg lehet figyelni!

Az iskolavágtában, végül a redoppban a ló iskolaegyensúlyba kerül, mind a ló irama, mind vezethetősége (fordíthatósága) a végletekig fokozódik.

Somogyvári Anett fenti kiváló fotóin világosan látszik a redopp két fázisa. Zita lovam bal kézen redoppban jár. Az első képen a redopp első üteme látszik, mind a két hátulsó lába a földön van, mindkét elülső a levegőben. A második képen a redopp második üteme látszik, mind a két hátulsó lába a levegőben van, mind a két elülső a földön. A ló nyilvánvaló iskolaegyensúlyban, a hátulsó lábak ízületeinek nagyfokú hajlításával, erős feligazításban, balra hajlítva halad.

A Nagyságos Fejedelem Kossuth téri szobra a redopp első ütemét mutaja, azzal a különbséggel, hogy ott a ló jobbra hajlítva, jobb kézen halad.