Édesapám mesélte, hogy George Morris magyarországi kurzusán az első munka tizedik percében megállította a lovasokat és azt mondta, hogy ha a lovasok odadobott száron nem tudnak mindhárom jármódban lovagolni, akkor ő nem tud rajtuk semmit sem segíteni. George Morris (Némethy Bertalan tanítványaként) az örkénytábori elvekhez tartotta magát. Ugyanezt állítja Kókay Pál is: "Elvül szolgáljon, hogy csak jó erőben lévő olyan pótlóval kezdhetjük el nagy körön az iskolamunkát, amelyik combütésre már készségesen előreugrik s amelyik hosszabb száron már élénk ütemben mozog."

A hosszú száron való lovaglás a próbája annak, hogy egy bizonyos elengedettséget, egyenességet és egyensúlyi helyzetet már elért a ló: képességet szerzett arra, hogy a lovas segítségeinek elkezdjen engedelmeskedni.

Ugyanezt állítja Bent Branderup is, aki a nyeregben történő munkát akkor javasolja elkezdeni, amikor a ló képes arra, hogy lovasa súlyát egyensúlyban hordja.

A cikksorozat előző részét ide kattintva olvashatod.

Az Egyensúly, Elengedettség, Egyenesség könyv ide kattintva rendelhető.