Nyomás és engedés - a lovas legfontosabb kommunikációs eszköze. Ha a lovas kérni szeretne valamit lovától, nyomást kell hogy kifejtsen, ha a ló elvárásainak megfelelóen reagál, a nyomást be kell szüntetni. Tulajdonképpen erre alapoz a deccent de maines, descente de jambes lovaglási módszere.

A descent de maines a szársegítséget beszüntetését jelenti az elvárt keretben, egyensúlyban és támaszkodásban mozgó lónál. A lovas csak a szár súlyát érzi ilyenkor a kezébenn. A szársegítség beszüntetésével a lovas jutalmazza a lovat, megerősíti azt, hogy helyes, amit csinál, egyben önállóságra szoktatja.

A descente de jambes az csizmasegítségének beszüntetése a ló hátulsó lábainak megfelelő szorgalma esetén. Hatása a szársegítségek beszüntetésével azonos.

A segítségek túl erős, vagy túl hosszú ideig történő alkalmazása a kívánttal ellentétes hatást ér el, feszült, ellenálló lovat eredményez. Megfelelő reakció esetén a lovassegítségeket be kell szüntetni és csak élvezni kell a lovaglást, a kialakult harmóniát. Ha a ló elveszti egyensúlyát, akkor az üléssel, a felsőtesttel, vagy ha ezekre nem reagál akkor szársegítséggel kell azt helyreállítani. Ha a ló elveszti lendületességét, akkor azt szintén az üléssel, a felsőtesstel kell korrigálni, vagy ha ez kevés, akkor csizmasegítséget kell igénybe venni. A descent de maines, descente de jambes módszerrel a lovat igen kicsi segítségekhez lehet szoktatni, önállóságra lehet nevelni.

A technia a magyar lovaskultúra része, a fenti képen Zrínyi Miklós látható, amint a módszert alkalmazza.