Sokan úgy gondolják és maga a díjlovas szabályzat is azt állítja, hogy az oldaljárást négy patanyomon kell végrehajtani. Ez téves, hibás gondolat. Az oldaljárás átlóvonalon végrehajtott farat be feladat. A farat be feladt lényege, hogy a ló gerincoszlopának oldalirányú hajlítása mellett a hajlítás szerinti külső hátulsó láb a ló súlypontja felé lépjen. Ez a hajlítás szerinti belső elülső láb irányában van. Ezért ha nem három, hanem négy patanyomon végzi a ló a feladatot, akkor annak semmi értelme nincs, hiszen a ló nem a súlypont felé lép.

A kérdésben Keméry Pál 1954-ben fogalmazta meg nemzeti álláspontunkat: "A farat be gyakorlatnál...a ló hátulját térítjük befelé úgy, hogy a külső hátulsó és a belső elülső láb egyvonalon haladjon."

Persze ebből az is következik, hogy az oldaljárás (farat be, farat ki) során az elülső lábak szinte nem lépnek keresztbe, hanem szinte csak előre lépnek, mivel a vállak a menetirányra csaknem merőlegesen állnak, mint ahogyan azt Keméry (farat ki) ábrája mutatja.

A díjlovas szabályzat "engedményét", hogy a farat be feladatot négy patanyomon kell végrehajtani (amivel tulajdonképpen az elülső lábak keresztbelépését írja elő) csak a látvány szempontja indokolja, az szakmai szempontból nem fogadható el.