Időről-időre mindenkinek szüksége van arra, hogy megálljon, visszatekintsen a háta mögött hagyott eseményekre, a számvetésre, az erőgyűjtésre. E nélkül nincs jövő, elfogy a motiváció, a célok homályossá válnak, nincs új nekirugaszkodás. A Nemzeti Lovasakadémia első évének lezárása erre ad alkalmat.
Egy évvel ezelőtt kiváló lovas szakemberek közreműködésével iskolát hoztam létre - a Nemzeti Lovasakadémiát. Arra vállalkoztunk, hogy három év alatt professzionális szintig képezzük ki az Akadémia hallgatóit, hogy olyan elméleti és gyakorlati ismeretekre tegyenek szert, ami alkalmassá teszi őket lovak önálló képzésére, még akkor is, ha az Akadémiát különös előképzettség nélkül kezdik is meg. Lehetséges ez ennyi idő alatt? Persze! A különböző szakmák magas szintű képzése általában hároméves, ennyi idő kell, hogy valaki mérnök, közgazdász, vagy tanító legyen és miért lenne ez másként a lovas szakmában?
Mindezzel együtt az iskola a tapasztaltabb lovasoknak, versenyzőknek, edzőknek is értékes, hiszen hogyan is lehetne komoly teljesítményeket elérni, hogyan lehetne a lóban, lovasban rejlő lehetőségeket maximálisan felszínre hozni a szakma részeltekbe menő ismerete nélkül, arra pedig nyilvánvalóan nem lehet szert tenni iskolai képzés nélkül. A lóval, lovasokkal való foglalkozás rendkívül összetett tudást igényel: az etológiától, a pedagógiáig, a konfliktuskezeléstől a kiképzéselméletig, az állategészségügytől a tartástechnológiáig, az anatómiától a nemzeti lovaskultúránkig. A Nemzeti Lovasakamián mindezt egy helyen, a szakterületek kiválóságaitól lehet megtanulni. És, nem utolsósorban magát a lókiképzést. Mert hát hogyan is lehetne lókiképzést tanulni anélkül, hogy a szakmát művelő ne készítené el a saját mestermunkáját, hogyan is lehetne lókiképzési ismeretekre szert tenni anélkül, hogy lovat ne képezne valaki és arról lovas vizsgákon számot ne adna? A Nemzeti Lovasakadémia minden egyes éve - az elméleti tárgyak vizsgája mellett - gyakorlati vizsgával zárul, a hallgatónak saját képzésű lóval kell számot adnia lókiképzési ismereteikről kézen, nyeregből, lovardában, terepen. A cukrásznak tortát kell csinálnia, a burkolónak burkolnia kell, a lókiképzőnek saját képzésű lovát kell bemutatnia évről évre, a tanmenetnek megfelelően.
Az Akadémia tanmenete nemzeti hagyományainkat követi a modern XXI. századi ember igényeihez szabva. Ennek az indoka a természettől való elidegenedés. Az, ami száz, százötven éve a természettel, az állatokkal kapcsolatban még nyilvánvaló volt szinte minden ember számára, az mára tovatűnt, mára már a vidéken élő embereknek sincs, olyan természetközeli élethelyzete, amelyben ne tudatos tanulással kellene fejlesztenie ismereteit a természet törvényeit illetően, hogy lovasemberként megértsék lovaik viselkedését, jelzéseit és ne maga a kommunikácóra való képtelenség, az egymás meg nem értése legyen a ló és lovas közötti konfliktus oka. Napjainkban a minőségi lovasképzést nem lehet ugyanúgy elkezdeni, mint ahogyan azt elődeink tették, mert rendszeresen az tapasztalható, hogy még a gyakorlott lovasok sem értik lovaik reakcióit, nem értik, nem látják lovaik jezéseit. Ezt három-négy emberöltővel ezelőtt nem kellett tanítani, az mindenki számára nyilvánvaló volt. A dolog napjainkban azonban azért nem egyszerű, mert, ha valaki nem lát, nem érez valamit, akkor az számára nem létezik és ezért értetlenül áll azelőtt, hogy miért is kell azt megtanulni.. Mindezért az első év a ló és lovas közötti kommunikáció elsajátításának éve. A hallgatók alapvetően földről dolgoznak lovaikkal, elsajátítják a testbeszédet, mint a ló és lovas kapcsolatának legfontosabb eszközét, ami majd későbbiekben, a ló hátán az ülés lesz, valamint megtanulják és lovaiknak megtanítják a másodlados segítségeket, a különböző szár és csizmasegítségeket, az alkalmazandó hang és pálcasegítségekkel. Kialakítják lovukban az úgynevezett követő magatartást, mint a ló együttműködésének legfontosabb alappillérét. Megkezdik a kéz érzésének elsajátítását, ami azután a lovasérzés megtanulásának alapja lesz. Az első év végére a támaszkodáson keresztül érzik a ló elengedettségét, egyenességét, egyensúlyi helyzetét, lendületes mozgását, stb. Megfelelő ülésre tesznek szert, és lovukat megfelelő lovagolhatósági állapotra hozzák (amennyiben ez szükséges), hogy a második évet megkezdhessék.
A második év a ló szárhozlovaglásának éve. A szárhozlovaglás, mint a minőségi lókiképzés első lépése legfontosabb nemzeti hagyományuk. A száron lévő ló engedelmes, a száron lévő ló együttműködő, a száron lévő ló használja és fejleszti azokat az izmait, amik a lovaglás során feltétlenül szükségesek. A második év során alakul ki nyereg alatt a vízszintes egyensúl, a kezdetleges elengedettség és egyenesség. Év végére a lovasok képessé válnak lépésben és ügetésben az egyszerű fordulatok végrehajtására folyamatos támaszkodással. A vágtamunkában csak a kezdetleges egyensúly elérése a kívánalom. A harmadik év a hosszhajlítások elsajátításának éve. Az Akadémia hallgatói képessé válnak lovuk kiképzésére haladó szinten is, lovaikkal képessé válnak hosszhajlítások elsajátíttatására és végrehajtására lépésben és ügetésben.
A tanmenet szenior lovasedzők véleményezésével került kialakításra.
Az első évesek vizsgái jelzik, hogy az Akadémia első éve sikeres volt a hallgatók döntő része helyt tudott állni az elméleti és gyakorlati vizsgákon. Itt kell kitérni arra, hogy bár az Akadémia tanáraival, arra vállalkoztunk, hogy minden beiratkozót megtanítunk a szükséges ismeretekre, de ez nem jelenti azt, hogy a vizsgákon bármiféle megalkuvás elfogadható legnne. Mi, az Akadémia oktatói jól tudjuk, hogy micsoda erőfeszítés és sokszor szerencsés csillagállás (egészséges legyen a ló, meg legyenek a kellő feltételek, stb., stb.) kell a lókiképzés legcsekélyebb előrehaladásához is, de ezzel együtt meg kell alapozni és fenn kell tartani a Nemzeti Lovasakadémia oktatási szinvonalát.
Az Akadémia sikere két okra vezethető vissza: elméleti és gyakorlati oktatóink nagy szaktukdással és odaadással végezték munkájukat, másrésztől olyan, apró részletekig lebontott tanítási tervvel rendelkezik az Akadémia, ami könnyen befogadható és elsajátítható a hallgatók számára.
2019-ben a második évfolyam mellett új első évfolyam indult, melynek során a Nemzeti Lovasakadémia Erdélyben is megkezdte tevékenységét.
